… és még a vért sem hígítja!

Ma az aszpirin a világon legtöbbet eladott gyógyszer, de van még hová fejlődni, ezért újabb felhasználási területeket keresnek a szernek és újabb szinte csodálatos hatásai derülnek ki. A reklámokban ma már szinte úgy ajánlják, – mint egy cukorkát.

– Elmúltál 40? Elmúltál 50? Nincs is olyan bajod, amire ez való?

– Nem baj! Szedjed! Jó lesz!

Egyes orvosok ész nélkül javasolják a betegeiknek, pedig valójában azt sem tudják mit ajánlanak, (lusták utána nézni) és bedőltek a gyógyszerügynök kollégák javaslatainak, – mert hát ebből élnek.

Ugyanakkor nagyon sok orvos szkeptikus ezzel a „csodaszerrel” kapcsolatban, mivel egyre újabb és újabb problémák derülnek ki vele kapcsolatban.

Könnyen lehet, hogy többet árt, mint használ, ráadásul még a vért sem hígítja!

Többet árt, mint használ?

Noha az aszpirinnek kétségkívül vannak előnyei, kockázatai is akadnak bőven, különösen, ha valaki mindennap szedi, de erre a „szakemberek” nem szokták figyelmeztetni a pácienseiket.

Az utóbbi évtizedekben egyre biztosabban betonozta be magát a köztudatba az a tudományosnak látszó egészségügyi nézet, ami szerint az aszpirin már- már egy mindenre jó csodaszer; igaz, a 80-es években Magyarországon betiltották, mert a káros mellékhatásainak kockázata nagyobb volt, mint a várható előnyök. Később (a nagy nyugati gyógyszercégek megjelenésével) ez az álláspont megváltozott – vagy mégsem?

Manapság egyre több kutatás alapján az derül ki, hogy a feleslegesen szedett aszpirin többet árt, – mint használ! Azt már régóta is tudni lehetett – és az újabb kutatások is megerősítették – hogy hacsak nem volt még szívinfarktusod, nem szenvedtél stroke-ot, akkor a napi aszpirinfogyasztás inkább káros, mint hasznos.

Mi is az aszpirin?

A fűzfakéreg hatóanyagát az emberiség már évezredek óta használja láz- és fájdalomcsillapításra. Az 1800-as években egy német vegyész izolálta azt a hatóanyagot, amit a fűzfa latin neve (salix) után szalicinnek neveztek el. Később előállították a kristályos szalicint, majd a szalicilsavat és végül sikerült mesterséges úton is előállítani; – ez lett az acetil-szalicinsav, az aszpirin hatóanyaga.

Mivel természetes anyagot nem lehet szabadalmaztatni (az a természet találmánya), de a mesterségesen előállított, szintetikus változatot már igen, megszületett az egyik legrégebbi mesterséges gyógyszer, – a Bayer cég márkája – az Aspirin.

Persze a konkurens gyógyszercégek is kaptak a piaci lehetőségeken és megalkották a saját szalicil-alapú termékeiket. Gyakorlatilag szinte minden „pyrin” nevű termék valamilyen aszpirin-származék.

A szalicilsavat egyébként általánosan használják a bőrgyógyászatban szemölcsök és tyúkszemek lemaratására is.

Az aszpirin köztudottan jó fájdalom- és lázcsillapító, de sok más betegség – szívroham, agyvérzés, stroke és daganat – kockázatának csökkentésével is kapcsolatba hozták. Ma legtöbbet „vérhígító” hatásáról hallani, erre a célra adják el a legtöbbet. Gyakorlatilag egy régi szernek kerestek új alkalmazási területet, újabb vevőket.

A legtöbb olyan ember esetében, akinek nem volt szív- és érrendszeri problémája korábban, és a szívroham megelőzésére kezdték el szedni a gyógyszert, a legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az aszpirin (és társai) szedése több kárt okozhat, mint amennyi esetleges haszonnal járhat. Vagyis több esély van a mellékhatásokra, mint az kedvező hatásokra.

Az idősebb emberek meg pláne ne szedjék megelőzésképp!

Egy másik tanulmány arra figyelmezteti a 60 év felettieket, hogy kerüljék az aszpirin szedését a szívbetegségek megelőzésére. Az US Preventive Services Task Force (USPSTF) szerint a belső vérzés kockázata messze meghaladja az időskorúak esetleges előnyeit . A szívbetegségek megelőzésére szolgáló aszpirint azonban 60 év felett „D” minősítést kapott a csapat. Ez azt jelenti, hogy az USPSTF úgy véli, hogy „a károk meghaladják az előnyöket”.

A 40 és 59 év közötti felnőttek aszpirinhasználata „C” minősítést kapott. Ez azt jelenti, hogy a csapat támogatja a kezelést bizonyos betegeknél (infarktuson, stroke-n átesetteknél), de a tudósok biztosak abban, hogy a szedése még így is csak kis haszonnal jár ebben az esetben is, miközben növelheti a szívbetegség kockázatát.

Az Európai Kardiológiai Társaság kutatói arról számoltak be, hogy az aszpirin rendszeres szedése növeli a szívelégtelenség kockázatát azoknál, akiknél legalább egy egészségügyi kockázat fennáll az alábbiak közül:

• dohányzás,
• elhízás,
• magas vérnyomás,
• magas koleszterinszint,
• cukorbetegség.

Egy közel 31 000 szívelégtelenség kockázatának kitett alany bevonásával végzett vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy az aszpirint használóknál 26 százalékkal nőtt a szívelégtelenség diagnózisának esélye.

Protect

Mi a különbség a láz- és fájdalomcsillapító, megfázásra szedett aszpirin és a vérhígító „Protect” között?

Gyakorlatilag semmi! Ugyanaz az anyag, csak más a dózis, így több célcsoportnak is el lehet adni, ugyanazt a terméket. (Ezt hívják piacmaximalizálásnak.)

Alvadásgátlóként alacsony dózisú aszpirint (81mg/100mg/300mg/325mg) javasolnak, míg a lázcsillapító 500mg-tól indul. (Így mondjuk a 325 mg már nem is olyan kis dózis.)

A „vérhígítóként” javasolt aszpirin valójában csak annyiban más, hogy a tabletta kapott egy bevonatot, így (elméletileg) nem a gyomorban oldódik, hanem a vékonybélben.

Vagyis ezután a szalicilsav nem a gyomrot marja, hanem inkább bélvérzést okozhat (lásd a Betegtájékoztatót). De ez sem mindig igaz. Ugyanis, ha valakinek lassú az emésztése, és a gyomra nehezen ürül, akkor a tabletta jó eséllyel már ott feloldódik, mielőtt lejutna a bélbe, így fokozza a gyomor savtermelését, így akár gyomorégést, refluxot, fekélyt is okozhat. (Ez egyébként a „sima” aszpirin tájékoztatójában is szerepel.)

Mivel az aszpirin szabadalmi joga már lejárt több cég is rákapott a piaci lehetőségre, és több néven is forgalmazzák a terméket. Az Aspririn Protect mellett ASA protect, Astrix, Asprevin, Asactal, ASA Krka, Acizalep néven is ugyanazt a hatóanyagot árulják, de például több vérnyomáscsökkentőben is benne van már.

Az aszpirin tényleg csodaszer?

Rendszeres használatának megvannak a veszélyei, mellékhatásai, sőt a legújabb kutatások szerint több és veszélyesebb problémát okozhat, mint amennyi esetleges előnye van. Többek között okozhat különböző vérzéseket olyan helyzetekben is, amikor nem is számítanak rá, például a fogorvosnál, vagy egy gyomorrontásnál.

Manapság a leginkább reklámozott hatása az, hogy gátolja a vérlemezkék összetapadását és ezzel a trombózist, a vérrögképződést, vagyis „vérhígító” (?) hatású.

Először is tegyük tisztába a dolgokat. A vérlemezkéknek az a dolga, hogy összetapadjanak. Ők zárják le a sebeket, foltozzák be például az érfalakon keletkezett sérüléseket és ezzel állítják el a vérzést. A vérünk több mint 90%-a víz, tehát a legtökéletesebb vérhígító az egyszerű csapvíz, – ettől folyik a vér.

Az ASZPIRIN A VÉRT egyáltalán NEM HÍGÍTJA, nem teszi folyékonyabbá, csak a vérlemezkékre hat. Ez a véralvadásgátló hatás sem erőteljes és az sem mindegy, hogy milyen vérrögről, milyen trombózisról van szó.

Az aszpirin több esetben bevált az artériás érszűkület, az ütőerek különböző szűkületeiben megakadó vérrögök kivédésére a koszorúerekben, az agyi erekben és a végtagi ütőerekben. Nem alkalmas viszont a visszerek elzáródásának megakadályozására, a vénás, mélyvénás trombózis megelőzésére. (forrás: tromboziskozpont.hu)

Egy kérdés: Vajon erről tud az az orvos, aki gondolkodás nélkül javasolja a betegének, ha annak bármilyen véralvadási problémája is van?

Nem valószínű, – mert akkor nem ajánlaná. Sőt, ma már 50 éves kor felett szinte automatikusan javasolják az orvosok a betegeiknek – ha kell, ha nem.

Mire való valójában?

A betegtájékoztató szerint az alábbi szív-érrendszeri kórképek esetén alkalmazható:

– heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) esetén,
– egy újabb szívinfarktus kialakulásának megelőzésére,
– átmeneti agyi keringési zavar és az agyi keringészavar következtében kialakuló szövetelhalás (agyi infarktus) megelőzésére,
– a szívizom csökkent vérellátása miatt fellépő mellkasi fájdalom (stabil és instabil angina pektórisz) esetén,
– érsebészeti beavatkozások (pl. koszorúér-tágítás vagy koszorúér-műtét) után,
– heveny szívizomelhalás (miokardiális infarktus) kockázatának csökkentése szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező betegek esetén, a haszon/kockázat arány értékelését követően. (Forrás)

Ennyi. Vagyis mégsem egy mindenre jó csodaszer. Önnek a fentiek közül melyik van/volt?

Ráadásul infarktus, agyvérzés esetén sem mindig hatásos.

Sok esetben azonban az agyvérzést és infarktust nem is a vérlemezkék összetapadása, a vérrög okozza, hanem inkább az érelmeszesedés, érszűkület, mészlerakódás, vagy az érfalak elvékonyodása, roncsolódása. Ezekre egyáltalán nem hat az aszpirin!

Ezenkívül vizsgálatok szerint az emberek nagyjából harmadánál teljesen hatástalan is az aszpirin (aszpirinrezisztencia), mint alvadásgátló, így rendszeres szedése mellett is simán kaphat valaki agyvérzést, vagy infarktust. Kedvező hatás ilyenkor nincs, csak a súlyos mellékhatások jelentkezhetnek. Ezt tesztekkel lehetne ellenőrizni – de kit érdekel!

Több kárt okoz, mint hasznot?

Az aszpirin mellékhatásaként – tartós szedés esetén – megnő a gyomornyálka irritáció és károsodás esélye. Konkrétan gyomorfekélyt, gyomorvérzést és refluxot okozhat. Ennek oka, hogy a lázat és a fájdalomérzetet generáló enzim, valamint a gyomor nyálkahártyájának védelmében részt vevő enzim igen hasonló egymáshoz, vagyis a hatóanyag mindkettőt blokkolja.

Aki eleve hajlamos különböző emésztési problémákra, azoknál a gyomor problémák mellett az aszpirin leginkább bélvérzést, nyombélfekélyt és ennek következtében hasnyálmirigy gyulladást és epeproblémákat is okozhat.

Az orvosok egy része az esetleges belső vérzések és az ennek következtében kialakuló visszafordíthatatlan (rákos) folyamatok kockázatát nagyobbnak tartja, mint a várható esetleges előnyöket.

Ezenkívül (a betegtájékoztató szerint) máj- és vesekárosító hatású is, ezért az ilyen problémákkal küzdőknek nem javasolt.

• Érdekes, hogy – a tájékoztató szerint – akár agyvérzést is okozhat. Hát nem ez ellen ajánlják?

Ezenkívül az aszpirint rendszeresen szedők körében elég magas arányában jelentkeznek asztmás tünetek, és fokozza az allergiás reakciókat is.

Az aszpirin a rák ellen?

Újabban javasolják a „csodaszert” a daganat megelőzésére is. Több vizsgálat szerint az aszpirinnek vannak rákellenes tulajdonságai is – mint bármilyen más gyulladást csökkentő szernek is – mivel a rák egyik fő oka a gyulladás.

Az amerikai Nemzeti Rákkutató intézet egyik kutatása szerint az aszpirin napi szedése 20 százalékkal csökkenti a petefészekrák esélyét, viszont jelentősen növelte a gyomor és más emésztőrendszeri daganatok kockázatát. Tehát megelőzheti az egyik daganatot, miközben okozhat egy másikat.

A rákos betegek esélyeit is ronthatja

Egy tanulmány azt állapította meg, hogy az aszpirin napi szedése elősegítheti a rák növekedését, és ezen keresztül korai halálhoz vezethet az idősek körében. A kutatók szerint az aszpirin 19%-kal nagyobb kockázatot jelent a rákos megbetegedések kialakulására és 22%-kal nagyobb a kockázata az aszpirinszedés mellett annak, hogy az orvosok előrehaladott rákot találnak az emberben. Azok közül, akiknél előrehaladott rákbetegség már alakul ki, az aszpirint szedők körében is nagyobb az esély a halálozásra. https://www.cancer.gov/news-events/cancer-currents-blog/2020/aspree-aspirin-increases-advanced-cancer

…és miért állítják ennek ellenkezőjét az orvosok?

Mert a legtöbb mai orvos 20-30 éve tanult, már akkor is 20-30 éve elavult tankönyvekből és nem követik a legújabb tudományos kutatásokat (Tisztelet a kivételnek!). Amellett pedig jól élnek a gyógyszercégek támogatásaiból.

Nem csökkenti a demencia kockázatát sem az időseknél

Mert ugye erre is ajánlják.

A Neurology folyóiratban megjelent kutatások kimutatták, hogy az aszpirin kis adagjainak nincs jótékony hatása az agyra. A tudósok azt remélték, hogy a napi aszpirin csökkenti a demencia kialakulásának esélyét azáltal, hogy csökkenti az agygyulladást és minimalizálja a vérrögképződést.

A tanulmány 19 114 embert követett nyomon közel öt éven keresztül. A résztvevők többsége legalább 70 éves, és nem szenvedett szívbetegségben vagy demenciában. Mentális egészségük nyomon követésére az idősek gondolkodási és memóriateszteket kaptak a projekt során. A betegek egy része alacsony dózisú aszpirint, mások pedig placebót kaptak. A vizsgálat során a kutatók nem találtak különbséget a két csoport között az agyi és gondolkozási folyamatok változásában.

Gyakorlatilag a legújabb független kutatások (tehát amit nem a gyógyszercégek fizetnek) nem igazoltak az aszpirin semmilyen kedvező hatását sem – a láz és fájdalomcsillapításon kívül.

Valójában csak ez utóbbiakra lett a szer eredetileg kifejlesztve, engedélyezve, bevizsgálva.

Egyéb kétségek

A fentieken kívül rendszeresen jelennek meg aszpirinkritikus kutatások is, de ezek nem kapnak akkora nyilvánosságot, mint „csodálatos” hatásai (elvégre csodás gyógyszerekről szívesebben olvasnak az emberek).

Friss kutatási eredmények szerint – ellentétben a reklámokban sugalltakkal -, jó egészségnek örvendő idős embereknek egyáltalán nem kellene napi szinten aszpirint szedniük! A témát vizsgáló tudósok figyelmeztetése szerint a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a 70 év felettiek szervezetére, viszont növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzések kockázatát.

Más vizsgálatok szerint a kis dózisú szalicilsav rendszeres szedése 23,5%-kal növelte a vérszegénység elfordulását az idősebbeknél – erre figyelmeztet egy gyógyszer engedélyezést végző szakember.

Az összefoglaló kutatások csak infarktuson, agyvérzésen és vérrög okozta stroke-n átesetteknél találta igazoltnak az szalicilsav származékok szedését, mert ezekben az esetekben nagyobb a várható előny, mit az esetleges káros hatás, – bár a hatás ezekben az esetekben is kétséges.

Egyéb esetekben kedvező, megelőző hatást nem sikerült igazolni, illetve több volt a káros hatás, mint a kedvező.

Az aszpirin származék sok más gyógyszerrel is képes kölcsönhatásba lépni, fokozza, vagy éppen csökkenti azok hatását. Amellett még fokozhatja az allergiás tüneteket is – miközben önmaga is erős allergén -, mivel növeli a hisztaminszintet és a gátolja a hisztamin lebomlását. https://mandala-egeszsegkucko.hu/hisztamin-intolerancia/

Jellemzően azok, akik valóban komoly véralvadási problémákkal küzdenek, azoknak már nem aszpirint írnak fel az orvosok, hanem valóban hatékony, „komolyabb” véralvadást-gátló szereket. Akiknek mégis csak egyszerű aszpirint javasolnak, azoknak igazából nincs komoly véralvadási kockázata, de javasolják – mert csak. Ez az előírás, a protokoll.

…és a trükk: A gyógyszer jótékony hatásait vizsgáló kutatások többsége 30-40 éves – és alapvetően egészséges – emberek bevonásával készül, miközben a szer szedését nem elsősorban nekik ajánlják. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az aszpirinnel összefüggő veszélyek fokozódnak a kor előrehaladtával, 75 éves kor felett például négyszeresére növekedett az agyvérzések száma.

Vagyis: Azoknak, akik szívroham, agyvérzés, stroke miatt szednek aszpirint, továbbra is ajánlott követniük az orvosi javaslatot, de azoknak, akiknek nem volt korábban ilyen betegségük, jobb, ha nem szednek naponta aszpirint: veszélyes lehet!

Nem cukorka az!

Vérhígító???

Mellesleg ezek a szerek egyáltalán NEM HÍGÍTJÁK A VÉRT! Erről itt olvashat bővebben. A vérünk 92%-a víz, hígítani csak vízzel lehet. Az aszpirintől nem lesz hígabb, folyékonyabb a vére, csak a vérzést elállító vérlemezkék fognak nehezebben összekapcsolódni.

Ne szedje ész nélkül, még akkor sem, ha orvos javasolta. Ha nem volt meg a fenti betegségek közöl egyik sem, ne szedje csak úgy, „a biztonság kedvéért”, mert lehet, hogy inkább árt, minthogy bármi haszna is lenne.

Egy független ausztrál kutatás (forrás: itt, itt és itt) szerint az aszpirin egyáltalán nem csökkentette a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát, és semmilyen egyéb jótékony hatását sem tapasztalták, ugyanakkor növelte a súlyos gyomorvérzések számát.

A vizsgálat továbbá a rák okozta halálozások számában is enyhe növekedést mutatott az aszpirint szedők körében, ami a kutatók szerint alaposabb kivizsgálást igényel, mivel az eredmény ellentmond az eddigi (gyógyszergyárak által finanszírozott) kutatások eredményeivel.

Hasonló eredményekre jutottak a Finn Oului Egyetem orvosi kutatásai is, miszerint szerint különösen nagy veszélynek teszik ki magukat az agyvérzésen átesett betegek, mert náluk az aszpirin megduplázhatja a halálos kimenet kockázatát azokkal szemben, akik nem szedik e (csoda)szert. Ráadásul az aszpirin lényegesen lelassítja e betegcsoport esetében a gyógyulás folyamatát.

Vannak más a vérlemezkék összetapadását gátló szerek, amelyeknek kisebb a kockázata. Sőt számos természetes szer, gyógynövény is van (pl. a ginkgó), ami ugyanilyen hatású, sőt annak még több, kedvező ”mellékhatása” is van.

Hogy miért nem javasol természetes szereket enyhébb esetekben, megelőzésre az orvos? Lustaságból, hozzá nem értésből. A legtöbben nem igazán veszik a fáradságot, hogy utána nézzenek a dolgoknak, a gyógynövényekhez pedig nem értenek. Az ezt a szert ajánló orvosok valószínűleg nem olvasták el még az itt szerepló kutatásokat sem, nem foglalkoznak a tudományos publikációkkal, hogy részletesen megismerjék a helyzetet, egyszerűbb javasolni a jól fizető gyógyszercég termékét, és hinni a gyógyszerügynök „kollégának”.

A hit csodákra képes, – de életveszélyes is lehet!

Végső soron mindig a beteg dönt, a felelősség is az övé – az orvos csak javasol.