Nagy divatja van a zselatin- és a kollagén por fogyasztásának. Tényleg hatásos, vagy csak megint egy új divat, amivel vágóhídi mellékterméket adnak el jó áron? Az biztos, hogy nagy üzlet, de tényleg jó? Kinek éri meg?
Mi a kollagén?
A kollagén egy természetes fehérje. Kizárólag állatok kötőszövetében található meg, mint annak fő alkotórésze, tulajdonképpen testünk szöveteinek szerkezetét a kollagén adja. Az emlősökben ez a legnagyobb mennyiségben keletkező fehérje, mely a test teljes fehérjetartalmának nagyjából a harmadát, az izomszövet súlyának kb. 6%-át teszi ki. Tehát tulajdonképpen minden izomzat (hús) egyik fő alkotóeleme.
Az élelmiszeriparban használatos zselatint is kollagénből vonják ki. A kollagént pedig az emberi fogyasztásra már alkalmatlan vágóhídi hulladékból (bőr, csont, porc, erek és egyéb maradék) készítik.
A kollagénnek több típusa ismert, eddig 29 típusát azonosították. A szervezetünkben található kollagén 90%-át az I, II, III, és IV típusok adják.
– I.: bőr, inak, érfalak, izomszövet, szervek, csontok.
– II.: porcok (a porcok szerkezetét alkotja), inak.
– III.: az agy- és idegszövetek fő összetevője.
– IV.: a sejtek falát (sejtmembrán) alkotja.
– V.: a sejtfelszín alkotórésze, haj, köröm.
A kollagénról és a szervezet kollagén előállításáról itt olvasható tudományosabban.
Az elmélet
A kollagénport gyártók és forgalmazók állítása szerint a kollagén és zselatin fogyasztása segíti szövetek, ízületek, porcok, körmök, haj, bőr egészségi állapotát. (Önnek melyik testrésze áll zseléből?)
Ez olyan, mintha azt állítanánk, hogy a gyomorfekélyre jó a pacal, körömerősítésre a körömpörkölt, hajhullásra pedig rágjunk szőrt, együnk hajat. Így akkor a szívbetegeknek sok szívet kellene enni, hogy meggyógyuljanak?
Néhány tányér kocsonyától még senkinek sem múlt el az ízületei fájdalma, pedig az szinte egy „kollagénbomba”.
Gondolkodjunk!
A kollagén fogyasztásával nem azt érjük el, hogy a megevett kollagén majd „tudja”, hol van rá szükség és oda megy, ahová kell; hanem a kollagént – mint minden más fehérjét is – egyszerűen megemésztjük. A gyomor a fehérjéket szétmarja, majd azt az emésztő enzimjeink lebontják aminosavakra. A megevett kollagént is. Tehát a megevett kollagén NEM KERÜL A VÉRÁRAMBA! (Nem is lenne jó, ha zselé kerülni a vérünkbe.)
A lebontott kollagénből a kollagént alkotó, fehérjeépítő aminosavak kerülnek a véráramba, mint bármilyen más állati fehérje (hús, tojás, tejtermék) elfogyasztásakor. Ezekből az aminosavakból majd C-vitamin segítségével állítunk elő – a lehetőségeinkhez mérten – kollagént. A megfelelő mennyiségű C-vitamin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fehérjeépítő aminosavak létrehozzák a kollagént. Vagyis nem az állati kollagénre, zselatinra van igazából szükségünk, hanem a kollagént alkotó aminosavakra és C-vitaminra.
Na de ezek a fehérje(és kollagén)építő az aminosavak benne vannak minden húsfélében, állati eredetű termékben, sőt sok növényben is! Miért kell ehhez vágóhídi porcmaradékot enni? Mert jó üzlet! …és az embereket könnyen be lehet csapni! Vagy Önnek zseléből vannak az izületei?
Nézzük a tényeket!
A valóság viszont az, hogy semmilyen kutatás nem bizonyítja, hogy a megevett kollagén beépülne a bőrbe, vagy porcokba! A kollagénnal végzett kutatások csak annyit igazoltak, hogy a vérben megemelkedett a kollagénből származó aminosavak mennyisége. Ennyi. Ez körülbelül annyit jelent, mintha megeszünk egy sütit és ideiglenesen megemelkedik a vércukrunk. Ezt vagy hasznosítjuk, vagy kiürítjük.
Kutatások: Tisztított kollagénből készített, C-vitaminnal dúsított, gyógyászati tisztaságú zselatinnal (vagyis nem a boltban kapható kollagén porral!), végzett kutatás annyit bizonyított, hogy a kivonat elfogyasztása után egy órával – intenzív mozgást, (sportolás) követően – növekedett a vérben keringő glicin, prolin, hidroxi-prolin és a hidroxi-lizin aminosavak mennyisége. Ennyi. Se több, se kevesebb. Hol van itt a porcépítés és a többi bizonyíték? A vizsgálatról részletesen itt olvashat. Ezeket az aminosavakat részben a szervezetünk maga is képes előállítani (tehát nem is kell bevinni), másrészt nagyon sok ételünk tartamazza ezeket.
Egy sportoloknak kollagént is forgalmazó cég oldalán például részletesen lehet olvasni a prolinról és a kollagénról, de ők inkább az érfalak erősítésére teszik a hangsúlyt és nem a bőrre, vagy az ízületek építésére.
Egyébként a pubmed.gov tudományos adatbázisában több mint 900 publikáció említi kifejezetten a kollagén port, de egy sem a porcokkal, vagy az ízületekkel kapcsolatban. (Végig néztem!) Vagyis elfogadott, tudományos kutatás a porcépítő, izületvédő hatásáról nem készült, amit ezekről olvas az inkább csak elmondásokon alapuló egyéni vélemény (hit) és reklám.
Tudományos bizonyíték a megevett kollagén porcépító és bőrszépítő hatásáról egyszerűen nincs.
Ezeken kívül található itt még néhány ezer kutatási eredmény, collagen címszó alatt, de nincs semmi olyan konkrétum, amiről a kollagén forgalmazói beszélnek (lehet keresgélni, akit érdekel).
Vannak olyan publikációk, amelyek azt az eredményt hozták ki, hogy embereknél – a kollagén hatására? – csökkent az ízületei fájdalom. Ezzel csak az a probléma, hogy a kollagénnak NINCS fájdalomcsillapító hatása. A kísérlet végkövetkeztetése is az volt, hogy nem tudják, hogy pontosan miért következett be ez a hatás és ez még további kutatásokat igényel. Tehát semmi konkrét állítás, bizonyíték.
Egyébként a vizsgálatban magának a porcszövetnek a javulását, változását nem tudták kimutatni, csak az alanyok elmondása szerinti fájdalomérzés csökkent. A hit csodákra is képes!
Mi is lenne a konkrét bizonyíték? Nagyon egyszerű: ha van egy röntgen, vagy MRI felvétel egy lekopott ízületről és a kollagén fogyasztása után készülne egy újabb a kép, ami igazolja a porcszövet visszaépülését, az már bizonyíték lenne. Ilyen azonban nem létezik.
A zselatinnal kapcsolatban még egy érdekes adalék, néhány éve a zselatint még külsőleg, pakolásként javasolták ízületi problémákra az interneten (például a Bükki füvesember nevében is).
Az senkit sem zavart, hogy a bőrünk egy védő, határvonal és pontosan az a feladata, hogy ne jusson be semmi a testünkbe. Egyébként is, a víz sem szívódik fel bőrön keresztül, nemhogy egy zselés, sűrű anyag, főleg nem mélyen, pontosan bele a porcszövetbe (nem a zselészövetbe, mert olyan nincs), kikerülve a vérereket, hogy az ne zselésedjen el.
A porcok erősítéséhez porcépítő anyagok (pl. glucosamin) szükségesek, erről itt olvashat.
Ma az internetes reklámokban zselatint leváltotta a kollagén por, mert az étkezési zselatin túl könnyen hozzáférhető és olcsó, a kollagén nagyobb üzlet.
Mint láttuk a kollagént/zselatint vágóhídi melléktermékből (értsd hulladék) állítják elő. Ebbe kerül minden, ami ehetetlen, esetleg ártalmas, még állateledelnek sem alkalmas. Ezt eddig a vágóhidaknak drága pénzért kellett megsemmisítenie, most pedig az étrend-kiegészítőgyártók még fizetnek is érte, hogy utána feldolgozva búsás haszonnal adják el. Előrejelzések szerint a kollagén piac 2020-ig évi 6,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolíthat le. (A hülyének is megéri, vagy csak nekik?)
A kollagén fogyasztás mellékhatásai
Mivel a kollagén/zselatin, fehérje és a szerveztünk is fehérjeként reagál rá, a kollagénturmix elfogyasztása olyan, mintha megenne plusz még egy szelet húst. A túlzott (felesleges) fehérjebevitel azonban megterheli a szervezetet és számos egészségügyi, főleg emésztési problémát okozhat. A fehérjeterhelés következményeiről itt olvashat részletesen.
A kollagén használata a kozmetikában
A kollagént a kozmetikai műtétek során széles körben alkalmazzák feltöltésre, folyadék, vízmegkötő képessége miatt. A bőr alá fecskendezett, oldott kollagén pár hétig feszesíti a bőrt, majd a vérkeringés kimossa, illetve a bőrrel együtt lehámlik.
A gyógyászatban égési sérülések esetén, csontok regenerálásához, fogászati, ortopédiai és egyéb sebészeti beavatkozások során is használják, ugyanezen okok miatt.
Kozmetikai alkalmazása során fennáll az esély némi allergiás reakcióra, ami elhúzódó bőrpírt okozhat. A legtöbb gyógyászati célra alkalmazott kollagént fiatal tehenekből nyerik ki (amelyeket még nem kezeltek hormonokkal és antibiotikumokkal). A disznók szöveteit ugyancsak széles körben alkalmazzák kollagén előállítására.
Bár a bőrön keresztül a kollagén nem képes felszívódni, mivel molekulái túl nagyok ehhez, jelenleg számos kozmetikai készítmény fő összetevőjeként is alkalmazzák. Hatása az, hogy a bőr felső, elhalt hámrétegeiben megtapadva némi folyadékot köt meg, emiatt a bőr kissé megduzzad és simábbnak látszik. Ez a hatás – ahogy a bőr hámlik, kopik – néhány óra, egy-két nap alatt elmúlik. (Észrevették, hogy a kozmetikai készítményeket legtöbbször fiatalokkal reklámozzák?)
Van egy ismerősöm (biológus, akadémikus), aki magas minőségű biokozmetikumokat fejleszt és gyárt. Az Ő termékei például – a leírás szerint – „a kollagén előállítását serkentő gyógynövényeket és biokomponenseket” tartalmaznak – és nem kollagén port.
A bőr és a kollagén kapcsolatáról itt olvasható egy írás a Vichy kozmetikai cégtől.
A kollagén hiány lehetséges okai
– Bizonyos autoimmun betegségek esetén (lupus erythematosus és rheumatoid arthritisz) az immunsejtek megtámadhatják az egészséges kollagén rostokat és azok gyorsabb ütemben pusztulnak, mint ahogy újjá tudnánk építeni. Emellett több baktérium és vírus is károsíthatja, vagy – a fertőzés során kialakuló – C-vitamin hiány is akadályozhatja a kollagén képződését.
Sajnos autoimmun betegségek esetén a kollagén bevitel még ronthat is az állapoton, mivel az még több immunsejt képzésére serkenti az immunrendszert, pusztítva ezzel a porcszövetet.
– Másik ok lehet a folyamatos C-vitamin hiány.
– Végül pedig az életkor. Optimális mennyiségű kollagént a szervezet 25-30 éves korig tud előállítani. Utána a kollagén termelésünk egyre kevesebb. Akármennyi kiegészítőt is eszünk, akkor sem leszünk képesek a pótlást felhasználni, mert az előállítási képességünk – a korunknál fogva – csökken.
A kollagén termelését elő tudjuk segíteni:
- rendszeres mozgással (serkenti a vérkeringést, az anyagcserét, ezzel a tápanyagok eljutását a sejtekhez),
- optimális vízfogyasztással (a kollagén vizet köt meg, ha nincs elegendő víz, kevesebb kollagénra van szükség és meglévő sem lesz lágy, rugalmas),
- elegendő C-vitamin (az életben maradáshoz 50 mg kell, a normális működéshez legalább 1000 mg)
- Prolin aminosav: tojásfehérjében , húsban, sajtban, babban, lencsében, csicseriborsóban, szójában és káposztában található nagyobb mennyiségben,
- Réz: Kagylókban, olajos magvakban, zöld, levesles zöldségekben, vörös húsban.
Összefoglalva
Kívülről NEM LEHET a KOLLAGÉNT PÓTOLNI a szervezetünkben, legfeljebb a kollagén építő aminosavakat tudjuk így bevinni, amelyek vagy hasznosulnak, vagy nem (életkorunktól függően).
Minden állati fehérje (bármilyen hús, tojás) tartalmazza a szükséges aminosavakat, így teljesen felesleges vágóhídi mellékterméket (kollagénport) fogyasztani, hiszen az előállításához szükséges anyagokat naponta beviszi az étkezéssel.
Talán csak a vegánoknak lenne érdemes kollagént enni, de ők elvből sem esznek vágóhídi hulladékot.
A vizsgálatok alapján a kollagén (zselatin) szájon át szedve csak részleges aminosav utánpótlásra alkalmas, porcépítésre nem. Azonban mivel nem tartalmazza az összes esszenciális aminosavat (nem teljes értékű fehérje). Az aminosav pótlásra számtalan más mód is kínálkozik.
Amellett bármennyi is a rendelkezésre álló alapanyag, ha 30-35 éves korunk után egyre kevesebb kollagént vagyunk képesek előállítani, mivel fokozatosan csökken a szervezet előállító képessége. Tehát hiába eszünk több kollagént, ha azt nem vagyunk képesek hasznosítani.
Ha pedig bőrünk rugalmasságának érdekében veszünk drága kollagén tartalmú krémeket, jusson eszünkbe, hogy a kollagén bőrön keresztül nem képes felszívódni, csak felső, elhalt hámrétegben köti meg a vizet. Igyunk inkább elegendő vizet és az élő szövetet töltsük fel belűről folyadékkal és ne az elhalt felületet kenegessük.
Jelenleg tehát csak sebészeti és élelmiszeripari alkalmazása igazolt, mivel a kollagén a zselatingyártáshoz kell, a zselatin pedig ételek sűrítésére való – és nem a bőr kenegetésére.
… és hogy kinek éri meg a kollagén és a zselatin gyártása, értékesítése? Csak annak, aki eladja! A többi már csak hit és kidobni való pénz kérdése.
(Lehet, hogy ezzel az írással sokaknak a lelki világába gázoltam, de nem vagyok hittérítő, csak a tényeket közlöm. Ha valaki tud konkrét, tudományos bizonyítékot a fentiekkel kapcsolatban, vagy van előtte-utána röntgenképe, kérem ossza meg velem.)