Mandala egészségkuckó

Mandala egészségkuckó

Gondolatok az egészségről, táplálkozásról – segítség a gyógyuláshoz

Mandala egészségkuckó
  • Kezdőlap
  • Szolgáltatások
  • Egészség
  • Táplálkozás
  • Gyógyhatású
  • Átverős
  • Leírások
  • Kapcsolat
  • Hírlevél

Gyomorfekély és a Helicobacter

  • Egészség

Nem a baktérium okozza a fekélyt!

A köztudatban keringő – orvosok által is terjesztett – információkkal szemben NEM a Helicobacter pylori nevű kórokozó a gyomorfekély oka – de ezt igazából nem is állította senki.

Hogy miért terjedt el mégis ez a tévedés? Ennek oka az a jó néhány orvos, aki nem veszi a fáradtságot, hogy utána nézzen a valóságnak, hanem csak kiszűri a tényekből azokat az információkat, amelyek neki elegendőek. Ha kizárjuk az emberi felelőtlenséget és a hozzá nem értést, csak lustaság és az anyagi érdek marad.

Még mindig egyszerűbb felírni egy (akár felesleges) antibiotikumot a kedvenc gyógyszercég termékeiből, mint életmód tanácsokat adni a betegnek. A tabletták felírása anyagilag is jobban megéri, még ha csak ideiglenesen is szünteti meg a tüneteket, de a probléma kiváltó oka megmarad, de az orvosok ma a betegségből élnek, nem a gyógyításból.

Mi a valóság?

Az igaz, hogy 2005-ben Barry Marshall és Robin Warren elnyerte a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, mert (idézet a Nobel-díj indoklásából) “felfedezték a Helicobacter pylori baktériumot és szerepét a gyomorhurut és gyomorfekély kialakulásában”.

Olvassuk el ezt még egyszer!

Szerepe van a kialakulásában, de nem ez okozza!!! – ezt senki nem is állította, vagy igazolta.

Helicobacter
Helicobacter plyori

Az ausztrál Marshall, aki mikrobiológus (vagyis baktériumkutató és nem az emésztőrendszer, a táplálkozás szakértője) már az 1980-as évektől foglalkozott a H. pylori kutatásával. Összefüggést feltételezett a gyomorfekély és a baktérium között, de elméletét nem sikerült bizonyítania. A gasztroenterológusok (az emésztőrendszer orvosai) kételkedtek a H. pylori fekélyt okozó képességében és a kutatás eredményeiben, ezért a tudományos a szaklapok visszautasították a tanulmány közlését.

Marshall tovább folytatta kutatásait és hamarosan ki tudta mutatni, hogy a gyomorfekélyes betegek nagy része hordozza a H. pylori-t.

Vagyis nem mindenki!

A szegényebb országokban a lakosság 80-90 százaléka hordozza ezt a baktériumot, de a gyomorfekély náluk szinte ismeretlen, vagy csak nagyon ritkán fordul elő. Ezzel szemben a „fejlettebb” nyugati civilizációban csak a népesség nagyjából 40 százalékában fordul elő ez a kórokozó, a fekélyek száma mégis kimagasló.

Érdekes, hogy a baktériumhordozók csak 10-15%-ában alakul ki a fekély, tehát a baktérium jelenléte – önmagában – még nem jelent semmit, míg a baktérium nélkül is lehet valaki gyomorfekélyes. Valójában csak a fekélyesek 60 %-ában találnak H. pylorit.

Akkor mi is az összefüggés? Hát nem is olyan sok!

Mikor Dr. Marshall kutatásait (elegendő bizonyíték híján) elutasították saját magát fertőzte meg a baktériummal, majd antibiotikummal sikeresen kezelte a kialakult gyomornyálkahártya-gyulladást (tehát nem a fekélyt, csak a gyulladást).

Laboratóriumban nem tudták igazolni az eredményeket, mert a H. pylori csak nagyon lassan szaporodik. Sok idő (és sok lehetőség) kell neki, hogy komolyabb gyulladást tudjon előidézni, ami akadályozza a gyomornyálkahártya gyors regenerálódását.

Dr. Marshall sem kis mennyiséggel kísérletezett magán (minden előírást megszegve), hanem egy egész Petri-csésze (közel 1 dl) baktériumot ivott meg egyszerre. Így is kellet néhány nap, hogy a gyulladás kialakuljon, amit utána egy antibiotikum kúrával tünetmentessé tudott tenni.

Azt mondjuk senki sem vizsgálta előzetesen, hogy a doktornak volt-e bármilyen lappangó gyomornyálkahártya károsodása, vagy más emésztési problémája.

Vizsgálatai alapján igyekezett felhívni az orvosok figyelmét a gyomor- és nyombélfekély új gyógymódjára, – de nem a kiváltó okokra!

Mivel tanulmányait hazájában nem fogadták el bizonyítékként, ezért Amerikába költözött, ahol folytatta vizsgálatai. Később amerikai kollégájával közösen közzétett kutatási eredményeikért kapták a Nobel-díjat, amit az orvostársadalom jó része már akkor is elutasított. (Egy Dr. Marshall-lal készített riport itt olvasható angolul.)

De hát mivel lett egy olyan betegség, amit „gyógyszerrel” lehet kezelni – a „gyógyszer” pedig jó üzlet – az orvosok végül elfogadták az új kezelési előírásokat.

Pedig az antibiotikum NEM a megoldás!

Antibiotikumot felírni, csak azért mert valakiben jelen van a Helicobacter („a biztonság kedvéért”) felelőtlenség, butaság. Nem tudom, hogy mikor jutunk el oda – amit Amerikában már felismertek -, hogy büntetik az orvosokat az indokolatlan antibiotikum felírásért.

Az orvosok által – „ész nélkül” – felírt és beszedett antibiotikumoknak is köszönhetjük a mindennek ellenálló szuperbaktériumok kifejlődését, ami újabb (már nem gyógyítható) halálos betegségek megjelenését eredményezi.

Sőt! az antibiotikumok még fokozhatják is a különböző emésztőrendszeri fekélyek (gyomor, nyombél, vékonybél, vastagbél), gyulladások kialakulását azzal, hogy kiirtják a vastagbélben élő hasznos emésztő baktériumainkat is.

Az antibiotikum miatt károsodott bélflóra miatt pedig lelassul az emésztés folyamata; fokozódik a pangás a belekben és a gyomorban, aminek következtében erjedés, puffadás, savas felmaródások és fekély is kialakulhat.

Ma sem ismert ennek a baktériumnak, a szaporodási módja, teljes fejlődési ciklusa, ezért ha egy mindent elpusztító széles spektrumú antibiotikummal ki is irtják ezeket a gyomorból, szinte biztos, hogy rövidesen újrafertőződik az ember.

Csak akkor (lenne) indokolt antibiotikumot szedni, ha már komolyabb felmaródások, vagy kialakult fekélyek vannak a gyomorfalon és a Helicobacter pylori jelenléte is igazolt. Ilyenkor – de csak ilyenkor – a szigorú diéta mellett, a baktériumölő és a gyomorsavcsökkentő kombinációja segítheti a gyógyulást.

De csak egy legalább két hétig tartó diétával! Diéta nélkül a gyógyszerek inkább ártanak, mint segítenének.

Ez a diéta gyakorlatilag egy fehérjementes (hús, tojás, tejtermék), főtt krumpli, rizs és párolt zöldség diétát jelent. Vagyis kizárólag olyan ételeket szabad fogyasztani, amivel a gyomornak nincs semmi „dolga” azonkívül, hogy felhígítsa és továbbítsa. (A gyomor legfőbb feladata – hígítás mellett – a fehérjék felaprítása.) Az emésztésről és a sav problémákról itt olvashat részletesebben.

A gyomor nyálkahártyája az egyik leggyorsabban regenerálódó szervünk. Ha megszüntetjük a saveróziót, a védőréteg egy hét alatt képes teljesen helyre állni és így a baktériumok már nem érintkeznek a gyomor falával, nem tudnak fertőzéses gyulladást okozni. Két hét alatt a gyomor fala is meggyógyul és bezáródik a fekély.

Ha csak savcsökkentőt (becsapós nevén „gyomorvédőt”) szed valaki és nem tart szigorú diétát, akkor a tablettával csak blokkolja a gyomorban az emésztést (akár 100%-ban is), a fehérjék lebontást, ezzel beindítja az erjedést, az pedig fokozza a fekélyek kialakulásának lehetőségét.(A savcsökkentőkről itt olvashat részletesen.)

Mi is a fekély és mi okozza?

A gyomorfekély és nyombélfekély esetén a szöveteket borító, védőnyálkahártya legalább 5 mm kiterjedésű területen hiányzik, aminek következtében felmaródás, seb alakul ki, amely mélységben a szövetek különböző rétegeit érintheti.

A gyomorban pangó, emésztetlen étel hatására a gyomor folyamatosan savat termel – addig, amíg egy falat is van benne. A sav koptatja a gyomor védőrétegét, ami a folyamatos savterhelés miatt nem tud megújulni, és végül egy ponton lekopik. Ezen a ponton a sav megmarja a gyomorfalat és az összerándul, ilyenkor érezni, hogy „korog a hasam, pedig most ettem”. Ilyenkor valójában nem üres a gyomor, hanem pont ellenkezőleg – emészt. Az összerándulással még képes záródni a védő nyálkahártya és felkeveredik a gyomorban besűrűsödött, pangó étel is, ami így tovább haladhat. Ha a savterhelés állandó, akkor alakul ki a fekély. Ha ez a savas pép továbbhalad a patkóbélbe és ott az enzimek nem tudják lebontani, közömbösíteni, akkor alakul ki a nyombélfekély.

A másik leggyakoribb fekélyt okozók a különböző „gyógyszerek”. Leginkább a különféle gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, szteroidok, de akár a feleslegesen szedet savcsökkentők is okozhatnak gyomorfekélyt.

A nyugtatók, „hangulatjavító”, altatók az egész szervezet működését tompítják, így lelassítják az emésztést is. Panaszok esetén érdemes először elolvasni a szedett készítmények mellékhatásait, mint újabb tablettákat bekapkodni.

 A gyomorfekély jellemző tünete a gyomorszáj tájékán fellépő, tompa, vagy szúró-égő jellegű fájdalom, amely akár a hátba is kisugározhat. Hátfájdalom esetén már a patkóbél és a hasnyálmirigy is érintett lehet. A fájdalomra jellemző, hogy étkezéssel a tünetek enyhülnek (az étel felszívja a savat), de evés után 1-3 órával újra erősödnek (a pangó étel plusz savat generált). Sokszor – főleg időseknél – a fekély akár tünetmentes is maradhat, amíg komolyabb probléma, gyomorvérzés, vagy daganat nem alakul ki.

A gyomorfekély kezelése, a segítség

A gyógyuláshoz elengedhetetlen az életmódváltás, a táplálkozás megváltoztatása, hiszen „az az életmód, amit eddig folytatott, az vezetett a betegség kialakulásához”. Ha nem változtat az eddigi – helytelen – étkezésén, akkor nincs segítség.

  • Kialakult fekély esetén a fent említett szigorú diéta szükséges, majd következhet a fenntartó étrend. Ez azt jelenti, hogy csökkenteni, minimalizálni kell a magas fehérjetartalmú és a finomított ételek fogyasztását.
  • Egyen többször keveset, hogy ne terhelje túl a gyomrát.
  • Igyon elegendő vizet! Vízhiány esetén szervezetünk – a keringés fenntartásához – vizet vesz el mindenhonnan, – a gyomorból is. Ennek következtében a gyomorsav besűrűsödik, mennyisége lecsökken. A kevés és sűrű gyomorsavban pedig lelassul az emésztés.
  • Magasabb fehérje tartalmú ételt (húsfélék, tojás, tejtermék) inkább délben egyen, hogy legyen ideje estig kiürülni a gyomorból. Este inkább magas rosttartalmú (zöldségek, gyümölcsök, teljes gabonák), gyorsan kiürülő ételeket fogyasszon.
  • Ne egyen későn! Ami lefekvésig nem ürült ki a gyomrából, – az reggelig már nem is fog, hanem csak erjed és savat generál. Alapszabály, hogy nehezen emészthető ételeket (lásd fent) lefekvés előtt négy órával már ne egyen.
  • Ne fogyasszon emésztést lassító tartósítószereket, vagy ezekkel készült ételeket. Az aszpirintartalmú fájdalomcsillapítók, „vérhígítók” gyakorlatilag ugyanazt a szalicilt tartalmazzák, mint amit a befőtteknél használnak tartósításra – tehát tartósítószernek számítanak. A tartósítószer feladata, hogy gátolja a bomlási (lebontási) folyamatokat.
  • Kerülje az emésztést gátló (tripszin inhibítor) szóját!
  • A stresszt előidéző okok megszüntetése, vagy a megfelelő stressz kezelés szintén alapvető fontosságú.gyomorfekély

A gyógyszeres kezelésnek csak gyulladás esetén lehet értelme – diétával. Savcsökkentővel, úgynevezett „gyomorvédővel” nem lehet a helytelen étkezés okozta problémát megszüntetni. A csak „gyógyszeres” kezelés következménye lehet később a műtét, vagy a gyomorrák.

Felmaródás esetén az aloe vera gél, a körömvirág, zsálya, fehérmályva tea és a speciális (kínai) gyomorvédő teák védőréteget képeznek a gyomor falán, segítik a hámréteg gyógyulását és serkentik az emésztést, a gyomor kiürülését.

A divatos lúgos vizek és a szódabikarbóna csökkentik ugyan a gyomorsavat, de ezzel le is állítják az emésztést. Hatásuk pontosan ugyanaz, mint a savcsökkentőknek. A lúgos víz legalább felhígítja a besűrűsödött ételt és segíti a tovább haladását a belekbe (legfeljebb később majd ott fog erjedni, puffadni).

Zárásként: Ha nincs a gyomor védőrétegén, nyálkahártyáján hámhiány, felmaródás, sérülés, akkor a sokat emlegetett Helicobacter pylori is csak elvegetál a gyomor savfürdőjében, de nem tud problémát, gyulladást, fekélyt okozni.

Vagyis valójában nem a baktérium, hanem a helytelen táplálkozás okoz gyomorfekélyt!

Gyomorfekély Gyomorsav

Post navigation

A vérplazma adás veszélyei → ← Gyógyító táplálkozás – Daganatellenes étrend

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Kiemelt tartalom

Pajzsmirigy – problémák

Daganatkezelések

Hormonproblémák és a tej

Hisztamin intolerancia

Daganatellenes étrend

Mindent a Gluténról

Mennyi vizet kell inni?

Hagyományos táplálkozás

Gyomorsav-problémák

Laborlelet értelmezés

További érdekességek, információk Facebook oldalunkon

Kulcsszavak

allergia alvászavar bélflóra C-vitamin Candida Chlorella csontritkulás Daganat daganatellenes étrend ekcéma Fehérje fejfájás Gyomorfekély gyomorrák Gyomorsav hagyományos táplálkozás hisztamin Hormonrendszer húgyúti fertőzés immunterápia inzulinrezisztencia izületi fájdalom Kalcium Kemoterápia koleszterin Lúgosítás Magnézium Mediterrán étrend Mellrák nyirokrendszer Olajfalevél Pajzsmirigy prosztata Puffadás reflux Spirulina Sugárkezelés Szója tej vesekő Vércukor vérkép vérnyomás Vízhiány ödéma

Jogi nyilatkozat

Az oldalon található írások a szerző tulajdonát képezik. Bármilyen célú további felhasználásuk, másolásuk (részben, vagy egészben) csak az erre az oldalra mutató hivatkozással, linkkel történhet.

Az cikkekben leírtak a szerző több éves tapasztalatait, személyes véleményet mutatják és nem tekinthetők orvosi, vagy terápiás javaslatnak.

Google

Mandala egészségkuckó     Cím: 6000 Kecskemét, Dobó krt. 3.    Tel: 76/323-755;    e-mail: mandalakucko@freemail.hu

Mandala egészségkuckó Kecskemét, Dobó krt. 3. Tel: 76/323-755; email: mandalakucko@freemail.hu                  Adatkezelési tájékoztató

Powered by WordPress | theme SG Grid