Hisztaminos étrend hisztaminproblémák, allergiák esetén
Mit, hogyan, mivel?
A magas hisztaminszint változatos tüneteket okozhat és a tartósan magas szint felelős az allergiák, intoleranciák kialakulásáért. A vérből a felesleges hisztamint nem lehet „kivenni”, ezért az egyetlen megoldás az, hogy csökkentsük az ételekből keletkező hisztamin mennyiségét, ennek pedig egyetlen módja a megfelelő táplálkozás.
Az a táplálkozás, amit eddig folytatott, az vezetett a probléma kialakulásához. Ha nem változtat a kiváltó körülményeken, nem várhat javulást!
A hisztamin intoleranciáról, az okokról és a kialakulásáról részletesen itt olvashat.
A hisztamin intolerancia oka mindig a túlzott fehérjefogyasztás, és az erjedés – hiszen a le nem bontott fehérjékből szabadul fel a hisztamin -, ezért ezt kell elsősorban csökkenteni. Azonban minden fehérje lebomlásakor keletkezik hisztamin (és minden ételünk fehérjékből épül fel), de ebből a szempontból legfőképpen a magas fehérje tartalmú, és a gyorsan romló-erjedő, vagy már eleve erjesztett, érlelt ételekből szabadulhat fel gyorsan, nagy mennyiségű hisztamin.
Az ételek hisztaminszintje nagymértékben függ a tárolási körülményektől, a frissességétől, és a minőségétől.
Néhány éve még nyaranta bemondták a TV-ben, rádióban, hogy a nyári melegben csirkéből, halból, tejből, tojásból, gombából készült ételt egy napnál tovább ne tartsunk, még hűtőben se. Ott a szalmonellafertőzés veszélyeire hívták fel a figyelmet, de ezek a leggyorsabban romló, bomló ételek is.
A vérben levő hisztaminszint csökkentése érdekében tehát a magas hisztamin tartalmú, terhelő ételeket tejesen ki kell zárni. Ezek az ételek még tünetmentes állapotban is nagyon gyorsan megemelhetik a hisztaminszintet és tüneteket okoznak.
A hisztamin-diéta lényege, hogy mindent lehet, ami nem szerepel az alábbi tiltólistán!
Az alapelv az, hogy ha nem viszel be ujabb hisztaminos, vagy hisztaminemelő ételeket, a szervezetben levő hisztaminszint csak csökkenhet.
Kerülendő ételek
Magas hisztamin tartalmú ételek
- baromfi, (főleg a tápos csirke, pulyka)
- hal (minden nem friss hal),
- tojásfehérje,
- sajtok, (minél tovább érlelet – pl. parmezán – annál magasabb a hisztamin tartalma),
- élesztő, élesztővel készült ételek,
- füstölt, pácolt, érlelt, erjesztett, fermentált élelmiszerek (szalámi, kolbász, felvágottak, savanyúságok, erjesztett alkohol, joghurt, kefir, tejföl, stb.)
- minden kémiai tartósítószerrel kezelt élelmiszer, pl. házi befőttek,
- gyümölcsök / zöldségek: (főleg a gyorsan romló-erjedő) cseresznye, szamóca, málna, (érettebb) banán, áfonya és minden bogyós, sárgabarack, ribizli, szilva, /spenót, paradicsom, padlizsán, avokádó, gombák,
- olajos magvak, (főleg az avasodásra hajlamos dió, kesudió)
- élelmiszer adalékok: tartarazin, mesterséges élelmiszer színezékek, minden tartósítószer (Nátrium-benzoat, benzoesav, szulfitok, szalicil, nitritek)
- fűszerek: chili, szerecsendió, curry por, csípős paprika, fűszerkömény,
- egyéb: Szója, szója termékek (húsban és tejben is!) (ezek gátolják az emésztést), minden fermentált termék, pl. fekete tea, kakaó, csokoládé; gyümölcstea (színezék, aroma), cola, erjesztett alkohol (sör, bor, pezsgő), ecet, ecettel készült termékek, pl. mustár, stb.
- Nagy mennyiségű B3 vitamin (Niacin). A Természetben a B3 mindig komplex formában van jelen, a többi B-vitaminnal együtt. Ebben a formában nem, B-komplex formában csak ritkán okoz problémát. A feleslegesen bevitt és nem hasznosuló B3 lebomlása során azonban hisztamin keletkezik.
Ezek fogyasztása, magas hisztaminszint esetén (vagyis amikor tünetek vannak) TILOS!
Megjegyzés: az interneten több különböző hisztamin lista, táblázat is található, ahol pl. számokkal, kódokkal próbálják „rangsorolni” a hisztaminos ételeket. Az ilyen besorolás teljesen értelmetlen, és az ilyen listák sok kavarodást okoznak. Vagyis hisztamin szempontból „nullás” étel nincs, bármi erjedésnek indulhat, ha nem bontjuk le megfelelően.
Ha valakit az ételek konkrét hisztamintartalma érdekel, akkor itt talál pontos méresen alapuló értékeket:
- Táblázat: zöldségek, hüvelyesek https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6306728/table/foods-07-00205-t001/?report=objectonly
- Táblázat: Gyümölcsök, olajos magvak https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6306728/table/foods-07-00205-t002/?report=objectonly
- Táblázat: Gabonafélék https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6306728/table/foods-07-00205-t003/?report=objectonly
Ezenkívül: Minden FRISS hús hisztaminmentes (hiszen az előbb még élt), vagyis „nullás”. Viszont a gyorsan bomló húsokból (hal, csirke, pulyka) nagyon gyorsan, nagyon nagy mennyiségű hisztamin keletkezhet. Amit boltban vesz az már minimum tegnapi.
Nálunk, a felmérések során mindig vizsgáljuk, hogy hogyan reagál a szervezet az adott ételre, – és a fent felsorolt anyagokra mindenki egyformán rosszul reagál. Tehet a hisztaminos lista nem „bemondáson” (egyéni, aktuális tapasztalaton), hanem konkrét mérésken alapul.
A hisztaminos ételekre adott reakció azonban nem elsősorban az ételtől függ, hanem mindig
- az egyéni érzékenységtől,
- a vérben és a szövetekben levő pillanatnyi hisztamin mennyiségtől,
- a vékonybél aktuális hisztaminbontó DAO-enzim termelő képességétől,
- az emésztőrendszer állapotától,
- az egyéb terheléstől (pl. stressz, gyógyszerek),
- az elfogyasztott étel mennyiségétől, kombinációjától,
- és végül az adott étel hisztamintartalmától.
Alapelv, hogy kerüljük, vagy legalábbis csökkentsük, minimalizáljuk a fenti listában szereplő ételek fogyasztását, a tünetek megszűnéséig.(Ha csak részben tartja a diétét, a javulás is lassabb lesz.)
A fenti ételek kerülése bármilyen allergia esetén is segít csökkenteni a tünetekért felelős hisztamin mennyiségét és ezzel enyhülnek a tünetek is.
… és akkor a fő kérdés: Mit ehet?
Tulajdonképpen mindent, ami nem szerepel a tiltólistán. Minden friss, természetes étel fogyasztható.
Gyakorlatilag kerülni kell a gyorsan romló, bomlásra, erjedésre hajlamos, vagy már eleve erjesztett, érlelet, illetve nehezen emészthető ételeket.
A legjobb táplálkozási irányzat (nemcsak hisztamin szempontból) a mediterrán étrend. Ennek alapját a friss zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, hüvelyesek, olajos magvak, és friss húsfélék adják. Ez nálunk nem mindig megoldható, de itt segítenek a konzervek és a fagyasztott élelmiszerek.
Mivel a hisztamin a fehérjék lebomlása során keletkezik elsősorban a teljesen friss, illetve frissen lefagyasztott élelmiszerek (húsfélék) fogyaszthatók.
Egy példa a frissességről – Egy hölgynél hisztaminterhelést találtunk, megbeszéltük az étkezést is, de két hét múlva visszajött és azt mondta:
- Szedem azokat, amiket javasolt, de nem változott semmi.
- Nem a kiegészítők a fontosak, hanem a táplálkozás! A bogyók legfeljebb csak segítenek. Mit eszik? – kérdeztem.
- Hát, nem eszek csirkét. – jött a válasz. (Úgy látszik csak ennyit jegyzett meg.)
- De mit eszik?
- Hát disznót, de akkor is rosszul vagyok – mondta.
- …és másnap mit eszik – kérdeztem.
- Akkor is disznót. Úgy csinálom, hogy vasárnap sütök 20-25 db fasírtot, és azt eszem egész héten.
A hölgy pont a lényeget felejtette el: a hisztamin a felesleges (túlzott mennyiségű) fehérjéből keletkezik és a mindennapi sertéshús, az már sok. Amellett a vasárnapi fasírt már hétfőn sem tekinthető frissnek, nemhogy pénteken. Mellesleg a fasírtba tojás is kell.
Nézzük részletesen, mire kell figyelni:
Fehérjék – húsok – Ehet minden friss (fagyasztott) húst, kivéve a csirkét, pulykát; vagyis szabadtartásból származó sertést, marhát, vadhúst. Csak friss és mélyhűtött halak ajánlottak. Ha a hisztaminszint normalizálódott, akkor meg lehet próbálni a szigorúan háztáji csirkét is, de a visszajelzések szerint sokszor még az is problémát jelent.
…és itt van is némi kavarodás. A különböző mérések szerint a friss húsok nem tartalmaznak hisztamint – a baromfi sem -, de a hangsúly itt is a frissességen van. Mivel a hisztamin a fehérjék bomlása során keletkezik, nem mindegy, hogy milyen hús, a vágás után mennyivel került a tányérra. A csirke, pulyka és más szárnyasok, valamint a halak nagyon gyorsan bomlanak, a vörös húsok, pedig – ezekhez képest – sokkal lassabban.
Képzeljük el például, hogy egy szelet nyers halat, csirkemellet és egy szelet marhahúst kint hagyunk az asztalon. Pár óra múlva a hal már bűzlik, mállik szét, a baromfihúson pedig egy nyálkás bevonat képződik, – ez már a bomlás következménye. A marhahús ezzel szemben csak beszürkül és a felülete megszárad, kérgesedik, emiatt a belsejében a bomlási folyamat sokkal lassabb. Ezért okoz gyorsabban problémát a nem frissen vágott baromfihús, vagy a hűtőben tárolt hal. A hűtés csak lassítja a bomlást, de nem állítja le. (A boltban vásárolt hús, minimum tegnapi!)
Vagyis: a kukoricán, búzán nevelt házi csirke, frissen vágva és elkészítve lehet, hogy nem okoz tüneteket, de már emeli a hisztaminszintet. A másnapra hűtőben tárolt maradék viszont már problémás lehet.
Sokaknak bejelez a szervezete ezekre az ételekre is, de itt leginkább az egyszerre elfogyasztott túl nagy mennyiség, illetve a nagyüzemi állattartásból származó húsok antibiotikum, hormon és szójatartalma okozza a hisztaminterhelést.
Egyszerűen:
-
- ha valakinek az aktuális DAO-szintje – mondjuk – 60 és 100 között van, akkor megeheti még a tegnapi bolti csirkét is, nem lesznek tőle tünetei.
- 20-40 körüli DAO értéknél a friss házi csirke még nem okoz panaszt, de annak a másnapi maradéka már lehet, hogy problémás lesz. Ezen a szinten a bolti (tehát már nem friss) tápos csirke, már könnyen okozhat tüneteket, – még frissen elkészítve is.
-
- 10 alatti DAO-nál a gyorsan bomló baromfifehérje (és más, le nem bontott, erjedő fehérje is) már nagyon gyorsan megemeli a vér hisztaminszintjét és rövid időben belül jelentkeznek az egyéni tünetek.
A vérben levő DAO enzim szintje napról-napra, sőt óráról-órára is változhat, a vékonybél és a belekben zajló erjedés aktuális állapotától függően.
Ezért ha egy étel ma nem is volt problémás – de a fel nem használt maradéka erjedésnek indult az emésztőrendszerben és károsította bélrendszert -, másnap már egy ártalmatlannak tűnő étel is a tolerancia szint fölé emelheti a hisztamint.
Felvágottak: Semmilyen pácolással, érleléssel készült húsáru nem fogyasztható! A kolbász, szalámi, sonka, stb. érlelése során rengeteg hisztamin keletkezik, ha pedig ez bolti húsáru volt, akkor még tartósítószerekkel és adalékokkal is tele lehet. Megoldás lehet, ha a házi készítésű kolbászt nem szárítják, hanem csak frissen megfüstölik és utána azonnal – kisebb adagokban – lefagyasztják. Kiengedés után megsütve, megmarad az íz élmény. (A fűszerezésnél a fűszerköményt, chilit hagyja ki.)
Tojás: A tojás fehérje gyakorlatilag színtiszta fehérje és nagyon könnyen romlik. Nyáron, a melegben a tojásos ételek nagyon gyorsan képesek hasmenést, bélfertőzést okozni. A neten található listákkal ellentétben a fürjtojás sem fogyasztható, hiszen pontosan ugyanaz a fehérje (albumin) van minden fajta tojásban. Tehát emésztési (és hisztamin) szempontból a tojás az tojás. Ráadásul ma már a fürjeket is ugyanazzal a szója alapú tojatótápokkal etetik, mint a tyúkokat, tehát nincs különbség.
Tejtermékek: A frissen fejt házi tej (mértékkel) fogyasztható, azonban ha az állatot táppal (szójával, húsliszttel) is etették, akkor már az is magas hisztamin tartalmú. Az erjesztet tejtermékek – joghurt, kefir, tejföl, sajtok nagyon sok hisztamint tartalmaznak, ezért fogyasztásuk Tilos.
Alacsony hisztaminszint – tünetmentes állapot – esetén a friss sajtok (friss házi túró, esetleg mozzarella, fetasajt) fogyaszthatók. Mivel ezeket a friss sajtokat sós lében tárolják, viszonylag kevés hisztamin keletkezik bennük – amíg fel nem bontják és levegővel nem érintkeznek. Felbontás után azonban megindul az utóérési folyamat, ezért egy napnál tovább ne tárolja, másnap már ne egye.
Leginkább kecske- és juhtejből készült friss termékek ajánlottak (ezek még legelnek).
Mivel a tejfehérje (kazein) az egyik legnehezebben emészthető fehérje, egyszerre csak keveset egyen ezekből is, és ne kombinálja más fehérjével. (A tejfogyasztásról itt olvashat bővebben.)
Hüvelyesek – A hüvelyesek NEM tartalmaznak hisztamint! Erről egy vizsgálati eredmény és táblázat itt olvasható. A neten ennek ellenére sok helyen tiltják a hüvelyesek fogyasztását, de ennek semmi alapja sincs, – inkább csak elmélet -, és csak arra alapozzák, hogy ezek több fehérjét tartalmaznak, mint a húsok (és a hisztamin a fehérjék erjedése során keletkezik). Azonban a méréseink során sem jelez senkinél sem hisztamin reakciót egyik hüvelyes sem (kivéve a szója).
Tehát nyugodtan fogyasztható a csicseriborsó, a lencse, és a babfélék is. A száraz hüvelyeseknél nagyon sokat számít a tárolási körülmény, mert ha nem tökéletes száraz, akkor (nedvesség hatására) már megindulhat bennük a bomlás. Tároljuk ezeket inkább fagyasztva, vagy használjunk (tartósító mentes) konzervet.
A lencséből inkább a sárga, vörös, zöld vagy fekete változatot használjuk, ezeket nem kell beáztatni, gyorsan elkészülnek és könnyen emészthetők. A nálunk megszokott barna lencsét, héja már sokkal vastagabb, és lassú emésztés esetén megtapadhat a gyomorban és a belekben, puffadást okozva.
A babféléknél jó a zöldbab (a sárga és zöld változat is), illetve a legjobb a fekete-, és a vörös bab, a vékony héjú, apró fehérbab. A vastagabb héjú tarka és fehérbabok nehezen emészthető héja már puffadást okozhat. (A vörös és a fekete bab tele van antioxidánsokkal.) A baboknál használjon inkább konzervet, vagy főzze kuktában. Ebben az esetben – a gőznyomás hatására – a bab kívülről befelé, vagyis a héjon keresztül fő meg és emiatt könnyebben emészthető, míg hagyományos főzésnél a belseje már szétfő, míg a héj egészben marad és az megtapadhat a belekben. Tehát a hüvelyeseknél nem a hisztamin, hanem a vastag héj a problémás.
Kerüljön viszont minden szóját tartalmazó élelmiszert! A szója sem tartalmaz hisztamint, de természetes módon fehérjeemésztést gátló, enzimműködést blokkoló anyagot (tripszin inhibitor) tartalmaz, és képes teljesen leállítani a fehérjék emésztését így azok erjedésnek indulnak a belekben. A gátló anyag szintjét erjesztéssel lehetne csökkenteni, de ekkor viszont hisztamin keletkezik. (A szójalecitin fogyasztható, az zsírszerű anyag, nem tartalmaz fehérjét). Sokaknál a gluténnak tulajdonított tüneteket is a kenyérben levő szója-adalék okozza. A kenyér okozta problémákról itt olvashat.
Olajos magvak – Az olajos magvaknak is magas a fehérje tartalma, viszont – az állati fehérjékhez képeset – lassabban indulnak bomlásnak. Természetes enzimtartalmuk segíti a megemésztésüket. Problémát inkább magas, avasodásra hajlamos olajtartalmuk okoz, ezért Tilos a gyorsan avasodó dió, kesudió.
Mandula, mogyorók, tökmag, pisztácia, mák, napraforgómag, stb. nyugodtan fogyaszthatók. Ezeket is tárolja inkább fagyasztva, hogy a természetes bomlást leállítsa. A mákot frissen darálja, vagy ha daráltat vesz, azt felbontás után fagyassza le. A rágcsálni való magvak közül a sózott előre csomagoltat válassza. A só és a csomagolásnál használt nitrogéngáz jelentősen lassítja, megállítja az erjedésüket. Ha felbontás után pár nappal kicsit is avasnak érzi, akkor már ne egye.
Szénhidrátok: Gabonafélék nyugodtan fogyaszthatók – ezek magas szénhidrát (rost) és alacsony fehérje tartalmúak, így nem keletkezik belőlük hisztamin. Nem okoz hisztamin terhelést a búza, rozs, árpa, zab, rizs, krumpli sem. A szénhidrátokból ajánlott a teljes értékű (teljes kiőrlésű, barna) változatot fogyasztani, melyeknek magas a rost és egyéb tápanyagtartalma. A tojásmentés tészták nem okoznak problémát.
A hisztaminintolerancia nem függ össze a lisztérzékenységgel, a gluténnal, bár minkettő hasonló tüneteket okozhat, de teljesen más okok miatt.
A finomított szénhidrátok (minden fehér, liszt, rizs, stb.) – bár nem tartalmaznak hisztamint, de hajlamosak besűrűsödni a gyomorban és ezzel lassíthatják az emésztést és ezzel serkentik az erjedéses folyamatokat a szervezetben, – ezeket ne kombinálja fehérjével.
Az élesztővel készült ételekben is erjedés során keletkeznek azok a gázok, amelyek felemelik a tésztát, ezért semmilyen élesztővel készült étel sem fogyasztható.
A kovászos kenyér esetében a kovász gyakorlatilag „elő emészti” a gabonát, így a szervezetünk számára sokkal könnyebben emészthetővé válik. Legtöbb esetben semmilyen vagy csak enyhe tüneteket okoz, ezért tünetmentes állapotban nyugodtan fogyasztható.
A kenyérfélék és pékáruk – alapvetően gabona származékok, tehát nem tartalmaznak semmi hisztamint. A problémát a bolti termékekben levő szója, a tartósítószerek és más adalékok, illetve az élesztő okozhat. A kovászos kenyér semmilyen, vagy csak enyhe tüneteket okozhat, de ez leginkább az egyéb hisztaminterheléstől függ. Az élesztős és kovászos kenyér közötti jelentős különbségekről itt olvashat. A glutén nem befolyásolja a hisztaminszintet!
Keressen olyan kenyeret, amely kovásszal készült és a lehető legkevesebb adalékot tartalmazza (a kenyér: liszt, só, víz, kovász). Nagyüzemileg nem igazán készítenek ilyet, még a kovászos kenyérnél is élesztővel „indítják be” a kelesztési folyamatot. Ha a termék összetételében az élesztő az utolsó helyen szerepel, a kovász után, akkor tünetmentes állapotban ez is fogyasztható.
Zöldségek: Szinte minden zöldség nyugodtan fogyasztható (ami nincs a tiltólistán), vagyis elsősorban gyökérzöldségek, burgonya, cékla, friss borsó. Legjobbak a zöldszínű leveles zöld-ségek, – saláta félék, friss káposztafélék -, melyek erőteljes lúgosító (erjedést gátló) hatásúak, rengeteg savközömbösítő ásványi anyagot tartalmaznak, és magas rosttartalmuk segíti a normális bélmozgást, gátolja a pangást.
A spenót igaz, hogy zöld, és alacsony a fehérjetartalma, de nyers állapotban nagy mennyiségben tartalmaz olyan anyagokat (pl. putrescine), amelyek gátolják a hisztaminbontó DAO-enzim működését. A kutatók sem értik, miért magas néha a hisztamintartalma, máskor pedig nem mutatható ki hisztamin. Valószínűleg a tárolással függhet össze. Egyébként a bébispenótban kevesebb van, főzve pedig minimálisra csökken a mennyisége. Így a spenót tünetmentes állapotban fogyasztható (de ne kombinálja nagyobb mennyiségű fehérjével), tünetek esetén azonban fogyasztása tilos. A mi méréseink során is kétértelmű eredmények jöttek ki. Van akinél erőteljes reakciót mutat a spenót, míg másoknál semmilyen hisztamin terhelést nem okoz. Ez összefüggésben lehet a vér aktuális DAO-enzim szintjével. 10 alatti DAO esetén (kóros állapot) mindig van reakció a spenótra, efölötti érték esetén alig.
A paradicsom és paradicsomos ételek – tünetek esetén – tilosak! (A paradicsom egyébként bogyós gyümölcs.) Igazából csak érett állapotban van jó íze, de ekkor már nagyon könnyen bomlásnak indul. Ez is tartalmaz DAO-gátlót. Alacsony hisztaminszint esetén (tünetmentes állapotban) a friss paradicsom, vagy a frissen bontott paradicsomkonzerv csak enyhe tünetet okoz – de az nagy mértékben függ a vékonybél DAO-enzim termelő képességétől is. A paradicsomkonzerv friss paradicsomból készül (frissebből, mint ami a zöldségesnél kapható) és sterilizálva van. Felbontás után – a levegővel érintkezve – viszont megindul a bomlási folyamat.
Egy eset: Évtizedek óta „allergiával” küzdő férfi esetén kiderült, hogy nem allergiája, hanem hisztamin intoleranciája van. Egy hétig szigorúan tartotta a hisztamin-mentes étrendet és szedte a javasolt hisztamin csökkentő kiegészítőket. Tünetei teljesen megszűntek. Egy hét múlva megpróbálkozott egy kis darab (negyed) paradicsommal. Már pár perc után elkezdett viszketni a szeme és dugulni az orra. A vérvétel 3,6-os DAO értéket mutatott a vérben (a 100 a jó).
A paprikafélék fogyaszthatók. Magas víz, rost és alacsony fehérjetartalmuk miatt nem emeli a hisztamint. Az édes (túlérett) pritaminpaprika, és túlpermetezett kaliforniai paprika már okozhat tünetet. A chillli és a többi erőspaprika emésztést serkentő, anyagcsere gyorsító hatása miatt képes felszabadítani a szervezetben felhalmozott hisztamint és ezzel tüneteket okozhat.
A padlizsán és az avokádó is tilos, mert ezek csak túlérett formában ehetők, egyébként kemények, ízetlenek. Fogyasztható állapotban sok hisztamint tartalmaznak.
Semmilyen erjesztéssel és érleléssel készült étel nem fogyasztható. Ilyenek például a savanyú káposzta, kovászos vagy ecetes uborka és más savanyított zöldség, fermentált zöldséglevek.
Gombák – Friss állapotban nem tartalmaznak hisztamint, de fehérjeszerkezetüket az emészthetetlen kitin alkotja, így nagyon nehezen tudjuk lebontani. Magas fehérjetartalmuk miatt gyorsan bomlásnak indulnak és így jelentősen emelik a hisztaminszintet. Fogyasztásukkal csak teljesen tünetmentes állapotban, (70 feletti DAO esetén) érdemes próbálkozni, egyébként Tilos!
Gyümölcsök: A gyümölcsök fehérjetartalma nagyon alacsony, ezért a friss állapotban egyáltalán nincs bennük hisztamin, azonban természetes cukortartalmuk miatt fokozottan hajlamosak az erjedésre, illetve fokozhatják az egyéb erjedési folyamatokat is.
Az velük a probléma, hogy nem lehet megállapítani az optimális érettségüket. Ha még nem érett – nem finom, ha már kicsit is túlérett – megindult az erjedés és emeli a hisztamin szintet. A gyors romlás a magas folyadék és cukor, alacsony rosttartalmú gyümölcsökre jellemző.
Ezek: szamóca, málna, cseresznye, szilva, áfonya, érettebb banán, sárgabarack. Tapasztalatok szerint a hisztaminosok ösztönösen kerülik a banánt. Vagy nem is szeretik, vagy inkább a kicsit zöldebbet választják, mint az akár csak nagyon kicsit pöttyöset. Magas hisztamin szint esetén ezek a gyümölcsök tilosak, még frissen is.
Tünetmentes állapotban azonban ezek is fogyaszthatók az egyéni érzékenység és az aktuális hisztamin szint függvényében, de kizárólag frissen, vagy fagyasztottat. ( A fagyasztott frissnek számít.) Tapasztalatok szerint a gyümölcsök főzve (kompót, tartósító nélküli befőtt) nem, vagy csak minimális reakciót váltanak ki.
A frissen szedett gyümölcsökkel is nyugodtan lehet próbálkozni, de a hűtőben tárolt tegnapit inkább már ne egye meg. Nyugodtan ehet viszont almát, körtét, őszibarackot, de csak ha még nem fonnyadt! Ha kicsit megnyomódik valahol és kezd megbarnulni, ott már beindult az erjedés.
Ehet meggyet is. Frissen, fagyasztva, vagy befőttként. A meggy magas C-vitamin és antioxidáns tartalmánál fogva gátolja az erjedés és emellett gyulladást csökkentő anyagokat is tartalmaz.
Jók még a citrusfélék (citrom, narancs, mandarin, grapefruit) is, melyek szintén magas C-vitamin és antioxidáns tartalmúak, – de kizárólag frissen. Vásárláskor a vastagabb héjú, fényes felületűeket keressék. A citrusok héjában levő illóolajok fertőtlenítő hatásúak, ezért sokáig frissek maradnak. A már matt fénytelen héjúak, már elveszítették ezt a védőréteget és belsejükben megindulhatott az erjedés. Ha egy gyümölcsöt felvágott, azt még az nap ajánlott elfogyasztani, mert ahogy a belsejét levegő éri megindul az oxidáció és másnap már problémát okozhat a tegnap még jónak tűnő gyümölcs is.
Az aszalt gyümölcsök már nem frissek, hajlamosak a penészedésre, ezért sok tartósítószert tartalmaznak, így kerülje ezeket.
Alkoholt közvetlen evés előtt, alatt és után tilos fogyasztani; a vörösbor, a sör és a pezsgő tiltólistán vannak, teljesen. Ezek hosszas erjesztéssel készülnek és tartósítószert (kén-dioxid) tartalmazhatnak. Égetett tömény szesz gyakorlatilag steril, nem erjed, kis mennyiségben fogyasztható. Nagyobb mennyiség már terheli a májat, aminek következtében a májban tárolt hisztamin felszabadulhat. Többen jelezték, hogy már egy korty pezsgő is a „fejükbe száll”, de pl. egy kis pohár pálinka nem okoz ilyet. A pezsgő ugye erjesztett szőlőlé, kén-dioxiddal tartósítva, és a szénsav miatt szinte azonnal a vérbe kerül a benne levő hisztamin. Volt, akinek a szeme viszketett bármilyen alkoholtól, mert az hirtelen „felnyomta” a hisztamin szintjét.
Egyéb ételek: kakaó, kávé, tea. A kakaóbabot fermentálják, erjesztik, hogy fokozzák az aromát, ezért magas hisztamin tartalmú minden kakaóval készülő étel. Vagyis a csoki is tilos. A kávét nem erjesztik, csak szárítják, – nyugodtan fogyasztható. A feketetea, oolongtea szintén erjesztéssel készül, ezért tilos. A zöldtea, fehér tea fogyasztható, sőt magas antioxidáns tartalma miatt gátolja az erjedést. A gyümölcsteák tilosak, mivel aszalt gyümölcsöt, tartósítókat, aromákat, ízfokozókat tartalmaznak.
Fűszerek: a zöldfűszerek minden fajtája megengedett. A bors, gyömbér, kurkuma szintén használható, ezek segítik az emésztést. A fahéj, szegfűszeg, fűszerkömény, chili, gyulladáscsökkentő, erjedésgátló hatásuk mellett felgyorsítják az anyagcserét, így felszabadíthatják a félrerakott hisztamint, ezért csak teljesen tünetmentes állapotban javasoltak.
Hisztamin csökkentő élelmiszerek
A következő ételeket ajánlott napi rendszerességgel beiktatni az étkezésbe (nem kell egyszerre mindet), de valamelyik ott legyen minden étkezésnél. Ha hisztamin tartalmú ételt, hisztamin csökkentő, emésztést javító ételekkel együtt fogyasztja, csökken a hisztamin felszabadulásának esélye.
Ezek több féle módon segítik a szervezet működését: némelyik serkenti az emésztést, ezáltal csökken a gyomorban, a belekben eltöltött idő, így kisebb az esély az erjedésre. Mások fertőtlenítő, erjedést gátló hatásúak, ezek gátolják az erjedést okozó gombák, baktériumok szaporodását.
Nézzük ezeket részletesen:
- Hisztamin csökkentő hatása van a leveles zöldségeknek, csíráknak. A zöld növények magas klorofill tartalma erőteljes lúgosító, fertőtlenítő hatású. A klorofill egyrészt gátolja is az erjedést a belekben (oxigént szállít), másrészt megköti az erjedés során keletkező méreganyagokat, így azok nem jutnak a vérkeringésbe. Magas rosttartalmukkal segítik a salakanyagok kiürítését, gátolják a pangást.
- Hagymafélék: a gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, emésztést serkentő hatásúak. Érzékeny gyomrúaknak ajánlott zsiradékkal (olaj, zsír) fogyasztani. A zsiradék védi a gyomor falát a túlzott irritációtól.
- Zöld fűszernövények: szintén fertőtlenítő, gyulladást csökkentő, erjedést gátló és emésztést serkentő hatásúak. Ezek nem okoznak gyomorirritációt, viszont fertőtlenítő klorofillt is tartalmaznak. Ide tartozik minden zöld fűszer, mint például az oregánó, rozmaring, bazsalikom, kakukkfű, borsmenta, kapor stb.. Ezeket mindenki egyéni ízlés szerint, de rendszeresen használja a főzésnél.
- Kiegészítésként segítenek még a következő gyógyteák is, melyek gyulladáscsökkentő, emésztést javító, antioxidáns hatásúak: pl. kamilla, zöldtea, rooibos tea, gyermekláncfű-gyökértea (keserű), édesgyökér.
Kiegészítőként fogyasztva, ami biztosan segít az az Egyiptomi feketekömény olaj. Ez emésztést serkentő, gyulladáscsökkentő hatású. Képes megkötni a már vérben levő (tüneteket okozó) hisztamint, ami ezután vizelettel ürül (ha iszik elég vizet). Vagyis a feketekömény hatékony hisztamincsökkentő hatású.
A másik hasznos segítség a Chlorella alga. Rendszeres fogyasztása béltisztító, bélregeneráló, fertőtlenítő, erjedésgátló, méregtelenítő hatású az egész emésztőrendszerre nézve. Képes javítani a vékonybél DAO-enzim termelő képességét.
Sok mindent próbálnak még eladni a hisztaminosoknak, mint „csodaszert”, de a legtöbb felesleges. Az egyéb hisztamin csökkentő, javasolt-bevált étrend-kiegészítőkről itt olvashat részletesen.
Táplálkozási tanácsok
A túlzott fehérjebevitel mellett a legtöbb problémát a lassú emésztés okozza, az okairól és a teendőkől itt olvashat. Az étkezésnél ne felejtsék el: mindig a mennyiség a lényeg! Még az alacsony hisztamin tartalmú ételek is erjedésnek indulhatnak, ha egyszerre túl sokat (többet, mint amit képes lebontani) eszik belőlük. Inkább többször keveset egyen, hogy elkerülhesse az emésztőrendszerben a pangást. A cél az, hogy csak könnyen emészthető, jól hasznosuló ételeket fogyasszunk, így nincs erjedés a belekben. Erre megfelel az úgynevezett lúgosító étrend, amelyről bővebben itt olvashat.
Semmilyen tartósítószerrel konzervált dolgot ne együnk, igyunk. A kémiai tartósítószerek lassítják a bomlási folyamatokat, de ezzel a lebontást is lassítják, és emiatt a bélrendszerben beindulhat az erjedés. A kizárólag hőkezeléssel tartósított befőttek, konzervek fogyaszthatók, de felbontás után ne tároljuk egy napnál tovább ezeket, vagy fagyasszuk le.
A fagyasztott ételek frissnek tekinthetők. Egy fagyasztott gyümölcs sokszor frissebb, mint zöldségesnél vásárolt, ami esetleg napok alatt jut el a földekről a boltokba, majd az asztalunkra.
A magas fehérje tartalmú, gyorsan bomló, erjedő ételeket hűtőben se tároljuk 1 napnál tovább. Tehát csak annyi ételt készítsünk el, amennyi egyszerre el is fogy. Ne tároljuk másnapig a hűtőben, ami maradt, azt inkább fagyassza le. A hűtés csak lassítja a bomlási, erjedési folyamatokat, – a fagyasztás megállítja.
Ne kombinálja a hisztaminos ételeket egymással! Ha tünetmentes állapotban magas hisztamin tartalmú ételt eszik az emeli a vér hisztaminszintjét, de még nem biztos, hogy önmagában tünetet okoz. Több hisztaminos étel kombinációja viszont gyors és tartós terhelést tud okozni. Ezeket nevezem „hisztaminbombának”.
Ilyen például a pizza: élesztős tészta, paradicsomszósszal, érlelet, füstölt sonkával, szalámival, sajttal esetleg tojással készül – és máris meg van a rosszullét receptje. Hasonló „bomba” a csirkepörkölt, nokedlival, savanyú (kovászos) uborkával és a végére egy kis csokis sütivel.
Tünetmentes állapotban, megelőzésre, szinten tartásra a Mediterrán étrend a legjobb választás, – minden szempontból (persze az ételek hisztamin tartalmát figyelembe véve).
Visszajelzések szerint a hisztamin szint normalizálásával a tünetek napok-hetek alatt megszűnnek. A vékonybél károsodásának függvényében a hisztamin lebontás, DAO-termelés akár teljes mértékben is helyreállhat, és akkor újra tud mindent enni, – de ehhez kitartás kell.
Hisztaminteszt – házilag
Ha a fentieket megfogadta és pontosan betartotta, akkor a vérben felhalmozott – tüneteket okozó – hisztaminszint egy héten belül a tolerancia küszöb alá csökken – és a tünetek teljesen megszűnnek. Ez biztos!
Ha ez mégsem történt meg, akkor vagy valamit rosszul csinált, nem megfelelő diétát tartott, – vagy nem is a hisztamin okozza a tüneteket!
Tünetmentes állapotban a szervezet aktuális hisztaminterhelését könnyen lehet otthon is ellenőrizni, ha elfogyaszt egy tiltólistás ételt. Például:
Reggel teljesen üres gyomorral egyen meg egy frissen főzött tojást. Fontos, hogy tényleg ne legyen semmi vacsora maradék sem a gyomrában (erről itt olvashat). Egye meg a főtt tojást önmagában és várjon legalább fél órát. Ennyi idő alatt a tojásfehérje már lekerült a vékonybélbe és megkezdődött a belőle származó hisztamin felszívódása.
Ha félórán belül tünetek jelentkeznek, akkor a vér hisztaminszintje még mindig magas, és tovább kell folytatnia a hisztaminmentes étrendet.
Ha fél óra múlva sem jelentkeznek a megszokott, hisztaminos tünetek, akkor az Ön hisztaminszintje a tolerancia küszöbe alatt van, és ez a mennyiségű (tojásból származó) hisztamin már nem okoz problémát. Innentől megpróbálhatja fokozatosan visszavezetni az eddig kihagyott ételeket. Egy nap csak egy fajtát és ne kombinálja egymással őket.
Ha valamit nem jól csinálunk a szervezetünk úgy is „szól”, csak figyeljük a jelzésekre!
Hisztamin intolerancia könyv – amit ma tudni lehet.
Tudományos kutatások, étrendi tanácsok. Bővebben itt.