Több mint 40 éve írnak fel az orvosok béta-blokkoló hatóanyag tartalmú „pulzuscsökkentőket”, „szívritmus szabályozókat”. Egy új kutatás alapján – feleslegesen.
Sokan HISZIK azt, hogy az orvosuk pontosan tudja, hogy milyen gyógyszert ír fel, hogy az mire való és hogyan hat.
Nagyobbat nem is tévedhetnek!
Valójában a legtöbb orvos is csak ELHISZI azt, amit a gyógyszercégek, a gyógyszerügynök kolléga mond az adott szerről és egyáltalában nincsenek tisztában az adott készítmény hatásmechanizmusával és a mellékhatásival. De nem is kell tudniuk, nem is kell gondolkozniuk, – mert erre van a protokoll!
A protokoll (eljárásrend) előírja az orvosnak, hogy milyen betegségre, tünetekre milyen gyógyszereket kell javasolnia. Ő legfeljebb választ egyet a listából, mert ELHISZI, hogy az arra a problémára való és arra tényleg jó.
Vagy nem.
Több országban hamarosan megváltozik a protokoll, mert egy új vizsgálat alapján kiderült, hogy az évtizedek óta elterjedten használt pulzuscsökkentők, szívritmus szabályozó béta-blokkolók gyakorlatilag hatástalanok.
A hivatalos, eredeti publikációk itt és itt olvashatók.
Mire való egy béta-blokkoló?
A béta-blokkolóknak alapvetően az a hatása, hogy blokkolják a szervezetben azoknak a receptoroknak az érzékenységét, amelyekhez a szervezetben az adrenalin és noradrenalin kapcsolódik. Ezek a receptorok megtalálhatók többek között a szívizomban, az erek falában, a vesékben és sok más szervben is, ahol szabályozzák az összehúzódást, serkentik a keringést, hogy szükség esetén a vér gyorsabban jusson el a létfontosságú szervekhez. A béta-blokkoló hatására ezek a érzékelők kevésbé reagálnak, így csökken a vérnyomás és lassul a szívműködés. (forrás)
A béta-blokkoló típusú gyógyszerek alapvetően szívelégtelenségben, szívizom károsodásban szenvedő betegek részére lettek kifejlesztve. Erre tesztelték, erre vizsgálták a hatásukat, erre engedélyezték. („szívtáji szorító fájdalom (angina pektorisz) kezelésére adják”). Vagyis azoknak való, akiknek már károsodott a szíve (pl egy infarktus után), illetve kimutatott szervi elváltozás van a szívében.
Ilyen betegből azonban nincs olyan sok, hogy elegendő hasznot hozzon. Így (a megfelelő döntéshozók „megtámogatásával”) létrehoznak olyan kezelési protokollt, miszerint bárkinek felírhatja az orvos a szert, akinek akár egyszer is felment a pulzusa, vagy bármit is érez a szíve tájékán. Ez az úgynevezett „másodlagos alkalmazás”, amikor is nem arra adják a gyógyszert, amire az eredetileg való lenne, hanem egyéb „mellék”hatásokra.
Fogjuk rá, hogy „szívritmus zavara” van, akkor is, ha a probléma nem állandó (egy szervi elváltozás állandóan jelen van) és vizsgálatok nem is tudtak szívelégtelenséget, szívizom károsodást kimutatni. A szapora pulzus okairól itt olvashat bővebben. https://mandala-
Hányszor, de hányszor látom a kardiológiai leleteken leírva, hogy „kardiológiai elváltozás nincs”, az orvos mégis felírja a kardiológiai problémákra kifejlesztetett béta-blokkolót – a maga sem tudja mire, hiszen szívproblémát nem tudott kimutatni.
Most pedig kiderült, hogy a béta-blokkolóknak azoknál sincs egyértelműen kedvező hatása, akiknél valóban fenn áll a szívelégtelenség, viszont bizonyos esetekben komoly károsodást okozhat.
Hatástalan, sőt akár káros is lehet az általánosan használt szívgyógyszer
A New England Journal of Medicine tudományos szaklapban tették közzé egy nemzetközi kutatás eredményét, miszerint a 40 éve használt gyógyszerek nem segítenek abban, amire kitalálták és amire elterjedten használják.
Az általános protokollok alapján gyakran alkalmazzák a károsodott szív terhelésének csökkentésére egy infarktus után – ugyanis általánosan elfogadott (elhitt) meglátás volt, hogy ezzel csökkenthető egy második infarktus, vagy más szív- és érrendszeri problémák kockázata.
Most pedig kiderült, – hogy mégsem.
Az új (nem gyógyszercégek által fizetett kutatásban) mintegy 8500 ember vett részt, akik viszonylag enyhe infarktuson estek át, majd randomizált csoportokba osztották őket: volt, aki kapott béta-blokkolókat, és volt, aki nem.
Ezt követően mindkét csoport tagjait átlagosan 3,7 évig figyelték meg. A kutatás végére megállapították, hogy nem volt jelentős, értékelhető különbség a két csoport között. A bármilyen okból bekövetkező halálesetek, az újabb infarktusok, valamint egyéb szívproblémák kialakulásának valószínűsége nagyjából ugyanakkora volt mindkét csoportnál.
Vagyis teljesen mindegy, hogy a beteg szedett-e „szívgyógyszert” vagy sem, ugyanolyan eséllyel kaphatott újabb infarktust. Tehát a „gyógyszer” semmit sem ért, nem segített, – de komoly mellékhatásokat azért okozhatott.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a nők számára ezek a készítmények akár kifejezetten károsak is lehetnek. A béta-blokkolókat szedő nőknél ugyanis magasabb volt a szívroham, a kórházi kezelés és a halálozás aránya, mint azoknál a társaiknál, akik nem szedtek ilyen gyógyszert. Ez a többletkockázat azonban csak azoknál a nőknél volt megfigyelhető, akiknek normál szívműködése volt.
Tehát ha az orvos nem talált szívproblémát, de a betegnek mégis felírta a szert, akkor a nők nagyobb eséllyel haltak meg szívrohamba, mint azok, akik nem szedtek béta-blokkolót.
Egyszerűn: nők esetében ha nem volt szívprobléma, akkor a béta-blokkoló még okozhatott ilyet.
Bár a kutatók számára sem teljesen világos, hogy miért csak a nőknél fordulhat elő ez a kockázat, pedig már korábbi tanulmányok is kimutatták, hogy a szívrohamok a nőknél másképpen jelentkezhetnek, mint a férfiaknál, és eltérő tüneteket is okozhatnak.
De persze ugyanazt a kezelést kapják, még ha nem is értik, hogy hogyan hat rájuk a az orvosság.
A kockázatok
Mellesleg ezek a szerek nem szedhetők alacsony pulzus, vagy alacsony vérnyomás esetén sem. Ez konkrétan le is van írva a betegtájékoztatókban, erre figyelmezteti is a beteget a gyártó. De arra is figyelmeztetnek, hogy a „szívritmusszabályzó” szívritmuszavart okozhat, például itt: – szívritmuszavarok (aritmia), ingervezetési zavarok a szívben;.
Érdekes, ugye? Ön elolvasta a betegtájékoztatót? Vállalja a felelősséget az abban szereplőkért? Hiszen figyelmeztették, – úgy mint itt: betaloc_50_mg_tabletta
De azt már évtizedek óta tudják is, hogy a béta-blokkolók szívelégtelenséget okozhatnak, vagyis pont azt, amire felírják. Ez is szerepel a betegtájékoztatókban, például itt:
„A legsúlyosabb mellékhatások a szívfunkcióhoz kapcsolódnak:
– a szívelégtelenség rosszabbodása (10 betegből legfeljebb 1 beteget érinthet)
– lassú vagy rendszertelen szívverés (100 betegből legfeljebb 1 beteget érinthet)”
Tehát valójában ez az új kutatás nem derített ki semmi újat, a gyógyszert gyártó cégek ezt régóta tudják és erre figyelmeztették is a betegeket, sőt az orvosokat is. De ezzel senki sem foglakozik.
Az orvos csak javasol egy szert a számára előírt, éppen aktuális protokollok alapján, a beteg pedig bevállalja az orvosi ajánlást és tudomásul veszi, bevállalja az ezzel járó kockázatokat is.
Zárásként
Az újabb kutatások alapján sok országban már elkezdték a kezelési protokollok módosítását, hogy ne írja fel az orvos ész nélkül a béta-blokkolót, minden, alkalmankénti szívzavarra, főleg ha fizikai elváltozást (szívizom károsodást) nem is tudott kimutatni.
Kérdés, hogy nálunk mikor jutnak el idáig. Hiszen a gyógyszer – üzlet. A veszélyekre pedig felhívták a beteg figyelmét a gyógyszercégek, így a többi már csak rajta múlik.
Publikációk:
https://www.nejm.org/doi/10.1056/NEJMoa2504735
https://academic.oup.com/eurheartj/advance-article/doi/10.1093/eurheartj/ehaf673/8243876?login=false