Vérünket és életünket a plazmáért?
Nagy üzlet a vérplazma értékesítés, és sokan úgy gondolják, hogy a plazmadonornak lenni meg is éri. Kérdés: tudja-e, hogy mit kockáztat az, aki – kereset kiegészítésként – rendszeresen jár plazmaadásra?
Most két plazma központ is működik a városunkban és megint beindult a toborzás. A rádióban és plakátokon is gyakran találkozom reklámokkal, ahol donorokat csábítanak el egymástól – mert megéri. De kinek is?
Ez a cikk inkább egy figyelmeztetés, és az pénzéhség mellett leginkább az emberi felelőtlenségről, butaságról szól.
Tavaly mi is találkoztunk a vérplazma üzlet következményeivel. Akkori írásomat több mint 130 ezren olvasták, de gyakran találkozunk olyanokkal, akik rendszeresen járnak a vérüket (plazmát) adni, és azt tapasztaljuk, hogy legtöbben nincsenek tisztában, hogy – hosszabb távon – mivel jár ez.
A mostani reklámok hatására úgy gondolom, nem árt az eredeti írást újra közzé tenni, aktualizálni.
Országszerte sok vérplazma központ működik (miután tőlünk nyugatabbra ezt az üzletet már betiltották, vagy erősen szabályozzák), és rengetegen járnak oda, nem ismerve (nem törődve) ennek a veszélyeit.
Egy konkrét eset
Régi vásárlónk jött be hozzánk vásárolni és tanácsért. Hozott egy laboreredményt is, azt értelmeztük, megbeszéltük. Mikor fizetni készült, láttuk, rosszul van. Gyorsan vittünk egy neki egy széket. Közben meséli, hogy most volt vérplazmaadáson, ezen a héten már másodszor és egyébként fél éve jár rendszeresen.
A székre már csak segítséggel tudott leülni, szinte belezuhant. Pár perc múlva elfehéredett, szája elkékült és lecsúszott a székről. Elájult.
Azonnal átszóltunk a szomszédos orvosi rendelőbe, – jött is a doktornő. Addigra az illető, földön fekve magához tért. Felültettük, megitattuk – és újra elájult. Hamarosan megint magához tért, hívtuk a mentőket, mivel a doktornő (fekve) 50 per nem mérhető vérnyomást mért.
Miközben vártunk elmesélte hogy működik a rendszer és hogy már máskor is került kórházba emiatt. Felelőtlensége miatt leszidtam én is, leszidta doktornő is, a kiérkezett mentősök és a külön érkező mentőorvos is. 🙂
Szerencsére komoly baj nem történt „csak” elfogyott a vércukra és majdnem összeomlott a keringése. Néhány órás kórházi megfigyelés és infúzió után hazaengedték (mint máskor is).
Később derült ki, hogy az illető egyébként biciklivel jött és hatalmas szerencséje, hogy nálunk, és nem pár perccel később, az úton lett rosszul, amikor elindul a kerékpárral. Ha úgy esik el komolyabb sérülés is érhette volna, vagy elüti egy autó a forgalmas utcán.
Mi a vérplazma?
A vérplazma a vér halványsárga színű összetevője, amely oldott állapotban tartja a vérben található anyagokat. A teljes vérmennyiség 50-60%-át teszi ki. Legnagyobb része víz, és emellett tartalmaz oldott állapotú fehérjéket, szőlőcukrot (vércukrot), vízoldékony vitaminokat, ásványi anyagokat, hormonokat, immunsejteket és a véralvadáshoz szükséges anyagokat. A vérplazma a szervezet fehérjetartalékaként is szolgál, létfontosságú az immunrendszer működéséhez, amely védi a szervezetet a fertőzésektől.
Plazmaadás gyakorlatilag vérátömlesztésnek felel meg (saját vérrel). Az eljárás során leveszik az alany vérét, átáramoltatják egy plazmaferezis-készüléken, ami kiszűri a vérből a cég számára szükséges anyagokat és a maradékot visszajuttatják a páciensbe. Egy-egy alkalommal 0,8-1 literplazmát vesznek le, vagyis nagyjából a teljes vérmennyiség egyötöd részét.
Mi a vérplazmaadás veszélye? 
– A vér besűrűsödik (hiszen egy liter folyadék hiányzik a keringési rendszerből), emiatt csökken a véroxigén szint, ami fejfájást, ájulást okozhat.
– Felborulhat a szervezet ásványi anyag, elektrolit egyensúlya, ami a keringés összeomlását eredményezheti.
– Leesik a vércukorszint, ami fáradságot, koncentrációzavart, fejfájást, ájulást okoz,
– Csökken az immunrendszer hatékonysága, mivel a működéséhez szükséges fehérjék, immunsejtek és vitaminok jó része elveszett.
Ellentétben a teljes véradással a vérplazmaadás sokkal gyakrabban megtehető. Nálunk a törvény – jelenleg – évi 45 alkalmat engedélyez, így sokan hetente kétszer is adnak, de mivel több plazmaközpont is létezik, amelyek nincsenek összeköttetésben egymással (sőt! egymás konkurenciái) valójában egy donor annyiszor ad, ahányszor csak akar. Mert hát ugye fizetnek is érte.
A marketing szöveg szerint a legtöbb vérplazmát a szervezet képes természetes módon 48 órán belül visszapótolni – elméletileg -, de az hogy képes, nem jelenti azt, hogy valóban meg is tudja tenni!
Ez az elméleti idő csak egy teljesen egészséges, egészségesen táplálkozó, egészséges életmódot folytató, fiatal emberre érvényes, megfelelő tápanyag utánpótlással, – optimális körülmények között.
Több visszajelzés is érkezett, hogy a rendszeres plazmaadóknál vérrög keletkezett, ami trombózist és agyvérzést (strokot) okozott, de ezt utólag már nem lehet bizonyítani.
Itt sem a plazmaadással van a probléma, hanem az emberi butasággal, felelőtlenséggel. Vannak, akik évi több mint 60-70 alkalommal is adnak plazmát, miközben alig isznak vizet. Ha valaki csak napi fél-egy-kettő liter vizet iszik (a vízigény a testsúlytól is függ), és akár heti 1-2 alkalommal is elveszít egy liter folyadékot, egyszerűen nincs lehetősége a szervezetének regenerálódni. (Hogy mennyi víz kell, arról itt olvashat.) Mivel a plazmaadó gyakorlatilag a besűrített vérét kapja vissza, jó esély van a vérrögök kialakulásának.
A véradással ellentétben a plazmadonorok pénzt is kapnak térítésként „a fáradozásért és ráfordított időért”, ez általában 3-6000 Ft. Magáért leadott plazmáért donor nem kaphat pénzt, mivel az már szervkereskedelem lenne és az világszerte törvényileg tiltott.
A plazmaközpontok a feldolgozott vérplazmát, magas áron adják el (akár 1200 dollár/hét/donor), úgyhogy ez végeredményben mégiscsak szervkereskedelem, csak másé lesz a nagy haszon.
Kérdés: megér-e pár ezer forintot a donornak hogy kockáztatja az egészségét és akár az életét is? Úgy látszik sokaknak igen, mert naponta 100-150 ember áll sorban, hogy vérét – és életét? – adja ennyiért.
A plazmaadás másik hátránya – a vérhiány
A plazmaközpontok egyik reklámszövege, hogy plazmaadással beteg embereken segít a donor, mert a plazmából gyógyszereket készítenek (igen, most a gyógyszeripar a legjobb üzlet). Azt elfelejtik hozzátenni, hogy ezek a gyógyszerek akkor is elkészültek, amikor még nem voltak plazma centerek, és nem vettek le külön plazmát. Ugyanis a normál véradáskor levett vérből is előállítják a plazmát és abból a gyógyszert, a vér többi összetevőjéből pedig más gyógyszereket, vérkészítményeket készítenek. Tehát a teljes vér sokkal több célra is alkalmas, mint a plazma.
Akkor miért nem mennek az emberek inkább véradásra?
Mert az önkéntes és nem fizethetnek érte. A plazmaközpontok és a sok plazmadonor miatt viszont országosan csökkent a rendszeres véradók száma és általános vérhiány lépett fel, emiatt sokszor műtétek maradnak el. Aki elmegy egyik nap plazmát adni, az már nem fog két nap múlva vért is adni – ingyen. A véradás adományozásnak számít, míg a plazma – üzlet. Aki vérével embertársain akar segíteni, az inkább önkéntes véradóként tegye ezt.
Egy újabb eset
Az első eset után néhány hónappal újra szembesültem a vérplazma üzlet következményeivel.
Állapotfelmérésen járt nálam valaki – bőrproblémákkal. A vizsgálat kimutatta, hogy sokkal komolyabb probléma van a tünetek hátterében, mint azt először gondoltuk.
Mikor közöltem vele, hogy a teste tele van daganatos gócokkal, amelyekből könnyen rákos folyamatok indulhatnak el, megkérdezte, hogy lehet-e ez összefüggésben ez a vérplazmaadással.
Ő is hónapokig járt (elmondása szerint heti kétszer) plazmát adni, míg rá nem jött, hogy ez mekkora üzlet – csak nem neki (Ő ennél durvábban fogalmazott).
Mint ahogy a fentiekben is olvasható, a vérplazmával fehérvérsejteket (immunsejteket) és nyomelemeket, vitaminokat is veszítenek, – vagyis konkrétan eladják az immunrendszerüket.
Az adott esetben valószínűleg a daganatos góc valahol ott lehetett már régebben is a szervezetében, de ezt az immunrendszere féken tartotta és próbálta legyőzni a rákos sejteket – amíg volt mivel harcolnia. A többszöri plazmalevétel legyengítette az immunrendszerét, csökkentette annak hatékonyságát, így lehetőséget adott a daganatos sejtek szaporodásának. Ezeket még a szervezete meg tudta állítani (bezárni a gócokba), de már több létfontosságú szerven is megjelent a betegség.
Maga a vérplazmaadás természetesen nem okoz rákot, de a szervezet állandó terhelésével, a létfontosságú anyagok kivonásával jelentősen csökkentheti az immunrendszer hatékonyságát és ezzel lehetőséget teremt a megbúvó betegségek kialakulásához, vagy akár új betegségek létrejöttéhez.
Persze, ha valaki megfontoltan (ésszel) jár plazmát adni, – vagyis tényleg nem gyakrabban, mint évi 45 alkalom – és nincs semmi (akár rejtett) betegsége sem, akkor donornak lenni nem jár nagy kockázattal.
Főleg ha rendszeresen szed valami jó minőségű vitamint, étrend-kiegészítőt, amivel az immunrendszere könnyen helyre tudja állítani a működését. Az már más kérdés, hogyha bekalkuláljuk a vitaminok árát is, akkor tényleg megéri-e plazmát adni.
Javaslom, hogy aki plazmaadásra szánja magát előtte – és ha rendszeresen jár, akkor közben is – alaposan vizsgáltassa ki magát (minimum egy teljes vérkép).
Ne bízza az életet csak a plazmaközpontok (látszat) vizsgálatára, ott igazából csak azt vizsgálják, hogy nincs-e valami fertőző betegsége a donornak, nem az egészségi állapotot nézik. Nekik a vérplazma a fontos, Önnek pedig az élete.
A felelősség, és a kockázat mindig a donoré – a nyereség pedig a plazmát eladó cégeké!