– a megoldás túl egyszerű!

A vesekő előfordulása a nyugati világban meglehetősen gyakori probléma, míg a szegényebb országban szinte ismeretlen ez a betegség. Elfordulása legújabb kutatások szerint a modern táplálkozással, a túlzott fehérjefogyasztással állhat összefüggésben. A vesehomok és a kő másik kiváltó oka – és egyben a gyógyszere – ott van mindenki előtt, de a megoldás túl kézenfekvő és nincs is benne üzlet, ezért senki sem veszi komolyan.

A vese működése

A veséink a „házi szennyvíztisztítóink”. A vér beáramlik a veseszövet szivacsos állományaiba, ami kiszűri a vízoldékony salakanyagokat. A tisztított vért a vénák visszavezetik a véráramba, a kiszűrt anyagokat a vesekelyhek gyűjtik össze, és a vesemedencébe továbbítják, ahonnan a húgyvezetéken át a hólyagba ürül.

A két vesénk naponta, átlagosan 180 liter vért szűr meg, vagyis a teljes vérmennyiségünk naponta 40-50 alkalommal folyik át rajtuk. Ebből koncentrálnak össze 1-1,5 liter tömény „szennyvizet”, vizeletet. Ha több vizet veszítünk el (vizelet, széklet, kilélegzett levegő, bőrfelület), mint amit megiszunk, akkor – többek között – a vizeletből veszi el a szervezet a vérkeringés fenntartásához, a szervezet működéséhez szükséges folyadékot. Vagyis a vesék több vizet engednek vissza a keringésbe és ettől a vizelet besűrűsödik, – kicsapódnak benne az ásványi anyagok, bomlástermékek.

A vesekő fajtái, tünetei

Többféle anyag alkothatja a vesehomokot, majd az abból kialakuló vesekövet. A vesekövek formája is változatos, alakjuk leginkább az összetételüktől függ, és egyszerre akár több kő is lehet egy vesében.

A kövek 75-80%-a kalcium (kalcium-oxalát) tartalmú, 5%-a húgysav, 2%-a cisztin, 15 %-a struvit (magnézium-ammónium-foszfát), a többi egyéb eredetű.

Vesekő leggyakrabban a (vizelet)gyűjtő vesemedencében keletkezik, de kialakulhat az elvezető vesekelyhekben és magában a szűrő veseszövetben is.

Elhelyezkedését tekintve két típust különböztethetünk meg a mozgó és a beágyazódott, inaktív vesekövet. A vesemedencében szabadon mozgó kő tud vesegörcsöt okozni, amikor beszorul a húgyhólyagba vezető húgyvezetékbe. Ezek az 5 mm-nél kisebb, mozgó (akár maguktól ki is ürülő) kövek jellegzetes tüneteket okozhatnak: tompa, vagy éles deréktáji fájdalom, mely a húgyvezeték mentén a hátból a lágyékba sugárzik le. Ha a kő a vesemedencében akad el, akkor a fájdalom a hát közepén, a lapocka alatt kezdődik és onnan sugárzik le és oldalra. Amennyiben az izomgörcs a követ visszalöki a vesemedencébe, a fajdalom enyhül, elmúlik, de bármikor újra jelentkezhet.

A fájdalomcsillapító nem a megoldás! Volt egy esetem, amikor a beteget súlyos hátfájással a reumatológián kezelték, mivel a röntgen csigolyaproblémát talált. Négy éve élt fájdalomcsillapítókon. Nálunk a teljes körű állapotfelmérés nem mutatott komoly izületi, vagy hát problémát, de súlyos terhelést találtam az egyik vesében. Megkérdeztem:

• Húgyúti- vagy, veseprobléma nem szokott lenni?
• Nem! Soha nem volt ilyen bajom – hangozott a válasz.
• Szerintem van egy nagy veseköve, azért fáj a háta! Menjen már el egy ultrahangra! – mondtam.

Másfél hónap múlva jelentkezett újra, és elmondta, hogy egy 1,5 centis követ operáltak ki a veséjéből és azóta nem fáj a háta.

A leggyakoribb tünetek a vesetáji (a hát közepéből kiinduló) fájdalom, zavaros vizelet. A vesekő sokáig tünetmentes lehet, de ahogy a kisebb kő, – vagy a nagyobb mennyiségű homok – a húgyvezetéken keresztül a húgyhólyagba kerül a tünetek a csípő felett a deréktájon jelentkeznek, majd a hólyagba kerülve a fájdalom elmúlik.

Súlyosabb esetben – nagyobb kőnél – a kő beszorulhat a húgyvezetékbe, ilyenkor az erős fájdalom, vesegörcs jelentkezik, amely a derékból a herékbe, vagy a nagyajkakba is kisugárzik. Ekkor hányinger, hányás is előfordulhat, hideg verítékezés, esetenként véres vizelet is előfordulhat. A vesekő nem okoz lázat, az csak fertőzés, vagy szövődménnyel (heveny vesemedence gyulladás) járó formákban fordul elő.

A fixen beágyazódott kövek is leggyakrabban a vesemedencében találhatók, de előfordulhatnak a vese bármelyik más részében is. Ezek legtöbbször egy cisztából alakulnak ki, amit vesegyulladás, vagy vesehomok okozta irritáció idézett elő. Kialakulása: az áramló homok dörzsöli a vesemedence falát, ahol egy felmaródás alakul ki. Az irritált területet a szervezet körbezárja egy védőburokkal és kialakul a ciszta (mint amikor a cipő vízhólyagot okoz). Ez a ciszta idővel kifakadhat és ha ki tud tisztulni akkor el is tűnik. Más esetben a vesében kicsapódott ásványi anyagok és más bomlástermékek felhalmozódnak ebben a cisztában, ami betokozódik, és kialakul a kő. A fix kő többnyire semmilyen tünetet sem okoz, csak az ultrahang vizsgálat mutatja ki.

A vesekő, vesehomok okai

Olyan, több dolog által kiváltott problémáról van szó, ahol a nem megfelelő életmód és táplálkozás következtében, a vízben oldott, követ képező salakanyagok felhalmozódnak és kiválnak. Ilyen anyagok például a kalcium, az oxálsav, húgysav és más savak, illetve fehérje bomlástermékek. Ezek a pangó, besűrűsödött vizeletben összetapadnak, és először vesehomok képződik, majd ha ez nem tud megfelelően kimosódni, kiürülni, hosszabb távon ebből lesz a vesekő.

A vesehomok, vesekő kezdeti jeleiként a vizelet besűrűsödik, zavarossá válik, és üledék jelenik meg benne, mint például laphámsejt (ledörzsölt hámszövet), fehérvérsejt (fvs), vörösvértest (vvt), amorf  törmelék, stb. (a vizeletvizsgálat alapján).

Emellett a vizelet túl savassá is válik. Az optimális vizelet pH 6,5 – 7, vagyis semleges, illetve enyhén savas. A tartósan ez alatti érték a túlsavasodás jele, a savak közömbösítéséhez a szervezetünk ásványi sókat, például kalciumot használ fel. A savas közeg kedvez a húgysav és kalcium alapú kövek kialakulásának. Kezdeti jelként tekinthetjük a visszatérő húgyúti fertőzéseket, prosztatagyulladást is. (Erről bővebben itt olvashat.)

Ha viszont a szervezetben nincs elegendő víz, akkor a vesékből (a nyirokrendszeren keresztül) visszaszívódik a szennyvíz, vagyis konkrétan „megissza a saját vizeletét”. A besűrűsödött, savas vizeletben pedig már könnyen kicsapódnak a salakanyagok.

Tehát a kőképződés elsődleges oka az elégtelen folyadékfogyasztás, a vízhiány, és az ennek következtében kialakuló vizeletpangás!

A vízhiányon kívül a kőképződést még több féle dolog is elősegítheti:

– Fizikai elváltozások, például prosztatanagyobbodás, gyakori húgyúti fertőzés következtében kialakuló hólyag elváltozás (bár ezeket többnyire pont a vese- hólyaghomok okozta irritáció, gyulladás váltja ki).

– A „gyógyszerek”, – legfőképpen a vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, savcsökkentők, szteroidok. (Lásd a betegtájékoztatókat.)

– A nagy mennyiségű fehérje fogyasztás. A fehérje bomlástermékek többsége savas kémhatású (pl. húgysav, cisztin), a savak megkötésére azonban a szervezetünk kalciumot, magnéziumot választ ki, amelyek reakcióba lépnek a savakkal. A savas bomlástermékek kicsapódnak és húgysavkristály, mész (kalcium) kristály jön létre. Minél több fehérjét fogyaszt valaki, annál több ilyen bomlástermék keletkezik.

– Túlzott só fogyasztás. A hivatalos álláspont, hogy a sok só vesekárosodáshoz és magas vérnyomáshoz vezet. Ez inkább csak kitaláció (nem bizonyított elmélet), mintsem tudományosan alátámasztott tény. Ugyanis a Földön sok népcsoport van, akik jóval több sót fogyasztanak mint mi (többszörösét a hivatalos, napi 1,5-2 grammos ajánlásnak) még sincs vesekövük és ismeretlen náluk a magas vérnyomás is. Másrészt pedig a sószegény diétára fogott betegeknek sem megy le a kevesebb sótól a vérnyomásuk és újabb vesekövet is tudnak maguknak csinálni. Az tény, hogy a só vizet köt meg a szervezetben, de a kulcs itt is az, hogy van-e a felesleges só kimosásához elegendő víz. A konyhasó NaCl – a vesekövek pedig nem Nátrium, vagy Klór alapúak.

A fentiek közül csak az orvosságok azok, amelyek önmagukban is vesekárosítók (nézze meg a betegtájékoztatóban a figyelmeztetéseket és a mellékhatásokat) a többi pedig mindig a vízfogyasztástól függ.

Egyszerűen: a keletkezet salakanyagoknak és a kimosásukhoz szükséges folyadéknak kell megfelelő arányban lenni. Vagyis ha több a szemét, több víz kell a kimosásához, így ha több sót, vagy fehérjét fogyaszt valaki, akkor egyszerűen (arányaiban) még több vizet kell inni, hogy a feleslegtől meg tudjunk szabadulni. Hogy kinek mennyi vízre van szüksége és mennyi az optimális folyadékfogyasztás, arról itt olvashat részletesen.

A kávé nem önmagában nem okoz követ, de koffein és savtartalmánál fogva kalciumot köt meg, illetve anyagcsere gyorsító, ezáltal vízhajtó hatású. Vannak olyan kutatások, ahol ezt próbálják cáfolni, de azok a vizsgálatok mindig az amerikai típusú, hosszúkávéval történtek, ahol az adott mennyiségű kávé (eszpresszó) legalább 2 deci vízben van és nem egy kis csészéről van szó, tehát az adott koffein mennyiség mellé legalább 2 dl víz is jut.

Az oxalát tartalmú élelmiszerek, mint például a spenót, sóska, rebarbara, szamóca, vörösbor, csokoládé, stb., bár fokozhatják a kalcium kiválását a vizeletben (az oxálsav közömbösítésével), önmagukban nem okoznak vesekövet. Emellett az oxálsav hőérzékeny, vagyis hőkezeléssel (főzésnél, sütésnél) teljes mértékben elbomlik. Tehát ha nem kilószám nyersen eszi a spenótot és a sóskát, akkor ezektől nem lesz köve. A szamócából és a borból (hasmenés nélkül) megint nem tudunk túl sokat fogyasztani, a túl sok étcsoki pedig hamarabb okoz székrekedést vagy akár cukorbetegséget, mint vesekövet.

A C-vitamin szintén nem tud követ okozni, sőt képes oldani a kalciumot (mészkövet), a felesleg pedig vizelettel ürül – ha van elegendő víz. Nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztásakor azért növekszik a vizelet oxalát kiválasztása, mert az aszkorbinsav feloldja a kalcium-oxalátos követ és az vizelettel ürül.

A megoldás

VÍZ, Víz, Víz! A bőséges (elegendő!) folyadékbevitel, ami naponta (testsúlytól függően) legalább 2,5-4 liter legyen (részletesen itt).

Egyszerűen: ha a vizelet színe egésznap átlátszó, vagy majdnem átlátszó (szalmasárga), akkor nem valószínű a vizeletpangás, és nincs nagy mennyiségű bomlástermék a vizeletben. Ha a vizeletnek már láthatóan sárgás színe van, akkor nem ivott eleget, bármennyi is volt az addigi folyadékfogyasztása. A sárga szín már a koncentrálódást, besűrűsödést, a salakanyagok nagyobb mennyiségét mutatja. (Az nem számít, ha egyszerre iszik valaki sok vizet, mert, mert ilyenkor az aktuálisan felesleges vizzel hígítja csak fel a besűrűsödött szennyvizet.) Ha a vizelet sötét, sűrű, zavaros – az már régen rossz.

A legfontosabb azonban a megelőzés, és a víz mellett az egészséges táplálkozás.

A visszatérő vesekövek, gyakori vesehomok esetén fontos a kő összetételének meghatározása.

A vesekőproblémák előfordulása a bőségben, fehérjében gazdag étrend mellett gyakoribb. A fehérjék okozzák a kalcium, foszfát, húgysav, és cisztin alapú köveket. A legújabb ajánlások vesekőbetegségben az állati eredetű fehérjeforrások (hús, tojás, tejtermék) fogyasztásának jelentős megszorítását javasolják. (Egyen úgy, ahogy őseink. A hagyományos táplálkozásunkról itt olvashat.)

Karbonát-apatit és struvit köveknél a fő ok a húgyúti fertőzés, amit leggyakrabban éppen a homok irritálta nyálkahártya bakteriális, vagy gombás felülfertőződése okoz. Ilyenkor a vizeletpangás megszüntetése mellett, legfontosabb (a belekből származó) kórokozók elpusztítása és a bélflóra helyreállítása. A húgyúti fertőzésekről itt olvashat részletesen.

Oxálsavat tartalmazó ételek: Kimutatott oxalátkő esetén az oxálsavat tartalmazó ételek csökkentése csak részben segít, mivel az oxálsav az anyagcserében is képződik. Az oxalátban gazdag élelmiszerek és a belőlük készült ételek fogyasztásának a megszorítása (max. 40-50 mg/nap oxalát) csak azoknál a betegeknél lesz hasznos, akiknél az oxálsav fokozott felszívódása áll az oxalátkő hátterében pl. krónikus gyulladásos bélbetegségnél, krónikus hasnyálmirigy-elégtelenségnél.
A magas oxálsavtartalom miatt a fekete és zöld teák fogyasztását is javasolják csökkenteni, de itt is a megfelelő vízfogyasztás a kulcs. Ha sok teát (folyadékot) iszik valaki, fokozottabb a vizelet kiválasztás is, így minimális az esély, hogy a teában levő oxálsav kicsapódna. … és mint már említettem az oxálsav hő hatására el is bomlik.

A gyümölcsökben, 100 %-os gyümölcslevekben levő citrát a vizelettel választódik ki, a magas citrát tartalom viszont gátolja a kalcium kicsapódását és ezzel a kőképződést. A zöld színű zöldségekben levő klorofill (és az azt alkotó magnézium) lúgosító hatású, hatékonyan csökkenti a vizelet savasságát, a salakanyagok kicsapódásának esélyét.

A már kialakult kisebb köveket a víz mossa ki, illetve koptatja el. A gyorsan folyó (tiszta) hegyi patak is elkoptatja a követ, míg a lassú folyású, iszapos folyóban csak rakódik le a hordalék.

Volt nálam egy fiatal nő felmérésen, akinél egy rutin ultrahang 8-9 mm-es vesekövet talált. Az orvos azt mondta, hogy ezt azonnal meg kell műteni, mert „bármikor megindulhat”. A nő azt mondta, hogy ez eddig sem okozott problémát (ki tudja mióta van ott), ezért nem akar kés alá feküdni.

Az orvos volt olyan „kedves” és azzal búcsúzott el: „Majd megbánja, hogy nem műtette meg magát, ha éjszaka, görcsökben fetrengve a rohammentő viszi be az ügyeletre!” E „biztató” szavak után jött hozzánk. A vizsgálat kimutatta a terhelést a vesében, de megtaláltuk a fő kiváltó okot is, így megbeszéltük az életmódváltást – és a vizet.

Három hónap múlva jött vissza és elmesélte, hogy volt egy másik orvosnál ultrahangon, aki azt mondta, hogy

• Van egy 5 mm-es köve, meg kellene műteni!
• Tudok róla, köszönöm szépen – válaszolta mosolyogva. Kisebb lett a kő.

Pár hónap múlva egy teljes kivizsgálásra kellett mennie, ahol azt mondták: „Több apró kő van a veséjében, nem ártani vigyázni!”

Hosszadalmas feladat elkoptatni egy követ, de az a vesekő sem egyik napról a másikra alakult ki.

Vízhajtók

Léteznek gyógynövények melyek a vizelet pH-értékének szabályozásával képesek fokozatosan feloldani a Kalcium alapú köveket, de azok a növények, amelyeknek erőteljes vízhajtó hatásuk van, azok inkább csak ártanak, vagy akár meg is indíthatják az addig nyugvó követ.

A vízhajtók – akár orvosság, akár gyógynövény – arra kényszerítik a vesét, hogy több vizet engedjen ki, mint amit a szervezet szükségesnek tart ahhoz, hogy a normál működés fennmaradhasson.

Azt szoktam kérdezni: „Ha nem iszik elég vizet, akkor a vízhajtó mit hajt ki?” Semmit, csak terheli a veséket.

A vízhajtók hatására besűrűsödik a vér,  fokozódik a hajlam a különböző lerakódásokra, nő a vérnyomás, erőlködik a szív, az agy nem jut elég oxigéndús vérhez és jön a fejfájás, fáradtság, rossz közérzet, puffadás, székrekedés és még számos más egészségügyi probléma (de nem baj, az orvos majd azokra is felír valamit).

A vízhajtókat írnak fel ödémára is, de azok csak rövid ideig segíthetnek, hosszabb távon a vízhajtók ödémát okozhatnak! (Az ödémáról részletesebben itt olvashat.)

Jellemző eset, amikor egy idős bácsi jött hozzám vizsgálatra a fenti tünetekkel és kiderült, hogy az egyik veséje már le is állt. Négy orvos 5 vízhajtót írt fel neki a különböző tüneteire, – de senki sem kérdezte meg tőle, hogy mennyi vizet iszik.

A legjobb vízhajtó a víz! Egyszerűen a felesleget a vese folyamatosan kiválasztja és emiatt nem tud vizeletpangás kialakulni, és a szervezetben is mindig lesz elég folyadék a felesleges anyagok kimosásához.