Mandala egészségkuckó

Mandala egészségkuckó

Gondolatok az egészségről, táplálkozásról – segítség a gyógyuláshoz

Mandala egészségkuckó
  • Kezdőlap
  • Szolgáltatások
  • Egészség
  • Táplálkozás
  • Gyógyhatású
  • Átverős
  • Leírások
  • Kapcsolat
  • Hírlevél

Torok irritáció, váladékcsorgás – miért nem tudják az orvosok kezelni?

  • Egészség

Gyakran köhécsel, krákog, kapar a torka? Esetleg reggelente sokat tüsszög, folyik az orra? Úgy érzi, hogy valami irritálja, csorog le a torkán?

Orvoshoz többnyire hiába fordul ezekkel a tünetekkel, jobb esetben tanácstalanok és próbálják a tüneteket enyhíteni; rosszabb esetben félrekezelik (asztma, allergia) és ezzel újabb problémákat hoznak létre. Pedig a probléma oka a legtöbb esetben ugyanaz, csak egyénenként más-más tüneteket produkál.

Legtöbbször akkor jelentkeznek (figyelnek fel rá) az ezzel kapcsolatos problémák, amikor egy megfázás után már majdnem minden kellemetlenség megszűnt, de „visszamaradt” ez a zavaró érzés – a csorgás, vagy enyhe köhögés, krákogás.

A tünetek jellemzően reggel a legerősebbek, napközben enyhülnek, vagy teljesen meg is szűnnek.

Legjellemzőbb tünetek: gombócérzés a torokban, rekedtség, folyamatos nyelési inger, gyakori torokköszörülés, köhécselés, vagy krónikus köhögés, orrdugulás, orrfolyás, reggeli tüsszögés, orrmelléküreg-gyulladás, alvászavar és horkolás.Torokirritáció

A valóság az, hogy valami tényleg csorog le a torokban, a garaton, de ez teljesen természetes, – és mindig is csorgott, csorog egész nap!

Sokan nem tudják – de egy felnőtt ember esetében az arcüregeink és a kapcsolódó melléküregek, orrüreg (egyszerűsítve: arcüregek) naponta nagyjából 1-1,5 liter váladékot termelnek – folyamatosan.

Ennek a váladéknak, nyálkarétegnek szűrő szerepe van. Bevonja az orrüreget és a garatot, így megtapad rajta a belélegzett levegőből származó por, kórokozó, stb. és lecsorog a gyomorba, míg a tisztább, megszűrt levegő a légcsövön keresztül a tüdőbe jut.

A normál mennyiségű, híg váladékot észre sem vesszük, de ha fokozódik az irritáció, fokozódik a váladéktermelés is.

Egyszerű példa: ha bemegyünk egy asztalos üzembe (ahol száraz a levegő és száll a por) és elkezdünk köhögni, fulladni, tüsszögünk és könnybe lábad a szemünk – az nem jelenti azt, hogy allergiásak vagyunk az asztalosra, – hanem van egy fokozott fizikai irritáció, amire fokozódik a váladéktermelés.

Másik probléma, ha nem isznak elég vizet. Mivel minden lélegzetvételnél vízpárát lehelünk ki, – elegendő víz híján – száraz levegőjű helyen a torokváladék besűrűsödhet és ez már érezhetővé válik.

Miért nem tudják megszűntetni az orvosok?

A kérdésre a válasz egyszerű: az orvos a tüneteket kezeli (legalábbis próbálja) és a betegséggel foglalkozik, míg a jelenség hátterében az esetek döntő többségében NEM BETEGSÉG áll, így az orvos tanácstalan, nem ért hozzá.

Hogy miért nem?

Jelenleg a felső légutakat, nyelőcsövet, arcüreget három-négy orvos kezeli. Fül-orr-gégész, pulmonológus (tüdőgondozó), gasztroenterológus. Ha ezek közül egyik szakorvos sem jut előre, belekavar még az allergológus is. Mindegyik szakértő a maga területén, de nem az embert kezelik, csak a tünetet próbálják elnyomni, így ha a kiváltó ok kívül esik az ő területükön, tanácstalanok. A másik orvos szakterületéhez nem értenek, nem szólnak bele, ezért sokszor félrekezelnek, téves diagnózist állítanak fel.arcüreg

A kínai gyógyászat már több mint 4000 éve tudja, hogy összefüggés van az arcüreg és az emésztőrendszer működése között (minden, mindennel összefügg, hiszen egy emberről van szó), de a nyugati orvoslás erre még nem jött rá.

Ha egy ilyen problémával küzdő embernél rákérdezne az orvos, hogy van-e valamilyen emésztési problémája, mindig igen lenne a válasz. De hát egy fül-orr- gége orvost nem érdekli a beteg emésztése, úgysem ért hozzá, nem rá tartozik.

Fordítva már más lenne a helyzet, ámbár egy gasztroenterológus sem szokott a beteg más problémái iránt érdeklődni.

Nézzünk egy jellemző és gyakori példát: ha egy gyerek éjszaka hörög, köhög, nehezen vesz levegőt, („fullad”) tüdőgondozóba, pulmonológiára küldik. A tüdőorvos a légutakat kezeli („ha beledöglik is a beteg”), mert ő csak ehhez ért, ez az ő területe.

Végső megoldásként – amikor már nem tud mást kitalálni, mert már minden köhögéscsillapítót, váladékoldót kipróbáltak – felír egy hörgőtágítót, asztma ellenes spray-t. Az, hogy ehhez asztmásnak kell nyilvánítania a gyereket – nem gond, ő ehhez ért. Az senkit „nem zavar”, hogy az asztma valójában csökkent tüdőkapacitást jelentene és a gyerek 100%-os tüdőkapacitással rendelkezik, rendszeresen, aktívan sportol – tünetmentesen, és terhelésre sem akar „befulladni”. Mert a fulladás, köhögés csak este és/vagy reggel jelentkezik. (Az asztma-szerű tünetekről bővebben itt.)

Kész – a gyerek vagy felnőtt asztmásnak van bélyegezve egy életre.

A 2-4 éves korban jelentkező „asztmát” nem lehet „kinőni”. Ha később elmúlik akkor valószínűleg nem is asztma volt! Az erre kitalált szakkifejezés, („alibi”diagnózis) az időszakos-, vagy allergiás asztma.

… és ennek az ellen példája: ha úgy megy az orvoshoz, hogy ég a gyomra – akkor gasztroenterológushoz küldik, aki megállapítja, hogy – például – enyhe, kezdődő refluxa van. Ha a beteg megjegyzi „és reggel köhögök és fulladok”, az orvos csak legyint: Ja, az a savtól van! … és felír egy emésztést gátló savcsökkentőt.

Akkor hol a probléma? Ki ért hozzá? Sajnos, többnyire egyik sem, ezért marad meg a tünet, mert a kiváltó okot senki sem kereste.

Konkrét eset: 3-4 éves kislány lefekvéskor még kakaót kap. A tejfehérje az egyik legnehezebben emészthető fehérje, ezért az éjszaka erjedésnek indul a gyomorban és a savat generál. A savas gázok, savcseppek feljutnak a nyelőcső alsó szakaszába, irritációt okozva. Az irritáció hatására beindul a váladéktermelés, ami – fekvő helyzetben – megtapad a gége környékén, szűkíti a gégét és hörgést, fulladásszerű tüneteket okoz. A gyerek nem asztmás, de biztonság kedvéért éjszakára ventolin-t kap, – így az anyuka nyugodtan alszik.

A kislány napközben tünetmentes, táncolni jár. Az esti tej elhagyása után a fulladásos tünetek megszűntek. Allergiát, asztmát nem tudtak kimutatni, de az évekig tartó félrekezelés következményeként hisztamin intolerancia alakult ki.

Miért ilyen változatosak a tünetek?

A garati (feltűnő) váladékcsorgást több dolog is okozhatja: orrsövényferdülés, kevés víz, az arcüregekben levő ciszta, vagy polip, fogászati góc, reflux, stb.

Tapasztalataim szerint ez a legutolsó a reflux a leggyakoribb, fel nem ismert kiváltó ok. Erre sokan azt mondják: „ de hát én nem is érzem a savat!”.

Hivatalosan refluxnak az tekinthető, ha a gyulladás miatt a felső gyomorszáj áteresztővé válik, nem zár.

A kifejezett savas reflux határozott, jól felismerhető tünetekkel jár, mint például maró-égő érzés a torokban, nyelőcsőben; savas íz a szájban (ha már a nyelvig fel jön a sav); a mellkas középvonalán a szegycsont mögött, a szív környékén a gyomorszáj szúró jellegű fájdalma. (Refluxra az orvos emésztést gátló, savcsökkentőt ír fel.)

Van azonban a betegségnek egy másik, gyakrabban előforduló változata is, amelyet gyakran nem ismernek fel, az úgynevezett “csendes reflux”, amelynek a felismerését megnehezíti, hogy nem produkál mindig a refluxra jellemző tüneteket. Nehéz felismerni, mert a panaszok legtöbbször gége-, mellkas- vagy tüdőbetegségekre utalnak. A téves diagnózis és a késői felismerés miatt később komolyabb betegségek, szövődmények is kialakulhatnak.

Ebben az esetben a gyomorsav nem folyik vissza a nyelőcsőbe, mert a gyomorszáj még tökéletesen zár. A problémát a meg nem emésztett étel (jellemzően fehérje és finomított szénhidrát) erjedése okozza.reflux

A gyomornak legfontosabb szerepe az emésztésben az, hogy felhígítja az ételt – híg, savas pépet képez belőle – és felaprítja a fehérjéket kisebb darabokra (ha már a fogazatunk nem alkalmas erre), hogy majd a nyombélben a fehérjebontó enzimek aminosavakká tudják lebontani.

Az elégtelen folyadékfogyasztás miatt a gyomor savszintje csökken és besűrűsödik. A fehérjéknek úsznia kellene a híg gyomorsavban, hogy fel tudjuk aprítani őket, a sűrű savban viszont csak egy még sűrűbb, ragadós pép lesz belőle.

A finomított szénhidrátok a sűrű gyomorsavat egy ragaccsá (csirizzé) sűrítik tovább, ami megtapad a gyomorfalon és erjedésnek indul.

A tüneteket az erjedésből keletkezett gázok nyelőcső irritációja okozza. Napközben ez a savas pép könnyebben megy lefelé az emésztőrendszerben, de este a fekvés és a lelassuló emésztés miatt az étel egy része a gyomorban maradhat. Az erjedésből keletkező gázok – az egyébként zárt gyomorszájat szétfeszítve – permetszerűen, savcseppeket juttathatnak a nyelőcső alsó szakaszába. Nem a tömény sav jut fel és nem is kerül a sav a nyelvre (nem érezni ízt), de okoz egy irritációt.

Az irritáció hatására automatikusan beindul az arcüreg váladéktermelése. A szervezet számára mindegy, hogy az irritáló anyag kívülről jön (por), vagy belűről (sav). A normál mennyiségű, híg váladék napközben észrevétlenül folyik le a torokban, de ez fekve, vagy nagyobb mennyiségű váladék termelésekor megtapadhat a garatnál. Mivel éjszaka jellemzően nem iszunk és minden lélegzetvételnél vízpárát lélegzünk ki, ez a besűrűsödött torokváladék megtapad és tüneteket okoz: nehézlégzés, fulladás, hörgés, horkolás.

Jellemzően ébredéskor egy pohár víz elfogyasztása után már enyhülnek, megszűnnek a tünetek, mert a víz felhígítja a váladékot és lemossa az irritáló savcseppeket.

Nem mindenkinél torokproblémát okoz a sav. A savirritáció miatt termelődő arcüreg-váladék megtapadhat magában az arcüregben is. Ez okozhat visszatérő arcüreggyulladást, fülproblémát, orrdugulást; a terhelt arcüreg nyomhatja a könnyzacskókat így könnyezés, szemviszketés is előfordulhat.

Leggyakoribb viszont a reggeli ébredéskor jelentkező tüsszögési roham. Az ébredéskori mozgolódás hatására a besűrűsödött váladék megindul az arcüregekből és izgatja az orrnyálkahártyát. Néhány tucat tüsszentés – és egy-két pohár víz elfogyasztása – után a melléküregek kitisztulnak, az irritáció megszűnik és napközben (amíg a sav újra fel nem kerül) nincs tünet.torok- váladék- tüsszögés

Sokaknál napközben is folyamatosan tüneteket okoz – a torok irritáció mellett – a lelassult emésztés miatti állandó savtermelés. A gyomorsav problémákról és az emésztésünkről itt olvashat bővebben.

Szövődmények

Az állandóan irritált nyálkahártya ideális felület a levegőből bekerülő baktériumok számára is. Mivel nincs elegendő, híg váladék ami lemosná a kórokozókat a savas gyomorba, azok megtelepednek a nyálkahártyán. Következmények: visszatérő mandulagyulladás, arcüreggyulladás, a fogak romlása (a savas gázok miatt). Ha a saverrózió tartós, a gyomorszáj is begyulladhat, áteresztővé válhat, és kialakul a tipikus reflux.

A refluxra felírt savcsökkentők csak rövid ideig tudják megszüntetni a tüneteket, mert nem a gyomorsavval van a probléma, hanem a nem megfelelő táplálkozással. A savcsökkentő hatására kevesebb lesz a gyomorsav, ami miatt az emésztés teljesen le is állhat és még komolyabb lesz a probléma.

Mi a megoldás?

Az alap, a megfelelő folyadékfogyasztás, hogy a torokváladék ne tudjon besűrűsödni és probléma nélkül csoroghasson le a gyomorba. Ha van elegendő víz, akkor a gyomortartalom is nehezebben sűrűsödik be, így csökken az esély az erjedésre.

Lefekvés előtt 3-4 órával lehetőleg már semmit ne együnk (főleg ne nagyobb mennyiségű fehérjét). A gyomornak (optimális esetben) étkezés után 4 órával ki kellene ürülnie.

Vacsorára már lehetőleg kevés fehérjét együnk. A fehérje lebontása a leglassabb. A tejfehérje és a szója a legnehezebben emészthető. A fehérje-szénhidrát kombinációja a leglassabban kiürülő, könnyen erjedő étel vacsorára.

Ami lefekvésig nem ürült ki a gyomorból, az valószínűleg egész éjszaka ott is marad – és erjed.

Együnk rostos ételeket. A magas emészthetetlen rosttartalom gyorsítja az emésztést, kisöpri a gyomrot.

Alaposan rágjuk meg az ételt, ezzel könnyítve az emésztőrendszer munkáját.

Lefekvés előtt igyunk meg egy pohár vizet – szükség esetén egy mokkás kanál szódabikarbónával. Igaz, a szódabikarbóna is teljesen le tudja állítani az emésztést azáltal, hogy közömbösíti a gyomorsavat, de legalább megszünteti, csökkenti a savas erjedést is.

Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy miért van ez a probléma! Ha nem tudja az orvos a „miért-re” a választ, akkor azt sem tudja, hogy mire írta fel a tablettákat.

Ne szedjen feleslegesen „gyógyszereket?”, – a helytelen táplálkozására, és a kevés vízivásra!

Jó egészséget kívánok!

 

 

 

 

allergia asztma Gyomorsav Köhögés reflux Vízhiány

Post navigation

Mire jó a tökmagolaj – Prosztata problémákra NEM! → ← Mi a baj a kenyérrel és a gluténnal?

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Kiemelt tartalom

Pajzsmirigy – problémák

Daganatkezelések

Hormonproblémák és a tej

Hisztamin intolerancia

Daganatellenes étrend

Mindent a Gluténról

Mennyi vizet kell inni?

Hagyományos táplálkozás

Gyomorsav-problémák

Laborlelet értelmezés

További érdekességek, információk Facebook oldalunkon

Kulcsszavak

allergia alvászavar bélflóra C-vitamin Candida Chlorella csontritkulás Daganat daganatellenes étrend ekcéma Fehérje fejfájás Gyomorfekély gyomorrák Gyomorsav hagyományos táplálkozás hisztamin Hormonrendszer húgyúti fertőzés immunterápia inzulinrezisztencia izületi fájdalom Kalcium Kemoterápia koleszterin Lúgosítás Magnézium Mediterrán étrend Mellrák nyirokrendszer Olajfalevél Pajzsmirigy prosztata Puffadás reflux Spirulina Sugárkezelés Szója tej vesekő Vércukor vérkép vérnyomás Vízhiány ödéma

Jogi nyilatkozat

Az oldalon található írások a szerző tulajdonát képezik. Bármilyen célú további felhasználásuk, másolásuk (részben, vagy egészben) csak az erre az oldalra mutató hivatkozással, linkkel történhet.

Az cikkekben leírtak a szerző több éves tapasztalatait, személyes véleményet mutatják és nem tekinthetők orvosi, vagy terápiás javaslatnak.

Google

Mandala egészségkuckó     Cím: 6000 Kecskemét, Dobó krt. 3.    Tel: 76/323-755;    e-mail: mandalakucko@freemail.hu

Mandala egészségkuckó Kecskemét, Dobó krt. 3. Tel: 76/323-755; email: mandalakucko@freemail.hu                  Adatkezelési tájékoztató

Powered by WordPress | theme SG Grid