A vastagbél- és végbélrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség. Magyarország ebben is a világelsők között van, évi 7-8 ezer új esettel, – és nagyjából ennyien meg is halnak miatta.

A vastagbélrák (kolorektális daganat) kialakulásának pontos okát az orvostudomány nem ismeri, de egyre több bizonyíték van arra, hogy a kiváltó ok szinte mindig az életmódban és a táplálkozásban keresendő. Valójában az emésztőrendszeri problémák mindig a táplálkozással vannak kapcsolatban. A genetikai tényező (az öröklött hajlam) legfeljebb csak fokozza a kialakulás esélyét, de az elsődleges ok a belekben kialakuló gyulladás.

Régebben azonban még nem volt ilyen gyakori a vastagbélrák, mint ma. Táplálkozásunk azonban gyökeresen megváltozott az elmúlt 60-80 évben és a daganatok előfordulása is ekkor kezdett emelkedni. A legújabb kutatások is azt igazolják, hogy szoros összefüggés van az emésztőrendszeri daganatok és a mai – túlzott – fehérjefogyasztás között. Erről egy új kutatás itt olvasható: https://www.medicalnewstoday.com/articles/colon-cancer-might-dietary-changes-help-starve-tumors

Ez a fajta daganat nem egy egyszeri betegség miatt alakul ki, hanem évek, évtizedek folyamatos rossz táplálkozásának, a bélrendszer állandó terhelésének a következménye. Ezért leggyakrabban 50 éves kor után diagnosztizálják, bár a kialakulása már jóval előbb is elkezdődhet.

Jellemző rá, hogy nagyon sokáig nem okoz komoly tünetet – bár emésztési problémák már évek óta fenn álhatnak -, és amikor már a tünetek is jelentkeznek, akkor már a baj is nagy.

Ha már a daganat szétterjedt, áttétek is kialakultak, akkor a hosszútávú túlélés esélye minimális – főleg, ha a kiváltó okok meg sem szűnnek.

Sajnos a legtöbben a daganatok kialakulását, még mindig egy olyan betegségnek tekintik, amivel szemben tehetetlenek vagyunk. Ez azonban egyáltalán nem így van!

Miért pont a vastagbél?

Ahhoz, hogy megértsük a vastagbél-, végbélrák kialakulását, lássuk először, hogy mi is a feladata ennek a szervnek, hogyan is emésztünk:

Az ételek megemésztése a szánkban, a rágással kezdődik. Itt aprítjuk és hígítjuk fel az ételt. Innen a gyomorba jut, ahol a gyomorsav mindent szétmar és az ételből egy híg folyékony pép keletkezik. (Ha a gyomor jól működik.)

Ez a pép keveredik majd lejjebb, a patkóbélben a lebontó enzimekkel, és ekkor alakul át a megevett étel hasznosítható tápanyagokká. Itt közömbösítjük a gyomor savasságát is és ami innen tovább jut az már (optimálisan) egy semleges, enyhén lúgos híg folyadék lesz. A szükséges tápanyagok a vékonybélben szívódnak fel a vérbe, míg a felesleges és emésztetlen anyagok tovább haladnak a vastagbélbe.

A vastagbél teljes hossza nagyjából másfél méter. Az elején a hasznos bélbaktériumok még lebontják azt, amit ebből a maradékból hasznosítani tudnak, majd a felesleges salakanyagok a vízszintes felső és alsó (szigma) bélszakaszokban besűrűsödnek. A bélmozgást ezt továbbítja a végbélbe, ami kiváltja az ürítési ingert. (Az emésztőrendszer működéséről bővebben itt olvashat.)

Tehát a vastagbélben sűrűsödnek, koncentrálódnak azok a feleslegesen bevitt, le nem bontott, nem megemésztett, esetleg mérgező anyagok, amelyektől a szervezet próbál megszabadulni. Ha azonban ez nem sikerül elég gyorsan és hatékonyan, akkor ez a „szemét” a vastagbélben bomlásnak, savas erjedésnek indul és felmaródást, gyulladást okoz.

Ezen az irritált bélfalon már megtudnak telepedni a bélben természetesen is megtalálható baktériumok, ami újabb – most már fertőzéses eredetű – gyulladást, fekélyt okozhat. A bélgyulladásokról – colitis, Crohn – itt olvashat bővebben. Ezeket az emésztőrendszeri gyulladásokat a mai orvoslás nem tudja gyógyítani, legfeljebb csak a tüneteket próbálják enyhíteni.

Amikor a szervezet ezt a gyulladást nem képes megszüntetni (az állandó, folyamatos újabb terhelés miatt), a gyulladásos területet körbe zárjuk – hogy az ne terjedjen tovább – és góc keletkezik. Ilyen góc például a nyálkahártyán kialakuló polip, ami az irritált, gyulladt terület fokozott megvastagodása, – gyakorlatilag egy védőfal a terhelt területen.

A gyulladás miatt körbezárt gócban, – ” szemétdombban” – azonban rákos sejtek is megtelepedhetnek. Amíg azok oda be vannak zárva, addig nincs semmilyen komoly tünet, de az immunrendszer sem észleli, hogy mi van az elzárt területen.

A továbbiak már csak az újabb terhelésektől és az immunrendszer állapotától függnek. Ha megszűnik az állandó terhelés, mérgezés, akkor a szervezetnek újra lesz kapacitása arra, hogy felszámolja ezt a gócot. Ha azonban a terhelés is folyamatos és az immunrendszert más dolgok is terhelik, akkor csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg a daganatos tünetek. (A daganat okai)

Miből lesznek a bélrendszerre káros, mérgező, rákkeltő anyagok?

Egyszerűen abból, amit megeszünk.

A vastagbélrák tünetei

A daganat a vastagbél bármelyik szakaszában kialakulhat. Leggyakrabban azonban a végén, – a szigmabélben és a végbélben – ahol a legkoncentráltabb a salakanyag -, és az elején (a vékonyél és a vastagbél kapcsolódásánál fordul elő.

Egyszerűen fogalmazva: attól lesz bélrendszerben daganat (gyulladás), ami berothad a belekbe, vagyis a feleslegesen evett, nem megemésztett ételtől.

A béldaganatnak nincsenek egyértelmű kezdeti tünetei. Ezért is tud sokáig megbújva növekedni, terjedni. Sok olyan tünet utal viszont arra, hogy nem működik rendben az emésztés. Ezek nem jelentik azt, hogy ezekből daganat is lesz, de ezeket már figyelmeztető jelnek érdemes tekinteni és a lehető leggyorsabban tenni kell ellene. (Először is változtatni a táplálkozáson.)

A legfontosabb figyelmeztető jel (de ez sokszor már késői jelzés) a véres széklet.

Nem világospiros (az inkább aranyér, vagy berepedés következménye), hanem sötét, nagyobb mennyiségű vér ürülése. (Ez az alvadt vér miatt fekete is lehet.) Ilyenkor ajánlott azonnal orvoshoz fordulni.

Néha azonban vér csak nagyon kis mennyiségben, nem látható formában van jelen, ami csak székletvér teszt segítségével mutatható ki, de ez már a komolyabb bélkárosodás jele. (Forrás)

Egyéb figyelmeztető jelek:

• Régebb óta fennálló híg hasmenés, vagy székrekedés, illetve ezek gyakori váltakozása. Ez más emésztési, életmódbeli probléma is okozhatja, de ezt már figyelmeztető jelnek érdemes tekinteni, mivel ezek a gyulladás-daganat kiindulási tünetei is.
• Gyakori nyálkás széklet. – Ez a bél védő nyálkahártyájának a károsodását jelzi, ami a gyulladás, erjedés következménye.
• Állandó puffadás, fokozott gázképződés – ez leginkább a pangás, az erjedés következménye.
• Hasi fájdalom, bélgörcsök – ez a belekben zajló gyulladás, felmaródás következménye, puffadás is okozhatja.
• Megmagyarázhatatlan alhasi fájdalom, kellemetlen érzés, miközben a fizikai vizsgálatok (pl. UH) nem mutat elváltozást. Ez a megnagyobbodott nyirokcsomók következménye is lehet. A nyirok szűri meg a bélből származó méreganyagokat, gyuladásból származó bomlástermékeket. A megduzzadt nyirokcsomók pedig nyomhatják a környező szerveket, idegeket.
• Gyors fogyás – változatlan étkezés mellett. Ez jelezheti azt is, hogy az ételt nem tudja megemészteni, a tápanyagok nem szívódnak fel. Esteleg a szaporodó rákos sejtek használják el a szervezet tápanyagait.
• Indokolatlan gyengeség, fáradékonyság – főleg, ha emésztési problémákkal társul. Ez lehet tápanyaghiány, a le nem bontott, erjedő ételből keletkező mérgezés, vagy az immunrendszer túlterhelésének a következménye is.

Végbélrák esetén is hasonlóak a tünetek, de itt még jellemző a folyamatos székelési inger is, – ami a növekvő daganat okozta irritáció, nyomás is lehet. Itt is lehet vérzés, ami világosabb, mint a bél felsőbb részeiből származó alvadt vér. Az az aranyértől úgy különböztethető meg, hogy az érgyulladás mindig fájdalommal jár, míg a daganat nem okoz fájdalmat. (Forrás)

A fenti tünetek – mint látszik -, igen általánosak ezért pusztán ezekből még nem állapítható meg, hogy daganat áll-e a háttérben. Mindenesetre ezek egyike sem normális, így, ha ezeket tapasztalja érdemes átgondolni a táplálkozását.

A béldaganat megállapítása

Orvosi szempontból a diagnózis elsődleges eszköze a vastagbéltükrözés, a kolonoszkópia. Azonban ennek is meg vannak a jelentős hátrányai.

Először is maga a vizsgálat egyáltalán nem veszélytelen, mivel a vizsgálat is okozhat sérülést, gyulladást a bélben, de akár perforácót, szakadást is.

A béltükrözés során csak a bél belsejét, hámszövetét (a cső belső falát) látják, a bélfalban, vagy az a mögötti – nyirokcsomókban és a bél külső felületén levő – elváltozást ez nem mutatja ki. Emiatt még a rendszeres szűrővizsgálattal sem biztos, hogy időben észlelik az elváltozást.

A bélfalon gyakran alakul ki polilp. A bélpolip egy jóindulatú sejtburjánzás, ami az irritált, gyulladt szöveteket védi a további károsodásoktól. Gyakorlatilag olyan, mint amikor egy műtéti heg megvastagodik. A vastagbélpolip még nem rák!

A bélpolip jelenléte viszont már figyelmeztető jelnek tekinthető, mert ez azt jelzi, hogy gyakran alakul ki kisebb felmaródás, gyulladás a bélben és ezért hozta létre a szervezet ezt a védőburkot.

Amerikai vizsgálatok szerint a vastagbélrák legalább 80%-ban nyirokeredetű. A nyirokrendszer feladata, „szennyvíz” elszállítása, szűrése, ideiglenes tárolása. Amikor a széklet besűrűsödik és a szervezet folyadékot szív vissza, és az innen származó bomlástermékeket a nyirokcsomók gyűjtik be, szűrik meg, hogy az ne kerülhessen közvetlenül  véráramba. A nyirokrendszer túlterhelése (pl. vízhiány) miatt a nyirokcsomók telítődnek és táptalajként szolgálhatnak a vastagbél gyulladásából származó rákos sejteknek. A túlterhelt nyirokrendszer miatt az „eldugult” nyirokcsomókban az esetleges rákos sejtek elszaporodhatnak. Ha pedig a nyirokterhelés és a bélterhelés folyamatosan fennáll, akkor a rákos sejtek szétterjedhetnek a környező nyirokcsomókban, vagy átterjed a bélfalra. Ekkor jelenik meg ott a daganat.

Vérből is kimutatható, hogy a szervezet küzd-e rákos sejtek ellen. Az immunrendszer speciális immunsejteket termel az adott típusú rákos sejtek ellen és ezt tumormarker vizsgálattal lehet ellenőrizni. Az emésztőrendszeri daganatokat a CEA értéke jelzi. Ez csak akkor jelent bajt, ha értéke tartósan magas, vagy éppen tünetmentes állapotban is jelentősen emelkedett. (A tumorjezőkről bővebben itt.)

Ezenkívül a Septin 9 speciális fehérje vérben levő szintje is jelzi a bélben zajló sejtnövekedés mértékét.

A vastagbél-, végbélrák kezelése

Orvosi szempontból egyetlen lehetőség jöhet szóba – a műtét. Mivel a daganatot gyógyítani nem tudják, a legegyszerűbb az észlelt daganat mielőbbi eltávolítása, kivágása, a körülötte levő bélszakasszal és a csatlakozó nyirokcsomókkal együtt. Ha a daganat a végbél záróizmát is érinti, akkor azt is kivágják és a végbelet a hasfalon vezetik ki (stoma).

Ezenkívül a kezelési protokoll előírja a kemoterápia és/vagy sugár kezelés alkalmazását is. Ez még indokolt is lehet, ha a daganatot nem sikerült teljes egészében eltávolítani, azonban ha már eltávolították a daganatot, akkor mit sugaraznak, mit mérgeznek meg? Bővebben a daganatkezelésekről itt olvashat.

Ma nálunk szokássá vált, hogy (ha nem sürgősségi műtétről van szó) előbb inkább adnak néhány kemo-t, „hátha összébb zsugorodik a daganat”. Ennek azonban semmi értelme, hiszen a kemo sem szünteti meg a rákot és ezért úgyis műtétre kerül majd sor. Ekkor viszont már egy megmérgezett szervezetnek, legyengített immunrendszernek kellene regenerálódni a műtét után és harcolni a maradék rákos sejt ellen. Legjobb lenne a daganatot minél előbb eltávolítani, hogy ne tudjon tovább növekedni, terjedni.

Terjedés, áttét esetén is szükség lehet utókezelésre, mert az csökkentheti a 3 éven belüli kiújulás esélyét. (Forrás)

Azonban egyik eljárás, kezelés sem ér semmit, és a daganat biztos kiújul, ha a kiváltó okot nem szüntették meg. Ez azonban nem orvosi feladat, mert a megoldás az eddigi – bajt okozó – táplálkozás megváltoztatása.

Mivel orvosilag gyógyítani nem tudják, ezért a legjobb megoldás – a megelőzés.

…és ha már megtörtént a baj, akkor életmódváltással legalább az újabb daganat kialakulását kell megelőzni.

A vastagbélrák okai

A daganatra való hajlamot lehet örökölni, de a betegséget magunknak csináljuk! …és ha ugyanazt az életmódot folytatjuk, mint a szüleink, jó eséllyel ugyanazok lesznek a betegségeink is.

A bélrendszeri daganatok kiindulása mindig egy kisebb-nagyobb, visszatérő, vagy folyamatosan fennálló  gyulladás. A vastagbélben és a végbélben az okoz gyulladást, amit nem emésztett meg rendesen, nem lett belőle hasznosítható tápanyag – tehát feleslegesen ette -, nem is tudja megfelelően kiüríteni, így az bomlásnak indul a belekben, majd besűrűsödik és megáll a vastagbélben. (Forrás)

Az emberi szervezet legkönnyebben leggyorsabban a szénhidrátokat bontja, hasznosítja, majd a zsírokat és legnehezebben a fehérjéket emésztjük meg. A problémát leggyakrabban az emésztetlen fehérje okozza.

Egy új kutatás szerint, (amit több mint 170 000 személy bevonásával végeztek) férfiak esetében a növényi alapú étrend egyértelműen (22%-kal) csökkentette a béldaganatok esélyét. (Forrás)

Ez nem az jelenti, hogy a kedvező eredményeket elért személyek egyáltalán nem ettek húst, hanem csak annyit, hogy több zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és olajos magvakat fogyasztottak, mint a többségében állati fehérjét fogyasztó társaik.

A nők esetében nem volt ilyen egyértelműen nagy különbség. Ez abból is adódhat, hogy a nők – jellemzően – eleve több növényt és kevesebb húst fogyasztanak, mint a férfiak. Az eredeti tanulmány itt olvasható: https://bmcmedicine.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12916-022-02623-7

Egyre több kutatás erősíti meg, hogy egyértelmű összefüggés van a feldolgozott húsok (pl. füstölt áruk, felvágottak) és a vastagbélrák előfordulása között. [ Forrás ] Vagyis a sült hús kevésbé hajlamosit a rákra, mint a kolbász, – bár minden a mennyiségen múlik, mert a belekbe a meg nem emésztett, vagyis feleslegesen megevett hús fog berothadni. Hogy mennyi húsra, fehérjére van szükségünk arról itt olvashat.

Most sokan mondhatják, hogy mi több száz éve eszünk kolbászt, ez a hagyományos táplálkozásunk része. Csakhogy régen nem volt mindennap, minden étkezésnél hús az asztalon! Télen volt disznóvágás és a füstölt húsokat jellemzően csak tavaszig fogyasztották (addig tartott ki), nem egész évben. A mai magyaros táplálkozás 100 évvel ezelőtt még ünnepi, lakodalmi ételnek számított volna, és sokan ma ezt eszik – minden nap. Akkor már nem is kell csodálkozni a daganat statisztikákon! A valódi hagyományos táplálkozásról itt olvashat.

Nem mellékes az iparilag hizlalt állatok húsában levő hormon– és gyógyszermennyiség sem. Ezekkel serkentik az állatokat hízásra, növekedésre, hiszen a csirke sem a napfénytől nő 38 nap alatt 3 kilósra és az sem normális, hogy a malac 90 nap alatt 100 kilót hízik (ezért nem eszi meg a tenyésztő a leadásra tartott disznót). Ön mit szeretne növeszteni?

A túlfinomított ételeken és a túl sok fehérjén kívül növeli a daganat esélyét a rosthiányos étrend is. A rostokat a szervezetünk nem képes lebontani, de fontos szerepük van abban, hogy a salakanyagokat a bélrendszer gyorsan ki tudja üríteni. A gyümölcsökben, zöldségekben levő természetes rostok gyakorlatilag tisztán tartják a vastagbelet, gátolják a pangást, a lerakódást ezzel pedig a gyulladások kialakulását.

Fokozza még a daganat esélyét a túlsúly (ez is a táplálkozás következménye), a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a rendszeres gyógyszerszedés is. Például általánosan felírt vérnyomáscsökkentők, nyugtatók és más szerek szinte mindegyike okozhat (és okoz is) emésztési zavarokat. Ha ezen mellékhatások mellett meg az előbbi hajlamosító tényezők is fenn állnak, akkor nem kell csodálkozni a betegség kialakulásán.

A megoldás, segítség

Mivel az emésztőrendszeri problémákat elsősorban az eddigi táplálkozás okozza ez az első, amin változtatni kell! A hagyományos táplálkozás leírásánál megtalálható az egészséges táplálkozás összetétele, arányai; nagyszüleink, dédszüleink táplálkozása, – és ha nekik bevált 80-90 éves korukig, akkor nekünk sem fog ártani.

Ha már kialakult a daganat, akkor pedig az a legfontosabb, hogy „ne etessük a rákot”, tehermentesítsük az emésztőrendszert és ezzel is segítsük a regenerációt. A Gyógyító táplálkozás – daganatellenes étrend–nél, megtalálható a kerülendő és javasolt ételek listája, valamint két étrend is olvasható: az egyik aktív daganat esetére, a másik pedig egy megelőző étrend.

Nagyon fontos az elegendő víz is. A megfelelő vízfogyasztással nem pang, nem sűrűsödik be túlságosan a széklet, és így  több lehetőség van a salakanyagot, méreganyagok kimosásához is.

Kiegészítők

Béltisztító, erjedést gátló hatása van a zöld növényeknek. A zöld színt adó klorofill fertőtlenítő, sebgyógyító hatású. Amellett a növények rosttartalma segíti a bélmozgást, gátolja a pangást.

Hatékony béltisztító, bélregeneráló szer a Chlorella alga. Összetételénél fogva erőteljes béltisztító, „lúgosító”, erjedésátló hatású.  Tápanyagtartalma segíti a sebgyógyulást, a szövetregenerálódást.

Segíthet még a megfelelő (bélben oldódó) probiotikumok szedése is. Ha a vastagbélben élő baktériumok között a „jók” vannak túlsúlyban, a gyulladást okozó kórokozók kisebb eséllyel tudnak túlszaporodni. Ez azonban nem segít ha pangás, savas felmaródás is van.

Fontos a megfelelő rostbevitel is. Ezt azonban érdemes természetes formában az ételekkel (teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, olajos magvak) bevinni és nem kiegészítőként. A pluszként bevitt lágy rostok (zabkorpa, útifűmaghéj) is segítik a béltisztítást, de ezek sok folyadékot képesek megkötni, így ezek mellé a folyadékbevitelt is növelni kell.

A többi pedig a táplálkozáson múlik!