A nők változókori hormoncsökkenése egy természetes folyamat, de a gyógyszeripar által finanszírozott orvoslás azonban inkább betegséget csinálna belőle. Egy természetes dolgot nem lehet – és nem is kell – „gyógyítani”, de ma nem is a gyógyítás az elsődleges cél. Az elsődleges cél az üzlet, a gyógyszer eladás.

Tehát csináljunk betegséget – akkor is ha nincs. A menopauzát betegségként, gyógyszeresen kezelni olyan, mintha egy természetes élettani folyamatra – vagyis maga az élet ellen – gyógyszert szedni.

A változókori hormonális ingadozás medikalizálása (betegséggé alakítása) ellen már több orvosi fórumon is tiltakoztak – hiába. Hiszen „a pénz beszél!”

„A menopauza medikalizációja azzal a kockázattal jár, hogy az adott életkorban zajló természetes folyamatot – egy, a nők szűk körére meghatározott tünetek alapján -, gyógyszeres kezelést igénylő betegségnek állítanak be.”

„Ha van egy gyógyszered, amit a lakosság felének el lehet adni, – az hatalmas profit.”

Martha Hickey – szülészorvos, Királyi Női Kórház, Victoria, Ausztrália (forrás)

Változó kor, klimax, vagyis menopauza

A menopauza időszaka (a menstruáció elmaradása) a nők számára egy természetes élettani folyamat, amely jellemzően 45-55 éves kor között zajlik le, és a menstruációs ciklus változásaival kezdődik, majd az utolsó menstruáció után (hivatalosan) egy évvel ér véget.

A menopauza akkor kezdődik, amikor a hormontermelő szervekben (elsődlegesen a petefészek és a mellékvese) csökken a hormonterhelés, emiatt pedig csökken a szervezetben ösztrogén- és progeszteron mennyisége. Oka pedig az, hogy az öregedéssel párhuzamosan, természetes módon csökken a szervezet hormontermelő képessége.

A fogamzókorú nőknél a három alap női hormon (ösztrogén, progeszteron, prolaktin) a ciklusnak megfelelő mennyiségben termelődik – felkészítve a szervezetet a fogantatásra – és különböző hatásuk, funkcióik, a ciklusnak megfelelő mennyiségük kiegyensúlyozzák egymást.

Nagyjából 35 éves kor után természetes módon csökkenni kezd hormontermelés, ezzel együtt a mellékvesék DHEA-S termelő képessége is, aminek kulcsfontosságú szerepe van a nemi hormonok termelésében, szabályozásában. A DHEA képes kiegyensúlyozni a hormonális ingadozást, mivel ez egy hormon-előanyag (prekurzor), amiből a szervezet szükség szerint képes előállítani azt a hormont, amire éppen a legnagyobb szükség van, – nők esetében főként ösztrogént (ösztradiol). Amellett hatással van a többi hormon működésére és az idegrendszerre is. (forrás) 

A hormontermelő képesség csökkenésével azonban felborul az addigi egyensúly. Nők esetében – a meglevő hormon alapanyagból – a szervezet elsősorban ösztrogént próbál előállítani, mivel ez az elsődleges női nemi hormon. Amiatt viszont csökken a többi hormon mennyisége és megváltozik az eddigi szabályos, ciklikus hormonális arány. A változókori tünetek ekkor kezdődnek.

Gyakorlatilag az ösztrogéntermelés csökkenése mellett is ösztrogéntöbblet alakul ki – a többi hormon rovására. Az ösztrogén pedig – többek között – növekedést serkentő, energiatermelő hormonként is működik és részben ez okozza a változókori panaszokat.

A tünetek

A menopauza tünetei sokfélék lehetnek, az első pedig a menstruációs ciklus megváltozása, szabálytalanná válása, kimaradása. A többi tünet viszont rengeteg egyéni tényezőtől is függ.

A változókori tünetek valójában nem meghatározhatók, nem egységesek, és még sok pozitív változással is járhat. Sőt! A változókoron átesett nők legnagyobb részénél (több mint 80%) nem is okoz hosszantartó, komolyabb tüneteket sem.

Komolyabb változókori tünetektől leginkább a nyugati életmódot folytató nők szenvednek, míg a természetes életmódú népeknél ez folyamat viszonylag gyorsan és többnyire csak enyhe tünetekkel zajlik le. Sőt a tünetek is sok mindenben mások, mint a nyugati nőknél. Ebből az is következik az életmód és a táplálkozás jelentősen befolyásolhatja a menopauza tüneteit.

A leggyakoribbak tünetek:

• szabálytalanná váló menstruációs ciklus (ez önmagában nem jelent változókort, mert ez sok egyéb hormonterhelés, stressz, betegségek, gyógyszerek következménye is lehet),
• a nap bármelyik szakaszában jelentkező hőhullámok, (ez az ösztrogéntúlsúly energia termelő hatásának a következménye);
• éjszakai izzadás, (gyakorlatilag egy méregtelenítési folyamat, a felesleges hormonok lebontása);
• hangulatingadozások, szorongás, depresszió,
• alvászavarok, (ez a többi tünet következménye);
• fáradékonyság, (az ösztrogéncsökkenés következménye);
• hüvelyszárazság,
• a nemi vágy megváltozása (pozitív és negatív irányba is változhat!),
• testsúlynövekedés (ez leginkább a táplálkozás következménye és nem a hormonváltozásé – lásd lejjebb),
• valamint izom- vagy ízületi fájdalmak. (Az ázsiai nőknél ez a leggyakoribb tünet, a többi kevésbé jellemző.)

Ezek a tünetek annyira nem specifikusak, nem általánosak, hogy sok nő változó kor nélkül is átéli ezeket, tehát valójában a bármikor megjelenhetnek, függetlenül a hormonváltozásoktól, önmagukban nem kapcsolódnak a menopauzához. Mégis az első három tünet az, amit a legtöbben megtapasztalnak.

Hogy ezek a tünetek hormonális eredetűek-e, azt egy laborvizsgálattal, hormonszint meghatározással lehet ellenőrizni.

Az orvosi „megoldás”?

Ma a hivatalos orvoslás a menopauza tüneteit egy hormonhiányos „betegségnek” tekinti, amit mesterséges hormonpótlással kezelnek. Tehát egy természetes hormonváltozást állítanak be betegségnek.

A nők többsége tapasztal meg testi változásokat a menopauza átmenete során, hol enyhébben, hol erősebben, de a legtöbben ezt természetes folyamatnak tekintik, amely orvosi beavatkozás nélkül is kezelhető, – és magától is elmúlik. Mint ahogy nem volt szükség kezelésre az elmúlt pár millió évben sem.

Mások már legkisebb kezdeti tüneteknél is orvoshoz fordulnak, aki automatikusan hormonpótlást ír fel.  A tünetek enyhítésére ma már elterjedt kezelés a hormonpótló terápia (HRT), amely mesterséges hormonkészítményeket használ a menopauza során természetesen csökkenő hormonok pótlására. Valójában csak akkor lehetne indokolt a hormonkezelés, ha a tünetek nagyon erősek, szinte már elviselhetetlenek és hosszabb ideje változatlanul fennállnak.

A mesterséges hormonpótlás jelentősen csökkentheti a tüneteket, de valójában nem szünteti meg az az alap helyzetet (a hormontermelő képesség csökkenését).

Egy konkrét eset:

Egy idősebb nő jött be hozzánk, hogy adjunk már neki valamit változókori hőhullámokra, mert „már elege van”. Ránézek és megkérdezem:

• Hány éves?
• 62 – hangzott a válasz.
• És ezt hogy csinálta, hogy még hőhulláma van? – mondom meglepetten.

Elmesélte, hogy 42 éves kora körül jelentkeztek a kezdeti tünetek, amivel ő azonnal az orvosához fordult: Az orvos pedig azonnal felírt egy tablettát, hogy erre „itt a megoldás”.

Ő el is kezdte szedi a szert és néhány nap után már tünetmentes is lett. Évekig szedte az orvos által javasolt szert, de 60 éves kora körül azért rájött, hogy gyakorlatilag egy fogamzásgátlót szed. Hát, ennyi idősen csak nincs már szüksége fogamzásgátlóra – gondolta, úgyhogy letette. Egy hét múlva újra jelentkeztek a hőhullámok, – és ez már két éve folyamatosan tart. (Itt valójában már nem hormon okozta a tüneteket, hanem a gyógyszerterhelés következményeként tapasztalt méregtelenítési tüneteket – mellékhatásként.)

Számos tanulmány kimutatta a hormonkezelés hatékonyságát a változókori tünetek enyhítésében, de jelentős kockázatok is felmerültek, mint például a magasabb mellrák és más hormonális daganatok előfordulási aránya, de az orvosok úgy gondolják, hogy az időszakos előnyök meghaladják, a hosszútávú kockázatokat. (Ezeket a kutatásokat jellemzően gyógyszercégek finanszírozták. forrás)

Amellett mivel hormonrendszerről van szó, a mesterséges hormonális beavatkozás ennek a kifinomult rendszernek a működésébe, az egész rendszer normális működését is befolyásolja. Talán nem biztos, hogy az éppen változás alatt levő szervezet megzavarásával elért tünetcsökkenés, megéri a kockázatokat a hátra levő egész életre, – hiszen a következményeket senki sem látja előre.

A természetes segítség

A változókori tünetek az esetek legnagyobb részében néhány hónap alatt maguktól is enyhülnek, megszűnnek, ahogy a hormontermelő képesség csökkenésével járó alacsonyabb hormonszinthez alkalmazkodik a szervezet.

Külföldön már teljesen bevált természetes módszer a DHEA növényi forrásból történő tablettás pótlása. Mivel ez önmaga nem hormon, csak hormon alap(elő)anyag, így nem avatkozik be közvetlenül a hormonrendszerbe, de biztosíthatja az alapanyagot a hormonrendszer kiegyensúlyozásához. Ez nem szűnteti meg a tüneteket, de csökkentheti a szélsőséges hormoningadozások okozta panaszokat.

Ha pedig az utolsó menstruáció óta eltelet 12 hónap, akkor a menopauzális időszak orvosilag is befejezettnek tekinthető. Ebből pedig az is következik, hogy ha ez után is jelentkezik például hőhullám, vagy éjszakai izzadást, azt már nem a változó kor okozza, – hiszen azon már túl van.

A hormonrendszer változásait egyébként laboratóriumi vizsgálatokkal akár folyamatosan is lehetne ellenőrizni, de ma ezt az orvosok nem igazán szokták elvégeztetni, a „gyógyszer” felírás jobban megéri. (A hormonális ciklusról és a hormon arányokról itt olvashat.)

Erről is van tapasztalatom:

Egy 42 éves nő „korai menopauza” miatti szabálytalan ciklusra kért valamilyen természetes megoldást.

Kérdeztem, hogy mit mutat a labor, hogy állnak a hormonjai.

• Hát azt nem tudom, nem csináltak vérvételt – válaszolta.
• Hát akkor minek alapján döntötte el az orvos, hogy „korai menopauza”? – kérdeztem.
• Hát én csak elmondtam a tüneteimet, hogy néha késik, néha kimarad a menstruációm, ő pedig rávágta, hogy korai menopauza és erre majd felír egy hormont – mesélte.

Rávettem, hogy csináltasson egy labort (ha már úgyis fizet az orvosnak), és abból majd kiderül, hogy melyik természetes szer a legjobb megoldás. Két hét múlva visszajött a lelettel.

A labor szerint az ösztrogén a normális tartományban – de a maximumon volt, a progeszteron is normális, de szinte a minimumom. Ilyen szélsőséges arány a ciklus egyik pontján sem lehetne! Ehhez képest pedig a prolaktin a maximum érték háromszorosa volt.

• Mit mondott erre az orvos – kérdeztem?
• Azt mondta, hogy „ez teljesen rendben van, ez mégsem változókor, – de azért én felírnám azt a hormont!” – mondta a nő.

Hogy nála mi okozta a hormon ingadozást (nem a változó kor), arról itt olvashat részletesen.

Ha a hormonrendszer nem követi az orvoslás által ideálisnak tartott változást, szintet, akkor azzal az orvoslás nem tud mit kezdeni. A szélsőséges ingadozás, a jelentős eltérések okait nem ismerik el, nem is keresik, hiszen van rá „gyógyszer”, csak be kell venni és nincs probléma.

Erős tünetek – Mi okozza? És másoknak miért nincs?

Mint már említettem a Világ nőinek nagyobbik része nem szenved komolyabban a menopauza tünetitől és a változó koron viszonylag könnyen túl esnek.

Sokaknál azonban még is erős és hosszantartó panaszokat okoz a menopauza. Ilyenkor a labor is jelzi a hormonális aránytalanságot, legtöbbször az „indokolatlanul” magas ösztrogén és prolaktin, valamint – az ehhez képest – túl alacsony progeszteron szintet. Egy lelkiismeretes orvos esetleg még elvégeztet néhány vizsgálatot, de ha nem talál valami szervi elváltozást, – akkor jön a tabletta felírása.

Pedig a természetes hormoncsökkenéssel a változókori tünetek maguktól is enyhülnek, ritkulnak, majd elmúlnak, – hacsak nem viszünk be kívülről egy újabb adag plusz hormont!

És itt nem a tablettákról van szó, hanem az ételekben levő hormonokról, a nyugati típusú, mai táplálkozásról. Vagyis a hormonokat konkrétan megesszük – az étellel!

Amikor egy ételekből származó (állati) hormon bekerül a véráramban, az ugyanolyan élettani hatást vált ki, mint a saját hormon. Tehát a táplálkozás nagy mértékben befolyásolhatja a hormonális egyensúlyt és ezzel a változókori tünetek megjelenését is. Nem elég, hogy a menopauza időszakában a szervezet próbál alkalmazkodni a természetes hormoncsökkenéshez, ebbe néha „belekavarunk” a kívülről bevitt, megevett hormonokkal. Itt most konkrétan a tejtermékekről és a hormonális hatású tápokkal etetett állatok húsáról van szó.

A tej természetes módon is tartalmaz nő nemi hormonokat (főként ösztrogént és prolaktint), de „a tehén nem jó kedvében ad napi 30-100 liter tejet” – a normális 6-10 literhez képest, és a csirke sem a napfénytől nő 38 nap alatt közel 3 kilósra. És hogy miért nem eszi meg a sertéstenyésztő a leadásra nevelt állatot, arról itt olvashat.

Hormonok a táplálkozásban

A táplálkozás során megevett hormonok jelentősen „megboríthatják” a természetes hormoncsökkenést. Ez már magyarázatot is adhat arra, hogy miért leginkább a nyugati társadalmakban, a nyugati életmódot, táplálkozást folytató nőknél okoz komoly problémát a változókor, míg a világ többi nője ezt egy teljesen természetes, enyhe átmeneti időszakként éli meg.

A jelentős különbség a táplálkozásban rejlik.

A mai nyugati étrendben az emberek nagy mennyiségű húst és tejterméket fogyasztanak. Ma már szinte minden étkezésnél. Ahogy szoktam mondani: a mai táplálkozásunk 100 évvel ezelőtt még ünnepi, lakodalmi ételnek számított volna. Hagyományos táplálkozás – egészséges étrend

• Tejtermékek: A nyugati étrendben nagy mennyiségben fogyasztott tej és tejtermékek tartalmaznak természetes hormonokat, például ösztrogént és prolaktint. Bár ezek a hormonok a tejtermékekben viszonylag alacsony koncentrációban vannak jelen, a nagy mennyiségű és rendszeres fogyasztás hozzájárulhat a szervezet hormonális egyensúlyának felborulásához, – különösen a menopauza idején. Amellett a tehenek is kapnak hozamnövelő, hormonális hatású tápot, kiegészítőket, amit részben a tejjel választanak ki. (A sajt az 10-szeresen koncentrált tej.)

• Húsok: A nyugati országokban a hústermelés során gyakran használnak mesterséges növekedési hormonokat és hormonális hatású takarmányt. Ezek a hormonok felhalmozódhatnak a húsban, zsírban, és a fogyasztásukkal bejutnak az emberi szervezetbe. Ez megzavarhatja a hormonális szabályozást, ami felerősítheti a menopauza tüneteit.

Ezzel szemben a hagyományos ázsiai étrendben a tejtermékek és a vörös húsok fogyasztása történelmileg nagyon alacsony (ez egyébként a világ nagyobbik részére is igaz). A táplálkozás alapját a növényi alapú élelmiszerek, rizs és más gabonák, friss zöldségek és gyümölcsök képezik, és a hús leginkább csak kiegészítésként van az ételben. Ez a hús is nagyon sok helyen inkább hal és egyéb tengeri herkentyű.

Amellett az ételek minőségében, feldolgozottságában is hatalmasok különbségek. Míg a nyugati világban sok feldolgozott ételt fogyasztanak, addig máshol inkább friss alapanyagokból, frissen készítik el a napi ételt, így az magasabb tápanyag tartalmú és könnyebben emészthető marad.

Amerikai kutatóknak már a 20. század közepén is feltűnt, hogy míg a hormonális eredetű daganatok a japánból betelepült, japán származású, de még hagyományos japán táplálkozást folytató nőknél szinte ismeretlenek, addig a nyugati táplálkozásra áttért japánoknál már a daganatok az amerikaiakhoz hasonló mértékben vannak jelen.

Összefoglalva

A menopauza nem betegség, nem igényel semmilyen orvosi, vagy gyógyszeres kezelést sem. Ha már legalább egy éve tart ez az időszak és nem akar normalizálódni a helyzet, akkor nézesse meg a hormonszintjét! A változó kor lezajlása után a tüneteket már nem a hormonrendszer okozza, a tünetek okát máshol kell keresni.

A természetes hormoncsökkenés tünetei a Földön élő nők 80%-ánál egy időszakos kellemetlenségen kívül nem okoz erős és hosszantartó tünetket. Néhány hónap alatt át is esnek rajta. Komolyabb tüneteket leginkább a nyugati, illetve nyugatias életmódot-táplálkozást folytató nők tapasztalnak meg.

A különbség jelentős mértékben a táplálkozáson múlik!

Az étrendbeli különbségek rávilágítanak arra, hogy a menopauza tüneteinek megértéséhez nem csak a jótékony hatású élelmiszereket kell figyelembe venni (például a vitaminokat, fitoösztrogéneket), hanem a negatív hatású tényezőket is, amelyek a nyugati étrendben túlsúlyban vannak. A nyugati étrendben lévő hormonális hatású élelmiszerek valószínűleg hozzájárulnak a menopauza tüneteinek súlyosabb megéléséhez.

És zárásként még egy történet:

Egy 50-es nő kért segítséget a fogyókúrájához. Elmondása szerint: „ a változó kor miatt hízok!”

• Nem – mondtam erre határozottan. – Attól hízik, amit eszik.
• De hát én ugyanúgy eszek, mint eddig – válaszolta.
• Az lehet, csak már a szervezete nem ugyanúgy működik – mondtam.
• Az is igaz.

A tudományos kutatások forrásai:

https://www.bmj.com/content/377/bmj-2021-069369

https://dl.acm.org/doi/fullHtml/10.1145/3411764.3445153

https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2824%2900462-8/fulltext