Trükkök és tények

Sokan keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy melyik vitamin, vagy étrend-kiegészítő a jobb. Mások pedig kifejezetten ragaszkodnak egy bizonyos márkához, mert az szerintük „jobb”.

Nem jobb. Vagy legalábbis nem sok különbség van közöttük – legfeljebb az egyik szebb dobozban van – és drágább.

A magas ár nem a minőséget jelzi leginkább, hanem a reklámra, értékesítési csatornákra költött sok pénzt.

 

Miért is?

Az étrend-kiegészítők, vitaminok élelmiszernek minősülnek és ugyanaz a gyártási, minőségbeli előírások vonatkoznak rájuk.

A minőségbiztosítási rendszer az alapanyagok minőségétől, beszerzési helyétől, a gyártáson át a raktározásig meghatározza, hogy a kész terméknek milyenek kell lenni. Ettől rosszabb nem lehet – jobbat pedig nem nagyon éri meg csinálni.

Az erre a termékcsoportra vonatkozó legmagasabb minőségbiztosítási rendszer jelenleg a GMP (Good manufacturing practice).

Persze lehet még ennél is szigorúbb gyártási szabályokat alkalmazni, de az a végtermék hatásosságán, hatékonyságán semmit sem változtat, – ettől csak legfeljebb drágább lesz.

Tehát ebből a szempontból mindegy, hogy a vitamint Amerikában, Kínában vagy itthon gyártották ugyan azoknak a minőségi követelményeknek kell megfelelniük.

Emiatt az is mindegy, hogy azt egy vitamingyártó, vagy egy gyógyszercég készíti, a C-vitamin még attól C-vitamin marad.

Azt pedig hogy egy étrend-kiegészítő valóban megfelel-e az előírásoknak, – azt senki sem ellenőrizi. Csak bejelentések alapján, utólagosan, vagy szúrópróba szerűen vannak vizsgálatok egy-egy termékkel kapcsolatban. Minden más a gyártón/forgalmazón múlik.

Egy gyógyszercégnél gondolhatnánk, hogy szigorúbbak az előírások, – de az a gyógyszerekre vonatkozik és nem a vitaminokra. (Mondjuk gyógyszereket is többször hívtak már vissza – minőségi problémák miatt.)

Akkor miért drágább?

Egy termékben legfontosabb az alapanyag. Ez a vitaminok esetében a hatóanyagok mennyiségét jelenti. Vagyis mondjuk egy 500 mg-os tabletta esetén az alapanyag fele annyiba kerül, mint az 1000 mg-osnál.

Ez azonban ár tekintetében nem olyan nagy különbség, mivel a végterméknél többe kerül a gyártás, csomagolás, mint az alapanyag. Ez költség pedig mindkét hatóanyag mennyiségnél ugyanakkora.

Két azonos, vagy nagyon hasonló összetételű terméknél a különböző márkák közötti árat leginkább az határozza meg, hogy a forgalmazó/gyártó honnan szerzi be a terméket/alapanyagot, mennyit költ a reklámra, mekkora hasznot szeretne az adott terméken és milyen csatornákon keresztül értékesíti azt.

Ahhoz, hogy egy márka ismert legyen (pl. a Goggle az első találati oldalra tegye) reklámozni kell. Az pedig pénzbe került, amit majd az árban, a vevő fizet meg. Vagyis egy felkapott, ismert termék, márka máris drágább, mint azé, aki ugyanazt árulja, de nem költ reklámra.

Ha boltban forgalmaznak valamit, akkor az egy ellátási láncon megy keresztül és mindenki ráteszi a költségét és a hasznát, hogy a termék a vevőhöz közeli boltba eljuthasson.

Ha csak webáruházban árulják, akkor emiatt olcsóbb – lenne, de annál meg sokat kell költeni a webáruház reklámozására, mert különben senki sem találná meg.

A patikai termékek sem mások, itt is egy ellátási lánc van, csak jóval nagyobb haszonnal értékesítik, mint egy átlag boltban, vagy online – és a patikai forgalmazásban még kötelező plusz díjak is vannak, amit a termék árában hoznak be. Vagyis a patikai vitamin elsősorban azért drágább – mert a patikában kapható.

Elméletileg a patikai termékeket jobban ellenőrzik, – de csak elméletileg. Nincs rá kapacitás, hogy mindent ellenőrizzenek, így jellemzően csak a mintapéldányokat vizsgálják be, a többi pedig megint a gyártón/forgalmazón múlik. (forrás)

És van még egy trükk, – az indokolatlanul drága termék. Sok cég csak ezért adja nagyon drágán a termékét, mert sokak számára a magas ár a minőséget jelzi. Tehát adjuk nagyon drágán az egyébként olcsó terméket, mert a buta vevő majd azt hiszi, hogy „ez biztos jobb, ha ilyen drága”.

Pedig sokszor az ilyen drága étrend-kiegészítőkben még kevesebb hatóanyag is van, mint az olcsóbban.

Sokan meg sem nézik, hogy a „szuper” vitaminból, naponta 2-3 szemet is be kellene venni, hogy ugyanannyi hasznos anyaghoz jusson, mint ami egy másik terméknél 1 kapszulában van. Ez leginkább a csak neten, illetve a hálózatban, MLM-rendszerben értékesített termékekre jellemező, mert egy boltban könnyebb összehasonlítani az összetételt és az árakat.

Új termék nincs.

Új vitamint, gyógynövényt az utóbbi 60-80 évben nem fedeztek fel. Legfeljebb egy külföldön közönséges gyógynövényt próbálnak meg itthon csodálatos hatású új termékként el adni.

Ilyenkor nagy reklámkampánnyal indítanak és az olcsó alapanyagból máris egy drága, de felkapott termék lesz.

Erre azonban reagál a konkurencia is: „Ha ilyen hülyék az emberek, hogy ezt is megveszik, akkor inkább a miénket vegyék!” – és máris egyre több márka kezdi forgalmazni – egyre olcsóbban – az eddig senki által nem keresett terméket.

Például az indiai ayurvédában évezredek óta használt növények nálunk többnyire ismeretlenek és „csodálatos” dolgokat lehet róluk leírni – az eladás kedvéért. Közben pedig van hazai gyógynövényünk is, aminek pont ugyanaz a hatása, de mivel közismert, azt senki sem reklámozza.

Vagy az ázsiai malunggay levelet magas tápanyagtartalma miatt kapták fel nemrégiben, és árulják drága pénzért, de pont emiatt a tulajdonsága miatt etetik vele Ázsiában – a kecskéket. Ott ez teljesen közönséges, gazként irtják.

Mindent el lehet adni, csak megfelelő reklám és elég hiszékeny ember kell hozzá.

Ilyen divatos termékek most a különböző fehérjék, aminosavak is. Az, hogy fehérje hiánya senkinek sincs, inkább bőség, túlterhelés van, azt persze nem reklámozzák a tápszergyártók.

Elég csak leírni, hogy egy aminosav, vagy vitamin milyen szerepet tölt be a szervezetünk működésében, és máris lesznek több ezren, akik lecsapnak rá, hogy – nekik pont ez kell. Az már persze nem szerepel a jól hangzó leírásokban, hogy ezeket az anyagokat egyébként naponta bevisszük az étkezésünkkel, tehát nem valószínű, hogy bárkinek is hiánya lenne belőle.

Sok esetben hivatkoznak klinikai vizsgálatokra, így a tudomány mögé bújva máris hatékonyabbnak, fontosabbnak tűnik az adott szer. Persze azt már nem közlik, hogy ezek a vizsgálatok eddig kizárólag sejttenyészetekben, esetleg egerekben történtek, és az emberi szervezetben ez máshogy működik, vagy nem is hat, esetleg embereknél még nem is vizsgálták.

Az egyik ilyen felkapott termék pl. a quercetin. Jól hangzik, hogy sejtvédő, antioxidáns hatású, és hogy gátolja a daganatok növekedését (mint minden antioxidáns), de az az eladás szempontjából már nem fontos, hogy ezeket a hatásokat, eddig csak egyes, bizonyos típusú rákos sejteken, laborban, petricsészékben vizsgálták. Az sem lényeges, hogy rengeteg élelmiszerünkben megtalálható és szájon át bevéve, csak kevesebb, mint 1%-a hasznosul. Kapszulázott formában pedig fel sem szívódik, mivel egy vízben oldhatatlan kristályról van szó. Keresett termék lett, tehát megéri gyártani.

A gyártók csak azokat az információkat írják le a honlapokon reklámkiadványokban, ami jól hangzik, ami kedvez az eladásnak.

És ez vonatkozik a többi étrend-kiegészítőre is.

Tehát új csodaszer, étrend-kiegészítő nincs, azonban a forgalmazóknak időnként mégis valamilyen új termékkel kell előjönni, hogy fenntartsák a vásárlók érdeklődését és új vásárlókat „fogjanak”, hiszen nem mondja egyik cég sem, hogy „nálunk is ugyanaz kapható, mint máshol”.

Választékbővítés, új kombinációk

– vagyis adjunk el olyat is, amit egyébként nem vennél meg!

Ma az új termékek leginkább úgy születnek, hogy kombináljuk egymással a régieket.

Ennek az alapja az, hogy az emberek alapvetően lusták, kényelmesek.

Az már régóta köztudott, hogy a C-vitamint pótolnunk kell, hiszen a mai ételeinkben már kevés van. A covid óta elfogadott lett az is, hogy a D-vitaminra is nagy szükségünk van. Ez két tabletta/kapszula – hát rakjuk őket egybe és máris csak egyet kell bevenni – a gyártónak pedig lett egy új terméke.

Az már nem érdekli a gyártót, hogy a C-vitamin vízben oldódik és úgy jó, ha lassan, fokozatosan szívódik fel. A D-vitamin viszont zsírban oldódik és az lenne a legjobb, ha gyorsan eljutna a májba, ahol majd hasznosítható formává alakítjuk át. Ebben az új kombinációban valamelyik rosszabbul fog hasznosulni, de bevenni a kényelmesebb és vásárlók viszik – tehát megéri gyártani.

Erre persze reagál a konkurencia is, és hamarosan minden márkának lesz egy ilyen terméke.

Amikor pedig már mindenkinél van, – megint újabbat kellett kitalálni.

Hát tegyünk hozzá cinket is! Ez megint a covid óta lett divat, mivel a cink szükséges a szövetregenerációhoz, gyógyuláshoz, bár közvetlen immunerősítő hatása nincs. De elég csak utalni erre – és úgyis elhiszik. Nem fognak utána nézni annak sem, hogy cinkhiánya szinte senkinek sincs (a legtöbb ételünkben van), de megint lett egy új termék és a cinket is el lehet adni, – amit amúgy, külön lehet, hogy meg sem vennének.

Ha pedig jön a tél és immunerősítés címen megint új terméket kellene piacra dobni, csak keresni kell még valamit, ami bármilyen módon is támogatja az immunrendszert (minden vitamin, nyomelem támogatja) – mondjuk szelént, tegyük hozzá az előző kombinációhoz, és megint létrejött egy új termék.

Az, hogy a szelénből csak nagyon kevésre van szükségünk és szelénmérgezés is létezik – azt már a reklámokban, webáruházakban persze nem írják le.

Hasonló praktikus, de felesleges társítás a D-vitamin K2-vel. Mindkét vitamin zsírban oldódik, tehát praktikusan lehet keverni a kettőt egymással, pl. olajként. A tudatlan vásárló pedig az hiszi, hogy ennek a kettőnek együtt kell lennie, „így a jó”. Az már nem tűnik fel nekik, hogy a forgalmazó külön-külön is árulja ezeket a vitaminokat és a társítás valódi célja csak a választékbővítés volt. Valójában a két anyagnak nem sok köze van egymás hatásához, csak – így egyszerre lehet bevenni és eladni mindkettőt.

Persze a termékleírásokban az már nem szerepel, hogy K2-vitaminhiány gyakorlatilag nem létezik, hiszen magunk is előállítjuk a szükséges mennyiséget, de ezt sem közli a leírásokban, hogy a felesleges K2 fokozza a véralvadást, a vérrögképződés esélyét.

Mert betegtájékoztató a vitaminokhoz nincs – és nem is lehet!

Szabályozási problémák

Egy vitamin gyártó – a mostani szabályozás szerint – nem is tájékoztathatja a vásárlót a terméke esetleges mellékhatásairól, mivel az étrend-kiegészítők (jogilag) élelmiszerek.

Egy élelmiszernek pedig tilos gyógyhatást tulajdonítani, még akkor sem szabad, ha igazoltan van neki.

De ha nincs gyógyhatása, akkor mellékhatása sem lehet, pedig a vitaminokat is túl lehet adagolni, és akár komoly problémákat is okozhatnak. A vitamin túladagolásról, hogy melyik milyen problémákat okozhat, arról itt olvashat.

Gyártó/forgalmazó viszont erről semmit sem mondhat – és ez nem is érdeke neki -, mert így viszik a termékét, „ész nélkül”.

Ez azonban csak akkor van így, ha az adott terméket nem egy gyógyszercég gyártja.

Elméletileg az ő termékük is „élelmiszer”, de van erre egy jogi kiskapu, miszerint egy gyógyszercég, gyógyszerként, gyógyhatású termékként is értékesítheti, ugyanazt a vitamint, mint mások, – persze drágábban.

Egy gyógyszercég már tesz a terméke mellé Betegtájékoztatót, ahol leírhatja, hogy az adott vitamin mire való és ebben figyelmeztet az esetleges mellékhatásokra is.

Itt van például egy felkapott termék a magnézium. A magnézium akkor is magnézium, ha gyógyszercég készíti és akkor is, ha vitamingyártó.

Rengetegen vesznek MgB6-ot – izomgörcsre – pedig senki sem állította, hogy a magnéziumnak görcsoldó hatása lenne. Nincs is! Hogy mire való a magnézium arról itt olvashat.

A magnézium legalább 300 élettani folyamatban működik közre, tehát elég leírni ezeket és mindenki talál olyat, amire – szerinte – szüksége van. Amúgy a magnézium önmagában természetes formában nem létezik, és magában nem is jól szívódik fel, alig hasznosul – de eladni jó üzlet.

Természetes formában mindig kalciumal együtt van jelen, és szükségesek is egymás hasznosulásához – és a felesleg kiürítéséhez. Ha valaki erre rájön, akkor a gyártó persze ajánl külön kalciumot is.

Az, hogy a magnéziumot is túl lehet adagolni, azt egy vitamingyártó/forgalmazó nem közli és ugye hivatalosan nem is közölheti, viszont egy gyógyszergyár betegtájékoztatójában már szerepelnek a magnézium túladagolás tünetei és az is, hogy ezt kalciummal lehet közömbösíteni.

Az Ön által kedvelt vitamin márka tájékoztatja a mellékhatásokról? Ugye nem?

Itt olvasható egy patikai MgB6 Betegtájékoztatója.

Ha az előírtnál több … MagnéziumB6 filmtablettát vett be

Tünetek csak az előírt napi dózis sokszorosát meghaladó mennyiség tartós használata esetén jelentkezhetnek. Esetleges mérgezés tünetei: gyengeség, hányinger, hányás, alacsony szívfrekvencia (bradycardia), reflex ingerlékenység csökkenése (hyporeflexia), érzészavar (paraesthesiák), súlyos esetben tudatzavar. Ellenanyagként injekcióban 100-200 mg kalcium adható 5-10 perc alatt, ezenfelül művesekezelés (dialízis) jön szóba.

A készítmény szedése mellett ritkán hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet.

Ilyenkor a gyógyszer szedését abba kell hagyni! (Forrás)

Pedig sokszor egy egyszerű étrend-kiegészítőben több hatóanyag van, mint a patikai készítményekben. Ön tudja, hogy mennyire van szüksége?

Mellesleg a szervezet magnéziumszintje egy egyszerű vérvétellel is megállapítható és kiderül, hogy van-e hiánya, vagy teljesen feleslegesen szedi – kockáztatva a melléhatásokat.

Multivitaminok

Ezt is az emberi lustaságra alapozzák a gyártók.

Valójában senki sem tudja pontosan megmondani, hogy kinek miből, éppen mennyi vitaminra, ásványi-anyagra van szüksége. Minden biztos, hogy nem kell egyszerre.

De milyen jól hangzik az az állítás, hogy az adott termékeben minden benne van, amire a szervezetnek (valaha is) szüksége lehet – ezek a multivitaminok.

A trükk itt is a hatóanyagok mennyiségében van.

A szervezet számara minimálisan szükséges tápanyagok mennyisége hivatalosan meg van határozva. Ez az NRV, vagy RDA mennyiség. Valójában ez csak a halál, vagy az egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges minimum és nem az optimális mennyiség, ráadásul ez is csak „saccperkb” alapon van kitalálva, – merthogy kinek kell ennyi?

A multivitaminoknál ott a trükk, hogy minél több fajta anyag van bennük, annál hatásosabbnak tűnnek (más kérdés, hogy kell-e az ami benne van). Azonban itt is a mennyiség a lényeg.

Tehát sok összetevőt, kis mennyiségű hatóanyaggal eladni jó üzlet, és a vevő még örül is, hogy mennyifajta vitamint kapott olcsón, akciósan. Az már fel sem tűnik neki, hagy a dobozon levő ajánlás szerint ebből mondjuk napi 3-at, vagy 6-ot kellene bevenni, hogy bármit is érjen, de elég lesz abból egy is – gondolják sokan.

Ha egy összetevőből a minimum szükséglet csak 10-15%-a van egy kapszulában akkor mit ér az? Semmit. Legfeljebb a vevő lelke nyugodott meg, hogy bevett valamit és tett valamit az egészségéért. Ha pedig beteg lesz, akkor legközelebb vesz egy – drágábbat. Nem biztos hogy jobbat, csak drágábbat.

Zárásként

• Tehát nincs „jobb” vitamin, legfeljebb drágább.
• A vitaminok hatékonysága leginkább a hatóanyag mennyiségén múlik és nem a márkanéven, csomagoláson.
• A patikai sem hatásosabb, ha ugyanannyi benne a hatóanyag, mint egy másikban.
• A vitaminok, ásványi-anyagok, aminosavak természetes formában, önállóan nem léteznek. Hasznosulásukhoz egyéb anyagok is szükségesek. Csak kimutatott hiány esetén érdemes ezeket kiegészítővel pótolni. Ha nincs hiány, értelmetlen a szedésük.
• Minden ilyen kapszula/tabletta mesterségesen előállított anyag.
• A legtöbb létfontosságú vitamin és ásványi anyag megtalálható a mindennapi ételeinkben is. Ha nem táplálkozik megfelelően, akkor az esetleges hiányt kapszulákkal sem fogja tudni pótolni. Egy természetes ételből csak az és csak annyi fog hasznosulni, amennyire a szervezetnek éppen szüksége van a felesleg kiürül. A kapszulák, tabletták, nem az Ön egyedi igényeire vannak szabva. (forrás)
• A felesleg mindenből inkább csak árt, terhelést okoz a szervezetnek. A vitaminokat is túl lehet adagolni.
• A feleslegesen szedett vitaminból leginkább annak lesz haszna, – aki eladja.

Ha valami jónak hangzik, attól még nem biztos, hogy nekünk is szükségünk van rá.

Ha egy étrend-kiegészítőt keres, ne csak a gyártó/forgalmazó honlapján tájékozódjon. Keressen más, független forrásokat, információkat olyan oldalakon is, ahol nem árulnak semmit.

A gyártók/forgalmazók nem a vevők átverésére törekszenek, de tudomásul kell venni, hogy nem jóléti intézmények, náluk is az eladás a lényeg, és mindent ennek érdekében tesznek.