Sokan vakon bíznak az orvosukban, miközben igazából az orvos sem tudja, hogy mi a beteg baja, csak a tünetekre próbál kitalálni valamit. Sokszor olyan szereket írnak fel, amelyek (hivatalosan) nem is arra valók, mint amire adják, a beteg pedig szedi, – gondolkodás nélkül.
Gyakran hallom, hogy az időszakosan, csak ritkán, alkalmanként jelentkező erős szívdobogásra, magas pulzusra az orvos béta-blokkoló hatóanyagú szert ír fel a betegnek, aki pedig csodálkozik, hogy egyre több a baja, de közben az eredeti probléma sem szűnt meg.
Amikor ilyenkor közlöm az illetővel, hogy az, amit szed az valójában NEM PULZUSCSÖKKENTŐ, nem is szívére hat, hanem gyakorlatilag egy vérnyomáscsökkentő, – meglepődnek, hitetlenkednek.
– „De hát nekem soha nem, volt 120-nál magasabb vérnyomásom, legtöbbször inkább alacsonyabb szokott lenni!” – hallom sokszor.
Pedig a vakhit helyett nem ártana, utána nézni, hogy mit is szed valójában.
Nemrégiben járt nálunk valaki, aki alvászavarra, hangulatingadozásra és depressziós problémákra, étvágytalanságra keresett valamilyen természetes megoldást, az orvos által felírt kábítószer (Frontin) helyett.
A beszélgetés során kiderült, hogy már egy ideje szed „gyógyszert” szapora pulzusra, ami valójában egy béta-blokkoló típusú vérnyomáscsökkentő.
Szívdobogásérzés – Mire is hatnak a béta-blokkolók?
A béta receptorok ingerület szabályozó érzékelők, amelyek főként az erekben, a szívben és a vesékben találhatók. Ezek a receptorok szabályozzák a szív körüli erek összehúzódást és a vesék folyadék visszatartását is. Amikor a sejteknek több oxigénre van szüksége, ezek a receptorok gyorsítják fel a vérkeringést, azzal, hogy szűkítik az ereket, gyorsítják a szívverést és vizet tartanak vissza, hogy a véroxigén a lehető leggyorsabban jusson el a szükséges helyekre. Ezt a folyamatot gátolják a béta-blokkolók azzal, hogy ellazítják, kitágítják az ereket, csökkentik a vérnyomást és ezáltal lassul a szívritmus is.
Vagyis nem közvetlenül a szívműködésre, a pulzusra hatnak, hanem az erekre és a vérnyomásra. Ezért ezek a szerek a legszélesebb körben használt értágító vérnyomáscsökkentők. (Forrás)
Nézzük mire is van hivatalosan engedélyezve ez egyik leggyakrabb felírt „pulzuscsökkentő”:
„Milyen betegségek kezelésére adható?
– Magasvérnyomás,
– szívkoszorúér betegség.
Hatóanyaga a szimpatikus idegrendszerre (a központi idegrendszer szabályozó része) ható, ún. béta-blokkoló gyógyszer, amely blokkolja a szívbe vezető erek összehúzódását, ellazítja azokat, ezáltal lassul a szívműködés, csökken a vérnyomás.”
Tehát a betegtájékoztatóban is szerepel, hogy nem is a szívre hat, hanem az ereket lazítja, – vagyis vérnyomáscsökkentő.
Ezért:
„Mikor nem szabad a szedni? …nagyon alacsony vérnyomás (a szisztolés értéke kevesebb, mint 100 Hgmm) előfordulásakor.
Milyen mellékhatások léphetnek fel a készítmény alkalmazásakor?
-
- fokozott vérnyomásesés
- fokozott szívizomgyengeség (szívelégtelenség)
- fáradtság,
- szédülés, fejfájás,
- depressziós hangulat, zavartság, hallucinációk,
- rémálmok vagy alvászavarok,
- étvágycsökkenés és gyomor- bélpanaszok figyelhetők meg (pl. hányinger, hányás, székrekedés, hasmenés, gyomorfájdalom és görcsök).”
”Figyelmeztetések: Forduljon azonnal kezelőorvosához, ha a kezelés során a szívelégtelenség tünetei (nehézlégzés, lábszárvizenyő) rosszabbodnak. Ha Ön koszorúérbeteg és mellkasi szorító fájdalmai az eddig megszokottnál sűrűbben vagy hosszabb ideig tartanak. Ha pulzusa tartósan 55 alatt van.” (Forrás)
Álljunk csak meg!
Na, most ezek a tünetek soha nem is voltak a betegnek, pedig a gyógyszer ezekre problémákra van kitalálva. Viszont sok alacsony vérnyomásosnak – nyugalmi állapotban – eleve 55-60 a pulzusa – és erre szedi a „pulzuscsökkentő” tablettát?
„nyugtató hatású gyógyszerek szedése esetén a vérnyomáscsökkentő hatás fokozódhat”
– de hát már eleve alacsony a vérnyomása! – és a neurológus felírta nyugtatót is.
Tanulság
Ha a fenti esetet nézve, megnézzük a beteg panaszait, amire természetes megoldást keresett, azok pontosan egyeznek a kapott „gyógyszer” mellékhatásaival. Erre írt fel a másik orvos nyugtatót.
Vagyis a legtermészetesebb megoldás az, – ha abbahagyja az értelmetlen, sőt káros orvosság szedését, főleg azért, mert a szedése közben is többször volt magas a pulzusa, miközben állandó szívproblémája nincs.
- Tehát a tabletta nem szűntette meg, az időnkénti szapora pulzust (hiszen a kiváltó oka ki sem derült),
- a tabletta nem is közvetlen a pulzusra, hanem a vérnyomásra hat, – neki pedig az eleve alacsony,
- a hatástalan „gyógyszer” okozott egy csomó mellékhatást,
- amelyekre újabb tablettákat lehet felírni.
Abba lehet hagyni az értelmetlen tabletta szedését? Mi a kockázata?
Az orvos szerint egyértelműen nem (hiszen ő a tabletták felírásából él), miközben azt sem tudja, hogy mi a beteg baja, így mire is javasolja a tablettát? Lássuk, mit is ír a hivatalos Betegtájékoztató!
„Mire kell figyelnie, ha a kezelést megszakítja, vagy idő előtt abbahagyja?
A kezelést – különösen a szív koszorúereinek vérellátási zavarában (angina pectoris) – nem szabad hirtelen abbahagyni, mivel a gyógyszer hirtelen elhagyása állapot rosszabbodást okozhat.”
Na de milyen állapot is romolna, ha azt sem tudják, hogy mi a baj? A részletes kardiológiai kivizsgálás nem talált SEMMILYEN szív- és érrendszeri elváltozást, amire pedig a gyógyszer való – szívelégtelenség, magasvérnyomás – soha nem is volt. Az időnkénti magas pulzus pedig így – a tabletta mellett – is előfordul. Mégis szed egy olyan orvosságot, ami nem is arra való, mint amire felírták. (A béta- blokkolókról bővebben itt.)
Milyen alapon írnak fel az orvosok, az adott problémára NEM is ENGEDÉLYEZETT gyógyszert?
A gyógyszerek engedélyezése (elméletileg) egy hosszú vizsgálati folyamat, több éven át tartó kutatás, ellenőrzés után lehetséges. A folyamat eredményeként kap a szer engedélyt, hogy milyen célra, problémára alkalmazható, mire van bizonyítottan jó hatással (legalábbis több a jó hatása, mint a rossz). Ez az alkalmazási javallat, felhasználási indikáció.
Van viszont egy bevett eljárás, miszerint az adott problémára nem vizsgált, arra nem engedélyezett szert is felírhasson az orvos. Ez az off-label vagy indikáción túli gyógyszeralkalmazás, a másodlagos alkalmazás. Ez komoly szakmai, etikai, jogi kérdéseket vet fel, hiszen eszerint az orvos gyakorlatilag bármit, bármire felírhat, (ha ezt megfelelően meg tudja indokolni) függetlenül attól, hogy az adott szert mire is fejlesztették ki és mire vizsgálták, engedélyezték.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nincs elegendő bizonyíték rá, hogy a gyógyszer valóban hatásos-e arra a betegségre, tünetre, amire felírják. Ebből természetesen nem következik, hogy a szer teljesen hatástalan, csak az, hogy nem végezték el a szükséges vizsgálatokat a várható hatás és a lehetséges mellékhatások tekintetében. Ma az egész világon felírt gyógyszerek nagyobb részét többször használják az off-label, vagyis másodlagos alkalmazásra, mint amire engedélyt kapott. Akkor miért is kell a hosszadalmas és drága engedélyezés?
Hazánkban – elméletileg – az orvosnak engedélyt kellene kérnie a hatóságtól minden esetben, ha nem a javallatban meghatározott célra, módon szeretne valamit alkalmazni, – de ez senkit sem érdekel, senki nem kéri meg, és senki nem ellenőrzi. Gyakorlatilag, ha megkérdeznénk egy orvost, hogy miért is ír fel másra való gyógyszert, mint ami a probléma, csak annyit mondana: „Erre ezt szoktuk, ez a protokoll”. Vagyis igazából nem tudja.
Innentől viszont tényleg a betegre van bízva, hogy beveszi-e az orvos által javasolt, teljesen másra való tablettát. A felelősség úgyis a betegé. (off-label forrás )
Mi lehet a szapora pulzus oka?
A nyugalmi pulzusszám átlagértéke 70/perc, ám ez a nap folyamán ingadozik, ezért 50-120 között is normálisnak tekinthető, ha nem okoz semmi panaszt. Normális esetben bármennyi is a pulzus, azt nem érezzük. Ha viszont már érezzük a szívverést, annak már oka van.
Fizikai okok, elváltozás. Ilyenkor a szívben vagy az idegrendszer szívritmust szabályozó rendszerében van valamilyen elváltozást. Ezeket a fizikai okokat egy kardiológiai kivizsgálás ki tudja mutatni, és szükség esetén az elváltozás műtéttel korrigálható.
A fizikai elváltozás jellemző tünete, hogy adott helyzetben a szervezet mindig ugyanúgy reagál. Tehát pl. fizikai terheléskor, vagy felálláskor jelentkeznek a tünetek – rendszeresen. Mivel az elváltozás mindig jelen van, a tünetek is mindig jelentkeznek. (Pl. a törött lábbal ugye sántítunk, és amíg el van törve, addig folyamatosan.)
A csak alkalmanként jelentkező magas pulzus azonban nem szervi, nem szívprobléma.
Többen jártak már nálunk, akiknél a nagyon alapos kardiológiai kivizsgálás (EKG, 24 órás szívmonitor, szívultrahang, szívkatéterezés, stb.) sem talál semmilyen szív, vagy érrendszeri elváltozást – mégis felírják nekik a vérnyomáscsökkentőt. (Ugye azt mégsem mondhatja egy orvos, hogy „nem tudom mi a baja”.)
Stressz esetében is megemelkedik a pulzus. Ilyenkor a szervezet harckészültségi állapotban van, és a szívnek több vért, oxigént kell juttatnia az agyba és az izmokba.
Ehhez első lépésként az érfalak fognak beszűkülni, összehúzódni (mint amikor befogjuk a slag végét locsoláskor), hogy gyorsítsák a véráramlást. Ha ez még nem elég, akkor „felpörög a szivattyú” is, vagyis gyorsabb lesz a szívműködés, a pulzus.
Akinek viszonylag tiszták, rugalmasok az erei, és általában alacsony a vérnyomása, az ilyenkor nem fog észrevenni vérnyomásemelkedést, hiszen az erei rugalmasan kitágulnak a gyorsan áramló vértől is. Viszont azt észreveszi, hogy erőlködik a szíve. … és ettől megijed és pluszban rástresszel. A stressz, a feszültség csökkenésével a szívritmus is lelassul.
Vérösszetételi zavar a másik gyakori pulzusemelő ok. A hirtelen magas pulzus jelentkezése, ami akár erős szívdobogásérzéssel, mellkasi fájdalommal is társulhat, az oxigénhiány következménye (mint magas vérnyomásnál). Ha nincs elegendő oxigén a vérben, akkor a meglevő mennyiséget kell a szívnek, többször, nagyobb munkával eljuttatni a szükséges helyekre, emiatt a szívnek többször, nagyobb erővel kell összehúzódnia egy perc alatt, vagyis erőlködik a „szivattyú”. Ez a szívdobogásérzés.
Legtöbbször azonban van elegendő oxigén a vérben, – de még sincs. Ezt nevezzük relatív oxigénhiánynak.
Ennek oka leginkább az, hogy a vér arányaiban több bomlásterméket (szemetet) szállít, mint oxigént és tápanyagot. Ezt pedig leggyakrabban a vízhiány okozza. Ha nincs elegendő víz a salakanyagok kimosására, azok egy ideig még a vérben keringenek és terhelik az egész keringési rendszert,- és már meg is van a magasvérnyomás és a szívritmuszavar elsődleges oka. Hogy mennyi vizet kellene inni, arról itt olvashat részletesen.
Nagyon gyakran okoz szívdobogásérzést, magas pulzust a fehérjék bomlástermékeként keletkező, a vérben felhalmozódó hisztamin is. Ezt nevezik hisztamin intoleranciának. A hisztamin nagyon sokféle tünetet képes okozni, ezek közé tartozik az étkezés után jelentkező heves szívdobogás is. A hisztamin intoleranciáról itt olvashat részletesen. Ez az egyik leggyakoribb, fel nem ismert tünet, amit rendszeresen félrekezelnek. A hisztaminterhelés nem köthető egyetlen ételhez, vagy anyaghoz, akkor jelentkeznek a tünetek, amikor a hisztaminszint eléri az egyéni tolerancia küszöböt. Ez bármikor, váratlanul is megtörténhet.
Relatív oxigénhiány – és ezzel fokozott szívterhelést – okoznak a vérnyomáscsökkentők is. Főleg a normál vérnyomásnál, értelmetlenül szedett szerek. Mivel ezeknek az a feladata, hogy kitágítsák az ereket, és lelassítsák a vérkeringést (a normálist is), a szívre hárul, hogy elegendő oxigén jusson mindenhová. Amikor a bevétel után még nagyobb dózisban van a vérben a „gyógyszer”, a feleslegesen kitágított erek miatt a szívritmus felgyorsul, a szív erőlködik. Ennek hosszabbtávú következménye lehet majd valamilyen szívkárosodás (de majd arra is felírnak valamit).
Szívdobogásérzést okozhat a vércukorszint esés is. Mivel a szervezet elsőszámú üzemanyaga a vérben levő szőlőcukor, ha ennek mennyisége csökken, akkor a meglevő mennyiséget kell gyorsabban, nagyobb munkával eljuttatni a szükséges helyekre. Ez a feladat pedig a szívre hárul.
Vércukoresést pedig okozhat, fizikai terhelés, éhezés, inzulinrezisztenciára értelmetlenül szedett vércukorcsökkentő, vagy akár candida gombás fertőzés is. Ez utóbbiról itt olvasható egy tanulságos eset.
Mit tehet, ha szaporán ver a szíve?
- Először is igyon egy pohár hideg vizet. Nyissa ki az ablakot, vagy menjen ki a levegőre és lélegezzen mélyeket.
- Mossa meg az arcát és a nyakát hideg vízzel. A hideg víz összehúzza az agyba vezető perifériás ereket, ezáltal gyorsabban jut az agyba a vér és a szívnek kisebb munkája lesz.
- Üljön le kényelmesen, várjon egy pár percet és mérje meg a vérnyomását.
Ha csak a pulzusa magas, pihenjen le, lélegezzen egyenletesen, igyon még vizet és a szívverése hamarosan normalizálódik.
- Ha a mérésnél az első érték is magas, nem csak a pulzusa, akkor Ön feszült, be van görcsölve. Igyon valamilyen „nyugiteát”, vagy vegyen be valamilyen nyugtató hatású cseppet (a tabletták lassan szívódnak fel). Mérje meg újra vérnyomást – 20 perc múlva. Ha az értékek a második mérésnél bármennyivel is csökkentek, – akkor a tüneteket legvalószínűbben a stressz okozza. Csinálja meg az előzőekben leírtakat.
- Gondolja a végig a fent, az okoknál felsoroltakat, hogy melyik illik Önre. Nézze meg a magas hisztamintartalmú ételek listáját, hogy evett-e ilyeneket. Ha igen, akkor igyon rengeteg vizet, hogy a bomlástermékeket a lehető leggyorsabban ki tudja mosni a szervezete. Szükség esetén vegyen be valami hisztamincsökkentő szert.
Összefoglalva
- Ha a kardiológiai kivizsgálás nem talál szervi elváltozást,
- a vérnyomása alapesetben normális, vagy inkább alacsony,
- a szívdobogásérzés alkalmanként, semmihez nem köthetően, váratlanul jelentkezik,
… akkor NEM A SZÍVÉVEL VAN A BAJ, és nem szív- és érrendszeri problémáról van szó.
Ebben az esetben értelmetlen, sőt KÁROS az értágító hatású vérnyomáscsökkentők szedése. A problémát nem fogja a „pulzuscsökkentő” megszüntetni, viszont biztosan számíthat a mellékhatások megjelenésére.
Zárásként két tanulságos eset, a szapora pulzus egyik gyakori, de fel nem ismert okáról.
Egy férfi keresett segítséget alacsony vérnyomásra.
- Mi lenne a probléma – kérdeztem.
- Hát, a feleségem naponta 4-szer, 5-ször elájul – mondta.
- Hú, az már tényleg probléma! – válaszoltam. És mennyi a vérnyomása?
- Hát, mértünk már 55-t is, de van, amikor nem méri meg a vérnyomásmérő.
- Ja, az 55 alatt nem mér – mondtam. És próbáltak valamit? Kávé, tea, koffein tabletta?
- Nem ihat koffeint, mert gyógyszert szed – hangzott a válasz.
- Na, álljunk csak meg, milyen gyógyszert? – kérdeztem.
… és mondja a tabletta nevét.
- Na, várjunk csak! Az vérnyomáscsökkentő! – mondtam erre.
- Az biztos nem, mert az én feleségemnek soha nem volt 110-nél magasabb a vérnyomása. Ő azt a szívére kapta, mert néha felmegy a pulzusa – hangzott a válasz.
Megkerestem a neten a kapott szer betegtájékoztatóját és megmutattam a meglepett férjnek. A tájékoztatóban ez szerepelt: „Magasvérnyomással összefüggő szívritmuspanaszok kezelésére. Figyelmeztetés: alacsony vérnyomás esetén szedése tilos!”
Mivel a Betegtájékoztatót nem olvasták el és vakon bíztak az orvosban, a nő néhány hete gondolkodás nélkül szedte az értágítót – az alacsony vérnyomása mellett. Így amikor hirtelen állt fel a székből, az erei nem tudtak megfelelően összehúzódni, kiszaladt a vér a fejéből – és elájult.
Ha esetleg egy ilyen epizódnál egyedül van otthon és elesik, beveri a fejét, elvérzik, meghal, ki a hibás? Hát persze, hogy a beteg, hiszen minden le van írva a Betegtájékoztatóban, Ő pedig ezeket bevállalta.
A beszélgetés során azonban kiderült, hogy a szapora szívverés jellemzően evés után szokott jelentkezni. Amikor felírták neki a vérnyomáscsökkentőt az is egy vasárnapi ebéd után történt. Ebéd után az asszonyka nekiállt mosogatni. Az egy helyben állástól azonban leesett az amúgy sem magas vérnyomása, és emiatt erőlködni kezdett a szíve.
Ez már máskor is előfordult, de ilyenkor ivott egy pohár vizet, leült és a pulzusa pár perc múlva normalizálódott. Azon a vasárnapon is így tett, de most a szíve csak „zakatolt”, nem akart a tünet elmúlni.
Megijedt. Elővették a vérnyomásmérőt és megmérték a vérnyomásást, – ami 140/80/90-et mutatott.
Még jobban megijedt, hiszen még soha nem mért ekkora vérnyomást. Egyre erősebben érezte a szívverését, és már a feje is fájt. Fél óra múlva még rosszabbul érezte magát, – újra mértek. A vérnyomása 180/100/120. Gyakorlatilag kapott egy pánikrohamot.
Kocsiba ültek és rohantak az ügyeletre. A kórházban kapott egy nyelv alá való értágító sprayt és azt a tablettát, amit azóta is szed. Két órát ültek a kórház folyosóján, majd 135-ös vérnyomással hazaengedték.
Mivel ez csak pár hete történt, megkérdeztem:
- Az az ebéd nem véletlen csirkepörkölt volt nokedlivel, savanyú uborkával?
- De! Pontosan! Csak kovászos uborkával – hangzott a meglepett válasz.
A nőnek hisztamin intoleranciája volt és a magas hisztamin tartalmú ebédtől ment fel a pulzusa – és ettől kapott pánikrohamot.
2. Egy másik hasonló esetben egy idősebb nőnél sem tudták a kardiológusok beállítani a pulzusát és a vérnyomását. A fő tünet nála is a magas pulzus, a szívdobogásérzés volt.
Évek alatt alaposan kivizsgálták, semmilyen szív és érrendszeri elváltozást nem találtak. Szedett 3 vérnyomáscsökkentt és 2 „szívritmus szabályozót”. Ezek mellett is a vérnyomása hol 180-200, a pulzusa pedig 120-140 között mozgott, de máskor meg nem tudta megmérni a vérnyomását, mert az olyan alacsony volt, hogy az ágyból sem tudott felkelni, annyira szédült. Egyik esetben is csak a harmadik mérésre tudtak 55-ös vérnyomást és 50-es pulzust mérni – miután már felidegesítette magát, hogy miért nem mér a vérnyomásmérő.
Vérnyomáseséskor persze az orvos csökkenti a „gyógyszereket”, de pár nap múlva a beteg pulzusa újra 120 lett. (A vérnyomás ingadozás okairól itt olvashat.)
Mivel a kezelőorvosa kémiailag (tablettákkal) nem tudta a pulzust normalizálni, és a betegnek leginkább a szívdobogásérzés, a mellkasi fájdalom okozott problémát, ezért pacemakert, elektromos szívritmus szabályozót ültettek be.
A nő két héttel a műtét után került hozzánk. A felmérés során kiderült, hogy azért nem találtak az orvosok semmilyen bajt a kivizsgálások során – mert nincs is semmi elváltozás Viszont neki is hisztamin intoleranciája volt.
Amikor felolvastam, hogy milyen egyéb tüneteket is tud még okozni a magas hisztaminszint, azt mondta:
– Most mit olvas? Mert ezek mindegyike megvan, és 20 éve nyolc orvos kezeli ezeket a tüneteket, külön-külön.