A daganat nem RÁK. A rákos sejtek nem kórokozók, nem valami külső forrásból jutnak a szervezetünkbe, hanem a saját testi sejtjeink.

A daganat pedig egy szövetburjánzás, ami lehet jóindulatú és lehet rosszindulatú is – a rosszindulatút nevezzük ráknak. A jóindulatú szövetszaporodás a szervezet védekező reakciója, amikor egy terhelt, károsodott területet próbál megerősíteni, gyulladást, mérgezést zár be, hogy a többi sejt ne károsodjon. Ez a sejtnövekedés, sejtszaporodás addig folytatódik, amíg a problémát nem sikerül megállítani. Ilyen elváltozás például a törött csontoknál kialakuló megvastagodás, a műtéti hegek megvastagodása, a különböző bőrkinövések, fibrómák, miómák, ciszták és polipok is.

A rákos elváltozások is hasonló folyamatból indulnak ki, de ebben az esetben a sejtnövekedés nem áll le, hanem terjed és újabb, egészséges területeket foglal el. Ezeket a féktelenül szaporodó, mutálódott (megváltozott) sejteket nevezzük rákos sejteknek.

A normális sejtekben vagy egy mechanizmus a „programozott sejthalál” (apoptózis), ami a sejtek életciklusát és ezzel a szaporodását is szabályozza. Ezzel szemben a rákos sejtek képesek kijavítani a hibáikat és gyakorlatilag nem öregszenek meg, hanem folyamatosan képesek szaporodni.

Miért mutálódtak ezek a sejtek?

Azt szoktam mondani, hogy a daganatot nem elkapjuk, nem csak „úgy lett”, hanem hosszú évek kitartó munkájával csináljuk. A jó hír benne az, hogyha mi csináljuk, akkor mi is tudjuk megszüntetni, mint ahogy ez minden nap meg is történik a szervezetünkben.

Testünk napi működése során sejtjeink mindig az egyensúlyra (homeosztázis), normális működésre törekszenek. Ha valamilyen állandó terhelés megakadályozza ezt, akkor a belső egyensúly felborul és a sejtek számára nem optimális állapot jön létre. Sejtjeink számára két út marad ilyenkor: vagy feladják a harcot és elpusztulnak (a nagymértékű sejtpusztulás halálos állapotot, akár vérmérgezést is eredményezhet), vagy alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez és mutálódnak. Ezeket a megváltozott, mutálódott sejteket nevezzük rákos sejteknek.

Egy egészséges szervezetben is naponta keletkeznek rákos sejtek (naponta több száz), de egy megfelelően működő immunrendszer ezeket felderíti, felismeri és elpusztítja. Vagyis minden nap meggyógyulunk a rákból!

Ha azonban az immunrendszerünk (egyéb terhelés miatt) nem képes megállítani a rákos sejtek szaporodását, vagy a mutálódott sejtek számára optimális környezet alakul ki (hoztunk létre), akkor ezek fognak szaporodásnak és terjedésnek indulni.

Az egészséges sejtek oxigén jelenlétében „elégetik” a tápanyagokat, hogy energiához jussanak, de egy gyulladásos, megmérgezett területen kevés az oxigén, viszont fokozott a bomlás, az erjedés. Az erjedő, savas közeghez alkalmazkodó, az erjedésből energiához jutó sejtek lesznek a rákos sejtek.

Valójában a rák nem betegség, hanem egy túlélési mechanizmus, hogy a sejt alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez.

Természetes mutáció

Testünk sejtjei naponta cserélődnek az elöregedett, károsodott sejteket lebontjuk, és helyettük újakat hozunk létre. Gondoljunk csak a bőrünkre, amelynek felső rétege minden nap állandóan lehámlik, és folyamatosan újra keletkezik.  Bőrünk havonta teljesen lecserélődik, ahogy az oxigént szállító vörös vértestjeink is. De például a vékonybél és a gyomor belső hámrétege 3-6 nap alatt teljesen megújul. Ezek a leggyorsabban cserélődő sejtjeink, de minden sejtünk folyamatosan megújul. Ez rengeteg új sejtet jelent, melyeket minden nap le kell gyártani. Egyértelmű, hogy ez nagyon sok sejtosztódással jár, amikor is a sejtek örökítő anyagát (tervrajzát) minden egyes alkalommal le kell másolni. Ám minél több a másolás, annál  nagyobb az esélye a másolási hibáknak, azaz a mutációk megjelenésének. A kor előre haladtával több hiba halmozódhat fel (ezért is gyakoribb idősebb korban a rák), de ugyanez a helyzet folyamatos gyulladás, mérgezés okozta sejtkárosodás esetén is.

A megújulás során keletkező hibás sejteket is felderíti az immunrendszerünk, de ha egy sejt olyan mutációra tesz szert, amelynek hatására jobban képes alkalmazkodni a megváltozott (normálistól eltérő) környezethez, a számára ideális körülmények miatt gyorsabban szaporodik, mint az egészséges sejtek és el fog terjedni a szövetben. Ha egy sejtben több ilyen változás (mutáció) alakul ki akkor hatékonyabban képes kijátszani az immunrendszert és kialakul a rákos daganat.

Amikor az immunrendszer nem képes azonnal elpusztítani a megváltozott, gyorsan szaporodó sejteket (mert más dolga van), akkor megpróbálja azokat megállítani és elkülöníteni. Azt a területet, ahol a rákos sejtek terjedésnek indultak egy fehérjeburokkal körbezárja – és kialakul a góc.

Miután a szervezet működése normalizálódik és visszaáll az egészséges sejtek számára optimális környezet, akkor az immunrendszer felszámolja ezt a daganatos gócot.

Amikor ez nem megoldható – mert más terheli le az immunrendszert -, akkor egy vastagabb fallal zárjuk be a daganatot és az betokosodik, tovább terjedni nem tud; vagy ott marad és elhal, vagy a bezárt területen belül marad, de problémát nem okoz. (Amíg nem éri a szervezetet ez újabb súlyos terhelés.)

Amerikai statisztikák szerint a 80-90 éveikben egyéb okok miatt meghalt emberek 83 %-ában találnak a boncoláskor daganatot. Vagyis leéltek úgy egy életet, hogy nem is tudták, hogy rákosak, vagy tudtak róla, de nem okozott nekik problémát. Tehát a rák nem egy halálos betegség, de azzá lehet tenni.

A rák okai

Ma sem értjük pontosan, hogy bizonyos esetekben a szervezet miért nem képes megállítani a rákos sejtek szaporodását és miért kezdenek ezek a sejtek a többi sejt rovására terjeszkedni. A rák kialakulásának okaként az elmúlt 100 évben több elmélet is született.

• Genetikai elmélet

A genetikai kutatások több olyan gént is azonosítottak (onkogének), amelyek elősegítik a daganat kialakulását. Az 1980-as, 2000-es években ez volt a vezető elmélet, de mára már bebizonyosodott, hogy a genetikai hajlam elősegítheti a rák kialakulását, DE NEM OKOZZA. (De ha ugyanazt az életmódot folytatjuk, mint a szüleink, jó eséllyel ugyanazok lesznek a betegségeink is.)

A kutatások során azonban kiderült, hogy olyanok is nagy eséllyel lehetnek rákosok, akiknél nincs öröklött hajlam és a szervezetében sincs, vagy csak minimális a rákos gén, – és mégis daganatuk lesz. Másoknál pedig családi halmozódás mutatható ki pl. vastagbélrákra, a szervezetükben is nagy számban mutatható ki onkogén – még sem lesz soha daganatuk.

• Tumorőssejt (Trofoblaszt) elmélet

Az őssejtek magzati korban a méhlepény kialakulásakor keletkeznek, és ezekből alakulnak ki majd a különböző testi sejtek. Ezek az őssejtek (kisebb számban) felnőtt korban is jelen vannak a testünkben és a sejtek károsodásakor, a hibák kijavításában van szerepük. Az elmélet szerint olyan jelet kaphatnak ezek a sejtek, hogy a hibák helyrehozása után szaporodásuk, növekedésük nem áll le és kontroll nélküli szaporodásba kezdenek és kialakul a daganat. Ez az elmélet már 100 éve létezik és ma is folynak ezzel kapcsolatos kutatások, de eddig még nem találtak rá egyértelmű bizonyítékot és azt sem tudni, hogy „mitől indulhatnak” be ezek a sejtek.

• Anyagcsere elmélet

Ugyancsak 100 éve létezik az az elképzelés, hogy a rák kialakulása anyagcsere-betegség és a sejtek rendellenes anyagcseréjének („táplálkozásának”) a következménye. Ma egyre több bizonyíték van arra, hogy ez állhat legközelebb a valósághoz (erről bővebben lejjebb).

• Gyulladásos elmélet

Eszerint a rák kiváltó oka valamilyen fertőzés, vagy mérgezés következtében létrejövő gyulladás és az ennek következtében kialakult sejtkárosodás lehet.  Az tény, hogy a rák a gyulladásos környezetben, a gyulladás következményeként jön létre, de nem minden gyulladásból lesz daganat.

Számos kórokozót azonosítottak már, amelynek köze lehet bizonyos daganatok kialakulásához, de önmagukban egyik fertőzés sem képes rákot okozni.

Gyulladást okozhatnak különböző mérgezések is. Ilyenek például a dohányzás, az alkohol, vegyi anyagok, gyógyszerek, gombatoxinok, és minden külső, vagy a testen belül keletkező méreganyag.

Gyulladás esetén a szervezet számára legfontosabb, hogy megállítsa a gyulladást és kijavítsa a károsodásokat. Több terhelő tényező esetén azonban az immunrendszer már nem tud mindennel egyformán hatékonyan foglalkozni. Legfontosabb, hogy az életveszélyt elhárítsa és a működést helyre állítsa, minden más háttérbe szorul – és a „problémát becsomagoltuk, félre raktuk” – és kialakult a góc. Ebben a gyulladásos gócban azonban ideálisak a körülmények a rákos sejtek szaporodásához, és csak az immunrendszerünk hatékonyságától függ, hogy ezt képes-e megfelelően kezelni.

Az elhízás is mérgezésnek tekinthető, mivel a szervezet a terhelő, felesleges anyagokat tárolja el a zsírszövetbe, hogy nem kerülhessenek vissza a vérbe, a sejtekbe. Testünk 70-80%-a víz, így „zsírba csomagolva” a méreganyagokat biztonságosan tárolhatjuk – egy darabig. Az elhízás sem okoz rákot, de hozzájárulhat a kialakulásához.

Sugárzás: Az ionizáló sugárzások károsítják a sejtek genetikai állományát (tervrajzát) és a daganat kialakulását elősegítő mutációkat hoznak létre. Ilyen sugárzások például az atomerőművek által kibocsátott sugárzás, az orvosi képalkotó eljárások (röntgen, CT, stb.) és a daganatosoknak adott sugárkezelés is. Ezek már önmagukban is képesek a rákos folyamatok elindítására. (Erről bővebben itt.)

Kisebb mértékű terhelést azonban minden sugárzás okozhat, a természetes háttérsugárzás, az elektromágneses sugárzások, adótornyok, telefonok, távvezetékek, stb., de ezek önmagukban nem okoznak rákot, csak plusz terhelést (mérgezést) jelentenek a sejtjeinknek.

Mérgezéshez és gyulladáshoz vezethet a vízhiány is. Lehet, hogy szervezetünk hatékonyan képes harcolni a károsodások ellen, de ha elegendő víz hiányában nem tud megszabadulni a szeméttől, akkor telítődik a szűrő, szennyvízszállító, immunsejteket termelő nyirokrendszer. A nyirokcsomók begyűjtik a méreganyagokat, kórokozókat, rákos sejteket, hogy azok ne tudjanak problémát okozni. Tartós vízhiány esetén azonban pont ezek a terhel, telítődött nyirokcsomók válnak ideális hellyé a rákos sejtek szaporodásához. A daganat kialakulhat magában a nyirokcsomóban, vagy átterjedhet a közeli, kapcsolódó szervekre. Kutatások szerint a szervi daganatok 70-80% a nyirokból indult ki. A nyirokrendszerről itt, az elegendő vízről itt olvashat.

Stressz – Ez is méregnek tekinthető. A tartós stressz rengeteg energiát vesz el a szervezet megfelelő működésétől és az immunrendszertől. Azonban csak a stressz nem okoz rákot, hanem csak gátolja, lassítja az egyéb károsodások kijavítását.

• Életkor

A rákos betegek átlagos életkora ma 66 év. Régen ez a kór kifejezetten az idősek betegségének számított, és most is ez a legveszélyeztetettebb korcsoport, de ma már fiatalabb korban is gyakorivá vált. Ennek oka leginkább a mai életmódban, a táplálkozásunkban keresendő.

• Életmód, táplálkozási elmélet

A legújabb kutatások szerint a rákot legalább 80 %-ban az életmód okozza. Itt kisebb részben a mozgásszegény életmód és nagyobb részben az ehhez kapcsolódó táplálkozás lehet a kiváltó tényező. Ma sokkal kényelmesebben élünk, kevesebbet mozgunk, kevesebb fizikai munkát végzünk, mint eddig bármikor a történelmünk során, ehhez képest azonban sokkal bőségesebben, de mégis rosszabbul táplálkozunk. A táplálkozási tényezőnek két változata van:

-Tápanyaghiány – Ez nem az elégtelen kalória bevitel, vagy az alapvető tápanyagok (zsír, fehérje, szénhidrát) hiányát jelenti, hanem a sejtek optimális működéséhez nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok hiányát. Ezek hiányában romlik a sejtek öngyógyító képessége és az immunrendszer hatékonysága is csökken. És máris megvan a lehetőség a sejt mutációhoz, hogy a sejtek alkalmazkodhassanak a hiányállapothoz.

Tápanyaghiányt okozhat az egyoldalú táplálkozás, hiszen ma, nálunk a legtöbb ember szinte mindig ugyanazt fogyasztja minden nap, még ha más formában is. Régen az évszaknak megfelelően, szezonálisan táplálkoztunk, ezért változatos volt az étrendünk, ami képes volt minden szükséges tápanyagot biztosítani. Ezért ajánlják ma is a „változatos, kiegyensúlyozott étrendet”.

Emellett a nagyüzemi termelés következményeként kimerültek a talaj tápanyagforrásai (a műtrágyázással csak a növények számára létfontosságú anyagokat pótolják), így a megszokott, napi táplálkozással már nem biztos, hogy minden szükséges tápanyaghoz hozzájutunk.

– Túlzott mértékű tápanyagbevitel okozta terhelés – Szokták mondani: „a daganat a jólét betegsége” és ez nagymértékben igaz is. Egyértelműen kimutatható az úgynevezett jóléti, nyugati társadalmakban többszörös a daganatos betegek száma a szegényebb országokhoz képest.

Nem csak a mennyiség a minőség is fontos tényező. Száz évvel ezelőtt például az állati fehérjék csak ritkán, ünnepi alkalmakkor kerültek az asztalra és az étkezésünk alapját az aktuálisan termő zöldségek, gyümölcsök, a gabonák képeztek (ahogy most is van a világ nagy részén).

Ma azért engedheti meg mindenki magának, hogy minden nap valamiféle húsfélét-, vagy tejterméket egyen, mert a nagyüzemi állattenyésztés következtében, a táppal etetett, hormonokkal, antibiotikumokkal kezelt állatok húsa sokkal olcsóbb, könnyebben elérhető. Ahogy szoktam mondani – „A szemetet olcsón adják”. Az ipari hústermelés következtében rengeteg növekedést serkentő hormon, (immungyengítő) antibiotikum, szteroid, és a takarmányból származó mérgező anyag jut a szervezetünkbe. Folyamatosan, minden nap. Az állandó terhelés következtében gyakorlatilag esélyünk sincs arra, hogy a sejtjeink megtisztuljanak és normálisan működjenek. A mai húsfogyasztásról és hogy miért is eszünk húst, arról itt olvashat bővebben.

A mai magyaros táplálkozásunk még 60-80 évvel ezelőtt is ünnepi, lakodalmi étkezésnek számított volna, viszont világelsők vagyunk ez emésztőrendszeri daganatokban. Van-e valami összefüggés? (Az eredeti, hagyományos táplálkozásról itt olvashat.)

Ma ez, a táplálkozási tényező tűnik a legvalószínűbbnek a rák kiváltó okaként, a többi tényező legfeljebb csak segítheti, gyorsíthatja a kialakulást.

A hosszan tartó terhelések hatására sejtjeink károsodhatnak, ha van rá lehetőség a károsodott sejteket kijavítjuk, vagy ezek elpusztulnak. A nagymértékű sejtpusztulás gyors halált okozna, ezért a terhelés alatt levő sejtek megpróbálnak túlélni, alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ezek a megváltozott, mutálódott sejtek a rákos sejtek. Ha olyan körülményeket teremtünk a testünk belsejében, ami kedvez a rákos sejteknek, akkor azok fognak elszaporodni.

Összegzés

Mit látható, hogy több elmélet is van, a valóságban azonban több tényező együttes következménye vezet a rák kialakulásához.

Én azt szoktam mondani: „A rák kialakulásához három dolog kell: öröklött hajlam, fizikai terhelés, és lelki terhelés. Ha mindhárom megvan, akkor csak idő kérdése, hogy mikor csinál valaki magának rákot. A jó hír viszont az, hogy ha mi csináljuk a rákot, akkor meg is tudjuk szüntetni!”

A gyógyulás

A mai orvoslás a rákot nem tudja meggyógyítani. Az onkológusok nem is szeretik használni a ”gyógyulás” szót, leginkább csak a „terápiáról”, a kezelésről beszélnek, nem pedig a végleges gyógyulásról, és inkább használják az „átmeneti javulás”, vagy a „tünetmentes állapot” kifejezéseket.

Hivatalosan öt év tünetmentes állapot után „gyógyultnak” nyilvánítják a beteget, de az a határ valójában azért született, mert ilyenkor még viszonylag jók a túlélési statisztikák (50-50%). Sajnos a belső, szervi daganatok esetében (műtéttel, kemó és/vagy sugárkezeléssel) a 8-10 éves gyógyulási, kiújulási/ túlélési arány már csak 2%.. Vagyis ma – nálunk – száz kezeléseken átesett daganatos betegből, csak kettő éli meg tünetmentesen a 10. évet. Ez részben a mai daganatkezelési előírásoknak is köszönhető. (Erről részletesen itt olvashat.)

A gyógyulás kulcsa azonban mindig a beteg kezében van! Senki se várja, hogy majd az orvosa meggyógyítja, hogy a kemoterápia, a sugárkezelés, vagy valami csodaszer segít.

A saját gyógyulása érdekében a beteg teheti a legtöbbet – leginkább azzal, hogy megszünteti a kiváltó körülményeket – minden más csak segíthet. (Ebből a szempontból a mérgezéses, égetéses kemó és sugár segít a legkevesebbet.)

A lelki problémák és a környezeti terhelések megszüntetése, lehet, nem csak rajtunk múlik, de dolgozhatunk a megváltoztatásán. Azonban a legfontosabb a rák ellenható életmód és táplálkozás kialakítása – és ezzel az immunrendszer segítése -, ez pedig csak rajtunk múlik. (A rák ellenes táplálkozásról itt olvashat.)

Az az életmód, amit eddig folytatott az vezetett a betegség kialakulásához. Ha nem változtat a kiváltó körülményeken, nem várhat csodát.

Akit bővebben érdekel sejtjeink működése, a rák kialakulása, annak ajánlom az alábbi két könyvet: