– melyik a legjobb probiotikum és a mikrobiom teszt értelme

Nagy divat lett mostanában a bélflórával, a mikrobiommal foglalkozni, így egyre több probiotikum is kerül a forgalomba és egyre többen csináltatnak microbiom-tesztet.

Azonban még a szakemberek között is vita van, hogy van-e értelme a probiotikumoknak és a tesztnek, vagy csak üzlet az egész (de milyen jó üzlet!).

A microbiom-teszt sem létezett 10 évvel ezelőtt, ma viszont már egyre több cég foglalkozik vele – hiszen igény van rá. De értelme is van?

Bélflóra és az orvoslás

A tudomány csak nagyjából 15 éve kezdett el részletesebben foglalkozni az emberi bélflórával (ma divatos néven mikrobiommal, hivatalosan pedig mikrobióta a megnevezés), ezért a legtöbb ma praktizáló orvos semmit sem tanult erről; az orvosi tankönyvek egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen foglalkoznak a témával. Emiatt a mai orvosok is leginkább az internetről szerzik be a „tudásukat”, – akárcsak Ön.

A probiotikum szedésről is vita van az orvosok között. Egyrészt azért, mert nagyban eltérő tapasztalatokról kapnak visszajelzéseket a pácienseiktől, így van akinél kimutatható, észrevehető a probiotiumok kedvező hatása, míg más betegeknél semmilyen hatást sem tapasztaltak.

Másrészt pedig a probiotikumok nem gyógyszerek „csak” étrend-kiegészítők, amivel a legtöbb orvos nem foglalkozik, nem ért hozzá, nem tartja bizonyítottnak, biztonságosnak. Így azután van aki javasolja a bélflóra „helyreállítást”, míg mások azt mondják, hogy ezt kapszulák nélkül is megoldotta az emberi szervezet az elmúlt több százezer évben.

Mi akkor a valóság?

Mikrobiom, avagy az emberi bélflóra

A mikrobiom ma egy felkapott kifejezés, de valójában nem (csak) a bélflórát jelenti.

A mikrobiom (mikrobióta) baktériumok és más egysejtű élőlények életközösségét jelenti. A test különböző területein másfajta baktériumok élnek, tehát külön mikrobiom van a szájban, a bőrön, sőt a bőrfelszín különböző területein és a bélrendszerben is. Ezenkívül vannak még óceáni mikrobiomok, talaj mikrobiomok és levegő mikrobiomok is.

Valójában több mikroba van bennük és rajtunk, mint ahány sejtből áll az egész emberi test. (forrás) A legtöbb azonban a bélrendszerben, legfőképpen a vastagbélben él.

Az emberi bélrendszer nagyjából 7-8 méter hosszú. Ebből kb. 5-6 méter az alapvetően steril vékonybél, és ezután következik a nagyjából 1,5 méteres vastagbél. Hogy hogyan működik az emésztőrendszerünk, arról itt olvashat.

A bélflóra vagyis a mikrobiom baktériumokból, vírusokból, gombákból és egyéb egysejtű élőlényekből tevődik össze. Több mint 90%-át azonban különböző baktériumtörzsek alkotják. A vastagbélben eddig nagyjából 1000-1500 fajta baktériumot azonosítottak be. Ezek legnagyobb része úgynevezett nem patogén, vagyis semleges baktérium, másik része kórokozó, a harmadik csoportot pedig a „hasznos” baktériumok alkotják.

Azért tekintjük ezeket „hasznosnak”, mert ezek a bélbe került lebontandó tápanyagokból – melléktermékként – számunkra is hasznos, fontos anyagokat állítanak elő.

A semleges baktériumok is lebontják az ételmaradékot, de nem termelnek semmi számunkra fontos anyagok. Legfontosabb szerepük valójában az, hogy elveszik a helyet és a tápanyagot, a „rosszaktól”, vagyis a gyulladást okozó baktériumoktól.

A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű, mert a „jók” és a „semlegesek” is képesek gyulladást okozni, – ha a környezeti feltételek, az életkörülményeik úgy alakulnak.

Jelenleg 14-18 fajta hasznos baktériumot azonosítottak be (ki, mit tekint hasznosnak), ezek közül 7 baktériumtörzs alkotja a bélflóránk 90%-át és a többi összesen 10%. (Bővebben itt.)

Minden ember bélflórája egyedi, azonban a bélflóra összetétele a születésünktől fogva folyamatosan változik, alkalmazkodik a körülményekhez. A bélrendszerben kialakuló körülményeket pedig elsősorban a táplálkozásunk alakítja. Tulajdonképpen csak azok a baktériumok tudnak elszaporodni, amelyeknek az általunk elfogyasztott ételből jut tápanyag. Vagyis gyakorlatilag a bélrendszerünkben azok a baktériumok szaporodnak el – amiket etetünk. (Forrás)

A bélbaktériumok legfontosabb szerepe az, hogy lebontanak bizonyos – az emberi szervezet számára emészthetetlen – összetett szénhidrátokat, rostokat. Emellett ártalmatlanítják az emésztetlenül a vastagbélbe került fehérjéket, zsírokat.

Melléktermékként pedig fontos, rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő, valamit bizonyos vitaminokat (B1, B9, B12 és K vitamin), illetve ezek elállításához szükséges enzimeket hoznak létre.

Az egészséges bélflóra, az optimális mikrobiom

Na, ilyen nem létezik!

Illetve létezik, – a mindenki számára éppen aktuális, egyedi állapotban. Valójában nincs egységes meghatározása az egészséges bélflórának.

Minden ember mikrobiomja más. És ellentétben mondjuk génjeinkkel, amelyek életünk során nagyrészt rögzülnek, a bélflóránk bakteriális összetétele folyamatosan átalakul olyan tényezők hatására, mint az életkor, a táplálkozás, az életmód, a hormonális változások, sőt még az is hatással van rá, ahol élünk.

Tehát nincs állandó, nincs optimális mikrobiom – mert az folyamatosan változik. (forrás)

Mikrobiom tesztek 

A ma divatos mikrobiom teszteket eredetileg bélgyulladásos beteg részére fejlesztették ki, például Crohn-betegség esetén. A cél az volt, hogy az állandó hasmenés esetén pontosabban be tudják azonosítani azokat a kórokozókat amelyek túlszaporodtak és gyulladást okoznak, illetve ezzel a módszerrel meg lehet állapítani, hogy mi a legjobb módszer a bélflóra regenerálására, melyek azok a konkrét hasznos baktériumok, amelyekre az adott betegnek éppen szüksége van.

Tehát a microbiom teszt arra való, hogy ne általánosságban kezeljék a krónikus bélgyulladást széles spektrumú antibiotikumokkal és általános probiotikumokkal, hanem hatékony egyénre szabott terápiát lehessen kialakítani.

A módszer: A technika fejlődésével ma már DNS elemzéssel több mint 1500-féle baktériumtörzset is be lehet azonosítani a székletből vett mintából.

Ezután az adatalapú algoritmusok az adatokat egyesítik az éppen aktuális tudományos eredményekkel, és a különböző egészségügyi szempontokat összekapcsolják a bélbaktériumok feltételezett számával, eloszlásával. Gyakorlatilag az előre beprogramozott, kitalált irányelvek szerint értékeli a rendszer az eredményeket és ezt kapja meg a beteg.

Ezek az irányelvek (protokollok) viszont laboronként eltérek és folyamatosan változnak, így néhány év múlva az is kiderülhet, hogy az eddigi eredmények, téves elképzeléseken alapultak, hiszen a bélflóra és az egészségügyi állapot összefüggése ma még egy teljesen új, folyamatosan változó terület a tudomány számára. https://mybioma.com

Azonban egy új eljárásból mások is hasznot akartak húzni és más cégek is kifejlesztették a saját módszerüket tesztjüket és azt elkezdték széles körben reklámozni.

Mivel tesztekre nincs kidolgozva egységes szabályozási rendszer és minden cég kicsit más módszert alkalmaz, tehát a kapott teszteredmények nem hivatalosak, nem egységesek és egymással nem összehasonlíthatók. (forrás)

Tulajdonképpen más cég más típusú mikrobiom tesztjével akár teljesen más eredményeket is kaphatunk.

És jövő héten is mást – hiszen a bélflóránk folyamatosan változik.

A mikrobiom teszt eredménye gyakorlatilag csak egy pillanatfelvétel a bélflóránk aktuális állapotáról.

Tulajdonképpen a mikrobiom tesztek hasznos diagnosztikai eszközt jelentenek gyulladásos bélbetegségek esetén, de ma már mindenkinek javasolják (hiszen az üzlet az üzlet), akinek csak a legkisebb emésztési, bélrendszeri problémája van.

Azonban nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ezeknek a teszteknek a rutinszerű egészségmegőrzésben bármilyen haszna is lenne, mivel jelenleg nincs viszonyítási alap arra vonatkozóan, hogy hogyan néz ki egy „normális” bélmikrobiom.

A mikrobiom tesztek a kapott adatok alapján gyakorlatilag csak megsaccolják, hogy az Ön bélflóraösszetétele „normális”-e vagy sem. De mihez képest?

Egyes cégek még bélrendszeri pontszámot is megadnak és „személyre szabott” probiotikus vagy prebiotikus termékeket ajánljanak, vagy étrendi javaslatokat tesznek „a megfelelő mikroorganizmus-egyensúly fenntartása, helyreállítására”. Akkor mi is a „megfelelő”?

Mindez jól hangzik, a probléma az, hogy valójában azt sem tudjuk, hogy mit tekinthetünk egészséges bélflórának. Mivel a bélflóránk egyedi, így az is egyedi, hogy kinél mi a normális, mi az egészséges.

Tehát ha nem küzd krónikus bélgyulladásos hasmenéssel, akkor ezekből a tesztekből sok mindent nem tud meg, és amit megtudhat az is csak a pillanatnyi állapot és a bélflórája már a következő étkezés után is változni fog.

Ma a mikrobiom teszt leginkább annak éri meg – aki eladta.

További információk a tesztekről itt és itt.

Mellesleg ezekért a tesztekért még laborba sem kell menni. Bárki megrendelheti a neten a mintavevő készletet, otthon megcsinálja és a mintát elküldi a csomagoláson levő címre, majd küldik az eredményt. Ezt csinálják nálunk a nagy laborok is. Nem ők végzik a speciális DNS elemzést, valójában csak a továbbításban vesznek részt. Plusz pénzért.

Probiotikumok, avagy a bélflóra helyreállítás

A fentiekből kiderülhetett, hogy helyreállításra akkor van leginkább szükség, amikor a bélflóránk kórosan megváltozott, a hasznos baktériumok száma jelentősen lecsökkentek és elszaporodtak a kórokozók. Ez leginkább súlyos hasmenés, bélgyulladás esetén fordulhat elő.

Mivel nincs egységes bélflóra, így mindenkire egyformán hatékony probiotikum sem létezik.

Az alapelv az, hogy juttassunk le a vastagbélbe minél több jó baktériumot, hogy – jó eséllyel – kiszorítsák onnan a kórokozókat. Megtelepedni és elszaporodni ezek után úgyis csak azok fognak, amelyeknek jut hely és megfelelő tápanyag.

A legnagyobb probléma már ott kezdődik, hogy hogyan jutnak le a jó baktériumok a vastagbélbe. A bélflóránk ugyanis a szánktól számítva 6-8 méterrel kezdődik. Ahhoz, hogy ide bármi lejusson annak keresztül kell haladnia a gyomorban levő tömény sósavon. A gyomor egyik feladata viszont pont az, hogy azon semmi élő anyag (idegen fehérje, kórokozó, baktérium) ne juthasson át.

Akkor hogyan alakul ki a mikrobiom?

A baba a szülés és a szoptatás során megkapja anyja baktériumait, és továbbiakkal is találkozik a szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel, háziállatokkal és magával a baktériumokkal zsúfolt környezettel való érintkezés útján.

A baba fejletlenebb emésztőrendszerén ezek a baktériumok könnyebben átjutnak a vastagbélbe, mint egy felnőttnél. Később a vegyes táplálkozással egyéb baktériumok is bejutnak az emésztőrendszerébe és kialakul egy egyedi közösség.

A baktériumok legfőképpen a zöldségek és gyümölcsök emészthetetlen rostjaival jutnak el a vastagbélig. Mivel a rostok többségét nem tudjuk megemészteni, azokat a bélrendszer gyorsan továbbítja a lebontási szakaszból (gyomor-patkóbél) a vastagbél felé. A rostokat pedig pont a vastagbél bélbaktériumok képesek lebontani, ezért szaporodnak el ott. Ezért ebből a szempontból a leghasznosabb baktériumforrások a fermentált zöldségek. (Nem pedig a joghurt, vagy kefir, amit jó eséllyel már a gyomor lebont.)

Régebben a gyerekek is egyszerűen a kertből szedték össze a zöldségeket és ott ették meg helyben, legfeljebb vízzel lemosva. Így jutnak a talajban levő baktériumok a bélrendszerbe (a bélflóra nagy részét ilyen talajbaktériumok alkotják). A vegyszerekkel kezelt, fertőtlenített ételekből már nem jutunk hasznos baktériumhoz sem.

Mesterséges pótlás probiotikumokkal

A probiotikum készítményeknél tehát a legfontosabb szempont az, hogy a kapszulában levő baktériumok túléljék a gyomor savas közegét és közülük a legtöbb el is jusson a vastagbélig.

Ebből a szempontból a különböző probiotikus porok, folyadékok már ki is estek.

Leghatékonyabbak azok a kapszulák, amelyek kettős, saválló bevonattal rendelkeznek. Ezek a kapszulák elméletileg nem a gyomorban oldódnak, hanem a bélrendszerben, enzimek által bomlanak le. Ezenkívül a kapszulában levő granulátum is kap egy védőbevonatot, hogy a legtöbb baktérium jusson el a megfelelő helyre.

Ha viszont valakinek lassú az emésztése, akkor jó eséllyel a kapszula vagy nem oldódik fel, vagy már a pangó gyomortartalomban lebomlanak.

A másik fontos tényező, hogy a készítményben a legnagyobb számú, legtöbb fajta hasznos baktérium legyen. Végső soron ezekből is csak azok fognak megtelepedni a mi bélflóránkban, amelyeknek jut hely és megfelelő tápanyag. Tehát valójában szinte mindegy, hogy milyen összetételű baktérium keveréket juttatunk be, az a fontos, hogy a legtöbb fajta, a legnagyobb számban jusson el oda, ahova kell. A probiotikumokról bővebben itt olvashat.

A leghatékonyabb bélflóra regenerációs módszer pedig, az úgynevezett „széklet átültetés”. Itt nem valódi székletről van szó, hanem egy alaposan kivizsgált, egészségesnek tekintett férfi bélflóra összetételét megállapították, majd mesterségesen összeállították azt a baktériumközösséget. Ezt juttatják be endoszkóppal – végbélen keresztül – a beteg vastagbelébe, egészen a vakbélig. Így egy optimálisnak tekintett baktériumflórát kap a beteg, – amelyek vagy megtelepednek, vagy nem.

Mivel az orvosok nem ismerik a probiotikumokat, ezért általában azokat javasolják, amit a reklámokban ők is látnak, vagy amit a gyógyszerügynökök cége ajánl. Igen, az üzletből a gyógyszergyárak is kiveszik a részesedésüket.

De mivel az orvos nem néz utána a tényeknek, így nem a legjobbat javasolja, hanem a legismertebbet (reklám). Ezért nem kap sokszor pozitív visszajelzést a hatásosságról a betegeitől.

Így terjedhet el az a téves nézet is, hogy a probiotikumokat megéri folyamatosan is szedni „az immunrendszer támogatására”. Ezeknek a készítményeknek azonban nincs immunerősítő hatása, ezért szedésüknek leginkább csak hasmenés alatt-után van értelme. Normális bélflóránál a probiotikumban levő baktériumoknak egyszerűen nem jut hely, így másnap a wc-be kerülnek és semmilyen hatással sincsenek a szervezetre.

Zárásként egy tanulságos eset.

A probiotikumok körüli rengeteg mindenféle vélemény kapcsán egy amerikai oknyomozó újágíró utánajárt, hogy mi lehet a valóság. A leghitelesebb forrást kereste, így eljutott a világ egyik legnagyobb probiotikumokat gyártó cégéhez, Svédországban.

Gyárlátogatásra hívták, ahol marketing igazgató elmondta, hogy többféle probiotikumot is gyártanak, mindig az adott megrendelő által kért összetételben, mindig egyedi receptúra alapján.

Az újságírót körbe is vezették a gyárban, bemutatták neki a tenyésztést, szárítást, tartósítást, mindent. A férfi teljesen elhűlt az „űrkorszaki” körülményeken, a hipersteril gyártási körülményeken. Minden szakaszba csak többszöri fertőtlenítésen, eldobható ruhákban lehetett bemenni, és bizonyos részeken embert nem is engedtek be, ott csak robotok dolgoztak.

A végén újra az igazgatóval beszélgetett és elképedve dicsérte a gyárat, a technológiát. De azért megkérdezte:

• – Láttam, hogy rengeteg fajta probiotikumot gyártanak. Megkérdezhetem, hogy Önök, melyik fajtát szedik?
• – Mi nem szedünk probiotikumot, mi csak gyártjuk – hangzott a válasz.