Sokakat érintő probléma a hajhullás, ami sokszor figyelmeztető jelzés is lehet betegségekre, környezeti terhelésre, tápanyaghiányra. A hajhullásnak, kopaszodásnak, többféle oka lehet, de az okokat pontosan az orvoslás sem ismeri, – vagy nem ismeri fel.
Ma – sajnos – az orvosok többsége a hajhullást rutinból pajzsmirigyproblémaként kezeli, pedig legtöbb esetben a pajzsmirigy működési zavar inkább csak a tünet és nem a kiváltó ok.
Nézzünk egy elég komoly, konkrét esetet:
Pár éve az augusztusban egy fiatal férfi jött be hozzánk időpontot kérni állapotfelmérésre. Megkérdeztem, hogy mi lenne a probléma. Válaszul végig simított a teljesen kopasz fején.
- Látom, nincs haja – mondtam.
- Nemcsak hajam, máshol sincs – válaszolta.
- Igen, látom szemöldöke sincs – ahogy jobban megnéztem.
- Nemcsak szemöldököm, hanem egy szál szőr sincs a testemen – mondta.
Elmesélte a történetét: Előző év őszén észre vette, hogy a normálisnál-szokásosnál jobban hullik a haja. Elment az orvosához, aki bőrgyógyászhoz küldte, mert „ő ért ehhez”. Csináltak teljes vérképet, ami az orvos szerint teljesen rendben volt (vagy nem, erről itt olvashat), majd allergia vizsgálatot és góckutatást (fogászat, urológia, stb.). Minden eredményt jónak találtak, úgyhogy következett egy teljes ultrahang vizsgálat. Az talált egy kisebb vesekövet, de az orvosok szerint az nem okozhatja a hajhullást.
Közben a beteg elment fejbőr vizsgálatra (skalp-diagnosztika), ahol kiderült, hogy a hajhagymák teljesen épek, működőképesek – csak valamiért nem működnek. 6 hónap vizsgálat után az orvosok mégis csak úgy döntöttek (mivel más már nem jutott az eszükbe), hogy szétzúzatják azt a kis vesekövet, hátha az segít.
Hát nem. Két héttel a vesekőzúzás után kihullott az összes haja, majd pár nap múlva a szemöldöke, a mellkasáról a szőr, majd újabb két hét alatt az összes szőr eltűnt a testéről. … és azóta sem nő semmi, immár 5 hónapja.
Az orvosa erre azt mondta, hogy ez autoimmun betegség. (Ez most a Jolly Joker az orvosoknak, mert azzal úgysem lehet mit kezdeni,- törődjön bele.) Tényleg létezik egy autoimmun betegség, ami a szőrtüszők teljes elhalásával jár – ez az Alopecia universalis -, de ebben az esetben a szőrtüszők teljesen épek voltak, nem volt károsodás.
Mivel az orvos autoimmun folyamatra tippelt – de nem tudta pontosan melyikre – ezért 12 féle autoimmun betegségre elvégeztette a tesztet, de mindegyik normális értéket mutatott. Vagyis tulajdonképpen a fiatalember „makk egészséges”, csak teljesen csupasz, szőrtelen. (A nálunk elvégzett vizsgálat során kiderült a probléma oka és meglett a megoldás is, de erről majd a később.)
Nézzük hogyan is nő a hajunk!
A haj növekedése ciklikus. Az első fázis (anagén fázis) 2-6 évig tart, ez idő alatt a hajszálak nagyjából 1 cm-t nőnek havonta. A második fázisban (katagén fázis) a haj gyökere fokozatosan elsorvad és a hajszál 2-3 hét után kihullik. Ez egyszerre a teljes hajmennyiség 3 %-át érinti. Miután a hajszál kihullott, a hajhagyma pihenő szakaszba kerül (telogén fázisba), miközben feltöltődik, regenerálódik. Ez körülbelül 90-100 napig tart és a hajhagymák 6-8%-a van egyszerre ebben a fázisban. Normális esetben, naponta átlagosan 100-150 hajszálunk hullik ki.
A hajhullás okai
Mint említettem a rengeteg dolog okozhat a normálistól eltérő, vagy akár kóros hajhullást, ezekre az orvostudomány is csak keresi a válaszokat, de alapvetően a négy fő okot különböztethetünk meg:
- hormonális okok,
- tápanyaghiány,
- mérgezés, terhelés,
- autoimmun eredetű.
1. A hormonális eredetű hajhullás legjellemzőbb tünete a fejtetőn kezdődő („férfias”) kopaszodás, hajvesztés, ami a kor előre haladtával fokozódhat.
Fiatalabb nőknél azt szoktam mondani, hogyha a menstruációja alapvetően rendben van, akkor olyan komoly hormonális probléma valószínűleg nincs és az okot inkább máshol érdemes keresni.
Az orvosok nálunk előszeretettel szokták a hajhullás okát pajzsmirigy működési zavarnak tulajdonítani, holott épp ellenkező a helyzet: a hajhullás valódi oka okozhat problémát a pajzsmirigy működésében is. A hajnövekedéshez és a pajzsmirigy működéséhez is jódra van szükség, így ennek hiánya mindkét problémát kiválthatja (a pajzsmirigyről és a jódról itt olvashat bővebben). A jódhiány okát pedig az orvosnak ki kellene derítenie.
Idősebb korban azonban hormonrendszerünk működése (is) megváltozik. Hajvesztés hormonális oka leginkább a tesztoszteron szint megváltozása lehet. A tesztoszteront alapvetően férfi hormonnak tekintjük, de kisebb mennyiségben a nőkben is jelen van. Ennek a hormonnak a csökkenésével a haj is megritkul, ez a probléma a férfiak legalább 60%-ánál jelentkezik.
De a magas tesztoszteron szint is okozhat hajhullást! A fel nem használt, felesleges hormon lebomlik és átalakul dihidro-tesztoszteronná (DHT), ami viszont blokkolja a hajhagymák, szőrtüszők működését. A DHT a nők szervezetében is keletkezik, de az ösztrogén elnyomja a hatását. A változókorral viszont csökken az ösztrogéntermelés, emiatt a DHT hatása erősödik.
Fiatalabb nőknél ez a hatás nem igazolódott, ott valószínűbb a fokozott ösztrogén terhelés (ösztrogén dominancia) hatása, ami sok más dolog következménye is lehet, de ez nem tartozik a bőrgyógyászok hatáskörébe.
Férfiaknál is megemelkedhet az ösztrogén szint (például táplálékból – tejtermék, hormonnal kezelt állatok húsa) és kialakulhat (relatív) ösztrogén dominancia. A magas ösztrogén mennyiség viszont aktivizálja azt az enzimet (5 alfa reduktáz), ami a tesztoszteront DHT-vá alakítja át. Mivel a férfiaknál több a tesztoszteron, az enzim hatására több DHT keletkezik, mint a nőknél. Sokszor az ösztrogén többletet a szervezet fokozot tesztoszteron termeléssel próbálja kompenzálni, ami fokozott szőrösödést eredményez, miközben a fejről eltűnik a haj.
Számos hajnövekedés serkentésére alkalmazott gyógynövény (pl. csalán, zöldtea, fűrészpálma) hatása is azon alapul, hogy képes blokkolni ennek az enzimnek a működését.
(Nem) mellékesen a DHT fokozza a prosztatasejtek szaporodását is, ami prosztata nagyobbodást okoz. (Vannak DHT-t blokkoló készítmények, de ez férfiaknál csökkenti a tesztoszteron szintet, ami mellékhatásként a férfiasság csökkenését is eredményezheti.)
Terhesség alatt szintén előfordulhat hormonális eredetű hajhullás, de ez a várandósság előre haladtával, hormonszint normalizálódása után megszűnik.
2. A hajhullás másik leggyakoribb oka a tápanyag hiány, ami terhesség alatt ugyancsak előfordulhat, de a legtöbb emberre ez jellemző.
Ezt okozhatja egyszerűen a nem megfelelő tápanyagbevitel, vagy a vékonybél felszívódási zavara is.
A hajunk (és a bőr, köröm is) tulajdonképpen szaru képződmény. Ennek előállításához két alapvető fehérjeépítő aminosav, a metionin és a cisztin szükséges. (Mindkettő számos növényi és állati eredetű élelmiszerben megtalálhat, legfőbb forrásai a bio húsok és az olajos magvak.) Ahhoz, hogy ezek be is tudjanak épülni oda, ahova kell szükségesek még vitaminok (C-vitamin, B1, B6, B7-biotin), és ásványi anyagok (cink, vas, jód, szelén). Az olajos magvak ezeket mind egyszerre biztosítják. Komplex tápanyagforrás a Spirulina alga is, ami mindent tartalmaz, amire a szervezetnek szüksége lehet.
A nem megfelelő táplálkozásnál, ha a fentiek közül bármelyikből is kevesebb van a kelleténél, az már kihat a hajnövekedésre, a haj erősségére, állapotára.
Tápanyaghiányt okozhatnak még a vékonybélben zajló gyulladásos, erjedő folyamatok is. A túlzott fehérje és finomított szénhidrát fogyasztás következményeként a vékonybélben savas közeg alakulhat ki és a saverrózió miatt bélbolyhok károsodnak, így csökken az adott szakasz felszívó képessége, ezért még vitaminpótlással is hiány alakulhat ki, ha a vitaminok nem tudnak felszívódni és nem jutnak be a vérbe. (A megoldásról itt olvashat.)
3. A leggyakoribb hajhullást előidéző ok a mérgezés, terhelés. Ennek több változata is előfordulhat, akár egyszerre is. Létezik külső és belső eredetű mérgezés.
A hajhagymák (és a szőrtüszők is) azért „hagyma” alakúak, mert ezek tárolják a folyamatos hajnövekedéséhez szükséges tápanyagokat. (Tápanyaghiány esetén kicsi-vékony, vagy egyáltalán nincs hajhagyma a kihúzott hajszálakon.)
De nem csak a hasznos, hanem a méreganyagokat is begyűjtik a hagymák, és amikor ezek telítődnek, a szervezet egyszerűen kilöki a mérgezett hajszálat.
Külső terhelés-mérgezés esetén az évek alatt a szervezetben, a fejbőrben felhalmozódó vegyi anyagokra kell leginkább gondolni, amelyek a samponokból, hajfestékekből és egyebekből jutnak a hajhagymákba.
Sokan gondolják, hogy márkás, ezért „biztonságos” kozmetikumokat használnak. Ez nem igaz. Legtöbb esetben nem az összetételt, hanem a nevet, a reklámot kell megfizetni. Az egyik legnagyobb kozmetikai világcég például csak 2014-ben vonta ki a samponjaiból a ma legrákkeltőbbnek ismert formaldehidet.
A samponok maguk zsíroldók, amelyek feloldják a bőr védő zsírköpenyét, így vegyszerek könnyebben hatolnak be a kiszárított fejbőr belsejébe. Lehet, hogy egy-egy vegyi anyagot önmagában biztonságosnak minősítenek, de a többféle anyag komplex hatását nemigen vizsgálják. Minél kevesebb fajta vegyi anyagot használunk a fejbőrön, annál kisebb a túlterhelés esélye.
Létezik belső eredetű mérgezés is.
A vérünkben keringő fehérje bomlástermékek, méreganyagok egy része hajlamos felhalmozódni a bőr alatti kötőszövetekben és a hajhagymákban is. Ezek lehetnek „gyógyszerekből” származó mérgek, az emésztés során keletkező bomlástermékek, vagy gyulladásos folyamatok, fertőzések bomlástermékei.
Nézzük ezeket sorban:
- Hajhullást okozó orvosságok például bizonyos vérhígítók, koleszterincsökkentők, vérnyomáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, savcsökkentők, nyugtatók, antidepresszánsok, fogamzásgátlók (ezek hormonterhelést is okozhatnak), stb. (Olvassa el a beteg tájékoztatót!)
- Bizonyos kozmetikumok belsőleg is tudnak terhelést okozni. Egyre több vizsgálat erősíti meg, hogy némelyik vegyület a szervezetbe jutva ösztrogén-szerű hatást vált ki, ezek az úgynevezett xeno-ösztrogének, mint például a tartósítószerként gyakran használt parabenek, de sok más is.
- Terhelést okozhatnak a táplálékkal bevitt tartósítószerek, adalékok, kemikáliák, de maguk az élelmiszerek is. Legtöbb esetben a fehérje bomlástermékek halmozódnak fel a hajhagymák körül, mivel a haj növekedéséhez is szükségesek a fehérjékből származó aminosavak. A túl sok viszont zárlatot okozhat, gyakorlatilag eltömítik a hajhagymákat. (Ez volt a kiváltó ok a bevezetőben említett esetben is. A megfelelő terápia és diéta után két hónappal megindult a haj- és szőrnövekedés.)
- Az étkezéssel nagy mennyiségű hormont is bejuttathatunk a szervezetbe és a hajhagymákba. A növényi eredetű fito-ösztrogének (mint a szója), ami akár adalékként sok ételbe belekerül, illetve a szójával etetett állatok húsa, teje, tojása, és az állatoknak beadott szintetikus hormonkészítmények ugyanúgy kiválthatják az első pontban részletezett ösztogén-dominanciát, hormonális eredetű hajhullást.
- Hasonló mérgezést okozhatnak a szervezetben zajló (akár rejtett) gyulladásos folyamatok is, például egy gócos fog, vagy ciszta is. Ilyenkor ugyanúgy bomlástermékek halmozódhatnak fel, és a gyulladás miatt fontos tápanyagokból is hiány alakulhat ki. Például jódhiány, ami tünetként pajzsmirigy alulműködést is okozhat, a hajhullás mellett. Gyulladás, fertőzés esetén az immunrendszer is jódot használ el, amit a jódtároló pajzsmirigytől vesz el, így nem jut elegendő a haj számára sem.
A candida gombás fertőzés ugyanebbe a kategóriába tartozik, erről itt talál információt. A gomba lehet külső eredetű, – magán a fejbőrön -, de súlyosabb esetben mindig van belső gombaterhelés is.
- Ritkán okozhatnak mérgezéses hajhullást a felhalmozódó fémek is, amelyek származhatnak a feldolgozott élelmiszerekből, ivóvízből, fogtömésekből (a higanyról és az amalgámról itt olvashat), kozmetikumokból, illetve bizonyos munkahelyi ártalmak következményeként.
- Stressz terhelés. Az állandó stressz rengeteg energiát és tápanyagot vesz el a szervezettől, akár a hajnövekedés rovására is. A stressz következtében megváltozik a hormonrendszer működése is. A szervezet – a rendelkezésre álló alapanyagból – ilyenkor stressz-hormonokat állít elő, de megnövekszik a tesztoszteron termelési is, aminek bomlásterméke a DHT.
4. Autoimmun eredetű hajhullásnak (alopecia) többféle formáját különböztetik meg. Ez leginkább foltos hajvesztést okoz (alopecia areata), vagy nagyon ritka esetben teljes kopaszodást (alopecia totalis), illetve teljes szőrvesztést (alopecia universalis) eredményezhet.
Mint már említettem ez a hajhagymák, illetve a szőrtüszők károsodást, vagy teljes elhalását okozhatja, és diagnózisában is ez a legjellemzőbb támpont.
Kivizsgálásában első lépés az egyéb okok teljes kizárása, ami vérkép elemzéssel és góckutatással indul.
Legtöbbször azonban ha nem találnak más okot a hajhullás okaként, akkor autoimmun betegséget állapítanak meg (jobb híján, és kész, további vizsgálat nincs).
Az autoimmun betegséget legbiztosabban a vérben jelenlevő antinukleáris antitestek (ANA, ENA) jelenléte mutatja meg. Ám ezek más gyulladásos folyamatok esetén is emelkedettek lehetnek, így csak akkor tekinthető igazoltnak az autoimmun folyamat, ha más tünet, eltérés, egyéb gyulladásos folyamat nincs.
Egyes kutatások szerint, ha a hajhullásban a fejbőr kevesebb, mint 25 százaléka érintett, akkor két éven belül az esetek 90 százalékában teljes hajvisszanövés tapasztalható. Már, ha kiderült a kiváltó ok. Ha a hajhagymák elhaltak a szőrvesztés végleges.
Összegzés
A hajunk mennyisége és minősége számtalan tényezőtől függ. A hajhullás örökletes tényezőkön is múlhat, de magát a kopaszodást nem lehet örökölni, csak a hajlamot – és ha ugyanazt az életmódot folytatja, mint a szülei, ugyanazok lesznek a betegségei is.
A hajhullás legtöbbször csak időszakos terhelés, betegség, vitaminhiány következménye. Ha a probléma állandó, vagy fokozódik és más szervi tünet nincs, akkor érdemes először a táplálkozásunkat rendbe tenni, mert az a legvalószínűbb terhelő tényező.
A mai modern táplálkozási szokások mellett, ha nem szedünk valamilyen vitamin és ásványi-anyag kiegészítőt, akkor igen valószínű, hogy valamiből hiányt szenvedünk és ez is lehet a hajvesztés oka.
Ha már úgy látszik semmi sem segít, akkor alaposabban vizsgáltassuk ki magunkat és ne higgyük el az orvosnak, hogy tökéletes a vérképünk, mert valami baj mégis csak van. (A vérkép értelmezéséről itt olvashat.) A hozzánk hajhullás miatt teljes körű állapotfelmérésre jelentkezők legnagyobb részénél végül egy rejtett gyulladás, vagy felszívódási zavar volt a probléma valódi oka.
Költhetünk drága kencékre, samponokra (bennük levő vegyi-anyagok úgyszintén okozhatnak hajhullást), agyon reklámozott (és csak ezért méregdrága) vitaminokra, de mindig a kiváltó okot kell megkeresni és megszűntetni. Amíg az fenn áll, addig minden más csak pénzkidobás.
A hajnövekedést serkentő hajszeszek, koffein tartalmú samponok, igaz hogy fokozzák a fejbőr vérkeringését, de ezzel fokozzák a méreganyagok bekerülését is a hajhagymákba. Tehát amíg nem zárjuk ki a gyulladásos, mérgezéses eredetű hajhullás esélyét, addig inkább ne használjon ilyen készítményeket. Ezek kizárólag tápanyaghiány esetén tudnak kedvező eredményt elérni.
…és ne stresszeljünk, „tépjük a hajunkat” olyan dolgok miatt, aminek a meg oldása nem rajtunk múlik.