Gyors vérnyomáscsökkentő tabletta pedig nincs!

Gyakran hallom, hogy amikor valakinek hirtelen „felszalad – kiugrik” a vérnyomása, „bedobogósodik” a szíve – és ettől megijed –, gyorsan bekap egyet – felet az orvosa által javasolt „gyors hatású” vérnyomáscsökkentőből, „hogy nehogy baj legyen”.

Először is: az alkalmankénti hirtelen vérnyomás emelkedés teljesen normális és szükséges állapot, „azonnali” hatású vérnyomáscsökkentő tabletta pedig nincs. Ez csak egy elterjedt orvosi anekdota, téveszme, orvosi babona. (De ha hisznek benne, még működhet is.)

Téveszme és a vakhit

Kezdjük ezzel az utóbbival: Volt egy érdekes beszélgetésem egy sürgősségi ellátásban dolgozó szakemberrel. Ebből is kiderült, hogy egy orvos sem tud mindent, és legtöbbször nem is érdekli a valóság. Ő is csak ember, ő is csak hisz (akár a beteg az orvosának), elhiszi, hogy az, ami az eljárási protokollban elő van írva, az tényleg úgy van és az úgy helyes.

Vagy nem.

A Tensiomin nevű vérnyomáscsökkentőről van szó, amit még a mentőkben is adnak, ha valakinek hirtelen fel megy a vérnyomása, – „mert az gyorsan hat”.

Azonban ennek a szernek nincs azonnali, gyors vérnyomáscsökkentő hatása!

• Maguk is Tensiomin-t használnak hirtelen vérnyomás emelkedés esetén? – kérdeztem a szakembert.
• Igen szétrágva, mert úgy gyorsabban hat – hangzott a protokoll szerinti válasz.
• Az ACE-gátlók gyorsan hatnak?- kérdeztem újra.
• Azok nem – hangzott a válasz, majd meglepődve, – A Tensiomin ACE-gátló?
• Igen – válaszoltam.
• Na, ez érdekes, ennek majd utána nézek – mondta csodálkozva.

Amikor elkezdtem kutakodni ez ügyben, ugyanezt olvastam egy a sürgősségi vérnyomáscsökkentésről szóló orvos publikációban is (prof. dr. Atyaúristen), mint elsődleges javallatot.

Valójában akut, súlyos esetben a megfelelő és valóban hatékony szereket intravénásan adják be a betegnek és nem tablettában, mert egy tabletta felszívódása sok mindentől függhet, –  például, hogy mikor és mit evett, mennyi étel van a gyomrában, – így felszívódás akár fél, egy óra is lehet. Még akkor is, ha szétrágja, mivel ezek a hatóanyagok elsősorban a bélen át szívódnak fel. Amellett még el is kellene érni azt a hatásos dózist a vérben, ami ki tudja fejteni a vérnyomáscsökkentő hatást.

Ennek ellenére még itt is azt írja az orvos, hogy „Ambulanter alkalmazható gyógyszerek: captopril tabletta 12,5mg vagy 25mg szétrágva, lenyelve.”  (Forrás)

A catropil (katropil) a Tensiomin tabletta hatóanyaga.

Gyors hatású vérnyomáscsökkentő?

Azonban sem a hivatalos a betegtájékoztató, sem pedig a hatóanyag leírása nem említi a gyors, „azonnali” hatást, nincs benne semmilyen gyógyszerészeti leírásban az sem, hogy szétrágva gyorsabban hatna.

Sőt! Pont ennek az ellenkezőjét javasolják!

A betegtájékoztató szerint a gyógyszer adagját naponta, fokozatosan kell emelni, amíg nem érik el a kívánt hatást (ha elérik egyáltalán). Még infarktus esetén sem említik, hogy gyors hatása lenne. Vagyis a gyártó gyógyszercég egyáltalán nem említi azt, amit az orvosok javasolnak.

Akkor honnan vették? Ki találta ki? Ez nem derül ki sehonnan. Gyakorlatilag – jó eséllyel – ez csak egy elterjedt szokás.

Ugyanígy nem szerepel a gyors hatásról egyetlen szó sem a hatóanyag leírásáról szóló szócikkben sem. Ott ezt írják: „Az optimális mértékű vérnyomáscsökkentő hatás kialakulásához több hetes kezelésre lehet szükség.” És persze itt sincs szó arról, hogy szétrágva bármilyen gyors hatása is lenne. (Forrás)

Mellesleg nem is szabad a vérnyomást hirtelen „levinni”, mert a hirtelen vérnyomáscsökkenésnek, a vérnyomásesésnek is komoly következményei lehetnek. Már akár  20 Hgmm-es hirtelen csökkenés szédülést vagy ájulást okozhat. Valójában az mindegy, hogy ez a csökkenés 110-ről 90-re, vagy 200-ról 180-ra történik, hiszen mindenkinél más az elviselhető szint. (mayoclinic.org) A vérnyomás hirtelen, súlyos csökkenése akár oxigénhiányhoz, a szív, az agy és más szervek károsodásához vezethet. A hirtelen vérnyomásesés akár életveszélyes lehet. (Forrás)

Tehát ezért sem létezik bárki által elérhető, gyors, azonnali hatású vérnyomáscsökkentő, mert a hirtelen vérnyomásesést nagyon nehezen lehetne kontrollálni. Ilyen szereket legfeljebb agyvérzés esetén alkalmaznak – intravénásan, folyamatos orvosi jelenlét mellett.

Vagyis bármikor bevehető tablettában ilyen nincs, még akkor sem, ha az orvosok ilyet ajánlanak – megszokásból.

(Egyébként én találtam gyors hatású – 1-5 perc – hatóanyagot, de az az agyműködésben képez blokádot, itt blokkolja a szabályozást, így viszi le a vérnyomást. Ezt azonban tablettaként – a súlyos kockázatok miatt – nálunk nem alkalmazzák. Forrás)

Alkalmankénti vérnyomáscsökkentés?

Tulajdonképpen ha lenne ilyen gyors hatású, bármikor bevehető szer, akkor nem is kellene a betegek millióinak folyamatosan szedni a vérnyomáscsökkentőket, – kockáztatva a súlyos, életveszélyes mellékhatásokat – hanem tényleg elég lenne csak alkalmanként bevenni egy-egy vérnyomáscsökkentő tablettát bevenni, – szükség szerint, ahogy érzi. Ilyen azonban nem létezik, a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek nem így működnek. Lásd a betegtájékoztatókban.

Hogy mennyire sok téveszme (babona) van az orvosok között, azt nagyon jól bizonyítja a fenti eset is.

Akkor miért javasolják mégis így az orvosok?

Jó eséllyel csak megszokásból („ezt szoktuk adni”), az adott intézményben előírt protokoll szerint, – anélkül, hogy utánanéztek volna, hogy valójában mit is adnak be a betegnek.

Vagyis az orvos nem tudja, hogy hogyan hat az ajánlott szer, a beteg pedig még annyira sem. Így a gyógyszer sokszor mégis működik (máskor pedig nem), hiszen a hit csodákra képes.

Tehát most vagy a gyógyszergyártó nem tudja, hogy mit, gyárt és az hogyan hat, vagy az orvosok vannak tévedésben? (A gyógyszercég válasza a cikk végén.)

De mi van, ha alkalmanként felszalad a vérnyomás?

Az időszakos vérnyomás emelkedés (és a szapora pulzus) egy teljesen normális, sőt szükséges dolog – és nem életveszélyes probléma (még ha egy kardiológus így is áll hozzá).

Azért megy fel valakinek hirtelen a vérnyomása – mert pillanatnyilag szükség van rá! Amikor az agynak és az izmoknak hirtelen több oxigénre, több vérre van szüksége, akkor az erek beszűkülnek, amitől a keringés felgyorsul – és a vérnyomás megemelkedik, „kiugrik”.

Ilyen lehet a stressz, például ijedség, vagy hirtelen erőkifejtés esetén is. De felszalad a vérnyomás ha izgul (pl. orvosnál), vagy bármilyen más, az aktuális állapottól eltérő helyzetben.

Egy kávé, a koffein is ki tud váltani gyors vérnyomás emelkedést, szapora pulzust. Sokan a reggeli kávé után veszik be a vérnyomáscsökkentőt. Ennek mi értelme? Először megissza a vérnyomásemelőt, majd beveszi a vérnyomáscsökkentőt?

A legtöbb esetben a terhelés megszűntével pedig a vérnyomás is csökken, normalizálódik. Ha viszont a tünetektől bepánikol, akkor a vérnyomás is „vészhelyzeti szinten” marad.

De ha sportol, akkor is felmegy a vérnyomása 200-220-ra, a pulzusa pedig simán lehet 120-160. És lesz ettől valami baja? Azonkívül hogy elfárad és erősödik a szíve? Erre is be kell venni valamit? Egy kardiológus erre is javasolna valamit, hogy „nehogy baj legyen”. (Ezt konkrétan egy főorvos szájából hallottam), de ő csak a „tablettában tud gondolkozni” és elfelejti, hogy a vérnyomást nyugalmi állapotban szabadna csak mérni. A helyes vérnyomásmérésről bővebben itt.

Sőt még szex közben is felszalad, kiugró lesz a vérnyomása és a pulzusa, a szíve is „pörög”. Akkor is szalad bevenni egy „gyors vérnyomáscsökkentőt”?

Például ha fut a busz után, ugyanez a helyzet. Hogy eléri-e a buszt, az pedig maga az intenzív stresszhelyzet. A futáshoz, fokozott izomműködéshez azonnal oxigént kell szállítani a lábakba, tehát szűkülnek az erek, gyorsul az áramlás, nő a nyomás és erőlködik a szív-attyú.  Vagyis „felszalad” a vérnyomása és „kalapál” a szíve. Ha ilyenkor megmérné a vérnyomását, az lehet, hogy pl. 190/120/140 lenne. Amikor pedig eléri a buszt és leül, kifújja magát, lenyugszik, – a keringése pedig percek alatt normalizálódik.

Vagy mindenkinek vérnyomáscsökkentőt kellene szedni ha fut? Egy kardiológus lehet, hogy ezt javasolná, amikor a célba érve lihegve megáll.

Ezektől az alkalmankénti (és szükséges) vérnyomás emelkedésektől azonban senki sem fog infarktust, vagy agyvérzést kapni!

Ahhoz az is kellene, hogy legyen valami komolyabb szervi elváltozása, szív- és érrendszeri problémája, például komolyabb érszűkület, súlyos érelmeszesedés, vagy fokozott trombózis hajlam miatti vérrög. Ha ezek nincsenek akkor, az, hogy néha felmegy a vérnyomása az nem fog szervi károsodást okozni, hiszen tiszták, rugalmasak az erei és a szíve is normális. Ezt egy alapos kardiológiai kivizsgálás meg tudja állapítani.

Ha pedig ilyet Önnél nem végeztek, nem találtak (sokszor látom a leleteken, hogy „kardiológiai elváltozás nincs”), akkor mire is írja fel az orvos a kardiológiai problémákra kifejlesztett vérnyomáscsökkentőt?

Nem fog a fizikai aktivitástól agyvérzést kapni attól, hogy néha terhelés éri a szervezetét, de a feleslegesen szedett vérnyomáscsökkentőktől viszont már kaphat! (Ez konkrétan le van írva a betegtájékoztatóban!)

Nem mellesleg vérnyomást – hivatalosan – nyugalmi állapotban kellene mérni.

Akkor miért hat mégis?

Ha a vérnyomás emelkedés stressz alapú és ilyenkor beveszi a „csodaszert” és úgy tapasztalja, hogy a tabletta bevétele után nem sokkal máris enyhülnek a tünetei és (megmérve) lejjebb is ment a vérnyomása, akkor azt nem a gyógyszer csinálta!

A hit csodákra képes. Ha hisz az orvosban és a gyógyszerben, elhiszi, hogy ettől perceken belül jobban lesz, – akkor beveszi és megnyugszik. Így a stressz miatti vérnyomás emelkedés is csökkenni fog. Ez a placebo hatás.

A gyógyszer még valójában fel sem szívódott, még nem ért el szinte semmi hatásos mennyiséget a véráramban – de máris jobban van.

Megnyugszik már attól a tudattól is, hogy bevett valamit – és ettől a vérnyomása is csökkenhet. Mert megnyugodott. Így hat legtöbbször a mentőben bevett Tensiomin is. A beteg úgy érzi, hogy itt a segítség, már „nem történhet baj” – és máris nyugodtabb. A vérnyomás és a stressz kapcsolatáról itt olvashat.  (Sokan mondják, hogy a vérnyomásgyógyszer mellé bevesznek valami nyugtatót is – és akkor megy csak le a vérnyomásuk.)

Amikor nem hat

Ha viszont a vérnyomás emelkedésnek valódi, fizikai okai vannak (pl. vérveszteség), akkor semmilyen vérnyomáscsökkentő sem segít. A vérnek minden körülmények között el kell jutna az agyba, különben meghal.

Egy konkrét esetben egy nő súlyos méhvérzéssel került kórházba. Amikor már nagy mennyiségű vért vesztett otthon és nagyon rosszul volt, mentőt hívtak. A mentőben 180-es vérnyomást mértek – és kapott is egy Tensiomint – szétrágva és egy sprayt a nyelv alá. Még le is szidták, hogy ha ilyen magas a vérnyomása, miért nem szed rendszeresen valamit. Nem hitték el neki, hogy egyébként a vérnyomása 110-120 körül szokott lenni, – de most vészhelyzet volt.

Mire beértek a kórházba a vérnyomása már 194-re ment fel. Kapott meg egyet a tablettából. Megkezdték az ellátását. Kapott oxigént, vérzéscsillapítót, és vért is, mivel eddigre a hemoglobin szintje kritikus szintre esett. Közben újra mértek egy vérnyomást, – az 220, a pulzusa pedig 140 volt. Harmadik Tensiomint már nem mertek beadni, így injekcióban kapott egy másik fajta vérnyomáscsökkentőt, plusz még 2 xanax-ot is. (Csak az egyiket vette be.)

Közben lement a vér, bekötöttek egy infúziót és bevitték egy szobába. Nagyjából egy óra múlva már jobban lett. Mértek egy vérnyomást és az 95-re lement, a pulzusa pedig 49 lett. Be tudták az alacsony vérnyomást a 3 vérnyomáscsökkentőnek és az senkit sem érdekelt, hogy időközben megszűnt a vérzés és hogy kapott vért és egy liter infúziót is – vagyis ismét vér és oxigén keringett az ereiben.

Vagyis amikor létkérdés, hogy vér, oxigén jusson a létfontosságú szervekhez, akkor nem igazán hat semmilyen – ez ellen ható – csodaszer sem.

Az orvos, vagy a gyógyszergyár téved?

Tehát a beteg elhiszi azt amit az orvosa javasol, és az orvos is elhiszi, hogy amit évek óta rendszeresen csinál, az amit megtanult, az valóban úgy van. Eszükbe sem jut, hogy tévednek, hiszen a kardiológiai problémákra kifejlesztett szereknek csak akkor van hatása, ha a magas vérnyomás oka, kardiológiai, vagyis szív- és érrendszeri eredetű. A megfelelő gyógyszerhatás eléréséhet még így is több nap, vagy hét szükséges.

A stressz alapú vérnyomásra ezek nem hatnak – legfeljebb a vakhit és a mellé receptre felírt drog. Hogy mitől ment le a beteg vérnyomása, az valójában senkit sem érdekel.

Az orvosok sem gondolkoznak, nem néznek utána, elfogadják azt, „ahogy szoktuk”.

A Tensiomin-nal kapcsolatban volt egy vitám is egy olyan beteggel, aki nem értette, hogy miért magas a vérnyomása, amikor az éveken át tartó, nagyon alapos orvosi kivizsgálások sem találtak semmilyen szív- és érrendszeri problémát, kardiológiai elváltozást.

Az évek alatt többféle gyógyszert, gyógyszer kombinációt próbáltak már ki nála – hatástalanul. A vérnyomása folyamatosan 150-180 között van, néha 200 fölé is megy, még „nyugalmi” állapotban is. (Nála a vérnyomás probléma alapvető oka, a hisztamin intolerancia miatti – orvosilag érthetetlen tünetek – és az ebből kialakult betegségtől való állandó félelem, aggódás, gyakorlatilag a pánikbetegség.)

Ő is elhitte, hogy a 180-as vérnyomásnál „be kell vennie” a Tensiomint, mert az „gyorsan leviszi” – 150-re. Általában 15-30 percen belül már érzi is a kedvező hatást, a tünetek (lüktetés a fejben, szívdobogás érzés) csökkenését.

Amikor szembesítettem azzal, hogy a gyógyszernek nincs, nem lehet ilyen gyors hatása, megmutattam a hatóanyag leírást és a betegtájékoztatót, nem akarta elhinni, hogy az orvosai ennyire nem tudják, hogy mit javasolnak a betegeiknek. Írt a terméket gyártó gyógyszercégnek, majd az továbbította nekem.

„Küldöm a Gyógyszergyár válaszát.
Arról egy szót nem ejtettek, amire az orvosok ajánlják / betegek használják a Tensiomint (gyors vérnyomáscsökkentés), viszont írnak arról, hogy van egy több hét alatt felépülő hatás. Arról sem ejtettek szót, hogy orvosok szerint nyelv alá téve kell szedni.”

Gyógyszergyár válasza

„Tisztelt X Y!

 Köszönjük megkeresését és válaszát a Tensiomin tablettával kapcsolatban.

 Ezúton továbbítjuk orvosszakértőnk válaszát:

 Ahogy a betegtájékoztatóban szerepel és a hatóság által elfogadásra került, a Tensiomin (captopril) tabletta szedése magasvérnyomás-betegség, szívelégtelenség és szívinfarktus rövid és hosszútávú kezelésére, valamint cukorbetegség következtében létrejött vesebetegség kezelésére alkalmazható. …. A betegtájékoztatóban csak olyan javallatok és adagolási javaslatok szerepelnek, amit a Gyógyszerengedélyező Hatóság (Magyarországon az NNGYK) a rendelkezésre álló hatékonysági és biztonságossági adatok alapján jóváhagyott.

Magasvérnyomás betegség kezelésére a tablettákat (egyben lenyelve) a betegtájékoztató szerint napi két részletben, szájon át, étkezéstől függetlenül kell bevenni.

 A kaptopril maximális vérnyomáscsökkentő hatása az orális bevételt követően rendszerint 60‑90 perccel alakul ki, egyszeri dózist alkalmazva.

A hatástartam a dózistól függ. A kívánt vérnyomásérték eléréséhez az adag fokozatosan, legalább 2 hetes időszakonként növelhető napi 100 -150 mg-ra, amit napi két részletben célszerű bevenni. A vérnyomáscsökkentő hatás fokozatosan alakul ki, a maximális terápiás hatás elérése több hétbe is beletelik. A legnagyobb mértékű vérnyomáscsökkenés a harmadik, negyedik hétre alakul ki, mivel a vérnyomáscsökkentő hatás fokozatosan alakul ki. Az ajánlott napi adagban alkalmazva a vérnyomáscsökkentő hatás hosszú távon fennmarad.”

Tehát, a Tensiomin-t gyártó cég nem tud róla, hogy a tablettájának gyors, „azonnali” hatása lenne és nem javasolja a szétrágását sem.

Vagyis most vagy az orvos nem tudja, hogy mit javasol, nem ismeri a gyógyszert, amit a betegeknek ad, vagy a gyógyszergyár nem tudja, hogy milyen hatású szert állít elő és az hogyan hat.

Egyik sem jó opció!