Mandala egészségkuckó

Mandala egészségkuckó

Gondolatok az egészségről, táplálkozásról – segítség a gyógyuláshoz

Mandala egészségkuckó
  • Kezdőlap
  • Szolgáltatások
  • Egészség
  • Táplálkozás
  • Gyógyhatású
  • Átverős
  • Leírások
  • Kapcsolat
  • Hírlevél

Vashiány, vérszegénység okai

  • Egészség
  • Táplálkozás

A vashiány az egyik leggyakoribb hiánybetegség, ennek hosszabb távú következménye pedig a vérszegénység, ami számos problémát okozhat. A vasat szervezetünk nem képes előállítani, azt kizárólag a táplálkozásunkkal tudjuk biztosítani. A vasnak vannak növényi és állati forrásai is (az állatok is a növényekből szerzik be a vasat).

A vas szükséges ahhoz a vörösvértestek (hemoglobin) meg tudják kötni az oxigént és azok a megfelelő helyre juttassák azt. Ezért a szervezetben levő vastól függ, hogy mennyi oxigén jut sejtekhez, az agyba és az izmokhoz. Az elegendő oxigén javítja a teljesítőképességet, gátolja a kórokozók szaporodását, javítja az immunrendszer hatékonyságát, fokozza a szervezet teherbíró képességét.

Fontos tudni, hogy a szervezetben levő vas legnagyobb része újrahasznosul. Amikor a vörösvértest elpusztul (ezek átlagos élete nagyjából 120 nap), akkor a benne lévő vasat a szervezet újra felhasználja az új hemoglobin molekula előállításához, – vagyis vasat csak vérzéskor veszítünk.

Mit okoz a vashiány?

Mivel a vashiány esetén a sejtjeink nem jutnak elegendő oxigénhez, működésük lelassul, ennek következtében leggyakrabban a következő tünetek jelentkeznek:

  • indokolatlan fáradtság, gyengeség, aluszékonyság,
  • fejfájás, (oxigénhiány)
  • koncentrációzavar,
  • sápadt bőr,
  • szapora pulzus (a szív csak nagyobb munkával tud oxigént jutatani a sejtekhez),
  • lassú sebgyógyulás, hajhullás,
  • immungyengeség.

A vastartalékok kiürülésének, a vashiányos vérszegénységnek (anémia) számos oka lehet, de ma a tartós vérszegénységet vérképzési problémának tekinti az orvoslás, meg is van rá a specialista – a hematológus. Ő szakértő a maga területén – de nem ért az emberhez. Csak a vérképzéssel foglalkozik, más tünet, szervi probléma nem hozzá tartozik, nem ért hozzá (az a kolléga területe).

Vérvételkor több vérparamétert is néznek, például a vas mennyiségét (szérum vas), a vörösvértestek méretét (MCV), a vastartalmukat (MCH). Súlyosabb vérszegénység esetén a vörösvértestek mérete kisebb, színük is halványabb.

Mivel a szervezeten belül a vas a hemoglobin mellett más fehérjékben is megtalálható – ilyen például a traszferrin és a ferritin is, amelyet a szervezet a vas raktározására használ, ezeket is ellenőrzik. Amikor a kevés vas mellett ezek az értékek is alacsonyak, akkor már nem csak vashiányról, hanem vashiányos vérszegénységről is szó van.

Most nem a vérképzési zavarról lesz szó, hanem azokról a gyakori, vashiányt okozó problémákról, amelyek csak ritkán jutnak az orvosok eszébe, legfeljebb másodlagos problémaként tekintenek rá.

A vashiány leggyakrabban gyulladás, fertőzés esetén fordul elő. Ilyenkor az oxigént szállító, vasat tartalmazó vörösvértestek gyorsabban „használódnak el”, és a kórokozókkal szembeni harchoz ilyenkor több is kell belőlük. Hosszan elhúzódó, vagy visszatérő fertőzések esetén gyorsan lecsökken a szervezet vastartaléka, mert nincs elég vas a nagyobb mennyiségű hemoglobin folyamatos előállításához.

Sokszor nincs egyértelmű gyulladásos tünet, fájdalom. A gyulladás kismértékű, vagy rejtett, gócos folyamatról van szó, de a szervezet állandóan küzd, hogy megállítsa, vagy legalább szinten tartsa (tünetmentesen) a folyamatot és ez is kimeríti a tartalékokat.

Gyakori, hogy a vashiány mellett az orvos nem tulajdonít jelentőséget a vérképben levő, egyéb, a gyulladást már a kezdeti stádiumban is jelző értékeknek (például a pajzsmirigy értékeknek), de az endokrinológus azonnal „lecsap” a magas TSH érték miatt a betegre, és máris pajzsmirigybeteget csináltak belőle.

Gyulladás, fertőzés esetén nemcsak a vasból, hanem az immunsejtek működéséhez szükséges jódból is hiány léphet fel. (A vérkép értelmezéséről itt olvashat, a valódi pajzsmirigy problémákról pedig itt.) A gyulladást mindig jelzi a vérkép, még ha erről nem is vesznek tudomást az orvosok.

Jellemző a következő példa, amikor a gyengeséggel, fáradékonysággal, hajhullással küzdő betegnél – az alacsony vas miatt – vérszegénységet állapítottak meg (szerencsére a pajzsmirigyét nem piszkálták).

Amikor a vérképét átnéztem a vashiány mellett húgyúti problémákra utaló jeleket is találtam, de ilyen jellegű tünete, panasza nem volt.

Javasoltam, hogy csináltassanak egy vizeletvizsgálatot is. A vizeletvizsgálat vesehomok okozta gyulladást, és enyhe bakteriális felülfertőződést mutatott ki – vagyis a vashiány a rejtett gyulladás következménye volt, és nem vérszegénységgel álltunk szemben.

Tehát ha a vérképben bármilyen gyulladásra utaló jel van, akkor a legfontosabb a gyulladás, fertőzés megszüntetése és csak ezzel párhuzamosan van értelme a vaspótlásnak (de nem mindegy, milyen formában).

A vashiány egy másik oka a vérzés. Sérüléseknél, műtéteknél ezt természetesnek tekinthető és általában rövid időn belül magától helyre áll a szint. Nőknél gyakori, hogy erősebb menstruáció esetén sok vért (vasat) veszítenek, de – ha nem áll fenn egyéb probléma, akkor – ez is pótlódik természetes módon. Ha a vérzés mégis vashiányt okoz, érdemes a többi kiváltó lehetőséget is figyelembe venni.

Egy másik gyakori ok a vashiányra a felszívódási zavar. Ez az, amire a legtöbb orvos nem is gondol, pedig legtöbbször ez a probléma elsődleges oka.

Az emészőrendszer – valós nézet

Az emésztőrendszerből a vas legnagyobb része a vékonybél első, felső vízszintes szakaszaiban szívódik fel. Ide kerül viszont először a patkóbélben rosszul megemésztett étel is. Optimális esetben a patkóbélben a szervezet közömbösíti a gyomorból származó tömény savakat, de ha ez nem sikerül  (például a helytelen táplálkozás miatt), akkor ez a savas, erjedő pép lekerül a vékonybélbe, ahol lepusztítja a tápanyagokat felszívó bélbolyhokat.

Ilyenkor fordul elő az, hogy hiába szedi valaki a legszuperebb vaskészítményeket, a vérképében a vas csak alig, vagy egyáltalán nem emelkedik (mellékesen a nem hasznosuló vas székrekedést okoz).

Amikor valami jó vaskészítményt kérnek tőlem – „mert már mindent kipróbáltam” – már rutinból kérdezem:

  • Nincs valami emésztési problémája?
  • De, gyomorsav, de arra szedek savlekötőt! – hallom gyakran.
  • Na, pont ez a probléma! – szoktam mondani.

A savcsökkentők – a kezdeti enyhülés után – savat generálnak és gátolják, leállítják az emésztést, ezért nagy mennyiségű emésztetlen étel kerül a belekbe, saverróziót okozva a bélbolyhokon. (A savcsökkentőkről részletesen itt.) Emellett a blokkolt emésztés miatt a tápanyagok sem tudnak megfelelően, hasznosuló formában lebomlani.

Hasonló a helyzet a túlzott állati fehérje és finomított szénhidrát fogyasztása esetén is. Nem vagyunk ragadozók, az emésztőrendszerünk nem alkalmas a nagy mennyiségű fehérje, rendszeres lebontására. A finomított szénhidrátok (fehérliszt, fehér rizs, krumpli) pedig hajlamosak ragaccsá, csirízzé összeállni a gyomorban és a patkóbélben. A fehérjék és a finomított szénhidrátok együttes fogyasztása a legrosszabb kombináció. Ha nem tökéletes a lebontásuk, akkor a belekben beindul a savas erjedés.

A tejfehérje (kazein) különösen nehezen emészthető és a tejtermékek eleve hajlamosak az erjedésre.

A felszívódási zavar egyik megbízható mutatója, amikor a kórosan alacsony vasérték miatt valaki injekcióban kap vasat, és attól a vérképe szinte azonnal javul. Ezt az jelzi, hogy a szervezete képes lenne megfelelően hasznosítani vasat, csak az nem kerül be az emésztőrendszerből – a vérbe. Tehát a vashiány oka a vékonybél károsodása, felszívódási zavar.

Ilyenkor mi először nem vasat adunk, hanem Chlorella algát, mert az bélregeneráló, lúgosító hatása mellett tartalmazza a vas hasznosulásához szükséges tápanyagokat is. Hiába szed valaki vasat, ha az nem tud felszívódni, ezért először a belek felszívó képességét kell helyre állítani. A Chlorella után legtöbbször már nincs is szükség vaspótlásra.

Gátolhatja a vas felszívódását a nagy mennyiségű, pluszban bevitt rost (korpák, csökkentett szénhidráttartalmú termékek, a szója) és a nem szerves Kalcium (kalcium-karbonát) és Magnézium (magnézium-oxid) is. Ezek a szervetlen ásványok (gyakorlatilag kőpor) savkötőként működnek.

A fekete tea és a kávé savtartalma reakcióba lép a vassal, megváltoztatja annak szerkezetét (vas-oxid) és ezzel akadályozza a hasznosulását.

Nem megfelelő táplálkozás

Ez részben az előzőekből is adódhat, hiszen a rossz táplálkozás okoz erjedést, felszívódási zavart a belekben, de okozhatja ezt az egyoldalú táplálkozás is. Ilyen lehet például a fogyókúra, vagy a nem megfelelően összeállított vegetáriánus étrend is.

De a vegyes táplálkozás is lehet egyoldalú, tápanyaghiányos. A rántott hús krumplival, a pörkölt tésztával, a hús rizzsel, vagy a szalámi kenyérrel emésztési szempontból gyakorlatilag ugyanaz az étel – fehérje+finomított szénhidrát.

A változatos, megfelelő arányú (szénhidrát, zsír, fehérje, rost) táplálkozással minimalizálni lehet az emésztőrendszer terhelését és biztosítani tudjuk a vas hasznosulásához szükséges tápanyagokat.

Egyéb nyomelem, vitaminhiány

A vas hasznosulásához szükséges egyéb nyomelemek, vitaminok hiánya is okozhat vérszegénységet. Ilyenkor lenne a vérben elegendő vas, de az nem tud beépülni a vörös vértestekbe és a vérképben alacsony lesz a hemoglobin szint. Legtöbb esetben ez sem biztos, hogy vérképződési zavar, hanem egyszerűen tápanyag (vitamin, nyomelem) hiány.

A vas megfelelő hasznosulásához szükség van például elegendő C-vitaminra, B-vitaminokra, rézre, folsavra és még sok minden másra is. A természetes vastartalmú ételekben ezek legtöbbször komplexen megtalálhatók.

A C-vitamin segíti a vas felszívódását, mivel antioxidánsként gátolja a vas oxidációját (vasoxid=rozsda).

A szénhidrátok energiává alakulásához is szükség van B vitaminra, ezért a túl sok édesség, valamint a stressz is B-vitamin hiányt okozhat. A vas hasznosulásához leginkább B12 vitaminra van szükség, de ehhez a többi B-vitamin is nélkülözhetetlen. A B-vitaminok a természetben mindig komplex formában fordulnak elő (egymás nélkül kevésbé hatékonyak), ezért pótlásuk is B-komplex formában célszerű. (B12 szintjét vérvétellel lehet ellenőriztetni.)

Bélflóra nem megfelelő állapota is közrejátszik a vashiányban, mivel a B-vitaminok egy részét a bélbaktériumaink állítják elő. Hasmenés, puffadás, folyamatos „gyógyszerszedés” károsíthatja a bélflórát.

Vaspótlás

A szervezetbe jutó vasnak csak 2-10 százaléka képes hasznosulni (a többi oxidálódik – rozsdásodik – az emésztőrendszerben). A szerves kötésű (pl. kelát, gluconát), vagy az ételekben természetes formában levő vas hasznosulása a jobb. A plusz C-vitamin (C-vitamin tartalmú gyümölcs) akár 7-szeresére is fokozhatja a vas hasznosulását.

A szervetlen vasat tartalmazó készítmények (Ferric oxide – vasoxid) gyakorlatilag rozsdát tartalmaznak; a vas(II)-hidroxid alig oldható. Az ilyen termékek hasznosulása, felszívódása nagyon rossz, és vízmegkötő tulajdonságuk révén székrekedést okozhatnak. Ilyenkor a sötét, fekete széklet azt is jelzi, hogy a vas hasznosulás nélkül haladt végig az emésztőrendszeren.  A legtöbb ilyen patikai készítmény nem tartalmazza a vas hasznosulásához nélkülözhetetlen egyéb tápanyagokat sem.

Keressen vaspótlásra szerves vasat és minden szükséges összetevőt is tartalmazó, komplex készítményeket, a megfelelő szint fenntartásához pedig fogyasszon vastartalmú ételeket.

Természetes források:

  • Fűvel táplált állatok mája – (csirke: 13mg, sertés: 18mg, kacsa: 30mg). A táppal, antibiotikumokkal, hormonokkal telített májat inkább kerüljék!
  • Vörös húsok – legelésző állattól (3-4mg/100g). (A növényevő állatok a fűből jutnak vashoz, majd ezt átalakítva épül be a vas a vörös húsba.) A táppal etetett állatok húsa csak kevés – a táppal bevitt – vasat tartalmaz.
  • Tojás sárgája – kapirgáló tyúktól, (a tyúk is a zöld növényekből jut a vashoz). A tojásfehérje viszont felszívódást gátló (inhibitor) anyagot tartalmaz.
  • Olajos magvak, legjobb a szezámmagkrém (tahini), mogyoró (35mg), mák (22mg), a tökmag (15mg) és a dió. (Ezekben sok a B-vitamin is.)
  • Cékla, vörös bab (7mg), vörös lencse, csicseriborsó, fafülgomba, vargánya (90mg), stb. (Alapvetően a sötét színű ételek.)
  • Zöld leveles zöldségek (sok folsavat, vitaminokat is tartalmaznak). Ez a természetben a vas alapforrása.
  • Spirulina alga (komplex tápanyagforrás, kiemelkedő vastartalommal).
  • Teljes kiőrlésű gabonák. A zabpehelyben például annyi vas van (30 mg), mint a kacsamájban.
  • Erjesztett szójakészítmények, natto, tempeh, tofu. (A szója nagyon nagy mennyiségben tartalmaz felszívódást gátló anyagokat is, ezért sokszor pont a szója okoz vashiányt! Erről bővebben itt. A természetesen erjesztett szójában kevesebb a blokkoló anyag.)

Tehát mint látható a vas lehet állati vagy növényi eredetű is. Mivel a testünk az állatok által már átalakított vasat (hem-vas) hatékonyabban képes hasznosítani, ezért a növényi forrásokból többet és rendszeresen kell biztosítani.

Súlyos vashiány eseten a vasraktárak feltöltése hosszabb időt (akár 3-6 hónapot) is igénybe vehet. Ilyenkor ajánlott valami komplex vaskészítményt szedni és havonta ellenőriztetni a vérképet. Ha nem javulnak az értékek, akkor váltson terméket, de ha elindult a vasmennyiség növekedése a vérben, akkor maradjon annál a készítménynél.

Tapasztalatok szerint azok a kiegészítők a leghatékonyabbak, amelyek a szerves vas és a megfelelő vitaminok, nyomelemek mellett még pluszban tartalmaznak például zöldség-, gyümölcskivonatokat is.

Azt szoktam mondani: „Bármilyen okos ember is állította össze azt a vitamint, nem tudja, hogy nekem mire van szükségem.” A hozzáadott plusz élelmiszer-kivonatokból, viszont a szervezetünk tudja még pótolni azt, amire esetleg még szüksége van.

bélflóra Chlorella Fehérje Gyomorsav Gyulladás Pajzsmirigy Spirulina Szója tej vérkép vérszegénység

Post navigation

Asztma – vagy nem is biztos? → ← Szuper gyümölcsök – csoda vagy csak egzotikum?

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Kiemelt tartalom

Pajzsmirigy – problémák

Daganatkezelések

Hormonproblémák és a tej

Hisztamin intolerancia

Daganatellenes étrend

Mindent a Gluténról

Mennyi vizet kell inni?

Hagyományos táplálkozás

Gyomorsav-problémák

Laborlelet értelmezés

További érdekességek, információk Facebook oldalunkon

Kulcsszavak

allergia alvászavar asztma bélflóra bélgyulladás C-vitamin Candida Chlorella csontritkulás Daganat daganatellenes étrend ekcéma Fehérje fejfájás Gyomorfekély gyomorrák Gyomorsav hagyományos táplálkozás hisztamin Hormonrendszer húgyúti fertőzés inzulinrezisztencia izületi fájdalom Kalcium Kemoterápia koleszterin Lúgosítás Mediterrán étrend Mellrák nyirokrendszer Olajfalevél Pajzsmirigy prosztata Puffadás reflux Spirulina Sugárkezelés Szója tej vesekő Vércukor vérkép vérnyomás Vízhiány ödéma

Jogi nyilatkozat

Az oldalon található írások a szerző tulajdonát képezik. Bármilyen célú további felhasználásuk, másolásuk (részben, vagy egészben) csak az erre az oldalra mutató hivatkozással, linkkel történhet.

Az cikkekben leírtak a szerző több éves tapasztalatait, személyes véleményet mutatják és nem tekinthetők orvosi, vagy terápiás javaslatnak.

Google

Mandala egészségkuckó     Cím: 6000 Kecskemét, Dobó krt. 3.    Tel: 76/323-755;    e-mail: mandalakucko@freemail.hu

Mandala egészségkuckó Kecskemét, Dobó krt. 3. Tel: 76/323-755; email: mandalakucko@freemail.hu                  Adatkezelési tájékoztató

Powered by WordPress | theme SG Grid