A kalcium egy puha, könnyű fém. Az oxigénnel és vízzel reakcióba lép, ezért a természetben csak vegyületei fordulnak elő, tiszta kalcium természetes körülmények között nem létezik.

Minden élő sejt egyik építőköve, az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló fém az emberi szervezetben (kb. 1 kg). A gerincesek testében a csontok és a fogak tartalmazzák a legtöbbet, kalcium-sók formájában. Megtalálható még az izmokban, a vérben, illetve más testnedvekben és szervekben is.

A kalciumnak fontos szerepe van:

• a szív- és a vázizmok összehúzódásában, az ideg– és izomműködésben. Oldja az izomgörcsöt (csak magnéziummal együtt).
• Segíti az idegrendszerben az ingerületek közvetítését.
• Nélkülözhetetlen a véralvadásban, a K-vitamin hasznosulásában,
• Szükséges az enzimek működéséhez, termeléséhez.
• A csontok és fogak építőanyaga, de a csontok és fogak erősségét csak a foszforral együtt tudja biztosítani.
• Szükséges a B12 vitamin felszívódásához.
• Elősegíti a vas felszívódását.
• Enyhíti az allergiás tüneteket.
• Segít álmatlanság esetén (magnéziummal együtt bevéve), csökkenti az ingerlékenységet és figyelemzavart.
• A csontritkulás egyik ellenszere – D-vitaminnal, magnéziummal és K-vitaminnal kombinálva.

Fontos funkciója még, hogy semlegesíti az fehérjék és a szénhidrátok elfogyasztása miatt képződő savakat. Hogy a vérben ne halmozódjanak fel a táplálék bomlástermékeiként keletkező savak a szervezet kalciumot von ki a tartalékaiból, azaz például a csontokból.

Mennyi szükséges?

A kalciumbevitel napi összes mennyiségének 800 – 1000 mg (az éppen aktuális ajánlások szerint) között kellene lennie, kismamák esetében ennél 500 mg-mal több. Érdekes, hogy ez az ajánlás, csak a nyugati világra érvényes. Afrikában például az átlagos kalciumbevitel csak 200 mg, mégis kevesebb a csonttörések száma és nem jelent problémát a csontritkulás sem.

Egy vizsgálatba az országok statisztikáit elemezve az derült ki, hogy a sok kalciumot fogyasztó országok lakóinak gyengébbek a csontjai.

Akkor mennyi az annyi? Ha a lejjebb felsorolt élelmiszereket rendszeresen fogyasztjuk, nem valószínű, hogy kalcium hiány alakul ki. Hiányt jelez, ha a fent felsorolt egészségügyi problémák jelentkeznek, ilyenkor pótlásra lehet szükség. Ha komplex formában visszük be – és elegendő vizet is iszunk – túladagolni nem lehet, mert a felesleg a vizelettel kiürül.

Kalcium hiány esetén én 500/250 mg kalcium/magnéziumot javaslok, naponta egyszer, vagy kétszer.

A felnőtt szervezetében levő kalcium nagyjából 20%-a ürül ki évente, és épül vissza a megfelelő táplálkozás mellett. Az elfogyasztott kalciumnak csak nagyjából 20-40%-a szívódik fel (a növésben levő gyerek többet képes beépíteni). Azért csak ennyi, mert a kalcium hasznosulását a gyomor–és bélrendszer állapota nagymértékben befolyásolja.

Nem elegendő csak magas kalciumtartalmú ételeket kell enni, hanem az egyéb tápanyagok egyensúlyára is figyelni kell.

Mi kell a kalcium hasznosulásához?

 A kalcium beépüléséhez szükség van még magnéziumra – a természetben ez a kettő mindig együtt van jelen -, foszforra (ez szinte minden élelmiszerünkben megtalálható), D-vitaminra, és hogy a csontokhoz tudjon kötődni K-vitaminra.

Csontritkulásra csak olyan készítményt érdemes választani, amiben ezek mind együtt megtalálhatók.

Kiegészítőként a kalciumot csak magnéziummal együtt érdemes szedni, a kettő aránya 2:1 legyen. (A magnéziumról itt olvashat részletesebben.) A kalcium pótlása akkor a leghatásosabb, ha több kisebb részletben vesszük be (két étkezés között!), legjobb a felszívódása, ha este, lefekvés előtt vesszük be a nagyobb adagot (amikor már nem használjuk fel másra). A Kalciumot (és Magnéziumot) NEM ajánlott evés közben, vagy közvetlen előtte, utána bevenni, mert emésztéskor az erősen savas gyomorban kicsapódhatnak, és ezután már nem jól hasznosulnak. A gyomorsav megkötésével az emésztést is blokkolják, lassítják.

A kalcium természetes forrásai a következők: tej és a tejtermékek, olajos magvak (dió, földimogyoró, szezámmag, napraforgómag) mák, bab, zöld leveles zöldségek, szardínia, vadlazac. Sok kalcium található még bizonyos ásványvizekben és a csapvízben is! (A vízkő is kalcium.)

Néhány nyers zöldségben (pl. spenót, rebarbara) kalcium-oxalát formájában fordul elő, amit a szervezet rosszul hasznosít, és – elegendő folyadék hiányában – az oxalát lerakódhat a szervezetben (a főzés, hőkezelés semlegesíti az oxalátot!).

 Kalciumhiány

Kalcium hiányt okozhat a túlzott foszfor bevitel. A szervezetben az optimális kalcium/foszfor arány 1,5:1.

A megfelelő mennyiségű foszfor segíti a kalcium beépülését a csontokba és javítja a csontok keménységét. A foszfor nagy mennyiségben viszont kifejezetten mérgező. A felesleges foszfor kiürítéséhez viszont a szervezetünk kalciumot használ fel, vagyis a sok foszfor kalcium veszteséget okozhat.

 A legrosszabb kalcium / foszfor arányú élelmiszerek:

• Sajtok, zsíros, ömlesztet 400:700,
• Tojás 56:216,
• Virsli és társai 15:372,
• Csirkehús 12-200,
• Marhahús 10:193,
• Sertéshús 5:186.

Túl sok foszfor található például a szénsavas üdítőkben (kóla félék) és a tejben, tejtermékekben.

A tejben azért van sok foszfor, hogy a borjú csontjai gyorsan megerősödjenek. A borjú a születése után szinte azonnal feláll – terheli a csontjait – és szabad körülmények között néhány óra múlva már követi is a csordát.

Az embernek egy éve van re, hogy felálljon és megerősödjenek a csontjai, ezért nekünk nincs szükségünk a tehéntejben levő extra foszforra. A tehén csak füvet eszik (normálisan), de nekünk szinte minden élelmiszerünk tartalmaz foszfort.

Ezek az ételek nagy „kalciumrablók”, túlzott fogyasztásuk kalciumhiányt, hosszabb távon csontritkulást okozhat. (Több kutatás is bizonyítja, hogy a tej csontritkulást okozhat!)

A sok finomított szénhidrát (cukorfélék, fehér liszt, fehér rizs, burgonya), és a túlzott fehérjebevitel esetén a le nem bontott tápanyagok erjedésnek indulhatnak az emésztőrendszerben (puffadás). A saverrózió következtében a bél áteresztővé válik és a savas bomlástermékek bekerülhetnek a véráramba.

A vér ph-ja enyhén lúgos (7,35-7,45). A savak közömbösítéséhez és kivezetéséhez a szervezet kalciumot (és magnéziumot) használ fel, amit elvesz a csontokból, fogakból, izomrendszerből és az idegrendszertől.

A keletkezett kalciumsók oldott állapotban a vizelettel kiürülnek – ha van elég víz! Vízhiány esetén ez a kalcium lerakódik a vesében, epében, az ízületekben és az érfalakon.

A kalcium és az allergia

A közelmúltban jelentek meg kutatások, miszerint a kalcium hatástalan allergia esetén. Magyarországon gyakran kiütésekre, náthára, torokgyulladásra, allergiás reakciókra is kalciumot írnak fel az orvosok, bár ezek kezelésére a kalcium (a legújabb vélemények szerint) nem alkalmas, annak ellenére, hogy kedvező tapasztalatok vannak a kalcium allergia ellenes hatásával kapcsolatban.

Az biztos, hogy az antihisztamin tartalmú orvosságokat nem minden esetben tudja helyettesíteni.

Az igazság valószínűleg a kettő között van.

A kísérleteket mindig tiszta kalciummal végezték. Ami – mint láttuk – önmagában nagyon nehezen, alig hasznosul. Csak akkor tudja kifejteni hatását, ha magnézium is van mellette, vagy el tudja azt venni a szervezetből, például az idegrendszertől, izomzattól (izomgörcs).

A valóságban viszont kétféle „allergia” létezik.

Az egyik esetben az immunrendszer reakciója miatt emelkedik meg a hisztaminszint (ez a valódi allergia), például méhcsípéskor, vagy egy adott anyagra adott azonnali allergiás reakció esetén. Ilyenkor kell a hisztamincsökkentő.

Másik esetben (legtöbbször) nem valódi allergiáról beszélünk, hanem hisztamin intoleranciáról, ami a fehérjék savas erjedésének következménye. (Sajnos erről a magyar orvosok 90%-a még csak nem is hallott.) Ebben az esetben a kalcium tudja csökkenteni az erjedést, ezáltal felszabaduló – allergiás tünetet okozó – hisztamin mennyiségét.

A mostani kalcium-ellenességben fenn áll viszont annak a lehetősége is, hogy a régóta alkalmazott kalciumnak csak azért keltik rossz hírét az allergia szempontjából, mert az antihisztamin tartalmú szerek nagyobb üzletet jelentenek a gyógyszergyárak részére, a kalcium pedig egy könnyen hozzáférhető anyag és nem lehet szabadalmaztatni.

Összefoglalva

Tiszta kalcium önmagában nem létezik a természetben (csak kapszulában) és nem is tud hasznosulni a szervezetben, ugyanakkor megterheli a kiválasztó szerveket és megnöveli a vesekő és az érelmeszesedés kockázatát.

A szerves (élelmiszerekben levő) komplex kalcium tud hasznosulni.

A kalcium beépüléséhez egyéb tápanyagokra is szükség van. Ezért nem érdemes kalciumot csak magában szedni, mert az csak jó üzlet a gyógyszergyáraknak és a patikáknak.

Kiegészítőként olyan terméket keressen, amiben szerves kalcium (kelát, gluconat) található. A mészkő (kalcium-karbonat) nem jó.

Csontritkulásra a kalcium mellé kell magnézium, D-vitamin és K-vitamin is. (pl. a  KalciTrio nem elég!)

A kalcium pezsgőtabletták hatástalanok, legfeljebb a kő képződéshez segítenek hozzá, mivel tiszta a kalcium önmagában nem hasznosul és a természetben nem is létezne.

Az úgynevezett Korall-kalcium úgyszintén csak átverés. Az is csak elpusztult tengeri állatokból képződött kalcium-karbonát, mint bármelyik más mészkő.

…és még egy megjegyzés a csontritkulásról

Ázsiában nem esznek tejterméket és a legtöbb helyen nem is szednek étrend-kiegészítőket. A napi kalcium bevitelük csak töredéke a mi ajánlásunknak. Csontjaik sokkal ritkábbak, könnyebbek, mint az európaiaknak, mégsem törnek el.

Ugyanis nem a csont sűrűsége a fontos, hanem az erőssége! Nálunk a sűrűséget mérik, de például egy sűrű betonhíd sokkal kisebb terhet bír el es sokkal kisebb méretű, mint mondjuk egy ritka, acélvázas hídszerkezet.

A szervezetünk a szükséges kalciumot onnan veszi el, ahol a legkevésbé van rá szükség. Ha nem használjuk a csontjainkat (nem mozgunk eleget) akkor onnan! Ez is a csontritkulás egyik oka.