Ön mennyi gyógyszert eszik naponta pluszban?
A sertéstenyésztés gyógyszerei
Elsőszámú tény: A ma, bolti forgalomba kerülő húsokban, húskészítményekben több féle gyógyszer is van. Mindegyikben. A sertésben, marhában, csirkében, pulykában és az ezekből készült felvágottakban, szalámikban, mindenben.
Ezek a gyógyszermaradványok elsősorban, hormonok, antibiotikumok, parazitaellenes szerek, de több más készítmény, takarmánykiegészítő is megtalálható a vágásra kerülő állatokban. Aki rendszeresen fogyaszt ilyen húsokat, azok szervezetébe akár jelentős mennyiségű gyógyszer is bekerülhet és halmozódhat fel.
Mennyi az annyi?
Az EU-ban szigorú szabályozás és várakozási idők biztosítják, hogy a fogyasztókhoz kerülő élelmiszerekben ezek mennyisége a meghatározott (biztonságosnak kitalált) egészségügyi határérték alatt maradjon.
Ezzel a szabályozással, a határértékekkel azonban több probléma is van:
– Tehát gyakorlatilag elfogadják, hogy igazoltan többféle gyógyszer is jelen van minden húsban, húsáruban.
– A húsokban levő gyógyszerek határértékeke mindig úgy vannak meghatározva, hogy az jó legyen az iparnak, de még elfogadható legyen az egészségügy számára is. (A fogyasztó csak sokadlagos szempont.)
– Nem ellenőriznek minden darab húst. Az ellenőrzések csak alkalmanként, szúrópróbaszerűen zajlanak, vagyis nem lehet tudni, hogy egy-egy adag húsban mi és mennyi gyógyszermaradvány van.
– Koktélhatás. Mivel az állattenyésztésben sok különböző szert is használnak, senki sem tudja, hogy az alkalmazott szerek, hogy hatnak egymásra. A gyógyszerszinteket egyenként, gyógyszerenként vizsgálják, azonban a többféle szer egymással is kölcsönhatásba léphet, és hogy ez koktél mit okoz, azt senkisem tudja, ezt ellenőrizi sem lehet.
– A húsokban levő gyógyszermaradványok befolyásolhatják az ember által szedett gyógyszerek hatását is.
Azonban hiába van bármilyen szabályozás, ha nem tartják be és a tenyésztők „tele nyomják” gyógyszerrel a haszonállatokat. Hiszen az elsődleges cél az, hogy a disznó gyorsan és nagyra nőjön, – és valahogy túlélje a hizlalás 90 napját, hogy le lehessen adni.
A ritka ellenőrzések miatt a lebukás esélye minimális.
Már a hatóságoknak is feltűnt, hogy több gyógyszer fogy az állatpatikákban, mint aminek a felhasználását hivatalosan bejelentik, így feltételezhető, hogy nem minden beadott szert jelentenek. Tehát azt sem lehet pontosan tudni, hogy minek a mennyiségét kellene vizsgálni. (Forrás)
Hogy miért eszünk ma sok olcsó húst, arról itt olvashat.
Nézzük, mit „vesz be” valaki, amikor ma húst, húskészítményt eszik
– A gyógyszerek
Antibiotikumok: Leggyakrabban előforduló szermaradványok. Ma már egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a folyamatos antibiotikumbevitel, hozzájárul a mindennek ellenálló, elpusztíthatatlan baktériumtörzsek kialakulásához. Ezek az úgynevezett rezisztens „húsevő” baktériumok. https://mandala-egeszsegkucko.hu/antibiotikum-rezisztencia/
Az antibiotikumokat leginkább a tömeges tartás miatt gyakori légzőszervi és bőrbetegségek, valamint a természetellenes takarmányozás miatti bélgyulladások kezelésére alkalmazzák. Ilyen szerek például a florfenicol, oxytetracycline, spiramycin, penicillin. (Forrás)
Azonban az antibiotikumoknak kifejezett hizlaló hatása is van és erre már az állattenyésztők is rájöttek. A WHO felmérései szerint bizonyos országokban az antibiotikumok 80 százalékát az állattenyésztésben használják fel növekedést serkentő gyógyszerként.
Az 1970-es évektől az egész világon elterjedten használták az antibiotikumokat kifejezetten hízlalási célból. A 2000-es évek eléjre viszont már egyértelművé vált, hogy az állatoknak adott antibiotikumok hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több emberi gyógyszer válik hatástalanná és alakul ki az embereknél az antibiotikum rezisztencia. A 2010-es évektől azonban már az EU-ban hivatalosan nem szabad az antibiotikumokat hizlalási céllal alkalmazni. (Forrás) De kit érdekel!
Elég csak egy állatorvosi papír arról, hogy az állományban fertőzés lépett fel, és máris lehet a takarmányhoz gyógyszert keverni. Nemcsak a beteg állatnak, hanem mindnek, – „megelőzési célból”. (Az már egy más dolog, hogy az antibiotikumoknak nincs betegségmegelőző hatása.)
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyik éves jelentéséből kiderült, hogy átlagosan 121 milligramm antibiotikumot mutattak ki egy kilogramm húsban. 30 európai országot vizsgálva Bulgáriában mutatták a legtöbbet és Norvégiában a legkevesebbet, ott csak 2 mg-ot. (Forrás)
- Hormonok:Növekedési serkentőként használják, de az EU-ban erre a célra hormonokat használni tilos – de az nem jelent semmit. Több fajta hormon is megtalálható a húsokban.
Az ipari tenyésztésben egy malac élete már a fogantatásnál is egy „hormonkoktéllal” kezdődik. A Természet rendje szerint egy koca évente egyszer, általában tél végén hozza világra a malacait (lásd például a vaddisznóknál). Ennek okai egyrészt nyilván a környezeti tényezőkben, másrészt a szaporodás örökletes éves ritmusában keresendők. Egy ivarérett kocának (az emberhez hasonlóan) egészévben rendszeres ciklusa van (18-21 nap), így gyakorlatilag egész évben termékeny.
A termékenység leggyengébb a májustól augusztusig, legjobb a szeptembertől novemberig tartó időszakban. A nyári hőstressz nemcsak a fogamzásra, hanem a sikeres termékenyítésből született malacok számára is negatív hatással van. (Forrás)
Természetesen egy évben egy koca egyszer, nagy ritkán kétszer ellene. Ez azonban nem gazdaságos! A cél ma az, hogy egy állat a lehető legtöbbször, a lehető legtöbb malacot hozza a világra – amíg bírja. (Utána mehet a vágóhídra – húsként.)
Hormonokkal azonban a természetes ciklust az ember a disznóknál is kedve szerint szabályozhatja. Már akár az ellés után is kaphat az anya egy adag hormont, hogy az ivarzás a lehető leggyorsabban beinduljon, hiszen – normálisan – amíg szoptat, addig természetesen gátlódik az újabb fogantatás. A plusz hormonnal azonban hamarabb lesz újra fogamzóképes. A gazdaságos sertéstartásban a cél a minél gyorsabb, minél többszöri ellés. Ez évi legalább 2-3 almot jelent.
Alkalmazott készítmények a kocasüldők (serdülők) és kocák ciklusának szabályozására például: ösztrogén hatású hormonok, szérum és chorionic gonadotropinok, (ALFABEDYL®, ENZAPROST®T, ALTRESYN®, FERTIPIG®)
A gonadotropinok az agyalapi mirigy (hipofízis) által termelt fehérjealapú hormonok (FSH és LH), melyek a nemi mirigyek (petefészek, here) működését szabályozzák. Kulcsszerepet játszanak a tüszőérésben, az ovulációban, a spermiumtermelésben, valamint az ivarhormonok termelődésében. Ha ezeket megesszük, a szervezetnek nem kell (nem fog) sajátot termelni, vagy hormontöbblet, túlműködés alakulhat ki. Hasonló elven működnek a fogamzásgátló szerek is.
Ezek a hormonok egyébként növekedést serkentő hatásúak is, vagyis „nem baj”, ha egy kicsit többet adnak belőle a disznónak. Mellékesen még az állatokat hormonális hatású táppal (pl. szója, lucerna) is etetik.
- Védőoltások – Az állatok már újszülött kortól kapnak oltásokat a légzőszervi (PRRS), ivarszervi betegségek, valamint a parvovírus és orbánc megelőzésére pl. CIRCOVAC®, PARVORUVAX®, PROGRESSIS®.
- Parazitaellenes szerek – Ivermectin (CEVAMEC®) a paraziták, toltrazuril (CEVAZURIL®) a kokcidiózis ellen. Forrás: https://www.ceva.hu/Termekek/Sertes
- Egyéb szerek, takarmánykiegészítők – Vitaminok, ásványi anyagok, ívóvízsavanyítók, és még sok más változatos készítmény. https://decartpannonia.hu/webshop/sertesneveles-sertestenyesztes/folyekony-takarmanykieg
Hogy jut be az emberbe?
Ahogy a mondás is tartja: „Az vagy, amit megeszel!”
Ha megeszi a gyógyszerekkel kezelt állatok húsát, akkor megeszi a húsukban, zsírjukban eltárolt gyógyszereket és egyéb méreganyagokat is. Amikor az emésztés során lebomlik a hús, akkor ezek az anyagok felszabadulnak és felszívódnak a véráramba.
Ezzel teljesen tisztában van minden hatóság is, hiszen ezért hozták létre a még a húsokban elfogadható (de ettől még nem normális) gyógyszer határértékeket.
De ha bejutnak ezek a szerek az emberi szervezetbe, akkor ott, az emberben is kifejtik a hatásukat.
A kockázatok
Mivel nincs tételes ellenőrzés minden húsdarabnál, így akár egy-egy adag ételben is lehet határérték feletti gyógyszermennyiség. Ha pedig valaki rendszeresen, naponta, vagy naponta többször is ilyen húsokat, húskészítményeket fogyaszt, akkor az gyógyszermaradványokból akár jelentős mennyiségű gyógyszer bejuthat, felhalmozódhat a szervezetében. Ezt azonban ma nem is vizsgálják. A nagy mennyiség pedig akár allergiás reakciókat vagy toxikus, mérgező hatásokat is kiválthat,
Tehát akár gyógyszermérgezés is kialakulhat, ha a húsban levő mennyiség összeadódik a betegség miatt szedett gyógyszerekkel. Amellett az állatokban levő gyógyszerek kölcsönhatásba léphetnek az ember által szedett gyógyszerekkel is, valamint a mellékhatások is felerősödhetnek.
Hogy például egy általánosan felírt, széles spektrumú antibiotikum hány -féle gyógyszer hatását befolyásolja, ahhoz elég csak megnézni ezt a betegtájékoztatót https://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/doxycyclin_al_100_mg_kemeny_kapszula/2406
Ebben a gyógyszerben például 100 mg hatóanyag van. De ha átlagosan 1 kiló húsban 121 mg antibiotikumot mutattak ki, akkor mennyi gyógyszert is veszbe, ha megszik 2 szelet ránntotthúst? 
A húsban levő relatív kis mennyiségű antibiotikum nem öli meg az emberi szervezetbe kerülő kórokozókat, de ahhoz pont elég, hogy a baktériumok ehhez hozzászokjanak és, ellenállóvá váljanak az antibiotikumos kezelésekkel szemben. Ez az antibiotikum rezisztencia.
A húsban levő hormonok pedig gyakorlatilag ugyanazok, mint az emberi hormonok. Vagyis a hormonnal kezelt állatok húsa beavatkozhat az emberi hormonrendszer működésébe is. Hormonok és problémák.
Patika a húsban
Egy disznó életének 4-6 hónapja alatt akár 10-15 -féle gyógyszert, plusz „takarmánykiegészítőt” is kaphat. Akár többször is.
Minden szernek van egy felezési, kiürülési időszaka, amennyi idő alatt teljesen lebomlik, kiürül a szervezetből. Ez néhány hét, vagy akár néhány hónap is lehet, az adott szer mennyiségétől és az alkalmazás gyakoriságától függően.
Mivel a hízlalási időszak általában csak 90 nap, ennyi idő alatt esély sincs arra minden vegyi anyag kiürüljön. Főleg, ha még a leadás előtti napokban is kapnak valami gyógyszerkoktélt – hogy túléljék az utat a vágóhídig.
De ma nem is az a cél, hogy a hús gyógyszermentes legyen, csak annyit kell elérni, hogy egy-egy gyógyszer mennyisége határérték alatt maradjon az eladásra kerülő húsban. És a vizsgálatok szerint még ez sem sikerül.
Tömegtartás = olcsó hús
Valójában az a hús, a szalámi, stb. amit a boltban vesz, az nem a kifejlett disznó húsa, hanem csak egy 4-5 hónapos fiatal, „kiskamasz” malacé.
A sertés az ivarérettségét 8-10 hónapos korára érné el, tehát akkor lesz „kamasz”. A mai disznók azonban ezt nem érik meg, ennyi ideig a tartásuk már nem gazdaságos.
A választási malac hagyományos, háztáji körülmények között általában 6-7 hetes (kb. 40-50 napos) korában kerül elválasztásra az anyjától, amikor eléri a 15-20 kg-os súlyt és véget ért a szopós korszak.
Nagyüzemi tartásban az elválasztás inkább a 21-35 napos korban a jellemző, amikor a malac már képes önállóan, szilárd takarmányt is fogyasztani. Ezután kerül ki hízlalásra és a cél 100-120 kilós leadási súly minél gyorsabb elérése.
Mivel a korán elválasztott malacnak még gyenge az immunrendszere, ezért hajlamossá válik a fertőző betegségre, – tehát gyógyszerezni kell. Innentől gyakorlatilag folyamatosan, hiszen túl kell élnie a vágásig még hátra levő 90 napot.
A hagyományos, háztáji tartásban legalább 1 év kellene ahhoz, hogy a disznó megnőjön akkorára (70-90 kg), hogy egyáltalán megérje levágni. Hogy ettől nagyobb legyen, ahhoz még több idő és még több munka kellene. Ennek azonban ára van, de ma az embereknek inkább sok és olcsó hús kell.
A nagyüzemi állattartás – vagyis az olcsó hús – következménye az, hogy az állatokat hormonokkal gyorsabb szaporodásra, gyorsabb növekedésre, hízásra stimulálják. Bevetnek mindent, amitől hízni lehet, gyógyszereket, hormonális hatású tápokat, egyéb kiegészítőket, hiszen a cél az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legtöbb húst lehessen „kitermelni”.
Emiatt nem véletlen az sem, hogy akik a nagyüzemi tenyésztéssel foglalkoznak, azok többsége inkább külön neveli magának a saját fogyasztásra szánt állatot. Erről bővebben itt olvashat.
A tömegtartás miatt pedig gyakoribb a betegségek, súlyos fertőzések kialakulása is, ezért a fertőzések ellen is kezelni kell.
A természetellenes takarmányozás az emésztőrendszerüket is károsítja – vagyis gyógyszert nekik!
A rövid életük alatt a zsúfoltság miatt stresszesek is – tehát ezt is kezelni kell.
…és ami ezekből a gyógyszerekből megmarad, azt majd megeszi a fogyasztó. Akár minden nap, sőt naponta többször is.
Nem csak gyógyszerek, – van más is!
A nagyüzemi tartásban hizlalt állatokba nem csak gyógyszerek, hanem jó pár féle műtrágyaszármazék is növényvédőszer maradvány is bekerülhet. Persze ezek határértéke is szabályozva van – mert ha már benne van, akkor szabályozni kell.
Ugyanis a takarmánygyártáshoz termesztett növényekhez is rengeteg kemikáliát használnak fel, amit a növény felszív, elraktározza és azt majd megeszi az állat is.
A különböző gyomírtók, permetezőszerek egészségügyi (még elfogadható) határértékei viszont magasabbak a takarmánytermesztésben, mint az emberi fogyasztásra szánt növényekben.
Vagyis az állatoknak több mérget engedélyeznek, mint az embereknek.
Azonban ezt sem igazán ellenőrzik. Csak véletlen mérésekből derül ki nagyon ritkán a folyamatos mérgezés.
Jó példa erre a 2019-es „tojásbotrány”.
Ebben az esetben a Szlovákiából (tehát EU szabályozás alatt álló területről) behozott tojásokban mutattak ki nagyon nagy mennyiségű gombaölőszert, amit takarmánytermesztésben használtak.
A csirke megette a tápot és a méreganyagok egy részétől úgy szabadult meg a szervezete, hogy azokat minden nap kiválasztotta – a tojásban.
Persze azonnal jött a felháborodás a hazai tojástermelőktől, hogy „persze mert a magyar helyett az olcsóbb külföldi tojást veszik, úgy is kell nekik!”
Ellenőrizték hát a magyar tojásokat is – és azokban is ugyanúgy, nagy mennyiségben volt jelen a vegyszer, – csak azt addig senki nem ellenőrizte.
De találkoztam már olyannal is, hogy valaki szójaallergiás lett – a tojástól. Szóját – önmagában – soha sem evett, a húst sem igazán szerette, de a szüleinek nagyüzemi „tojófarmja” volt, és ő ezen a tojáson élt születése óta. Ugyanis ha a tyúk nem kap magas fehérje (szója) tartalmú tápot, akkor nem ad mindennap tojást. Mondjuk normálisan nem is adna. Így viszont a tojásban az is kiválasztja az állat, ami számára terhelő, felesleges.
Egyéb nagyüzemi húsok
Marhahús sem jobb. Sőt, akár rosszabb is lehet, főleg hormonális szempontból.
Nálunk jellemzően két forrásból származó marhahúst lehet a boltokban kapni:
– a legeltetett húsmarhák nagyon drága húsát, – ezt azonban inkább külföldre viszik, mert nálunk kicsi rá a kereslet,
– és a tejtermelésből már kiesett, tejhozamnövelőkkel felturbózott, agyon gyógyszerezett tehenek húsát. Gyakorlatilag azokét, amelyek már túl betegek ahhoz, hogy tejet adjanak. Az legalább olcsóbb.
A tejelválasztás hormonok hatására indul be. A tej és a tejtermékek gyakorlatilag egy szoptatós állat hormonjait tartalmazzák, – sajtként 10-szeresen koncentrál formában – még természetesen is. (Hormonproblémák és a tej)
Azonban egy tehén, „nem jókedvében” ad napi 30-100 liter tejet, a normálisan a borjának szükséges 6-10 literhez képest, – tehát a tejtermelést hormonálisan egy kicsit „fel kell turbózni”. Így hát hormonok bőséggel vannak a tejben és a marhahúsban is.
Ja! „A csirke sem a napfénytől nő meg” 38 nap alatt 2,5-3 kilósra. A modern csirkehúsról itt olvashat bővebben.
A lazac és a ponty is csak addig tekinthető egészségesnek, amíg nem nagyüzemi tenyésztésből kerülnek ki. Nem véletlenül nevezik a tenyésztett lazacot „tengeri disznó”nak.
Mi a megoldás?
Ha nem akar naponta plusz gyógyszereket, hormonokat, növényvédőszereket megenni, akkor az egyetlen biztos megoldás, ha kerül minden húsfélét, ami nagyüzemi termelésből származik.
A piaciban sem lehet biztos, hiszen a kapirgálós csirkét áruló „mari néninek” is az az érdeke, hogy az eladni való állat a lehető leggyorsabban, a legnagyobbra nőjön. Lehet, hogy kapirgál, de jó eséllyel kap tápot is.
Valójában csak akkor lehet biztos abban, hogy mit eszik, ha azt az állatot maga neveli fel, esetleg egy nagyon jó ismerősétől szerzi be, aki nem eladásra tartja, hanem ő is azt eszi (bár ez sem biztosíték).
Esetleg szóba jöhet még a vadhús. Az még – jó eséllyel – legel. Bár hallottam vadásztól olyat, hogy vaddisznót ő is csak azoktól a vadásztársaságoktól vesz, akiket jól ismer, – mert hát az vadhúst átvevő felvásárló is kilóra fizet. A téli vadetetőkre pedig ki lehet szórni kukoricát, de hizlaló tápot is.
A bio minősítésű áru is jobb alternatíva, mert ott nagyon szigorúak a határértékek és sok olyan anyag nem is engedélyezett a bio termelésben, amit a nagyüzemekben rendszeresen használnak. Igen, a bionak viszont ára van, „a szemetet pedig olcsón adják”.
Ha mindenáron olcsó „szemetet” akar enni, akkor legalább ne vigye túlzásba. Ha csak alkalmanként, kis mennyiségben eszik ipari húst, hústerméket, akkor csak kevés idegen gyógyszer jut a szervezetbe és akkor az nagyobb eséllyel fog kiürülni probléma nélkül, mintsem hogy bajt okozhatna.
Ha minőségi, biztos forrásból származó húst vesz, akkor annak bizony ára van és nem lehet minden boltban hozzájutni. Így azonban biztos nem fog túlzásokba esni vele.
Így legalább nagyjából hasonlóan fog táplálkozni, mint ahogy azt 80-100 évvel ezelőtt is tették, amikor még nem volt nagyüzemi tömegtermelés.
Hogy hogyan is táplálkoztak régen, milyen gyakran ettek húst a dédszüleink arról itt olvashat: A hagyományos táplálkozás.
