Mit mutat a teszt?

Mennyire megbízhatók az allergia-, intoleranciatesztek?

A válasz röviden: SEMENNYIRE.

Néhány évtizede még azzal kezdődött egy allergiavizsgálat, hogy gyanu esetén vérvétellel megnézték a beteg hisztaminszintjét. A magas hisztamin felelős a túlérzékenységért, az immunrendszer túlreagálásáért, ezért ha a hisztaminszint normális, akkor az allergia lehetőségét máriski lehet zárni.

Azonban az utóbbi években elterjedtek a drágább, komplex vizsgálatok, ahol egy vérvétellel több anyagot is tesztelnek. Valójában ebben az esetben nem konkrét anyagtesztet végeznek, hanem csak a vérben levő IgE, vagy IgG antitestek reakcióját nézik többféle, akár több száz anyagra, jellemzően az abban levő fehérjére (multiplex allergiateszt).

Az élő anyagot fehérjék építik fel, a vérbe jutó idegen fehérjére pedig az immunrendszer ellenanyag, antitest termeléssel fog reagálni. Többszöri túlterhelés esetén az antitestek hatására hisztamin fog termelődni, ami beindítja a reakciót az idegen anyag eltávolítására. (Forrás)

Az ilyen teszt azonban nem jelez allergiát, vagy intoleranciát, csak azt jelzi, hogy van-e az adott fehérjére reagáló IgE antitest a vérben.

Ha a teszt előtti napokban evett az adott ételből (vagy találkozott a szervezete hasonló típusú fehérjével) és az bejutott a szervezetébe, akkor a teszt pozitív lesz, magas értéket mutat. Ha azonban mindent tökéletesen lebontott, kiürített, akkor nem jutott fehérje a véráramba, tehát a teszt negatív lesz.

Vagyis ezek a tesztek szinte kizárólag csak az aktuális terhelést, pillanatnyi állapotot képesek kimutatni – vagy még AZT SEM -, a valódi allergia kimutatására önmagukban alkalmatlanok.

Valójában ezek a tesztek legfeljebb arra jók, hogy  – az olcsóbb és egyszerűbbb hisztaminszint meghatározás helyett – kiderüljön fenn áll-e bármilyen allergia lehetősége és a terhelések függvényében milyen irányban kellene a további vizsgálatokat elvégezni. Ezt azonban egy orvosnak kell eldönteni, a laborok erre nem adnak iránymutatást, a kapott leletből ez nem derül ki, talán csak akkor, ha egyértelmű, valódi allergia áll fenn.

Valódi allergia

Az allergia az immunrendszer működési zavara, immunológiai folyamatok következménye. Valódi allergia esetén csak egy bizonyos típusú fehérjére (allergén), illetve a hozzá nagyon hasonló fehérjeszerkezetű anyagokra reagál az immunrendszer. Olyan nincs, hogy „mindenre allergiás vagyok”.

Emelkedett IgE szint esetén meg kell keresni allergén elleni specifikus antitestet is, mert az emelkedett IgE még nem jelzi az allergiát. Mivel az adatt anyagot az szervezet „ellenség”nek azonosította be, az ellene termelt speciális antitestek ezentúl állandóan ott vannak ezentúl a vérben. Vagyis az immunrendszer fel van készülve az esetlegesen kiürítendő anyagra.

Valódi allergia esetén csak egy adott anyagra lehet pozitív eredmény és a vele azonos, vagy nagyon hasonló fehérjeszerkezetű, rokon anyagokra magas érték, – minden más negatív!

Az allergia nem múlik el! Ezek a speciális antitestek az év bármelyik szakaszában kimutathatók a vérben, szezontól, diétától függetlenül. Például a parlagfű elleni antitest januárban is kimutatható (bár kisebb mennyiségben), de jellemzően azt ilyenkor nem nézik. Vagy a glutén elleni antitest akkor is pozitív a tesztben, ha már hetek, hónapok óta szigorú diétát tart, hiszen az immunrendszer fel van készülve az „ellenségre”. A specifikus antitest mellett az IgE szint is magas marad, akkor is, ha az allergén már nincs a szervezetben. (Forrás)

Ha azonban éppen pollenszezon van, vagy az elmúlt napokban gluténtartalmú ételt evett, akkor az allergia ezzel még nem bizonyított, a teszt csak az aktuális terhelést jelzi.

Egy konkrét eset:

12 éves kislánynak alkalomszerűen jelentkeztek orrfolyásos, szemviszketéses, vagyis tipikus allergiás tünetei. Ezek az év bármelyik szakaszában előfordultak, azonban néhány nap alatt maguktól elmúltak. (Egy pollenszezon jellemzően több hétig tart és csak év az adott időszakában.)

Augusztusban azonban nagyon erős tünetek jelentkeztek, így az orvos elküldte allergia tesztre, ahol „kijött” a parlagfű – más semmi. Szedte az erre kapott antihisztamint, így a tünetei szeptember végére elmúltak, – letette a gyógyszert (a parlagfű még októberben is virágzott), tünete már nem volt.

Karácsonykor azonban újra az orvosnál kötöttek ki, mert „befulladt”. Az akkor végzett újabb teszt erdei mogyoró allergiát állapított meg – minden más negatív. A parlagfű is!

Két kérdés: Ha allergiás a mogyoróra, akkor ezt augusztusban miért nem jelezte a teszt? Miért nem mutatta a karácsonyi teszt a parlagfüvet, ha valóban allergiás rá? Az allergén elleni antitestek mindig a vérben vannak.

(Egyébként karácsonykor mogyorós csokit evett és az után készült a teszt, de azt máskor is ette -, tünetmentesen.)

Az teszteredmények értelmetlensége

Az allergiatesztek eredménye erősen kétségesnek tekinthető, mivel a kimutatott anyagok meglehetősen értelmetlenek, logikátlanok. De pont ezek az eredmények azt is jelzik, hogy mennyire volt értelmetlen, értelmezhetetlen a teszt.

Tehát még egyszer:

Néha azonban mégis van logika, a látszólag összefüggéstelen magas értékekben:

Emésztési panaszok miatt magánlaborban csináltatott egy nő allergia tesztet. A kapott eredményen ledöbbent, mivel egy csomó ételre mutatott pozitív reakciót.

• Akkor most nem ehetek semmit? – merült fel benne a kérdés.

Amikor azonban jobban megnézte az „allergéneket”, rájött, hogy  csak feleslegesen kidobott egy csomó pénzt mert ebből a vérvételből nem derült ki, hogy mi a terhelő allergén, mi okozza a tüneteit.

Ugyanis a tesztben a tegnap evett ételek 3 és 4 keresztesek voltak (erős allergén), míg az azelőtt evett ételek 1 és 2 keresztet kaptak. A 40-es panelben a többi nulla volt.

Valójában a teszt csak a szervezetében levő aktuális terhelést (az előző napi étkezéseit) mutatta és szó sincs semmi féle allergiáról. Tehát okosabb nem lett, csak szegényebb és tapasztaltabb.

Értelmezhetetlen eredmények

Érdekesek azok a teszteredmények is, amikor két, valójában azonos anyagra is más az eredmény.

Pl. a búza pozitív, de a tönkölybúza már negatív. Allergén szempontból a két búza között nincs különbség, mindkettőben ugyanaz az allergén (glutenin, gliadin) található. Tehát, ha magas a gliadin/glutenin, akkor a tönkölyben levőre miért nem jelzett?

Amellett a glutén/gliadin értéke a olyan alacsony a tesztben, hogy „nincs kilinikai jelentősége” – vagyis nem számít. Akkor miért is magas a többi gabona? Mi az allergén, ha nem a glutén? Láttam már olyat is, hogy a glutén és a búza negatív, de a gliadin pozitív. Ebben az az érdekes, hogy a gliadin benne van a búzában, a gluténban, mivel az annak egyik összetevője.

Mennyire hihetünk annak az eredménynek, amiben pozitív a gyanús, allergénnek gondolt anyag (mondjuk glutén), de ugyanígy pozitív pl. a fésűs kagyló és garnéla is, amit biztos, hogy életében nem evett még a beteg, mivel utálja a tengeri herkentyűket.

Nem alakulhat ki allergiás reakció egy olyan anyagra, amivel még nem is találkozott az immunrendszer. Intolerancia sem, mert az meg a túlterhelés következménye lenne.  Ha nem eszik kagylót hogy lehetne belőle túlterhelés? És akkor miért magas mégis az értéke? Vagyis mit mutatott meg a teszt?

Ha ráfogjuk, hogy a garnélára adott eredmény téves, – akkor a glutén értéke miért nem az? Csak azért mert azt el akarom hinni?

De ha ezekre allergiás, akkor a narancs, a csirke és a zöldborsó miért pozitív? Teljesen más anyag, más fehérje. A gluténtartalmú tönkölybúza miért nem pozitív, ha a többi gabona az?

Akkor most milyen diétát kellene tartani? Gluténmenteset semmikép, hiszen a  teszt szerint a glutén nem terhelő, alig emelkedett, a garnéla rosszabb (azt meg amúgy sem eszi).

De a következő kép kép is jól mutatja a tesztek értelmetlenségék, a logika teljes hiányát.

Az árpa magas értéket mutat (erős pozitív), de alatta a maláta már normális. Namármost a maláta az a csíráztatott árpa! Akkor most mi van? Ugyanabból áll mindkettő. Ugyanarra az anyagra ellentétes az eredmény?

De ugyanitt a másik „csoda” is: a durumbúza emelkedett értéket mutatott, míg a kuszkusz normálisat. Már pedig a kuszkusz nem más, mint durumbúza dara!

• Akkor mi értelme is van a teszt eredménynek?
• Az, hogy a beteg fizetett érte!

Máskor a szezonban elvégzett allergiateszt igazolja, a parlagfű allergiát (mást nem), de a betegnek télen is vannak allergiás tünetei, – és parlagfű szezonban sem minden nap. Akkor most mi van? Télen mire allergiás ha a teszt semmit mást sem jelzett? És miért nincs tünete a szezonban, ha vannak parlagfű elleni antitestjei?

Ha egy ilyen drága tesztben magas lesz az előre elvárt érték (pl. búza, glutén), akkor ugye biztos az allergia? De ha más értékek is hasonlóak (pl. kagyló), amire biztos nem lehet allergiás, mert soha nem evett, akkor most az az eredmény téves, vagy valós? Vagy csak azt fogadom el, amit akarok?

• Vagy innentől gluténmentes étrendet tart és nem foglalkozik, azzal, hogy a teszt tele van értelmetlen adatokkal?
• Akkor a pozitív glutén nem értelmetlen?

Mellesleg ha ezek után tartja a teszt alapján ajánlott diétát (nem eszi a magas értékűeket), de két hét után megismételné a tesztet (nem teszi, mert drága), akkor egy teljesen új listát kapna magas értékekkel. Olyanokkal is, amelyek az előző tesztnél még jók voltak. Akkor most semmit sem ehet?

Mert minél több ilyen tesztet csináltat, annál több pozitív értéket kap – éppen azt, amit eszik. Viszont sok eddig magas érték pedig normális lesz – hiszen nem eszi. De az allergia nem így „működik”! Az allergén elleni antitestek mindig „készenlétben”, jelen vannak a vérben.

Ezért van az, hogy valódi allergia esetén még évek múlva is erőteljes reakciót produkálhat valaki, ha a tiltott ételt eszi. Többen haltak már meg amiatt, hogy például véletlenül mogyoró került az ételbe, amit addig szigorúan került a mogyoróallergiája miatt.

Akkor kinek is érte meg a drága teszt?

Egyedül a tesztet végző labornak, hiszen fizetett érte. Beteg számára nem derült ki belőle semmi. Nincs egyértelmű allergén, csak egy csomó random magas érték mindenféle ételre, pollenre, anyagra, amelyekre vagy van reakciója, vagy nincs.

..és maga az eredendő probléma, a tünetek oka sem derül ki ebből.

A labor magyarázata, önvédelme

Ezt persze a laborok is tudják, ezért elhatárolódnak az értelmetlen eredmények miatti kellemetlen kérdésektől. Magyarázatot tőlük hiába is vár, ők csak megcsináltak azt a vizsgálatot, amit a beteg kért, amiért fizetett. Ennyi. A diagnózis felállítása nem az ő dolguk.

Némelyik cég azért hozzáteszi, hogy az eredmények kiértékeléséhez és a megfelelő diéta kialakításához keressen fel szakembert. Vagyis a kapott eredmény öndiagnózisra (és másra sem) alkalmas.

Van azonban olyan labor is, aki a teszteredmény végére korrektül le is írja, hogy mit ér a kapott eredmény.

Önmagában konkrétan semmit!

Ez a lábjegyzet röviden annyit jelent, hogy: ez a teszt önmagában az égvilágon semmire sem alkalmas.Tehát az IgE vizsgálat önmagában nem alkalmas az allergia vagy bármilyen terhelés, intolerancia kimutatására. Ez az eredmény csak a részletes szakorvosi kivizsgálásokkal és más laboreredményekkel (pl. vérkép, máj- és vesefunkciók és specifikus allergén vizsgálattal) együtt értelmezhető.

Ennek alapján a teszt nem alkalmas semmilyen diéta felállítására sem, hiszen nem mutat ki allergiát, csak legfeljebb pillanatnyi terhelést (az elmúlt pár nap étkezését) jelzi.

Akkor miért is kellene valakinek kerülnie az aktuálisan magasnak jelzett ételeket, anyagokat? Ha mást eszik, akkor más lesz a terhelés.

De erre is megvan az egyértelmű, otthoni ellen-teszt.

Otthoni teszt

Ha a kapott lista alapján szigorúan elkerüli a megjelölt ételeket és a panaszai nem szűnnek meg teljesen (olyan nincs, hogy „kicsit vagyok allergiás”), akkor egyértelmű, hogy nem a kihagyott anyagok okozzák a problémát, hanem azok amelyeket még mindig fogyaszt. – Pedig azokat nem is jelezte a teszt!

Tehát, ha gluténmentes étrendet tart (Tények, a lisztérzékenységről), de a gluténnak tulajdonított tünetei nem múltak el teljesen, akkor biztos, hogy nem a glutén okozza azokat, tehát nincs lisztérzékenysége. Még mindig terheli valami a szervezetét – amit eszik – és az a nem a glutén.

Ugyanez a helyzet például a tejjel: ha szigorúan elhagyja a tejtermékeket és megszűnnek a tünetei, akkor egyszerűen nem kell ezeket fogyasztania – és semmi baja sem lesz. Nem kell extra diéta, csak tejmentes étrend. De ha bármilyen tünetei is jelentkezik a tej nélkül is, akkor mégsem a tej a „hibás”.

Vagy ha szezonon kívül is vannak pollenallergiás tünetei, akkor biztos, hogy nem a kimutatott pollen okozza a tüneteket. Amikor „minden virágporra allergiás vagyok” az ugyanolyan fals eredmény, mint az össze-vissza ételterhelés.

Mitől van akkor ez a sok össze-vissza érték?

Az antitesteket a hisztamin aktiválja. Azonban nemcsak az immunrendszer termeli az allergiás tünetekért felelős hisztamint, hanem a táplálkozás során, az emésztetlen fehérjék bomlásából is hisztamin szabadul fel. Amikor a vérben a hisztamin felhalmozódik, az a hisztamin intolerancia.

Amikor magas a vérben hisztaminszint ezek az tesztek szinte minden ételre pozitív, emelkedett értéket fognak mutatni amiben van hisztamin, vagy emelheti a hisztamint, – akár eszi, akár nem. A hisztamin intoleranciáról bővebben itt olvashat. Ha megnézi a linken szereplő hisztaminos ételeket, hozzáadja az előző 2-3 napban evett ételeket, máris több értelme lesz a laborban kapott eredménynek.

Az emésztetlen étel bomlásnak, erjedésnek indul a vékonybélben és az irritált bélfalon át, az ebből származó fehérjék már bejuthatnak a vérbe. … és már meg is indul az ellenanyagtermelés az idegen fehérje ellen, miközben a bomló fehérjékből származó hisztamin tüneteket okoz.

A cikk elején már említettem, hogy régen a hisztaminszint ellenőrzésével kezdték az allergia vizsgálatot.

Bőrteszt

Hasonló a helyzet a bőrtesztekkel is. Ezzel a módszerrel is szoktak étel allergiát vizsgálni, de ez az eljárás inkább a vegyszerek, gyógyszerek okozta allergia kimutatására alkalmasak, főként olyanokra, amelyek bőrön át jutnak a szervezetbe, vagy önmagukban is bőrproblémákat okozhatnak.

Étel-, vagy pollentesztnél sokszor itt is sokszor értelmetlen eredményeket kapnak. Vagy nem jelzi a gyanúsnak gondolt ételt (aminek a fogyasztása után tünetek jelentkeznek), vagy olyan anyagokra is reakciót mutat, amire a betegnek nincsenek tünetei.

Máskor semmit sem jelez a teszt, csak a „kontrollként” használt hisztamin vörösödik be. Valójában ezzel itt már bizonyítást is nyert a hisztamin terhelés, vagyis a hisztamin intolerancia. Nem anyagra reagál, csak a magas hisztaminszintet jelzi a teszt – az pedig származhat az emésztetlen ételből is.

Az intolerancia NEM betegség és nem allergia!

Az intolerancia szó túlterhelést jelent. Az ételintolerancia nem betegség és nem allergia, csak egy pillanatnyi állapot, – az aktuális túlterhelés, leginkább az emésztőrendszer túlterhelésének a következménye.

A tünetek lehetnek ugyanazok, mint allergia esetén, de intoleranciánál nem az immunrendszer reagál (ezért nincs állandóan antitest a vérben), hanem a feldolgozó és kiválasztó szervek, az emésztőrendszer, a bőr és a nyirokrendszer.

Az aktuális túlterhelést bármi kiválthatja, és nem mindig ugyanarra az anyagra reagál a szervezet, hanem arra, ami most éppen már sok.

Intolerancia esetén egy bizonyos mennyiséget még képes a szervezet tünetek nélkül elviselni, tolerálni bármiből, de ha túlzásba viszünk valamit, akkor a szervezet túlterhelődik, besokall és ezt a mennyiséget már nem tolerálja.

Ilyen például a laktóz terhelés. A laktóz intolerancia, vagyis a tejcukor lebontási zavara, – a természetes, normális állapot. Ugyanis felnőtt korban már egyáltalán nem kellene tejet, tejterméket fogyasztanunk, ezért a tejcukorbontó képességünk természetes módon csökken. Az már egyéni, hogy ki, mennyi ideig képes a tejcukrot lebontani. A csökkent lebontó képesség azzal jár, hogy bizonyos mennyiségű laktóz még nem okoz problémát, de ha többet eszik, mint amit le tud bontani, akkor a maradék, már tünetet okoz. Ez az intolerancia.

A rendszeresen fogyasztott ételek folyamatosan terhelhetik a szervezet, de amíg azokat ki tudjuk üríteni, tudjuk közömbösíteni addig nem okoznak tünetet. Amikor azonban a szervezetet valami túlterheli (stressz, gyógyszer, betegség, vagy túl sok valamiből), akkor „túlcsordul a méregpohár” és a szervezet besokall és megjelennek a tünetek. Tehát nem anyagra, fehérjére, ételre reagál a szervezet, hanem egyszerűen túlterhelődik.

Az a kifejezés, hogy „intoleranciám van”, emiatt valójában teljesen értelmetlen. Mivel nem egy meglévő állapotról, csak egy pillanatnyi túlterhelésről van szó, a terhelés megszűntével a tünetek is megszűnnek. Tehát az intolerancia nem  tartós állapot, nem betegség.

Sokan tapasztalják, hogy a terhelőnek gondolt ételek elhagyásával (rövid távon) elmúlnak, vagy csökkennek a tüneteik. Ez azonban egyszerűen csak annak köszönhető, hogy az addigi táplálkozása megváltoztatásával, csökkent az emésztőrendszer általános terhelése is, így  – amíg újra túl nem terheli – több mindent képes tünetmentesen elviselni. Azonban hosszabb távon lehet, hogy az új étrend is túlterhelést fog okozni, és ismét megjelennek a régi vagy akár újabb tünetek is.

Az allergia immunológiai folyamat, míg azintolerancia az emésztőrendszeri túlterhelés jelzése.

Egy egyszerű példa:

Ha megiszik, mondjuk egy kis pohár pálinkát, nem lesz különösebb baja – legfeljebb ellazul, jobb kedve lesz, vagy elálmosodik. Ha viszont túlzásba viszi és többet iszik, akkor rosszul lesz.

Akkor most intoleranciája van a pálinkára vagy egyszerűen berúgott, besokallt?

Az allergia és az intolerancia közötti jelentős különbségekről még itt olvashat: https://mandala-egeszsegkucko.hu/allergia-vagy-intolerancia/

Összefoglalva

A több allergént is vizsgáló IgE antitest vizsgálat önmagában nem alkalmas allergia vagy intolerancia kimutatására. Az allergiát a külön elvégzett specifikus antitest vizsgálatok igazolják. (Forrás – allergiaközpont)

A teszt ezért nem alkalmas diéta felállítására, mert csak a pillanatnyi állapotot jelzi és nem az allergént, a terhelő anyagot. Az értelmetlen diétákkal sok fontos élelmiszert, tápanyagot zárhatunk ki az étrendünkből, miközben a tünetek nem is szűnnek meg.

Ha kizárja a teszt által jelzett anyagokat és mégsem szűnnek meg teljesen a tünetek, akkor biztos, hogy nem a kizárt anyagokkal van a probléma.

Tehát önmagában egy allergia teszt semmire sem jó, nem derül ki belőle semmi.