Tények a koleszterinről

A koleszterin létfontosságú a szervezetünk működéséhez, az orvosok mégis mindenáron csökkenteni akarják. Évtizedek óta azzal riogatják az embereket, hogy a magas koleszterin szívbetegséget okoz, ez azonban egy az egyben hazugság.

A tudományos kutatások már legalább 30 éve bebizonyították, hogy a koleszterin NEM OKOZ SZÍVBETEGSÉGET és ezt még a koleszterin-szívbetegség elmélet kitalálója is elismerte. Akkor miért állítják ezt az orvosok? Mert megéri.

Hová tűnt az ételekről a koleszterin figyelmeztetés?

Talán feltűnt másoknak is, hogy míg néhány éve a boltok tele voltak olyan élelmiszerekkel, amelyeken ott virított a jelzés, hogy „Koleszterin mentes”, vagy „Csökkentet koleszterin tartalom”, ma már egyáltalán nem látni ilyet. A helyzet az, hogy az élelmiszeripar gyorsabban követi a tudományos kutatások eredményeit, mint az orvoslás, így náluk a koleszterinnel való ijesztgetés már kiment a divatból.

Nálunk 5-6 éve kezdett lemaradozni ez a figyelmeztetés az ételekről, és nekem egy nem régiben olvasott amerikai cikk adta meg a magyarázatot, hogy miért. Ugyanis Amerikában az egészségügyi hatóságok által kiadott rendelet értelmében 2012-től tilos bármilyen összefüggést tulajdonítani az élelmiszerek koleszterin tartalma és a vérkoleszterin között, ezt ugyanis sohasem sikerült bebizonyítani. Vagyis SEMMILYEN tudományos kutatás sem igazolja, hogy az étkezéssel bevitt koleszterin bárkinél is tartósan emelte volna a vérkoleszterin szintjét.

A rendelet értelmében attól az évtől Amerikában eltűntek a figyelmeztető jelölések és – a globalizációnak köszönhetően – a világ többi élelmiszergyártó cége is követte ezt. Egyszerűen a koleszterinnel való riogatás tényleg kiment a divatból. Csak az orvosok ragadtak le az ijesztgetésnél.

A „koleszterinmentes” hisztéria elmúlt, rehabilitálták a zsírt, szalonnát és a tojást és most helyettük a transzzsírok (amit például a zsír lecserélésére évekig ajánlott finomított olajok tartalmaznak) és szénhidrátok lettek az új ellenségek.

Nézzük, valójában mi is az a koleszterin?

A koleszterin egy, a szervezetünk által előállított létfontosságú vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Az test nélkülözhetetlen építőanyaga és elengedhetetlenül szükséges a szervezet megfelelő működéséhez. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl. a hormontermelő mellékvesében, az idegrendszerben és az agyban.

Koleszterint a szervezet minden sejtje előállít; a legnagyobb mennyiséget a máj termeli. A sejtek falának a felépítésében van fontos szerepe, továbbá a D-vitamin, a hormonok és az epesav előállításának egyik alapanyaga. A koleszterin minden sejtünk falában megtalálható. Az agyunk tartalmazza a szervezet összes koleszterinjének 25 %-át.

Megszoktam kérdezni: a felsoroltak közül melyiket szeretné csökkenteni? Gondolom egyiket sem. Vagyis az orvosok által keltett rossz hírének ellenére, szükségünk van a koleszterinre.

Két fajtáját különböztetjük meg: a kis sűrűségű LDL és a nagy sűrűségű HDL koleszterint. Feladatukat tekintve (egyszerűsítve) az egyik kiviszi a sejtekből a felesleges anyagokat (pl. zsírban oldódó salakanyagokat), míg a másik beviszi például a zsírban oldódó vitaminokat, hormonokat és más tápanyagokat.

Akkor most melyik a jó és melyik a rossz? Mindegyik jó, mert mindkettőre szükségünk van, és a szervezetünk különben sem termel direkt egy „öngyilkos” anyagot, – mindennek meg van az oka.

Az a mese, hogy a magas LDL-koleszterinszint és alacsony HDL-koleszterinszint az érelmeszesedés, illetve az annak következtében kialakuló betegségek egyik okozója – felvilágosultabb orvosok körében – már a „nem igazolt elméletek” kategóriájába került. Az újabb kutatások szerint a koleszterinszint emelkedése inkább a betegségek egyik előjelzője és nem okozója, mivel a koleszterin védi a sejteket (és az érfalakat is) a további károsodásoktól.

Mennyi koleszterin szükséges?

Ezt nem is lehet pontosan megállapítani, mivel mennyiségét a szervezet pontosan szabályozza (ha nem avatkoznak bele) az egyéni és az aktuális szükségletnek megfelelően. Teljesen természetes módon, egy nagyobb testsúlyú embernek több sejtje, több zsírsejtje van, amihez több koleszterin társul. Tehát arra a kérdésre, hogy mennyi a jó, egy másik kérdés a válasz: kinek mennyi?

A véreredményeken látható határértékek megállapításának semmilyen tudományos alapja sincs gyakorlatilag „hasraütésre” határoztak meg egy értéket 40 évvel ezelőtt (ez akkor 18 volt), amit szinte évről-évre folyamatosan csökkentenek (így lehet több koleszterincsökkentőt eladni).

A magas koleszterinszintnek mindig oka van – és ez nem a táplálkozás -, de ez nem érdekli az orvost, inkább felírja a tablettát, mert megéri (neki).

Koleszterin emelkedést többnyire két fő probléma okozhat:

Valamilyen májterhelés, májkárosodás – hiszen alapvetően a máj termeli és szabályozza is a vér koleszterin szintjét. Ilyenkor a vérképben a májfunkciós értékek is rosszak. Ebben az esetben sem a koleszterin termelést kell csökkenteni májkárosító szerekkel, hanem a májműködést kell normalizálni, a terhelést megszüntetni.

A másik ok az (ez a gyakoribb), hogy a szervezetben van valamilyen (akár rejtett) gyulladásos folyamat, és a károsodások kijavításához, a sejtek újjáépítéséhez van szükség plusz koleszterinre. A gyulladásos folyamatokat is mindig jelzi a vérkép, de ezzel az orvosok nem szoktak foglalkozni, inkább felírják a koleszterincsökkentőt. A vérkép értelmezéséről itt olvashat részletesen.

Néhány ritka esetben – genetikai okokból – a máj túl sok LDL (rossz) koleszterint termel, de ez csak 100.000-ből egy embernél fordul elő, és ilyenkor a vérképben minden más érték teljesen normális.

A „felesleges” koleszterint nem lehet kivenni a vérből, ezért a koleszterincsökkentők nem a vérkoleszterint csökkentik, hanem a máj működésének blokkolásával a saját koleszterintermelést akadályozzák – a „jót” is és a „rosszat” is, válogatás nélkül. Ez hosszabb távon májkárosodást, szívelégtelenséget, idegkárosodást, izomsorvadást és más komoly betegséget okozhat (tessék elolvasni a betegtájékoztatót!).

Az alábbi hatások is hozzájárulnak a magas koleszterinszint kialakulásához, mivel tartósan terhelik a szervezet, ezzel növelik a koleszterin mennyiségét is a vérben:

• – cukorbetegség,
• – elhízás, zsírmáj,
• – mérgező anyagok, mint pl. cigaretta, légszennyezés,
• – májterhelés okozó „gyógyszerek”, pl. vérnyomás csökkentők, sőt májkárosító hatású maga a koleszterincsökkentő is,
• – stressz és depresszió,
• – élelmiszeradalékok, tartósítószerek, feldolgozott élelmiszerek,
• – finomított cukrok, finomított szénhidrátok,
• – finomított olajok, transz-zsírok.

Magasabb lehet a koleszterinszint érelmeszesedés esetén is (és itt a lényeg!), mivel a már meglevő érkárosodás esetén fokozódik a koleszterin felhalmozódás az erekben, mert koleszterin szükséges a gyulladt, károsodott érfalak helyreállításához. Vagyis a koleszterin önmaga NEM okoz érelmeszesedést, hanem éppen segít a javításban.

A „rossz” koleszterin „megkeményíti”, (megerősíti) az érfalakat a terhelések, károsodások, gyulladások helyén, a „jó” pedig rugalmassá teszi azt, amikor már megszűnt a károsító hatás. A kettő együtt dolgozik! A mellékelt ábrán (amit egy gyógyszercég szórólapjából másoltam ki) már szó van az ereket károsító, „gyulladásos faktorok”-ról is. Az érelmeszesedés valódi okáról és megelőzéséről itt olvashat.

Étel és a koleszterin

A vérünkben keringő  koleszterin körülbelül 75%-át a szervezetünk termeli, csak a maradék 25%-ot a visszük be az étkezéssel. A koleszterin csak állati termékekben található meg, mindenféle hús, tojás és tejtermék tartalmazza. A szervezetünk azonban nem szeret feleslegesen dolgozni, ezért ha több koleszterint viszünk be az étkezéssel, akkor a testünk leáll a saját koleszterin termelésével, és a máj átkapcsol a zsírok lebontására, a felesleges koleszterin kiürítésére. Ezért jutottak az amerikai hatóságok arra, hogy ne riogassuk értelmetlenül az embereket.

Az élelmiszeripar már reagált is a tudományos kutatásokra és váltott. A trendek mindig Amerikából indulnak ki (ott van a pénz) és csak késéssel jutnak el hozzánk. Lássuk mi az aktuális iránymutatás (felvilágosultabb helyeken) a koleszterinnel kapcsolatban:

Az amerikaiak 2015-2020-as táplálkozási irányelvei a következő étrendi ajánlásokat tartalmazzák a zsírokról és a koleszterinről:

• Egyen kevesebb magas koleszterintartalmú ételt, de nincsenek konkrét korlátok.
• Korlátozza a telített, állati zsírok bevitelét a napi kalória bevitel kevesebb, mint 10 százalékára.
• Cserélje a telített zsírokat egészséges, telítetlen zsírokra (hidegen sajtolt növényi olajok) a lehető leggyakrabban. Az egészséges, telítetlen zsírokra nincs felső határ.
• Fogyasszon a lehető legkevesebb feldolgozott transzzsírt tartalmazó ételt, mivel ezek gyulladást okozhatnak.

Egyébként Ancel Keys – aki a koleszterin elmélet egyik kitalálója (felesége pedig a koleszterincsökkentők egyik kifejlesztője) – nyilatkozta: „Semmiféle kapcsolat nem létezik az ételben és a vérben található koleszterin között, hacsak nem csirke vagy nyúl az ember.” A koleszterin kísérleteket ugyanis a laboratóriumokban csirkéken, nyulakon és tengeri malacokon végezték, így tudták csak kimutatni a lerakódásokat. A kutyákon, macskákon, majmokon végzett kísérletek során még az injekcióban beadott koncentrált koleszterin hatására sem alakult ki lerakódás. Tanulság: növényevő állatot ne etess zsírral, mert úgysem tudja lebontani. Az ember viszont igen.

Sőt! a koleszterin önmaga nem is tud lerakódni, hiszen már magzati korunk óta ott kering a vérünkben, mégsem rakódott le, mégsem dugítja el az ereinket. A koleszterin lerakódást a károsodott, oxidálódott, un. oxi-koleszterin okozza. Oxidált koleszterin keletkezik akkor, ha a vérben felhalmozódott mérgező anyagok, bomlástermékek károsítják a normál koleszterint és a máj – egyéb terhelés miatt – nem tudja ezeket megfelelően eltávolítani.

A májban a koleszterinnel együtt termelődik a Q10 koenzim is, amely szükséges a sejtek energiával való ellátásáért, a sejtregenerációhoz és a szívműködéshez is. A Q10 akadályozza meg a koleszterin oxidációját és lerakódását. A koleszterincsökkentő a koleszterinnel együtt a Q10 termelését is blokkolja. A Q10 hiánya viszont szívizom károsodást, szívritmus zavart okoz. (Majd arra is felírnak egy tablettát!)

Sőt! Egy kutatás során 192 országban vizsgálták a vérkoleszterin és a szív- és érrendszeri betegségek összefüggést és megállapították, hogy „az alacsonyabb koleszterinszint összefüggésben van a szívbetegségek magasabb halálozási arányával”. Vagyis az alacsony koleszterinszint növeli a szívbetegségek kockázatát (hiszen a koleszterin egy védő, javító anyag).

Miért mond mást az orvos?

Mint említettem a koleszterin és az érelmeszesedés kapcsolata mindig is csak elmélet volt, de soha nem sikerült bizonyítani. A koleszterincsökkentők viszont az orvoslás és a gyógyszeripai történetében a valaha volt legnagyobb hasznot hozó termékek és még ma is szép hasznot hoznak. Mivel azért a tudomány lassan teljesen megcáfolja az a koleszterin mítoszt és az emberek egyre kevesebb felesleges tablettát hajlandók bevenni, évről-évre csökkentik a határértéket (újabb fogyasztókat generálva), hogy a forgalmat fenntartsák.  Az orvosok többsége (Nagy tisztelet a kivételnek!) az információit a gyógyszercégek ügynökeitől, a gyógyszergyárak által támogatott továbbképzéseken szerzik, többnyire nem is olvasnak mást, mint ezeknek a cégeknek a tájékoztatóit, és ha még hasznuk is van belőle, miért is mondanának mást?

Koleszterin ellentmondások

Évszázadokig a magyarság fő tápláléka a kenyér és zsír (szalonna) volt, mégsem volt jellemző, hogy az emberek infarktusban, vagy más szív- és érrendszeri betegségben haltak volna meg. Ezeknek a betegségeknek a száma pontosan azután kezdett meredeken emelkedni, amikor – a gyógyszercégek által fizetett kutatások következményeként – orvosi javaslatra lecserélték a zsírt az iparilag feldolgozott, finomított olajokra.

A 80-as évek óta az emberek kevesebb zsírt fogyasztottak és szedték a felírt koleszterincsökkentőket, ennek ellenére a szív- és érrendszeri betegségek száma nem hogy nem csökkent volna, hanem ma is évről-évre növekszik.

Akkor mi értelme is volt a zsírszegény diétának és a tablettáknak? Semmi, hacsak az nem, hogy sokan jól megélnek belőle. A koleszterint nem lehet csökkenteni sem tablettákkal, sem zsírszegény diétával, hanem az emelkedés okát kellene megkeresni és megszüntetni – de az nem üzlet.

Európai szinten évek óta nálunk halnak meg legtöbben szívinfarktusban, hiába vannak az egyre modernebb szívkatéterezési eljárások. A beavatkozás után a betegek kitartóan fogják szedni a felírt orvosságokat, és odafigyelnek a koleszterin bevitelre is, ennek ellenére a hosszú távú túlélési esélyeik rosszak, vagyis az orvosi javaslatok és tabletták nem sokat érnek.

Talán fel kellene már ismerni a „nagytudású” orvosoknak, hogy lehet, hogy pillanatnyilag megmentik a katéterrel a beteg életét, de NEM GYÓGYÍTOTTÁK MEG  és rövid időn belül úgyis meg fog halni, mivel a probléma kiváltó okát nem szüntették meg (de legalább a beavatkozás jó pénzt hozott). Mert nem a tünetek kezelése a megoldás, hanem a kiváltó okok megszüntetése, – ehhez azonban nem ért egy kardiológus vagy szívsebész.

Zárásként

Most, hogy rájöttek, hogy az évezredek óta fogyasztott zsír nem tud érelmeszesedést okozni, kiderült viszont, hogy a helyette ajánlott finomított olajokban levő transz-zsírok károsíthatják az érfalakat, ami érgyulladást okoz és az érkárosodás következményeként alakulhat ki az érelmeszesedés.

Az, hogy csökkent a zsírfogyasztás és az embereket koleszterincsökkentőkkel tömték, és mégis több a szívbeteg, az is bizonyítja, hogy nincs összefüggés az étkezéssel bevitt zsír és a szívbetegség között.

Mára már egyértelműen bebizonyosodott, hogy a koleszterin nem okoz szívbetegséget.

Vannak országok, ahol a zsírfogyasztás évtizedek óta változatlan a szívbetegek száma viszont nő, máshol pedig nőtt a zsírfogyasztás, a szívhalál viszont csökkent. Az infarktusos betegek nagy részének pedig normális a koleszterin szintje és mégis meszesedésük van. Összefüggés? Nincs.

Egyébként feltűnt valakinek, hogy – miközben a koleszterinnel ijesztgetnek – az orvosok érelmeszesedésről és meszes plakkokról beszélnek az erek falán, és nem érzsírosodásról? A koleszterin pedig zsír. Azt mondják, hogy vérrög okozhat érelzáródást, nem pedig zsírcsomó?

Nincs itt valami ellentmondás? Van, és nem is kicsi, de nagyon sokan jól megélnek belőle, – és csak az jár rosszul, aki beveszi.