– avagy a jód a pajzsmirigy üzemanyaga!
A jód nélkülözhetetlen a szervezet normális működéséhez, hiánya következtében a teljes hormonrendszer működése felborulhat, ezért szakmailag nemigen magyarázható a jód érthetetlen mellőzése a gyógyításban (hacsak az nem, hogy nem lehet szabadalmaztatni, így nagy haszonnal eladni). Orvosi körökben a „jód fóbia” már világszerte terjed, felülírva a szervezetünk alapvető biológiai működését.
Az élet a jódtartalmú tengerben keletkezett és a jódtároló képességünk évmilliókon át megmaradt, mert szükségünk van rá. Az emberi szervezetben nagyon kevés jód van, ennek több mint 70%-a a pajzsmirigyben tárolódik, a többit a sejtjeink és az immunrendszerünk használja. Miért kell akkor száműzni a jódot?
A probléma oka Amerikából ered. Az innen származó orvosi ajánlásokat legtöbbször kontrol nélkül veszik át az európai gyakorlatba is, nem költenek arra pénz, hogy megismételjenek, vagy akár csak ellenőrizzenek egy dollármilliókért elvégzett vizsgálatsorozatot.
Amerikában a jódhiányos pajzsmirigy alulműködés nagyon ritka. Ott a termőföld is többnyire tartalmaz elegendő jódot (így az élelmiszerek is) és az amerikaiak nagy része rendszeresen fogyaszt tengerből származó élelmiszert. Jódhiány jellemzően a szegényebb rétegekben fordul elő, akik gyorsételeken és „ételszerű” ipari ételeken élnek. Ott régebben még rutinszerűen adagoltak jódot az ételekhez, például a kenyérhez.
Az USA-ban az autoimmun pajzsmirigy betegségek a gyakoriabbak, így a kutatások is leginkább ez irányban folynak (mi meg csak átvesszük az ottani protokollt).
Magyarországon viszont teljesen más a helyzet! Az ország talaja jódban szegény (lásd a térképet), ezért az itt termelt élelmiszereink és vizünk sem tartalmaznak elegendő jódot, a magyar ember pedig nem igazán eszik tengeri herkentyűket. A hazai lakosság nagy része jódhiányos, de ez nem mindig derül ki, amíg nincs valami más probléma. Az orvos pedig csak a tünetet kezeli, az okot nem vizsgálja (miért működik alul a pajzsmirigy?).
A pajzsmirigy a jódot a véráramból szűri ki, és raktározza el, ezért nagyon fontos, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe a jól hasznosítható, szerves jódot.
A jódhiány tünetei
Kóros hiánya a pajzsmirigy megnagyobbodását (golyva) és a pajzsmirigy alulműködést okoz. Golyva esetén a szervezet növeli a sejtek jódtároló kapacitását, ami a pajzsmirigy növekedéséhez vezet.
A jódhiánynak súlyos következményei lehetnek, az anyagcsere akár 50%-kal is lelassulhat, aminek következtében:
- – elhízás,
- – fáradékonyság,
- – emésztési problémák (zsír-, fehérje-, szénhidrát bontási zavar)
- – puffadás,
- – székrekedés,
- – fázékonyság (hideg kéz és láb),
- – hajhullás, bőrproblémák,
- – krónikus gyulladások.
- – immungyengeség (visszatérő fertőzések),
- – idegrendszeri problémák,
- – pajzsmirigy alulműködés,
- – hormonzavarok,
- – szívzavarok alakulhatnak ki.
A terhességi pajzsmirigy alulműködés – jódhiány nálunk kifejezetten gyakori (nem véletlen van a terhes vitaminokban extra jód). Ilyenkor az anya szervezetének még éppen csak elegendő mennyiségű jód a magzat fejlődéséhez is szükséges lenne. A növekvő magzat a jódot az anyától kapja, így az anyánál jódhiány és emiatt alulműködés alakulhat ki.
Ha a fejlődő magzat nem jut elegendő jódhoz, annak rövid és hosszú távú következményei is lehetnek. Mivel az agy , az idegrendszer és a hormonrendszer kifejlődéséhez is szükséges a jód, a jódhiány következtében (a 4-5. hónapban) vetélés, később pedig koraszülés, növekedési zavar, szellemi visszamaradottság, idegrendszeri problémák, beszéd-, mozgás-, és koncentrációs zavarok, tanulási nehézségek alakulhatnak ki. Jódhiány az oka a megelőzhető agykárosodás (kreténizmus) kialakulásának.
Amerikai kutatások összefüggést mutattak ki a terhesség alatti jódhiány és a későbbi autizmus, hiperaktivitás és depresszió között.
A megfelelő mennyiségű jód elengedhetetlen a pajzsmirigy normális működéséhez.
Az elegendő jód javítja az emésztés, elégeti a felesleges zsírt a szervezetben, növeli az energiaszintet, javítja a koncentrációs képességet, segíti az immunrendszer hatékony működését, javítja a bőr, haj, körmök minőségét.
A jód befolyással van a szervezet kalcium-háztartására is. Jelenlétében a csontokba fokozódik a kalcium beépülés, így segít csonttörés, csontritkulás esetén. A megfelelő mennyiségű jód elősegíti a húgysav, a nehéz fémsók (ólom, higany stb.) kiürítését.
Jódhiány … amiről az endokrinológus nem tud (nem az ő szakterülete)
Legtöbb esetben a pajzsmirigy alulműködés nem maga a betegség, hanem más betegség tünete. Legtöbbször akkor derül ki az „pajzsmirigy probléma”, amikor egyéb betegség-tünet miatt vérvételre kerül sor.
A kiváltó ok – az alap betegség – legtöbbször nem is derül ki, de „legalább találtunk valamit, amit tudunk gyógyszerrel kezelni – Tessék, itt a hormon!”.
Jódhiány alakulhat ki akkor is, ha a szervezetben (akár rejtett) gyulladásos folyamat van. A jód egy részét szervezetünk a gyulladás helyére összpontosítja, így máshol hiány alakul ki. A kórokozók elleni harchoz a neutrophilek (fehérvérsejtek) a jódot a pajzsmirigytől veszik el, így ott jódhiány és ennek következtében pajzsmirigy alulműködés alakul ki. Súlyosabb fertőzés, gócos gyulladás esetén még fokozott jódbevitel mellett is jódhiány léphet fel.
Az erősen klóros ivóvíz, vagy fürdővíz is jódot köt meg a szervezetben, így a pajzsmirigy működése hiányt szenvedhet.
Bizonyos élelmiszerek – pl. brokkoli, karfiol, kel, karalábé, mustár, stb. – gátolják a jód hasznosulását, ezért pajzsmirigy alulműködés esetén ezek fogyasztását minimalizálni kell, illetve ilyenkor érdemes a jódbevitelt növelni.
A jód szerepe a pajzsmirigy működésében – a pajzsmirigy hormonok
A pajzsmirigy testünk minden sejtjére hatással van, a hormonrendszer részeként fontos szabályozó szerepe van (e rendszer minden tagjának külön orvosa van, mindenki a saját részével foglalkozik, de senki sem látja az egész rendszert).
A pajzsmirigy szabályozza az agyat és az idegi funkciót és fejlődést, valamint a bőr, a haj, a szem, a szív és a belek funkcióját, az emésztést; a pajzsmirigy a szervezet energiaszabályozó központja is.
A pajzsmirigy két fő hormont termel. A T4 (az „F” a free-szabad jódot jelenti) a tetrajód-trionin 4 jódatomot tartalmaz, ez képezi a tartalékot. Ebből választ le egy enzim egy jódatomot, így keletkezik a T3, trijód-trionin, 3 jódatommal, ami konkrétan a pajzsmirgyhormon.
Tehát – tankönyvi tétel – jód nélkül nincs pajzsmirigy működés!
A harmadik, a TSH valójában nem pajzsmirigyhormon, hanem az agyalapi mirigy pajzsmirigy stimuláló hormonja (trionin-stimuláló-hormon), ami utasítja a pajzsmirigyet, „gyűjtsd a jódot!”, valamint szabályozza T4-T3 átalakulását.
A jódhiány első jele a TSH emelkedése. Ez lehet ideiglenes, – például a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok miatt – vagy tartós jódhiány.
A jódhiányt a vérképben az FT-4 érték jelzi. Ez mutatja a szabad hasznosítható jód mennyiségét a szervezetben. Ha ez alacsony, vagy csak az alsó határértékhez közelít, akkor a jódhiányról beszélhetünk, ilyenkor nagyon fontos a jód pótlása.
Ha a vérképében a neutrophil (NEU) érték is magas, vagy éppen nagyon alacsony az a jód immunfelhasználását mutatja, – a pajzsmirigy rovására. (A magas érték aktív jódfelhasználást mutat, míg az alacsony – régóta fennálló gyulladás esetén – a kapacitás kimerülését jelzi.)
A hormonpótlásra felírt szintetikus FT-4 gátolja a jód beépülését a pajzsmirigybe (a kész hormon miatt nincs rá szükség), így a pajzsmirigy jódtároló sejtjei inaktívvá válnak és később elhalnak. A csökkenő pajzsmirigyműködést az orvosok egyre nagyobb dózisú hormon adagolásával próbálják „megoldani”.
A szintetikus hormon viszont nem tudja helyettesíteni a leálló pajzsmirigy összes szabályozó funkcióját és már nem biztosítja az immunrendszer működéséhez nélkülözhetetlen jódot sem. („Sebaj! A többi orvosnak is élnie kell valamiből.)
A szintetikus hormon szedése alatt elvégzett vérvétel hamis eredményt mutat! Valójában ekkor nem a szabad (free) jódot jelzi, csak az orvosság mennyiségét a vérben, amit vagy hasznosul, vagy nem.
Létezik egy egyszerű, otthon is elvégezhető Jódteszt, ami vizeletből mutatja ki az (ürülő) jód mennyiségét. Ez a tabletták szedése mellett is mutatja a hasznosítható jód mennyiségét. Ha vizelettel nem ürül még minimális jód sem, akkor jódhiány áll fenn. (Ha nincs elég jód, akkor nem kell csodálkozni az alulműködésen.)
Amerikában elterjedt kezelési módszer pajzsmirigy alulműködés esetén, hogy a bőr alá jódtartalmú szert fecskendeznek, ahonnan a szükséges mennyiségű jód fokozatosan kerül a véráramba. Nálunk még a szintetikus hormon a nagyobb üzlet.
A pajzsmirigy alulműködést pedig az alacsony T3 érték jelzi. Ez azt mutatja, hogy a pajzsmirigy nem képes elegendő hormont előállítani, vagyis hormonhiány van.
Tehát nem a magas TSH, hanem az alacsony T3 jelenti a pajzsmirigy alulműködést!
Érdekesség, hogy nálunk nincs is hivatalosan forgalomban T3 tartalmú hormonpótló szer. Csak a T4-et adják az orvosok – értelmetlenül. Ugyanis ha a hormonhiányt az okozza, hogy a T4 nem alakul át pajzsmirigyhormonná, vagyis T3-má, akkor a szintetikus T4 sem javít a hormonhiányon.
Külföldön jellemzően alulműködés (vagyis T3 hiány) esetén kombinát szereket alkalmaznak, ami a kész hormont és az alapanyagot (T4) is tartalmazza.
Mennyi jód szükséges?
Felnőttek az ajánlott minimális jódszükséglete napi 150-200 mikrogramm/mcg (amerikai adatok alapján, testsúlytól függően).
Máshol mennyi jódot esznek?
Japán az – élelmiszerekből történő – átlag jódbevitel napi 1,2 mg, északi halász régiókban pedig akár napi 50-80 mg is lehet. (1 mg = 1.000 mcg).
Az USA-ban az átlagos napi bevitel 240 mcg. A világ más, tengerrel is rendelkező országában is hasonló ez az érték.
Magyarországon ez az érték kb.50-100 mcg lehet,- ételeink csak nagyon kevés jódot tartalmaznak – de ezt senki sem vizsgálja. Vagyis egy átlag japán legalább tízszer annyi jódot fogyaszt, mint mi, mégsem okoz ez náluk problémát – sőt!
Sokan mondják nekem, hogy alulműködés esetén is eltiltja az orvos a jódpótlástól és erről még papírja is van! (Aki megkérdezte az endokrinológusát, hogy „Miért nem szedhetek jódot?”, az sem kapott ésszerű, logikus magyarázatot.)
Az orvosi papírokon viszont nem szerepel a szóban elhangzott tiltás! Konkrétan ez szerepel rajtuk: „Fokozott jódbevitel kerülendő.”
Ön beviszi legalább a minimumot? Nem valószínű! … és akkor még messze vagyunk az optimális jódmennyiségtől.
Jódtartalmú ételek:
tengeri halak, rákok, jódtartalmú ásványvizek, tengeri alga (nori, wakame, kombu, barna alga), tengeri só, jódtartalmú talajon termesztett gyümölcsök, zöldségek pl. sárgabarack, áfonya, körte, petrezselyem, sőt a jódtartalmú takarmányon nevel állatok húsa is.
A jódozott só szervetlen jódot tartalmaz, ezért kevésbé hasznosul; 1 gr só kb. 70 mcg ásványi jód.
Az ásványi jód nagyobb mennyiségben mérgező – ezért használható fertőtlenítésre -, a szerves (élelmiszerekben levő) jódot viszont nem lehet túladagolni, természetes forrásból nem lehet túl sokat bevinni, de azért van egy hivatalosan meghatározott maximum érték.
A jódpótlás biztonságos, felső beviteli szintje, életkor szerint:
- – 1-3 év: 200 mcg
- – 4-8 év: 300 mcg
- – 9-13 év: 600 mcg
- – 14-18 év: 900 mcg
- – 19 éves és idősebb: 1100 mcg
- – Terhes és szoptató, 19 éves és annál idősebb nők: 1100 mcg.
A jód megfelelő hasznosulásához elegendő szelén is szükséges. A szelén segítségével alakul át az FT-4, FT-3-á, majd az aktív pajzsmirigyhormonná.
A túlzott (szervetlen) jódbevitel pajzsmirigy túlműködést és autoimmun betegséget (Hashimoto-kór) is okozhat, főleg ha nincs elegendő szelén az átalakításhoz.
Egy széleskörű vizsgálat során megállapították, hogy amikor sok afrikai országban kormány szinten bevezették a kötelező jódpótlást (akkor ki a fejlettebb?), gyakorlatilag megszűnt a születéskori agyi fejlődési rendellenesség (kreténizmus) és jelentősen csökkent a pajzsmirigy göbök megjelenése. Ugyanakkor itt is kiderült, hogy a túlzott, mesterséges jódbevitel növeli az autoimmun pajzsmirigy betegség esélyét.
Mikor tilos?
Tilos a jódpótlás (és ezzel a pajzsmirigy működésének fokozása) pajzsmirigy-gyulladás, pajzsmirigy túlműködés, autoimmun pajzsmirigy betegség (lásd lejjebb), aktív (meleg) pajzsmirigy-göb esetén.
Figyelem! A szintetikus hormon szedésekor a jódpótlást körültekintően kell alkalmazni, mivel ilyenkor a jód beindítja a pajzsmirigy saját hormontermelését, és a saját, plusz mesterséges hormon mennyisége ideiglenesen pajzsmirigy túlműködést eredményezhet. Rendszeres vérvétellel ez nyomon követhető és ilyenkor a „gyógyszer” csökkentésére lehet szükség. (Forrás:Semmelweis.hu/pajzsmirigybetegsegek)
Pajzsmirigy göb
A pajzsmirigyben kialakult úgynevezett göb, valójában egy betokosodott ciszta. Akkor alakulhat ki, amikor a pajzsmirigyet valamilyen terhelés, vagy gyulladás éri. A kiváltó oka lehet a nyak vagy a fej területét érintő bármilyen fertőzés, gyulladás, ami „ráhúzódik” a pajzsmirigyre. Például egy egyszerű megfázás, arcüreg-, torok-, vagy mandulagyulladás, egy gócos fog, vagy a nyelőcső felső területét érintő saverrózió. (A gyomorsavproblémákról itt olvashat.) Ha a pajzsmirigyben nincs elegendő fertőtlenítő hatású jód, akkor a pajzsmirigy érintett sejtjei elhalhatnak. Mivel a pajzsmirigy egy szivacsos szerkezetű mirigy, nincs benne gyors, aktív keringésű érrendszer, ami el tudná szállítani, kitakarítani a károsodott részeket. Az elhalt sejteket a szervezet körbezárja és kialakul a ciszta. A ciszta alapvetően még folyadékkal van tele, de idővel ez besűrűsödik és egy kicsi tömör csomó, – vagyis göb lesz belőle.
A pajzsmirigy göbnek két fajtája ismert:
Az aktív – még gyulladásban levő – meleg göb, és egy régi terhelés következményeként visszamaradt – inaktív – hideg göb. Ez utóbbi önmagában semmilyen kezelést nem igényel.
Ha a göbök száma, mérete növekszik, akkor a terhelt részeket műtéttel távolítják el, pedig elsősorban azt kellene kideríteni, hogy mi okozza a göbök megjelenését, növekedését és megszüntetni a kiváltó okot (de ezzel egy endokrinológus nem foglalkozik).
Mikor van valóban szükség mesterséges hormonpótlásra?
Néhány éve még csak akkor írtak fel hormont, ha a három mért érték aránya nem volt megfelelő, hiszen normális FT-4 értéknél nincs szükség ennek „gyógyszeres” pótlására (ma ezért először inkább csak a TSH-t nézik.)
Amennyiben a vérképben normális, vagy magas az FT-4 és ennek ellenére alacsony a T3 hormon szintje még felmerülhet a szelénhiánya is, de ha szelén is rendben van, akkor – és csak ekkor – beszélhetünk pajzsmirigy betegségről, és ilyenkor szükséges a hormonpótlás, mivel a szervezet még a megfelelő mennyiségű alapanyagok jelenlétében sem képes elegendő hormont előállítani. (Amerikában ezért már inkább a T3-at pótolják „gyógyszeresen”, nem az FT-4-et, mint nálunk.)
Ha az FT-4 és az FT-3 érték is normális, akkor a magas TSH okát máshol kellene keresni és nem a hormonrendszer működésébe bekavarni, mert nem a pajzsmiriggyel van a probléma!
Szükséges még a hormonpótlás a pajzsmirigy csonkoló műtétje után is.
A mesterséges hormonpótlás hátránya
A mesterséges, szintetikus pajzsmirigyhormon folyamatos szedésének – hosszabb távon – az lehet a következménye, hogy teljesen leáll a pajzsmirigy működése.
Teljesen logikusan a szervezetünk semmit sem csinál feleslegesen. Ha mindennap megkapja a kész jódtartalmú hormont (FT4), akkor nem fog ilyen hormont termelni. Mivel a pajzsmirigy elsődleges feladata a jód tárolása, feladat híján leállnak és elhalnak a pajzsmirigy jódtároló sejtjei.
Ez jól megmutatkozik azoknál, akik évek óta szedik ezeket a szereket. Az ultrahang vizsgálat egyértelműen mutatja a pajzsmirigy méretének csökkenését, és tömörebbé válását.
Mivel a pajzsmirigy többféle folyamatot is szabályoz a szervezet működésében, a leállás számtalan egyéb problémát okozhat. A szintetikus hormonok ezekre nincsenek hatással, így majd a többi orvos is jól megél a betegből.
A leállás kezdeti tünetei, akár már rövid hormonkezelés után is látszódhatnak. Ilyenkor az orvosság hatására először normalizálódik a vérkép, majd a következő kontrollvizsgálatok során egyre nagyobb dózisú szert ír fel az orvos (25-50-75-100mg). Amikor nem hoznak eredményt a szintetikus hormonok – akkor ráfogják hogy „autoimmun”.
Autoimmun pajzsmirigy alulműködés (Hashimoto-kór)
Amerikában ez a leggyakoribb pajzsmirigybetegség, ott a jódhiányos alulműködés, csak a nagyon szegény, egészségtelenül (jódhiányosan) táplálkozó emberek között fordul elő. Amerikában a talaj (a legtöbb helyen) tartalmaz elég jódot, így az ott termesztett zöldségek, gyümölcsök biztosítják a megfelelő szerves jódot. Emellett – két óceánnal határolva – viszonylag gyakran esznek tengeri ételeket is.
Autoimmun pajzsmirigy betegséget (a legújabb kutatások szerint) a túlzott jódbevitel okozhat. Ilyenkor a pajzsmirigyben felhalmozódó nagy mennyiségű, szervetlen, ásványi jód is, mert a pajzsmirigy megpróbál minden jódot begyűjteni (ez a dolga), az ásványi jódot viszont nem tudja megfelelő hatékonysággal hormonná alakítani, így az felhalmozódik a mirigyállományban.
Amennyiben a szervezetben máshol is vannak folyamatos gyulladásos gócok, az immunrendszer fokozottan reagál a terhelésekre – „túlpörög” – és támadásba lendül a felesleges (hasznosíthatatlan) jódot tároló pajzsmirigysejtekkel szemben és elkezdi pusztítani azokat.
Gyakorlatilag – a kezdeti stádiumban – ugyanaz történik, mind a jódhiányos golyva (a pajzsmirigy túlzott megnagyobbodása) esetén, – csak fordítva. Kóros jódhiány esetén a szervezet újabb jódtároló sejteket hoz létre, hogy elegendő tartalékot képezzen, és ettől a mirigyállomány megnő. A szervetlen jód felhalmozódásakor pedig lebontjuk a felesleges jódot tartalmazó sejteket. A folyamatos – egyéb – immunterhelés (pl. gyulladás, stressz) miatt az immunrendszer akkor sem „áll le” ezzel, amikor már kiürült a felesleges jód – ez az autoimmunfolyamat.
Túlzott jódfelhalmozódás alakulhat ki akkor is, ha az elsődleges gyulladásos góc a pajzsmirigy közelében (fej, nyak, mellkas felső része) van. Ilyenkor a test többi részéből is a pajzsmirigy közelébe áramlik a jód – amíg fenn áll a gyulladás. Ez lehet mandula-, arcüreg- vagy fülgyulladás, fogászati góc, esetleg a „rejtett reflux” okozta nyelőcső irritáció is.
Nálunk az autoimmun pajzsmirigy alulműködés viszonylag ritka – lenne -, de mostanában az orvosok előszeretettel fogják rá ezt a diagnózist a betegeikre. Kényelmes „megoldás”, mert az autoimmun betegségekkel úgy sem lehet mit kezdeni.
Mivel az autoimmun betegség egy gyulladásos folyamat következményeként alakulhat ki, amikor (a gyulladás megszűnte után) az immunrendszer – tévesen – tovább is termel aktív ölősejteket, a betegség kimutatására ezeket az antitesteket használják, – a vérképben antiTPO, vagy aTPO-ként szerepelnek. Amikor ez magas, az azt jelzi, hogy van a szervezetben olyan immunsejt, ami károsíthatja a pajzsmirigyet.
A probléma a diagnózis felállításakor az, hogy az aTPO érték más gyulladás esetén is megemelkedhet! Fertőzés, gyulladás esetén az immunrendszerünk minden része aktívan dolgozik, így ilyenkor ez az érték is magasabb lehet – de ez egy endokrinológust nem igazán érdekel, nem az ő szakterülete.
Amikor egyéb gyulladásos folyamatok is vannak a szervezetben nem lenne szabad egyből „rásütni”, hogy Hashimoto – de így kényelmesebb. Normális helyeken (nem nálunk) csak akkor mondják rá a betegre, hogy autoimmun betegsége van, amikor már minden más tünetet megszüntettek és minden egyéb betegséget kizártak.
Valójában a pajzsmirigy tünetek jelentkezésekor elvégzett első vérvétel is mutatná, hogy autoimmun folyamatról van-e szó. Ilyenkor a betegnek magas FT-4 érték, és normál FT-3 mellett is alulműködési tünetei vannak. Ha azonban az FT-4 alacsony az jódhiányt és nem a sok jód miatti Hashimoto-betegséget jelez. Ez azonban csak akkor állapítható meg biztonsággal, ha nincs más gyulladásos folyamat a szervezetben – ezt a vérkép mutatja. Ha megszűnt az egyéb gyulladás, az aTPO értéke is csökken.
(Részletesen a Hashimoto-korról, a korrekt diagnózis felállításáról, a szükséges vizsgálatokról itt talál részletes információt.)
Figyelem!
Mindenkinek saját felelőssége, hogy utánanézzen az információknak és megismerje saját testének működését. Az orvos is csak javasol valamit, (a pillanatnyi állapot alapján) és ad egy tippet, de az csak orvosi javaslat és nem szentírás. Ma az orvosok nem a beteget kezelik, csak a tüneteket. Mindenki a maga területén, de senki sem „látja” az egész embert.
Nálunk már több százan tették le a szintetikus pajzsmirigyhormont (orvosi ellenőrzés mellett!) a megfelelő mennyiségű szerves jód adagolásával és a kiváltó okok megszüntetésével.
Mert az ok megszüntetése a fontos, nem a tünetek elnyomása!