Gyakran keresnek nálunk – vagy ajánlanak értékesítésre – egzotikus „szupergyümölcsökből” készült termékeket, mert az interneten nagyon jókat írnak róluk, és ezek szinte mindenre jó csodaszerek.

Ilyen csodagyümölcs például a mangosztán, az acai bogyó, a maqui bogyó, a goji, a graviola (soursop), a noni, a lucuma, a camu camu és még sok más is.

Megjegyzem: ha ezeknek ilyen csodálatos hatásuk van, akkor termőhelyükön nincs is egyetlen beteg ember sem – ugye?

A „super fruit” kifejezést valójában a markentig ipar találta ki néhány éve, hogy a messziről jött, egzotikus gyümölcsöknek reklámot tudjanak csinálni, és így még drágábban lehessen eladni.

Lássuk, milyen élettani hatása van egy igazi szuper gyümölcsnek:

• daganat gátló: magas antioxidáns (antocian) tartalma védi a sejteket a károsodástól,
• segít cukorbetegség esetén: magas oldható rost tartalma segít stabilizálni a vércukorszintet, lassítja a cukor felszívódását a véráramba, gyorsítja a felesleges szénhidrát kiürítését,
• székrekedés esetén: fokozza a bélmozgást, lazítja a székletet, csökkenti a vastagbélrák esélyét,
• segít a fogyókúrában: magas rosttartalma teltségérzetet okoz, lassítja a tápanyagok felszívódását, gyorsítja a kiürülésüket,
• magas a vitamin és ásványi anyag tartalma segíti az immunrendszer működését,
• K-vitamin tartalma segít csontritkulás esetén, mivel a csontokhoz köti a kalciumot,
• Kálium tartalma tisztítja a vért, javítja a vérkeringést, segíti a veseműködést.

Jól hangzik ugye?

A végén majd elárulom, hogy melyik gyümölcs ez.

Valójában az az egzotikus gyümölcs számít különlegesnek, amihez nálunk nehéz hozzájutni, amit nehezen lehet szállítani, tárolni. Például csak éretten érdemes leszedni és utána már csak néhány napig fogyasztható, mert gyorsan megromlik, vagy arányaiban kevés a hasznos, fogyasztható része a gyümölcsnek, ezért túl drága lenne a szállítása.

Az ilyen gyümölcsökből sokszor készítenek étrend-kiegészítőt és keltik szuper hírét, hogy a termőhelyén közönséges, de máshol ismeretlen élelmiszert extra haszonnal lehessen eladni. Jellemzően ezeket a termékeket MLM-rendszerben és interneten ajánlják elsősorban, mert így bármilyen csodát le lehet írni róluk.

Ilyen például az említett mangosztán is. Vastag, ehetetlen héja teszi ki a tömegének közel a felét és csak a hatalmas magokat körülvevő vékony (2-3 mm-es) gyümölcshús az ehető. Íze a licsihez hasonlít. Egy kisebb almányi gyümölcsből gyakorlatilag egy szilványi ehető részhez sem juthatunk, így még termőhelyén is drágának számít, mert nem mindegy, hogy ugyanazért a pénzért egy mangosztánt, vagy egy dinnyét vesznek. Az egészségre ható legkedvezőbb anyagok viszont a héjban vannak. A gyümölcshús vitamin és ásványi anyagtartalma meglehetősen alacsony (tápanyagtartalma itt található). 

Nézzük, még néhány „szupergyümölcsöt”:

• Acai bogyó: valóban magas az antioxidáns tartalma, de maga gyümölcs nem valami finom. Brazíliában a piacokon árulják nagy mennyiségben és más ételek színezésére, ételek dúsítására használják, vagy turmixokba keverik. Eredetileg a szegények étele volt, de miután nyugaton sláger lett, az ára 40-szeresére emelkedett, és a helyiek már nem nagyon tudják megfizetni.
• Fekete áfonya: szuper dolgokat lehet olvasni róla – aminek nagy része igaz is – de valójában, szezonban a legtöbb élelmiszerboltban, piacon megtalálható és fagyasztott változatban egész évben elérhető.
• Gránátalma: valóban nagyon sok a kedvező hatása, de ma már ez sem csoda, mert szinte mindig kapható és gyümölcslé formában is olcsón hozzáférhető.
• Goji bogyó: Kínában teljesen hétköznapi gyümölcs, hatalmas területeken termesztik. Ugyanúgy használják fel, mint nálunk a mazsolát. Élettani hatásai is a mazsolához hasonlóak, csak nagyon magas a béta-karotin tartalma (de kevesebb, mint a répáé).
• Guyabano, soursop, vagy graviola: nálunk még eléggé ismeretlen, pedig rengeteg kutatás bizonyítja gyulladáscsökkentő és daganatellenes hatását. Ázsiában elég közönséges gyümölcs, fogyasztják magában, gyümölcsléként, süteményekben. Interneten lehet horror áron beszerezni a belőle készült levet és teát, mert hivatalosan az EU-ban nem forgalmazható, „új” élelmiszernek minősül.
• Noni: Délkelet-Ázsia csendes-óceáni vidékéről származik, kedvező hatását szintén sok tudományos kutatás igazolja, de gyümölcs kifejezetten rossz ízű, ezért nem is termesztették, vadon nőtt. A gyümölcsöt inkább csak éhínség idején fogyasztották. Termesztése – a tudományos kutatások után – az amerikai kereslet hatására indult be. Ma már étrend-kiegészítőkben és kozmetikumokban is megtalálható.
• Tőzegáfonya (Cranberry): Észak-Amerikában őshonos, de nálunk is megél. Fő hatása, hogy d-mannose tartalma miatt gátolja a húgyhólyagban a Coli-baktériumok megtelepedését. Főként étrend-kiegészítőként kapható.
• Maqui és Camu camu bogyók. Mindkettő Dél-amerikai eredetű. Legfontosabb élettani hatásuk, hogy magas a C-vitamin tartalmuk, sötétkék színük (mint a szőlőnek) miatt magas antioxidáns (béta-karotin és antocian) tartalmuk is. Nálunk még új élelmiszernek minősülnek.
• Baobab: Afrika hatalmas fáinak gyümölcse. Legfőbb értéke magas tápanyagtartalma, így az éhínség sújtotta vidékeken fontos élelemforrás, nálunk egzotikum – és ezért drága.
• Moringa: Délkelet-Ázsiában őshonos növény, magas a C-vitamin tartalma, de egyéb vitaminokat és fehérjéket is nagy mennyiségben tartalmaz. Eredeti termőhelyein nem igen fogyasztják, leginkább állatok takarmányozására használják. Sokfelé közönséges útszéli gyom – nálunk csodaszer.

Mint látható bármilyen gyümölcs lehet „szupergyümölcs”, ha egy olyan országban reklámozzuk, ahol viszonylag ismeretlen és nehezen elérhető egzotikum. Minden gyümölcsnek vannak kedvező élettani hatásai és csak az a lényeg, hogy hol és milyen módon reklámozzuk azokat.

Nézzünk néhány egzotikus és ritka gyümölcsöt a mangosztán hazájában, Délkelet-Ázsiában:

• Dió, mivel gyorsan avasodik, csak héjas állapotban lehet tárolni és messzire szállítani. Például 10 szem héjas dió 2000 Ft körüli áron kapható karácsonykor a Fülöp-szigeteken. A többi csonthéjas is ritkaság.
• A friss cseresznye annyira ritka, hogy kilója „alig” 13.000 Ft. A meggyet pedig csak valamilyen feldolgozott formában, főként aromaként ismerik, – ha ismerik.
• A helyiek az unalmas mangó- és ananászlé helyett inkább almalevet isznak. Az alma darabja! 250 Ft.
• Az őszibarack csak hígított lé és cukrozott konzerv formájában ismert, a friss őszibarack ismeretlen.
• Ázsiában nagyon különleges, kuriózumként kapható, drága gyümölcs például a nálunk közönséges kékszilva is, amit szinte csak aszalt formában ismernek.

Egyébként a bejegyzés elején ismertetett gyógyhatások is a szilva egészségre gyakorolt kedvezői hatásai voltak. Ugye, hogy az is egy szupergyümölcs!

Az aszalt szilvát például egy élelmes vállalkozás akár Afrikában is árulhatná „super fruit”-ként, mert például egy kelet-afrikai maszáj pásztornak ez is egy ismeretlen „csodagyümölcs” lenne.

Ne dőljön be az interneten és a hálózatokban, ügynökök által reklámozott csoda gyümölcsöknek, tulajdonképpen mindegyik átverés.

A felsorolt egzotikus gyümölcsök se „tudnak többet”, csak nálunk még kevésbé ismertek. Az itthon is könnyen elérhető trópusi gyümölcsöknek (például banán, ananász, narancs, mandarin, mangó) is rengeteg jótékony, egészségvédő hatása van.

Ha jobban utána nézünk, akkor kiderül, hogy a számunkra fontos, kedvező élettani hatások a hazai gyümölcsökben is megtalálhatók. Könnyebben elérhetők, olcsóbbak, csak – nálunk – senki sem reklámozza őket csodaként.

Hazai szupergyümölcsök, melyeknek sejtvédő, immunerősítő, gyulladáscsökkentő és más kedvező hatása is van: szamóca, málna, meggy, cseresznye, barack, szőlő, szilva, dió, alma, stb.

Egye ezeket rendszeresen és váljék egészségére!