Gyakran tapasztalom a felmérések során, hogy valakinek „sűrű a vére”, amire az szokták válaszolni: „pedig szedem a vérhígítót!” Na, attól nem lesz hígabb! Az egyáltalán nem arra való!
Ezt a tévedést tulajdonképpen az orvosok terjesztik, amikor felírják a különböző véralvadásgátló szereket, mint „vérhígítókat”.
A valóság az, hogy vérünk legnagyobb része egyszerűen VÍZ, így hígítani is csak vízzel lehet!
Miből is áll a vérünk?
Az emlősök vére, így az emberi vér is összességében 90-92% vizet és 8-10%-ban szerves molekulákat és ionokat tartalmaz. Egy átlagos, 75 kg testtömegű felnőtt ember vére körülbelül 5 liter, ennek nagyjából a fele a vérplazma. A vér szállítja a vizet, a tápanyagokat, légzési gázokat (pl. oxigént és széndioxidot), az anyagcsere bomlástermékeit, immunsejteket és hormonokat a sejtekhez, szövetekhez.
Mitől sűrűsödhet be a vér?
A fentiekből is következik, hogy leginkább a vízhiánytól. Vannak, akiknek valóban besűrűsödik a vérük a súlyos vízhiány miatt, ilyenkor például vérvételnél a vákuumcső is alig tudja levenni, nehezen, lassan folyik, de a legtöbb esetben nem erről van szó. Néha akkor is lehet sűrű a vére valakinek, ha eleget iszik, de például vízhajtót szed, ami vizet von el a szervezettől. (Sok vérnyomáscsökkentőben van vízhajtó.) Hogy mennyi vizet kell inni, és hogy milyen egyéb következményei lehetnek még a vízhiánynak, arról itt olvashat.
Legtöbb esetben azonban inkább relatív „besűrűsödésről” beszélhetünk. Ilyenkor a vér még rendesen folyik, állagával nincs semmi baj, de arányaiban már több bomlásterméket, salakanyagot szállít, mint oxigént és tápanyagot. Emiatt felgyorsul a keringés és erőlködik a ”szivattyú”, hogy elegendő szükséges anyag, oxigén jusson a sejtekhez. Ez a „relatív sűrű vér” a magasvérnyomás elsődleges oka.
Más esetekben pedig megnövekszik a vérzsír (triglicerid) mennyisége a vérben, és ettől is megváltozik a vér működése, összetétele, áramlása. Ennek leginkább két oka lehet:
- Mivel a májunk szabályozza a zsíranyagcserét, így valamilyen májprobléma, májterhelés esetén növekedhet meg a zsírok mennyisége a vérben, mert a máj nem tudja megfelelően végezni a dolgát. Ezt jelzik a vérképben a májértékek (GOT, GPT, GGT) megemelkedése is. Ha ezek normálisak, akkor nem májproblémáról van szó. (A koleszterin nem sűríti a vért.)
- A szervezetünk azokat a méreganyagokat, amelyeket vizelettel nem tudott kiüríteni (pl. vízhiány miatt), a vérben egy ideiglenes lipid réteggel vonja be, hogy ne oldódjanak fel a vízben-vérben. Gyakorlatilag zsírba csomagoljuk a szemetet, amíg nem tudjuk üríteni, közömbösíteni. Ilyenkor is magasabb a vérzsír szint.
Akkor mire adják az orvosok a „vérhígítókat”?
Azok egyáltalán nem hígítják a vért, nem befolyásolják az állagát, sűrűségét, áramlási tulajdonságai, hanem egyszerűen csak gátolják a vérlemezkék összetapadását. Ezzel próbálják csökkenteni a vérrögképződés esélyét, de a tabletta azt megakadályozni nem tudja, mert ha vér valóban besűrűsödik, vérrög akkor is keletkezhet. Járt már nálam olyan is, aki 20 éve szedett ilyen tablettákat, azóta ötször volt trombózisa.
Minél sűrűbb egy folyadék (vér), annál valószínűbb, hogy összetapadnak a benne levő anyagok, például a vérlemezkék.
A vérlemezkék (trombociták) a csontvelőben képződnek. Élettartamuk 5-7 nap, tehát elég gyorsan cserélődnek, képződnek az újak. Feladatuk a vérzések elállítása. Az érfalak sérülésekor,- levegővel érintkezve – a vérlemezkék bonyolult vegyi folyamatok révén átalakulnak, összetapadnak, és időszakos véralvadékot képezve elzárják a sérüléseket – gyakorlatilag betömik a lyukat -, ezzel állítják el a vérzéseket, amíg a sejtfalak újra regenerálódnak. Ezután az ér belső falához tapadt vérlemezék (vérrög) levállnak, amit a véráramlás elszállít onnan, majd ezeket a szervezet lebontja. Ami a bőr felszínére került, azt látjuk varrasodásként.
A vérképben vérlemezke, trombocita, vagy PLT néven találja meg ennek az értékét. Ha számuk alacsony, (középérték alatt van), akkor kicsi az esély a vérrögképződésre.
A vérben keringő vérlemezkék inaktív állapotban domború, lencse alakúak, önmagukban nem képesek összetapadni. Amíg az erek nem sérültek, a vérlemezkék nem tapadnak az erek falára.
A vérrögképződés
A véralvadás egy összetett folyamat, ami az érfalak sérülésekor (külső vagy belső sérülés) hatására indul el.
Ilyenkor olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek hatására a vérlemezkék először összetapadnak, majd átalakulnak és egy hálószerű fehérjét (fibrin) hoznak létre, ami megfogja a vér egyéb alkotóelemeit. Ezzel egy „dugó” keletkezik, ami elállítja a vérzést. A folyamat egyik részéhez elengedhetetlen a K-vitamin. Ez indítja be azt a folyamatot, amelyek során a vérlemezkék átalakulnak, hogy összetudjanak tapadni. A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, ami fontos szerepet játszik a véralvadás szabályozásában, de szükséges a csontok, erek, a szív egészségének megőrzésében, az érelmeszesedés megelőzésében is. Természetes formában a zöld növények tartalmazzák nagy mennyiségben, amit a bélbaktériumok alakítana át hasznosítható formává (K2). Hiánya gyakorlatilag nem létezik, de mesterséges formában túl is lehet adagolni, ami fokozza a véralvadási hajlamot.
A véralvadási folyamat és ezzel a sérült érszakasz „befoltozása” 10 percen belül lezajlik. Ezután már nem keletkeznek azok az anyagok, amelyek aktiválnák a vérlemezkéket, tehát a vérrögképződés leáll.
Valójában még a véralvadás teljes folyamata sem egészen tisztázott és hogy miért alakulnak ki mégis vérrögök, annak az okát az orvostudomány nem ismeri. (Talán még mindig fennállnak az érfalat károsító folyamatok?)
Mit csinálnak a vérrögképződést gátló, „vérhígító” szerek?
Tehát az már biztos, hogy nem lesz tőlük hígabb a vér, nem fog könnyebben, jobban folyni. Egyedüli hatásuk, hogy gátolják a vérlemezkék összekapcsolódást, átalakulását, ezzel a vérzések elállítását, és az ehhez szükséges vérrög képződését.
Több fajtájuk is van:
A legáltalánosabban és legrégebb óta használt ilyen „gyógyszerek” a szintetikus kumarin-származékok, mint például a Walfarin, a Marfarin, a Syncumar, stb. Ezek gyakorlatilag patkányméregnek lettek kifejlesztve, és a mai napig használják is erre. (A biocid, -méreganyagok– veszélyes anyagok jegyzékében a warfarin B-003359 számon van nyilvántartva.) Hatásukat tekintve gátolják a K-vitamin működését a szervezetben; gátolják egy enzim működését a májban, ezzel akadályozzák meg a K-vitamin függő fehérjék képződését.
Szedésük alatt fontos a K-vitamin tartalmú egészséges zöldségek egyenletes fogyasztása. Tehát – a közhiedelemmel ellentétben – NEM TILOS a létfontosságú vitaminnak a fogyasztása (olvassák el a betegtájékoztatót!).
Érdekesség, ezek a „vérhígítók” kezdetben fokozhatják a véralvadást. Egy új vizsgálat szerint az ilyen típusú szerek a kezelés első hónapjában növelheti a szélütés kockázatát. (Forrás)
Mivel adagjukat nehéz beállítani, szedésük alatt állandó vérvétellel szükséges ellenőrizni az aktuális állapotot, mert könnyen „túlhígíthatják” a vért, ami súlyos belső vérzésekhez, halálhoz is vezethet (hiszen erre találták ki). Egyéb mellékhatásként véraláfutásokat, gyomor és bélvérzést, májkárosodást is okozhatnak, valamint károsítják az ereket is (ami a vérrögképződés elsődleges oka), ami miatt például véraláfutások alakulnak ki.
Az előbbiek nehézkes alkalmazása miatt fejlesztettek ki egy másik típusú „biztonságosabb” szert, mit pl. a Clopidogrel. Ez a szer egy másik véralvadási receptor blokkolásával (ADP) akadályozza meg, hogy a vérlemezkék összetapadhassanak, így aktív véralvadás alakulhasson ki. Ez már nem kifejezetten méreg, ezért nem is kell az állandó vérellenőrzés, de azért ennek is komoly mellékhatásai lehetnek. Például nagyfokú fáradékonyság, májkárosodás, és persze itt is gyomor vagy bélvérzés, bőrvérzés, vérömleny (szokatlan vérzés vagy bőr alatti véraláfutás), orrvérzés, vérvizelés, stb.
A véralvadásgátlók mellékhatásai gyakoribbak és veszélyesebbek, mint ahogy gondolják. Ezeknél ilyen típusú, „biztonságosabb” szereknél pont az állandó ellenőrzés hiánya vezethet problémákhoz.
A Bayer német gyógyszergyár egyik legnagyobb forgalmú terméke a Xarelto nevű véralvadásgátló. Biztonságosnak tekintik, azonban egyre több nem kívánt (nem feltüntetett) mellékhatást jelentettek be, illetve a „gyógyszerrel” kapcsolatba hozható halálesetek száma is jelentős. 8 hónap alatt 72 igazolt haláleset és 968 súlyos mellékhatásról számoltak be. A bejelentések számának növekedése alapján úgy vélik, hogy az orvosok nem tanulmányozták át alaposan a gyógyszerrel kapcsolatos információkat, nincsenek tudatában a nagyobb kockázatnak. Amellett agresszív marketingkampány kísérte a szer bevezetését és az orvosok inkább hisznek a gyógyszerügynököknek és nem mérlegelték megfelelően a kockázatokat. (Forrás)
Csalások az engedélyezési eljárások során
Kiderült, a Xarelto (rivaroxaban) elnevezésű vérhígító hatékonyságát, veszélytelenségét „bizonyító” 15 kutatásból 9-et ugyanaz a professzor felügyelt, ellenőrzött, 5-öt pedig a kollégája írt, aki még 4-et (a főnökéét) jóváhagyott.
Ez a független vizsgálat? (Forrás)
Azt is állították (és közölték az orvosokkal is), hogy ez a szer, képes gyógyítani a szívet, de most kiderült, hogy ez egyáltalán nem igaz, és az azt igazoló képeket egyszerűen meghamisították, módosították.
- Vagyis, ha az ellenőrzéséknél csaltak, akkor most a gyógyszer biztonságos?
- Hát ez egyáltalán nem biztos!
Amerikában már több mint 25 ezer per indult amiatt, hogy ez a szer komoly vérzéseket okozott és többen meghaltak már a belső vérzés miatt. A forgalmazó cégek csak 2019-ben 775 millió dollárt ajánlottak fel az érintetteknek a jogi eljárás leállításáért és kártérítésként – az életekért.
Amellett – sürgősségi lapon, 3 év alatt – már engedélyeztek is egy másik szert, ellenanyagot (alfa andexanet), ami képes a Xarelto és más, hasonló hatásmechanizmuson alapuló szerek okozta életveszélyes belső vérzéséket megállítani.
Igen, nem csak egy ilyen szer van.
Az említett szer sikerét felhasználva más gyógyszercégek is kifejlesztették saját terméküket, hatóanyagukat. A hatásuk és a súlyos mellékhatások is azonosak.
Ilyen orvosság például az orvosok által ugyancsak „biztonságosnak” hazudott Eliquis és Pradaxa (apixaban) is. Ezeknél nem robbant ki olyan botrány, mint a másiknál, de az általa okozott súlyos belső vérzések megállítására itt is alkalmazzák ugyanazt az ellenanyagot.
Az ilyen típusú szerek véralvadási folyamat egy fontos alkotóeleme, az u.n. Xa faktor gátlásán keresztül akadályozzák a véralvadást.
Az Aszpirin is egy divatos szer az orvosok körében. Gyakorlatilag 50 éves kor felett már úgy ajánlgatják mindenkinek, mintegy cukorkát, de valójában nem is mindenkinek, nem is minden véralvadási problémára jó. Felesleges szedése több kárt okoz, minthogy bármilyen haszna is lenne. (Erről bővebben itt olvashat.) Ennél a szernél tulajdonképpen a sima a lázcsillapító, fájdalomcsillapító aszpirin gyengébb változatáról van szó. Mivel itt a maró hatású szalicilsavról van szó, komoly gyomorproblémákat, felmaródásokat, vérzéseket okozhat. Az úgynevezett „protect” változatnál az a különbség, hogy nem a gyomorban oldódik (jó esetben), hanem a vékonybélben,- így a beleket is marhatja. Hatásmechanizmusát tekintve szintén a vérlemezlék összetapadását gátolja, a K-vitaminra hat.
A K-vitamin blokkoló szerek (egyéb mellékhatások mellett), fokozzák a csontritkulást is, mert a K-vitamin kötné a csontokhoz a kalciumot.
Figyelem: A véralvadást gátló „gyógyszerek” szedésekor mindenképpen olvassa el a Betegtájékoztatót, – hogy a felmerülő mellékhatásokat legalább Ön ismerje – és a gyakran előforduló tünetekre ne újabb szereket írjanak fel. Gyakran tapasztalom, hogy ezen orvosságok mellékhatásaira (pl. gyomorproblémák) írja fel egy másik orvos az emésztést gátló savcsökkentőket, ami újabb problémákat fog okozni.
Ja! Mivel ezek a szerek a véralvadásra hatnak, az érelmeszesedéstől nem védenek meg!
Természetes véralvadásgátló „vérhígítók”
Léteznek azonban természetes szerek is, amelyek a vér sűrűségére és a véralvadásra hatnak. Enyhe esetekben, megelőzésre ezek biztonságosan használhatók.
Magas vérzsír/triglicerid szint esetén a vér zsírtartalmát kell folyékonyabbá tenni. Erre a legjobb az Omega3 fogyasztása. Ez gátolja a zsírcseppek összetapadást és így a vérzsír folyékonyabbá válik, ami ezáltal többször „fordul meg” a májba és így a máj hatékonyabban tudja lebontani azt, ami felesleges. Ehhez persze az is kell, hogy a máj jól működjön, és nem mérgezzék meg egyéb „gyógyszerekkel”. Az Omega3 zsírsavakról itt olvashat.
Minden más esetben pedig a VÍZ, VÍZ, VÍZ. – Ez az, amitől a vér valóban hígabb lesz, könnyebben folyik, így nem erőlködik a szív(attyú) és csökken a (vér)nyomás. A hígabb folyadékban kisebb az esély, hogy bármi, ok nélkül összetapadjon. A könnyen áramló vérben az összetapadt vérlemezkéket a máj és lép gyorsan le tudja bontani, így csökken a vérrög képződés esélye is.
Ha a vérképben magas a trombocita szám (középérték felett) még akkor is vannak természetes megoldások a vérrögképződés esélyének csökkentésére (mint láttuk „gyógyszerek” sem képesek teljesen megakadályozni).
- Ginkgó biloba (Páfrányfenyő) kivonata – szintén akadályozza a vérrögök képződését, a vérlemezkék összetapadását, mivel csökkenti a fibrin képződést. Ez az a fehérje, ami a vérlemezkéket összefogja.
- Bromelin – ananász kivonat – fehérjebontó enzimként lebontja a fibrint, csökkenti az érfalak gyulladását, gyorsítja a sebgyógyulást.
- A kurkumin (kurkuma kivonat) és a gyömbér gyulladást csökkentő hatásuk mellett szintén gátolják a vérrögképződést.
- Fahéj természetes kumarint tartalmaz.
- Természetes szalicilátokat tartalmaz a chilli, a Cayenne-bors, a kakukkfű, az oregano, a kapor.
- Fokhagyma szintén gátolja a vérlemezkék összetapadását és csökkeneti az érfalak gyulladását is.
Figyelem! A természetes véralvadásgátlók sok esetben teljesen helyettesíthetik a szintetikus szereket, ezért a kettő együttes alkalmazása csak rendszeres orvosi ellenőrzés (vérvétel) mellett ajánlott, mert előfordulhat, hogy az orvosságok adagjának csökkentésére lehet szükség.
Zárásként
Ha meg akarja tudni, hogy mekkora hajlama van a vérrögképződésre, a trombózisra azt különböző vérvizsgálatokkal meglehetős pontossággal meg lehet állapítani. Az alábbiakat minimum meg kellene nézetni, de más vizsgálatok is vannak, amelyek a trombózis hajlamot mutatják meg. (Mondjuk ezeket a vizsgálatokat az orvosnak kellene megcsináltatni, mielőtt ész nélkül felírja a betegnek a – jól fizető – orvosságot).
- Ha például a vérképben a vérlemezke (trombocita) szám alacsony (középérték alatt), minimális az esélye a vérrögök kialakulásának.
- A véralvadás sebességét a Prothrombin INR értéke mutatja meg. Ha ez túl magas, akkor a vére túl gyorsan alvad meg, amiből vérrög is keletkezhet.
- A D-dimer teszt pedig megmutatja, a vérrögképződési hajlamot.
Ha ezek az értékek normálisak, vagy alacsonyak, akkor a „vérhígítóknak” kedvező hatása nem várható, – mert nincs mire hatniuk. A mellékhatásokra viszont számítani lehet.
Kedvezőtlen értékek esetén már a természetes véralvadásgátló szerek ételként történő rendszeres fogyasztása is segít a megelőzésben. Ha pedig már volt vérrög problémája, vagy hajlama van rá, akkor már a koncentrált gyógynövény kivonatokat érdemes szednie.
Viszont ha a trombocita száma tartósan magas (a felső értékhez közelít, vagy felette van) akkor mindenképpen véralvadásgátló tablettára van szükség, – azonban az sem akadályozza meg a trombózist, ha nem iszik eleget.
Elegendő víz hiányában a vér besűrűsödik és minden tabletta, gyógynövény mellett is fokozott hajlam lesz a vérrög képződésére.
