A lisztérzékenység ma egy felkapott dolog, azonban mégsem olyan gyakori, mint ahogy hiszik. A lisztérzékenység előfordulása az egyes földrajzi régiókban különböző, de becslések szerint a világ népességének mindössze kb. 1 százalékát érinti. Tehát a valódi lisztérzékenység ma inkább „divat”, mint sokakat érintő betegség.

A lisztérzékenység (más néven cöliákia, gluténszenzitív enteropátia) egy, elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. A lisztérzékenység név némiképp félrevezető, mert az érzékenységet okozó anyag, a glutén nem kizárólag a búzalisztben fordul elő, sőt valójában a búzalisztben nincs is glutén. (pharmaonline)

Mi a glutén?

A glutén (sikér) két gabonafehérje, a glutenin és a gliadin összekapcsolódásából jön létre, a vízzel történő keveredéskor, pl. dagasztáskor. Ez biztosítja a tészta rugalmas, erős, de laza szerkezetét. Ettől kenyér a kenyér.

A glutén kifejezés valójában a gabonafélékben (búza, rozs, árpa, zab) levő fehérjék összefoglaló elnevezése. Ezek közül a legfontosabb a glutenin, (ami minden gabonában megtalálható), a gliadin és az adott fajra jellemzően a rozsban előforduló szekalin, vagy az árpában jelen lévő hordein, a zabban pedig az avenin nevű fehérje (a zabban nincs gliadin, csak glutenin).

A gabonafehérjékre érzékeny beteg az érintett gabonákat semmilyen más formákban sem fogyaszthatja. A kórkép továbbá nem tévesztendő össze a búza allergiával, mely a búzafehérjékre adott akut immunreakció, ami súlyos esetben allergiás sokkhoz is vezethet. Ebben az esetben már a liszt belégzése, vagy a bőrön keresztüli érintkezés is okozhat allergiás rohamot

Azonban sokkal többen hiszik azt magukról, hogy lisztérzékenye, allergiások, mint ahánynál valóban a gabona okozza problémát. Terjedő álhírek, félinformációk alapján sokan kavarodnak bele a dologba, teljesen.

Egy konkrét eset a glutén körüli hisztériáról:

Egy nő jött hozzánk emésztőrendszeri tünetekkel. Főként a puffadás zavarta, és (a neten terjedő információk, egyéb tünetek alapján) úgy gondolta, hogy „biztos a glutén a hibás”. Az állapotfelmérés során kiderült, hogy semmiféle allergiája sincs, és sem a búzával, sem a gluténnel nincs semmi problémája. A tüneteket teljesen más okozta. Megbeszéltük a teendőket és megnyugodott.

Két hónap múlva visszajött és azt mondta:

• • Mégis csak a gluténnal van a probléma!
  • Biztos, hogy nem – válaszoltam. Mit tapasztalt?
  • Hát, amióta nem eszem ezeket a bolti kenyereket, azóta jobb.
  • Na, várjon csak! Teljesen megszűntek a panaszai, vagy csak jobb? Mert olyan nincs, hogy csak kicsit vagyok allergiás! Vagy reagál a szervezet az anyagra, vagy nem – mondtam neki.
  • Hát egy kicsit jobb, de még néha puffadok – válaszolta.
  • És mit eszik most? Ilyen gluténmentes vacak, műkenyeret?
  • Nem! Én sütöm otthon magam, teljes kiörlésű tönkölylisztből! – jött a meglepő válasz.
  • Na, várjon csak! Abban több glutén van, mint a bolti, ócska lisztből készült kenyérben – közöltem vele.
  • Már pedig a bolti kenyértől bajom van, az otthonitól pedig semmi – mondta.

Közben az is kiderült, hogy a sima lisztből készült tésztát és a süteményeket is megeszi probléma nélkül, csak néha, kicsit puffad – valami mástól és nem akkor, amikor lisztet eszik.

Tehát megsem a glutén a probléma!

Mi a gluténérzékenység oka?

A lisztérzékenység (cöliákia) a nem megfelelően lebontott gabonafehérjék bomlása okozta túlterhelésre adott immunreakció. A le nem bontott fehérjék a vékonybél első szakaszában (patkóbél-nyombél) erjedésnek indulnak és gyulladást okoznak a bélfalon. Súlyos esetben ez a gyulladás a bélrendszer más részeire is kiterjedhet. A folyamatos gyulladás azonban károsítja a bélnyálkahártyáját és a tápanyagok felszívódásáért felelős bélbolyhok is lepusztulhatnak.

A hosszabbtávú terhelés miatt az immunrendszer érzékenyebben reagál a terhelő anyagra, és immunsejtek felszaporodnak a gyulladásos területen és szervezet ellenanyagokat, antitesteket kezd termelni a gyulladást okozó fehérjék ellen. Innentől kezdve ezek az ellenanyagok már állandóan jelen vannak az adott terület szöveteiben és a vérben is. Ennek következtében, ha a legkisebb mennyiségű terhelő anyaggal találkozik a szervezet, az immunrendszer azonnal (20-30 percen belül) reagál, és megjelennek a tünetek. (Forrás)

A hangsúly a „legkisebb mennyiségen” van. Olyan nincs, hogy másnap, órák múlva, hogy kicsit vagyok allergiás valamire. Az immunrendszer készenlétben áll, és vagy reagál, vagy nincs terhelés. Ha nincs azonnali immunreakció, akkor nincs allergia, legfeljebb intolerancia. Az intolerancia és az érzékenység azonban nem immunreakció, hanem az emésztőrendszer túlterhelésének a következménye. Ilyenkor bármit ehet, – amíg túlzásba nem viszi. Ez nem lisztérzékenység.

Sokszor azonban nem is arra fog az immunrendszer ellenségként reagálni, amivel folyamatosan túlterheljük. Könnyen lehet, hogy az egyéb fehérjék túlzott fogyasztása terheli túl a szervezetet és a glutén (gabonafehérje) csak „az utolsó csepp a pohárban”, amitől a szervezet besokall, és az immunrendszer túlreagál.

A lisztérzékenység tünetei

A bélben zajló állandó gyulladás következménye lesz a hasmenés, a bélbolyhok károsodása, annak következménye pedig a felszívódási zavar és a fogyás. Ezek a lisztérzékenység elsődleges tünetei. A lisztérzékenység klasszikusan hasmenéssel, ezzel együtt járó puffadással és zsírszékeléssel jár; a széklet ilyenkor fényes, sárgás, nagyobb tömegű és a szokásosnál bűzösebb.

Ha nincs hasmenés, akkor a glutén nem okoz gyulladást, irritációt a bélrendszerben, tehát nincs lisztérzékenység (cöliákia).

Az alapvető tünetekhez társulhat még „bélmorgás”, hasi fájdalmak, amit sokszor irritábilis bél szindrómaként (IBS)  diagnosztizálnak, de akár székrekedés is és csak a későbbi szövettani vizsgálat mutatja meg, hogy valójában a lisztérzékenység okozza a tüneteket.

Mivel lisztérzékenységnél elsősorban a vékonybél kezdeti szakasza sérül, az innen vett szövettani vizsgálat eredménye mutatja meg teljes bizonyossággal a lisztérzékenységet. Ilyenkor az irritált szövetben nagy számban kimutathatók a glutén ellen termelt IgA antitestek. Ha nincs antitest, nincs allergia és az eredmény negatív.

Mivel a le nem bontott glutén károsítja a vékonybél bélbolyhait, így csökken azok tápanyagfelszívó képessége és vitaminhiány is kialakulhat, aminek a következménye például a fáradékonyság, a fejfájás, az  immungyengeség is lehet, – de ezeket a tüneteket sok más probléma is okozhatja (nagyon gyakran a hisztamin).

A fenti tünetek sokrétűek, és mivel számtalan más probléma is okozhat hasonlókat, tehát nem biztos, hogy a tünetekért a glutén a felelős. Ez egyetlen biztos diagnózist a szövettan adja.

A változatos tünetek miatt a lisztérzékenységnek több változatát határozták meg. Valójában nem tudományos bizonyítékok alapján, hanem egy konferencián történő megbeszélés eredményeként. A legfontosabb kategóriák:

• Klasszikus cöliákia – Felszívódási zavar, hasmenés, fogyás, zsírszékelés.
• Nem klasszikus cöliákia – Nincs felszívódási zavar, de a többi tünet jelentkezhet. (Amit bármi más is okozhat.)
• Ezenkívül megkülönböztetnek egyéb változatokat is, pl. az úgynevezett nem-cöliákiás lisztérzékenység, de ezeknél nem bizonyított, hogy az adott esetben valóban a glutén a kiváltó ok, mivel a tünetek mellett is negatív minden teszt. (Forrás)

Ez utóbbi esetet nevezik még a “cöliákiás betegségben nem szenvedő, glutént kerülő embereknek” is. Ebben az esetben a gluténtartalmú ételek elkerülésével egyéb táplálkozásbeli változások is történnek, – és ez eredményez állapotjavulást, nem pedig a glutén elhagyása. Erről itt olvasható egy tudományos bejegyzés.

A lisztérzékenység jelenleg nem gyógyítható, az egyedüli hatásos kezelés az életen át tartó gluténmentes diéta. Ha azonban diétával sem szűntek meg teljesen a panaszok, akkor valószínűleg – nem is a glutén okozza a problémát!

Sokan szigorúan tartják a gluténmentes étrendet, (mert lisztérzékenynek gondolja magát) és javul is az állapotuk, azonban reggelire „gluténmentes” zabpelyhet esznek. Azonban ilyen valójában nincs. Ez csak annyit jelent, hogy olyan üzemben csomagolták a zabot, ahol más gabonafélét nem csomagolnak, azonban a zab maga is gabona és önmagában is tartalmaz gabonafehérjét, vagyis glutént.  Tehát eszik glutént, még sincs tünet = nem lisztérzékeny.

Más nagyon szigorúan, szinte mániákusan tartja a diétát, – és mégsem javul az állapota, vagyis itt sem a glutén a felelős a tünetekért.

Sokszor pedig pontosan a gluténmentes diéta, a gluténmentes ételek okoznak emésztőrendszeri tüneteket, pl. puffadást, székrekedést, hasfájást és gyomorsavproblémákat. Akkor most mitől is van rosszul? Erről itt olvashat részletesen.

Több olyannal is találkoztam, aki csak részben tartja a diétát (annak mi is az értelme?) és néha vannak tünetei, néha meg nincsenek, függetlenül attól, hogy éppen mit evett.

NEM glutén!

Nem kell minden tünetért a glutént hibáztatni, még ha ez manapság olyan nagy divat is.

A lisztérzékenységhez hasonló tüneteket, – tehát hasmenés, bélgyulladás, felszívódási zavar, puffadás, székrekedés, stb. – nagyon sok más probléma is okozhat. Leggyakrabban:

• a lassú emésztés (ami következménye a pangás, erjedés, ami bélgyulladást és puffadást, valamint székrekedést is okoz),
• a vízhiány (ami lassú emésztést okoz),
• a tejcukor (laktóz) és a nehezen emészthető tejfehérje (kazein),
•  a szója, – ami nagyon sok mindenben van, pl. a bolti kenyérben, péksüteményekben is (ami lassítja az emésztést, gyulladást okoz és önmaga is allergizálhat),
•  a hisztamin intolerancia  (ami a fehérje erjedés következménye és a lisztérzékenységre jellemző tünetek mindegyikét okozhatja),
• a túlzott fehérjefogyasztás  (a felesleges, le nem bontott fehérje erjed a belekben és okoz gyulladást),
• és nagyon sok „gyógyszer” is (olvassa el a Betegtájékoztatót).

Összefoglalva

A lisztérzékenység fő tünete a glutén okozta bélgyulladás miatti hasmenés és az emiatti felszívódási zavar.

Emellett többféle egyéb tünetet is okozhat, de minden esetben kimutatható a vérből, vagy a szövetekből a glutén ellen termelt IgA antitest. Ha nincs az immunrendszer által termelt antitest, akkor nincs gluténérzékenység, allergia. Ebben az esetben a tüneteket más körülmény, összetevő okozza. A lisztérzékenység kimutatására alkalmas vizsgálatról itt olvashat.

A különböző bőrtesztek, vérből végzett intoleranciatesztek legfeljebb az aktuális terhelést képesek kimutatni, a lisztérzékenységet nem.

Az internetes diagnózis nem diagnózis! Csak a szövettani antitest vizsgálat eredménye a biztos!

Vagyis:

• Ha alkalmanként mégis fogyaszt glutént (gabonát) és nincsenek tőle tünetei, – akkor nem a gluténnel van a gond, nem lisztérzékeny.
• Ha szigorú gluténmentes diéta mellett sem szűntek meg teljesen a tünetei, – akkor nem a glutén a hibás, máshol kell keresni a tünetek okát.

Emésztőrendszeri problémákat alapvetően a táplálkozás okozza, de nem biztos, hogy az évezredek óta, a világ nagy részén fogyasztott kenyér a hibás.

Azonban sokan mégis azt tapasztalják, hogy a glutén elhagyásával csökkentek, elmúltak a tüneteik. Azonban, ha alaposan végiggondolja, akkor valójában nem csak a gluténtartalmú ételeket hagyta el, hanem ezzel sok mást is változtatot a táplálkozásán, és nem a glutén, hanem az új táplálkozás következménye az állapotjavulás.

Azonban a kenyértől mégis jelentkezhetnek a fenti tünetek, de itt sem a glutén a probléma, – és nem is a búza. Hogy mi is a baj a kenyérrel és a gluténnal, arról itt olvashat.