Ami biztos – nem a koleszterin a hibás!

A fejlett, nyugati világban ez egyik vezető halál ok az érelmeszesedés következtében kialakuló szívinfarktus és más érrendszeri betegségek. Ennek elsődleges okai az életmódunkban és leginkább a táplálkozásunkban keresendők.

Azonban az érelmeszesedés nem egy végzetes állapot, – a megfelelő életmóddal és táplálkozással az érfalak nagyon gyorsan képesek megtisztulni, regenerálódni. Ha azonban nem változtatnak a kiváltó körülményeken, – az orvosi kezelések sem segítenek. Az érelmeszesedés kezelésére és megelőzésére „gyógyszeres” terápia nem létezik.

Az erekről

Testünkben a vérben található oxigént és tápanyagokat az érrendszerünk szállítja a sejtekhez, szövetekhez.  A legnagyobb ereink az artériák falát rugalmas izomszövet alkotja, belső felületüket pedig az érbelhártya borítja. Ez a hártya „selyem finomságú”, sima, normál körülmények között semmi sem képes rajta megtapadni, így a vér áramlása akadálytalanul történhet.

Az egészséges érfalak erősek, rugalmasak, gyorsabb áramlás, nagyobb nyomás esetén kitágulnak, majd összehúzódnak, így a vérnyomás sem emelkedik meg tartósan.

Az érelmeszesedés okai, következményei

Az érelmeszesedést az artériák (ütőerek) belső falán a meszes salakanyag lerakódások (plakkok) okozzák. Ennek következtében az érfalak merevvé válnak (megnő a vérnyomás), és az erek beszűkülnek. A szűkebb, merev csöveken a vér nem tud megfelelően áramlani, a szűkületeknél, elágazásoknál a vér besűrűsödik és fokozódik a lerakódás. A beszűkült, rugalmatlanná vált erek könnyen elzáródhatnak, és ennek következménye lehet a szívinfarktus, az agyvérzés (stroke), vagy a láb ereinek elzáródása következtében kialakuló trombózis.

Az érelmeszesedés tünetei elsősorban az idősebb korosztályt érintik, de a lerakódás nem idős korban alakul ki! A folyamat fiatal (akár már tizenéves) korban elkezdődik és „hosszú évek kitartó munkájának következménye” lesz az érelzáródás, de már 18-20 éves korban is kimutathatók a meszesedés kezdeti jelei – ami azonban még visszafordítható.

Az érelmeszesedés tünetei

Maga az érelmeszesedés nem okoz semmilyen kezdeti tünetet, amíg az erek beszűkülése nem lesz olyan mértékű, ami már komoly problémákat jelent. Ekkor lépnek csak fel a tünetek, melyek attól is függnek, hogy milyen érszakaszok érintettek.

Ha az agyban futó erekben történik lerakódás, az stroke-hoz (agyvérzés, elzáródás) vezethet. Ha a szív környéki erek szűkülnek be, akkor szívinfarktus vagy szívelégtelenség alakulhat ki. A vese környéki erek elmeszesedése magas vérnyomást, és a vesekárosodást okozhat. Ha érelmeszesedés a lábak vagy a medence ereiben van, akkor a lábak fájnak és férfiak esetében a medence ereinek meszesedése akár impotenciát is kiválthat.

Koleszterin-elmélet

Az elmúlt 40 évben a koleszterint tették felelőssé az érelmeszesedés okozójaként. Ám a szívbetegség-koleszterin elmélet mindig is csak elmélet maradt, mert soha nem sikerült bizonyítani, hogy a koleszterin okozná az érelmeszesedést és az infarktust.

Sőt, az utóbbi időben egyre több vizsgálat igazolta is, hogy a koleszterin nem okoz szívbetegséget. Ezek a kutatások mindig kisebb nyilvánosságot kapnak, mint a koleszterincsökkentőket gyártó gyógyszercégek ellenkampányai.

Sőt amióta az embereket zsírszegény étrendre kényszerítették és koleszterincsökkentőkkel tömik – azóta a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása folyamatosan növekszik, – vagyis a tabletták semmit sem segítenek (de legalább árthatnak).

Egyébként – feltűnt valakinek, hogy érelmeszesedésről, meszes plakkokról van mindig szó és nem zsírlerakódásról? A koleszterin ugyanis egy zsírszerű molekula (lipoprotein), ami nélkülözhetetlen a sejtjeink, a hormonrendszerünk és az idegrendszerünk működéséhez. A koleszterin szerepéről és fontosságáról bővebb itt olvashat.

Az érelmeszesedés folyamata

Találtam egyszer egy szórólapot egy orvosi rendelőben, amiben pontokba szedve próbálják elmagyarázni az érelmeszesedés folyamatát a betegeknek. Én már az első pontnál elakadtam és a „felvilágosító” kiadványból egy csomó kérdésem született:

• 1. pont: Miért? Miért tapad a koleszterin az érfalra? Ha képes odatapadni (önmagától nem képes), akkor miért nem tömíti el az ereket már pl. csecsemőkorban?
• 2. pont: Ez a pont meg is mutatja a valódi okot, – a „gyulladásos faktorok” személyében. Mi okozza a gyulladást?
• 3. pont: Ezekben a „habos sejtek” védik az érfalat a további károsodásoktól, és ebben halmozódnak fel pl. a károsodott sejtek lebontásából keletkezett bomlástermékek, de tény, hogy ebben már képes megtapadni a vérben keringő mindenféle egyéb salakanyag is.
• 4. pont: Meszes? Honnan, miért került oda a mész, a kalcium?
• 5. pont: Ha a koleszterin és a plakk már befedte a gyulladásos területet, akkor miért és honnan rakódik rá újabb mészréteg, ami elzárja az ereket? Miért van folyamatos gyulladás az erekben, ami újabb lerakódásokat eredményezhet?

Ez az egész koleszterinelmélet – így – értelmetlen!

A valódi ok

Mivel a koleszterin-elmélet tudományos körökben már „kiment a divatból” (de még mindig nagyon jó üzlet a tabletták felírása), a legújabb kutatások a „gyulladásos” elméletet támogatják.

Az érelmeszesedést valójában az érfalak károsodása, gyulladása indítja be. Minden sejtünk sejtfala tartalmaz koleszterint, így az érfal sérülése esetén a vérben keringő LDL-koleszterin (ez viszi a tápanyagokat a sejtekbe) a sérülés helyére áramlik, hogy kijavítsa, „befoltozza” a sérülést. Tehát a koleszterin a javító anyag és nem a károsító.

Mi okozza az érfal (érbelhártya) sérülését? Mivel ez a hártya „selyem simaságú” nem tud megtapadni rajta sem a zsír, sem semmilyen a vízben (vérben) oldható anyag. A károsodást a kemény, kristályszerű anyagok (például húgysavkristály, egyéb mészkristály) okozzák.

Képzeljünk el egy selyemkendőt. Ha erre rácseppentünk vizet, az szinte göbszerűvé ugrik össze, és ha megemeljük a kendő sarkát a víz leszalad róla. Mi történik, ha a selymet összekaristoljuk – mondjuk – üveggel? A víz ekkor már megtapad a felületen, sőt mélyen be is szívódik.

Azt, hogy a vízben oldott salakanyagok beszívódjanak a sérült sejtekbe, a zsír (koleszterin) tudja megakadályozni.

Mi okozza a gyulladást?

A mai magyaros táplálkozás és az életmód egyértelműen kedveznek az érrendszeri megbetegedéseknek (is). Az érelmeszesedés kialakulását elősegítik az öröklött hajlamok is, és „ha ugyanazt az életmódot folytatjuk, mint a szüleink, jó eséllyel ugyanazok a lesznek betegségeink is”. (Az eredeti magyaros, a hagyományos táplálkozásról itt talál információt.)

Az elmúlt 20-25 évben egyre több bizonyíték van arra, hogy az érfalak gyulladását a vérben keringő homoszictein nevű molekula okozza. Minél magasabb a homocisztein szint, annál valószínűbb az érelmeszesedés.

A homocisztein egy kéntartalmú aminosav, mely a fehérjék lebontása során keletkezik. A magasabb fehérjefogyasztás magasabb homociszein-szintet eredményez. A túlzott fehérje fogyasztás pedig – ennek alapján – egyenes út az érelmeszesedés kialakulásához. (Hogy mennyi fehérjét is kellene fogyasztanunk, arról itt olvashat.)

A bomlástermékként keletkezett homociszteint szervezetünk ártalmatlan,- sőt szükséges – metionin és cisztein aminosavakká alakítja át.

Ehhez azonban B-vitaminokra és folsavra is szükségünk van – elegendő mennyiségben. Ezek viszont pont azok az anyagok, amelyekből a mai táplálkozásunk során keveset eszünk.

B-vitaminokat tartalmaznak a például a teljes kiőrlésű gabonák, barnarizs, olajos magvak, zöld leveles zöldségek és a gyökérzöldségek.

A szénhidrátok energiává alakításához viszont B-vitaminokra is szükség van. A természet kompletten biztosítja számunkra szükséges tápanyagot, – egy természetes ételben. A finomított szénhidrátok, feldolgozott élelmiszerek ezeket nem tartalmazzák, sőt ezek lebontásához is B-vitamin kell. Stressz helyzetben az idegrendszer is rengeteg B-vitamint igényel.

Folsavat legnagyobb mennyiségben a zöld leveles zöldségek (salátafélék) tartalmaznak.

(A homociszteinről bővebben itt.)

Az érfali lerakódásokban szerepet játszanak még a vérzsírok is, de ezek csak a már károsodott ereken tudnak megtapadni. A vérzsír (triglicerid) szintje attól is megemelkedhet a vérben, ha a vérben keringő bomlástermékeket – ha elegendő víz híján – nem tudjuk „kimosni”. Ezt a „szemetet” a szervezetünk egy zsírréteggel (lipidburok) vonja be, hogy ne oldódjon fel a vérben (vízben). Ez lesz a vérben keringő magas triglicerid.

Tehát valójában nem a zsír, vagy a hús emeli meg a vérkoleszterin szintet, hanem az állati fehérjék lebontása során keletkezett bomlástermékek, (pl. húgysav, homocisztein) okoztak érkárosodást, gyulladást, aminek kijavítására a máj megemeli a károsodás kijavításához szükséges koleszterin mennyiségét a vérben.

A fehérjék lebontása során savas bomlástermékek is keletkeznek. A vérünk Ph-értéke viszont csak szűk határok között, enyhén lúgos (7,35-7,45) tartományban mozoghat.

Ha vérünk túlsavasodna (acidózis), nagyjából két óra alatt beállna a halál. Tehát szervezetünk mindent elkövet, hogy ezeket a savakat megkösse, közömbösítse, kiürítse. A kiürítéshez elegendő vízre, a savak közömbösítésre pedig kalciumra és magnéziumra van szükség. Ha táplálékunk nem biztosítja az elegendő kalciumot, akkor elvesszük onnan, ahol van; például a csontokból, fogakból, izomzatból és az idegrendszertől.

Ezzel megkötjük az aktív savakat és húgysavkristály, „mészkristály” keletkezik. Ezek optimális esetben a vizelettel ürülnek (ha van elég víz), vagy egyéni, öröklött hajlam szerint lerakódnak valahol, például a károsodott érfalakon és megjelennek a meszes plakkok. (Hogy pontosan mennyi vízre lenne szükségünk, arról itt olvashat.)

Maga a húgysavkristály egyébként úgy néz ki és úgy is viselkedik, mint az üvegszilánk. Ez már önmagában is könnyen károsíthatja az érbelhártyát.

A tabletták csak a tüneteket csökkentik, a betegség előre haladása ettől függetlenül folyamatos, és a következmény csak idő kérdése.

A megoldás a táplálkozás és az életmód megváltoztatása lenne, hiszen az éppen aktuális életmód okozta a problémát, és ha nem változtatunk a kiváltó körülményeken, akkor hiába várjuk a csodát. (Viszont az üzlet a tablettákban és a kezelésekben van, nem pedig az egészségben.)

Magyarországon ma még ott tartunk a táplálkozási kultúrában, ahol nagyszüleink, dédszüleink. Örülünk annak, hogy naponta megengedhetünk magunknak olyan ételt, ami régen csak ünnepnapokon került az asztalra és nem foglalkozunk ennek a következményeivel. (A hagyományos, magyaros táplálkozásról itt olvashat.)

A ma megszokott étrend 100 évvel ezelőtt még lakodalmi, ünnepi étkezésnek számított volna és a legtöbb magyar család ezeket eszi minden nap, sőt naponta többször is. Ez az a terhelés, amit a testünk már nem képes károsodás nélkül elviselni. Ennek egyik következménye, hogy a világon másodikak vagyunk a szív- és érrendszeri betegségben és elsők az emésztőrendszeri daganatokban.

Egy konkrét eset:

60 év körüli férfi egy reggel, a mellkasból a bal válla felé kisugárzó fájdalommal ébredt. Elment a háziorvosához, aki azonnal a kardiológiára küldte, szívinfarktus gyanúval. Az nem igazolódott be, de mivel már évek óta kezelték magas vérnyomással (szedte rá a tablettákat, vérhígítókat) a kardiológus koszorúér katéterezést javasolt. A vizsgálat igazolta a súlyos érszűkületet, ezért a beszűkült érszakaszba sztentet helyeztek be.

Ez egy rugalmas háló, ami nyitva tartja, átjárhatóvá teszi az eret, de a lerakódást, az érelmeszesedést nem szűnteti meg. Gyakorlatilag a meszes plakkot nekinyomja az érfalnak és ezzel  pluszban még nyújtja, vékonyítja is az érfal szerkezetét.

A beteg két hét múlva visszament az orvoshoz, mert mellkasi tünetei semmit sem változtak. Az újabb érvizsgálat megállapította, hogy a beültetett háló a helyén maradt és az érszakasz átjárható. Csakhogy (mivel a kiváltó okot nem kezelték) a mögötte lévő érszakasz két hét alatt úgy beszűkült, olyan merevvé vált, hogy a sebész nem vállalta az újabb beavatkozást. A beteget úgy küldték haza, hogy szedje tovább az orvosságait és – „Jöjj vissza 3-4 hét múlva – talán addig nem kap infarktust.”

A férfi úgy érezte, halálra van ítélve. Mivel az orvosok nem segítettek elment egy természetgyógyász ismerőséhez, aki azt mondta: – „ha élni akarsz, felejtsd el a húst!”

A férfi azonnal életmódot változtatott és vegetáriánus lett (ideiglenesen). Mellkasi fájdalmai két hét alatt megszűntek, így a harmadik héten visszament a kardiológiára.

Az újabb érvizsgálat eredménye (idézem a zárójelentésből): „Érfalak nagymértékben letisztultak, helyenként kisebb meszes plakkok”. 3 hét alatt!

Egy egészségesebb táplálkozással (több zöldség, gyümölcs és teljes értékű gabona, valamint kevesebb feldolgozott hús, tejtermék, finomított szénhidrát) és aktívabb életmóddal, több mozgással már jelentősen javíthatunk életkilátásainkon.

Természetes segítség 

Az érelmeszesedés orvosi módszerekkel nem gyógyítható. A modern orvoslás nem ismer olyan hatóanyagot, amely képes lenne eltávolítani a lerakódásokat, – de a Természet igen.

Az életmód, táplálkozás megváltoztatásával a kiváltó okok is megszűnhetnek, és olyan természetes anyag is létezik, ami meg tudja akadályozni az érfalak károsodását, sőt még a lerakódás is eltűnhet. Orvosi szempontból ez lehetetlen (mert nincs rá orvosságuk) a valóság azonban mást mutat.

Tapasztalatok szerint már hetek alatt észrevehető és mérhető is a kedvező változás.

Egy másik eset:

Ez is mellkasi fájdalommal kezdődött, de amikor a harmadik napra a fájdalom már a vállba is kisugárzódott, a beteg elment az orvoshoz. Az megállapította: „magának három napja van egy hátsófali infarktusa!” A férfinak soha nem volt 120-nál magasabb vérnyomása, nem volt semmilyen panasza, így nem is gondolt ilyesmire.

Érvizsgálat következett – volna. Csakhogy a szondát sem a kar-, sem a comb ereiben nem tudták 8 centinél jobban bevezetni, olyan súlyos volt az érszűkület az egész testben. Őt is hazaküldték.

Mikor bejött hozzánk megbeszéltük a táplálkozását, hogy mennyi vizet kell inni, és adtam neki egy speciális gyógynövényes értisztító készítményt.

Egy hónap múlva a vizsgálat már csak a nagy artériákban mutatott némi lerakódást. Egyéb okok miatt három hónap múlva újra kórházba kerül, ahol meglátták, hogy van egy elmaradt érvizsgálata. Most a katétert már símán fel tudták vezetni a szívig, ahol csak kismértékű meszesedést találtak.

Figyelem: Gyakran hallani “értisztító” gyógyteákról. Ezek azonban szinte kivétel nélkül erőteljes vízhajtó hatásúak, amelyek – nem megfelelő vízfogyasztás esetén – inkább csak kárt okoznak. A vízhajtók (a tabletták is) arra késztetik a veséket, hogy több vizet engedjenek ki a keringési rendszerből, ezáltal a vér sűrűbbé válik és fokozódhat a lerakódás. A legjobb vízhajtó (vértisztító) – a tiszta VÍZ.

Megelőzés

A táplálkozás és az életmód megváltoztatása mellett a következők segíthetik az erek helyreállítását:

 A hagymákban, különösen a fokhagymában található kénvegyületek (pl. allicin) gyulladáscsökkentő hatásúak. Az erekben fellépő gyulladás megszüntetésével az érfalak regenerálódhatnak. Kutatások szerint a fokhagyma hatóanyagai a már meglevő lerakódásokat is képesek fokozatosan feloldani.

Napi szinten iktassuk be étkezésünkbe a hagymákat. Kezdődő érelmeszesedés esetén legalább napi egy gerezd fokhagyma javasolt. A fokhagyma olajos kivonatát tartalmazó étrend-kiegészítők a hatékonyabbak.

Szőlőmag kivonat (nem a magliszt) sejtvédő antioxidáns hatása mellett javítja az erek rugalmasságát, (az agyban levő hajszálerekét is) ezzel segíti a megfelelő véráramlást. A rugalmas érfalon sokkal nehezebben rakódik le bármi is.

A C-vitamin sejtvédő, antioxidáns hatásánál fogva csökkenti az érfalak sejtjeinek károsodási esélyét, semlegesíti a gyulladást okozó úgynevezett szabadgyököket. Nélkülözhetetlen az érfalak rugalmas szerkezetét biztosító kollagén képződéséhez.

Az olajos magvakban található E-vitamin is sejtvédő, antioxidáns hatású, segít regenerálni a sérült érfalakat.

A színes gyümölcsökben és zöldségekben található flavonoidok szintén sejtvédő hatásúak, és segítik a C-vitamin hasznosulását.

Lehetőleg ne kapszulázott formában szedjük ezeket a tápanyagokat, hanem inkább iktassuk be a mindennapi táplálkozásunkba, mert természetes-komplex formában sokkal hatékonyabbak.

…és a legfontosabb az elegendő VÍZ, ez a legolcsóbb gyógy-szer. A vérünk több mint 90%-a víz. Hiába a nagy védelem, ha a vérben keringő salakanyagokat a szervezetünk nem tudja eltávolítani, „kimosni”, mert hozzá nincs elegendő víz. Elegendő víz hiányában a salakanyag lerakódik – mint folyó partjára a hordalék. Különben is, a vérünk több mint 90%-a víz; ez lehet tiszta is, vagy „szennyvíz”.

A döntés az Öné.

(Ha valaki tudományosabban szeretné áttekinti az agyi érelmeszesedés okait, az itt találhat információt.)