Gyakori, hogy egy elhúzódó egészségügyi probléma okát sokáig nem sikerül felderíteni – holott csak a szájban kellene alaposan körülnézni, mert a probléma forrása egy elsőre ártatlannak tűnő fog, egy fogászati góc.

Legtöbben csak erős fogfájás esetén fordulnak fogorvoshoz, azonban akár egy nem fájdalmas, de beteg fogból is kialakulhat olyan góc, amely számos egészségügyi probléma forrása is lehet. Vagyis nem kell, hogy fájjon egy fog ahhoz, hogy betegséget, gyulladást okozzon a szervezetben.

Egy ilyen gócot azonban nem is olyan egyszerű megtalálni! Hiába jár valaki rendszeresen fogászati ellenőrzésre, legtöbb rejtett gócot a hagyományos fogászati kontroll vizsgálatok nem tudják felderíteni!

Mit is az a fogászati góc?

A góc egy állandóan gyulladásban levő, elzárt terület a szervezetben, mely a test egy távolabbi pontján másodlagos megbetegedést okozhat. Testünk olyan bonyolult és összetett rendszert alkot, amelyben látszólag egymástól teljesen távol álló, függetlennek tűnő szervek, folyamatok is komoly hatással lehetnek egymásra.

Amikor az immunrendszer nem tud egy fertőzést tökéletesen megszüntetni, akkor a gyulladt területet körbe zárja, így a gyulladás nem terjed szét a testben, hanem egy helyi, gyulladásos góc keletkezik.

Gócnak tehát az eredeti gyulladásos betegség kiindulópontját nevezzük, ami a fogászati góc

esetében legtöbbször olyan beteg fog, ami nem okoz panaszt, gyakran teljesen tünet, fájdalommentes is lehet. Azonban a gyulladásos területről a baktériumok, a bomlásból származó toxinok bejutnak a véráramba, és ez okozza a test szerte jelentkező problémákat.

A vérkép viszont mindig jelzi, ha a szervezetünk gyulladás ellen harcol, – még ha a legtöbb orvos nem is foglalkozik az emelkedett laborértékekkel. Pedig már egy enyhén emelkedett gyulladásos faktor is jelzi a szervezet harcát a fertőzés, gyulladás ellen. (Hogy mi jelzi a gyulladást a vérképben, arról itt olvashat.)

Mit okozhat egy rejtett fogászati góc?

Leggyakrabban jelentkező tünetek a következők:

• fejfájás, szédülés,
• hajhullás,
• visszatérő mandula, arcüreg-, vagy fülgyuladás,
• problémás arcbőr, (felnőtt kori pattanások),
• pajzsmirigyproblémák, göbök, ciszták,
• viszketés, kiütés, ekcéma,
• allergiás tünetek, hisztaminproblémák,
• fáradékonyság, vérszegénység,
• ízületi fájdalom,
• húgyúti problémák, stb.

 – de gyakorlatilag minden szerv normális működésében okozhat problémákat egy fogászati góc.

(A fogászati gócok tudományos vizsgálatáról itt olvashat.)

Fogászati góc lehet:

• elhalt, szuvas fog,
• nem megfelelően gyökérkezelt fog, visszamaradt foggyökér,
• fogászati ciszta,
• gyökérkezelt fog, vagy implantátum körüli csontszöveti gyulladás,
• fogágybetegség, krónikus ínygyulladás,
• részben kibújt, gyulladt bölcsességfogak.

Leggyakrabban az elhalt, vagy gyökérkezelt fog a gócos gyulladás eredete. Mivel az ilyen fogban már nincs érző ideg, ezért hiába van ott a gyulladás, érezhető fájdalom nem jelentkezik. Gyakorlatilag minden gyökérkezelt fog gócnak tekinthető, mivel szinte lehetetlen 100%-os, steril gyökértömést készíteni. Egy gyökérkezelt fog valójában már egy élettelen anyag.

Az ilyen gócos fog nagyon sok esetben tünetmentes, legfeljebb egy enyhe ínyérzékenység árulkodik arról, hogy az adott területen még sincs minden rendben.

Erről egy konkrét eset:

Kiesett egy fogból a régi tömés. Fájdalom nincs, de elég nagy lyuk maradt a helyén, így a paciens felkeresett egy szakembert, hogy tegye rendbe a dolgokat.

Az orvos közölte, hogy elég nagy darab hiányzik már a fogból, de ő profi és persze meg tudja csinálni. Viszont közölte, hogy ha rátöm a lyukra, akkor átszakadhat az ideget elválasztó csonthártya, és akkor begyullad és gyökérkezelni kell. Úgyhogy jobban járunk (mármint az orvos), ha már előre gyökérkezeljük.

Megtörtént a gyökérkezelés, a fog felépítése és a korona is került rá – nem kevés pénzért.

Két hét múlva egy újabb foggal ment a paciens a fogorvoshoz (ha ugye már rászántuk magunkat a fogorvosra) és az orvos megkérdezte:

• Amit múltkor csináltunk, az rendben van?
• Kicsit érzékeny – válaszolta a beteg.
• Az ott nem fájhat, azt Én gyökérkezeltem – csattant fel a szakember önérzetesen.
• Nem fáj, csak érzékeny – mondta a beteg.
• Ott maga nem érezhet semmit, mert abban már nincs ideg – közölte az orvos kioktatólag.
• „Én meg hülye vagyok” – gondolta beteg – és többet nem ment ehhez az orvoshoz.

Egy év múlva viszont elment egy másik fogorvoshoz, hogy nézze már meg az azóta is, néha érzékeny fogat. Az itteni röntgen alapján az orvos megállapította, hogy a két gyökércsatorna közül az egyik nincs végig tömve (persze majd Ő kijavítja) és az üregben maradt baktériumok már elkezdték pusztítani a csontszövetet a fog körül. Ez okozza az érzékenységet. A másik gyökércsatorna (szerinte) rendben van.

Azonban egy harmadik orvosnál végzett CT vizsgálat kimutatta, hogy a másik gyökércsatorna azért mutatott teljes, éles képet a röntgenen, mert a végében – benne van a gyökérkezelésnél használt gyökérfúró egy darabja!

Góckutatás

A gócbetegséget addig nem lehet igazán orvosolni, amíg a kiváltó okot, a problémás fogat meg nem találják és gócot meg nem szüntetik. Erre külön diagnosztikai eljárást dolgoztak ki – erről szól a góckutatás.g

A röntgen erre azonban nagyon sokszor kevés, a panoráma röntgen pedig végkép nem alkalmas a rejtett gócok felkutattatására, ezek leginkább csak az egyértelmű elváltozásokat tudják kimutatni.

Egyszer úgy mentem fogorvoshoz, hogy góckutatást kérek, és hoztam is panoráma röntgent.

• Azt meg minek? – hangzott el a meglepő kérdés.
• Hát általában szoktak kérni, és nem tudtam, hogy itt van-e ilyen.

Az orvos erre a következőt mondta:

• A panoráma röntgen olyan, mint amikor kiránduláskor, a hegytetőről lenézünk a falura, és azt látjuk, hogy a templom előtt tömeg van. Biztos lakodalom – gondolhatnánk. Ám ha közelebb megyünk, akkor kiderülhet, – hogy tömegverekedés.

Egy távlati képnél (panoráma) nem igazán látszik, hogy mi van ott valójában. ha pedig egy ilyen felvételt nagyítunk, akkor szétesik a kép és eldósodottá válik az egész. Nem sokat érünk vele!

A gyanús fogról készült célzott röntgen már pontosabb képet adhat, de sokszor még ez sem elég:

Amikor góckutatás során az orvos megtalálta a rosszul gyökérkezelt fogat azt mondta: „Természetesen tudjuk újra gyökérkezelni a rosszul betömött fogat, de akkor 2-3 évente újra találkozunk – a következő gyökérkezelésnél. Ha végleges és biztos megoldást akar, akkor ki kell húzni.”

Ha már a fog körüli csontszövetben is elterjedt a gyulladás (ezt nem lehet röntgennel egyértelműen megállapítani), akkor hiába kezelik újra a problémás fogat, a gyulladás a szövetekben ott marad és a góc újra képződhet.

Egy rejtett fogászati góc legbiztosabban csak fogászati CT-vel mutatható ki. A modern 3D CT berendezések felvételei sokkal pontosabbak, részletesebb képet mutatnak, mint a 2D-s röntgenkép, hiszen térben látható rajtuk még a fogak gyökércsúcsa is. (Forrás)

Több olyan esettel is találkoztam már, amikor az ötödik orvos és a harmadik röntgen is mindent rendben talált, majd a CT több gócot is kimutatott a gyökérkezelt fogaknál, az implantátumoknál, de akár a kihúzott fogak helyén, az állkapocsban is.

Nagyon gyakran találkozom olyan esetekkel, amikor kiderül, hogy a gócot a gyökérben maradt, majd onnan „elvándorló” és a csontszövetbe beágyazódott gyökérfúró csonkja okozza. Ezt viszont már csak szájsebészeti műtéttel lehet eltávolítani.

Hogy mennyire megmagyarázhatatlan tüneteket okozhat egy rosszul gyökérkezelt fog, és hogy milyen körülményes lehet megtalálni a probléma okát, arról itt olvasható egy bejegyzés.

Kizárólag foghúzással szüntethető meg a góc?

Ez attól függ, hogy milyen eredetű a góc. Sok esetben elég lehet a szuvasodások ellátása, az ínygyulladás kezelése, vagy a ki nem nőtt bölcsességfog eltávolítása.

Egy rosszul gyökérkezelt fognál, a foggyökérnél kialakult cisztánál viszont, – ha  biztos megoldást akar -, akkor a foghúzás az egyedüli megoldás.

Persze ilyenkor a fogorvos az újabb gyökérkezelést javasolja (ebből él). Ha az előző gyökérkezelés rosszul lett elvégezve, akkor kifúrják, kiszélesítik a gyökércsatornát és  új gyökértömést készítenek, – de mi a garancia rá, hogy ez most tényleg tökéletes lesz? (Forrás)

Ha a rosszul betömött fogban elhal az ideg és a gyökércsúcson ciszta alakul ki, akkor műtéttel távolítják el a fogcsúcsot (gyökércsúcs-rezekció) úgy, hogy a fog megmarad. De miért is kellene egy elhalt fogat megtartani?

A mai fogászat alapelve az úgynevezett „fogmegtartó kezelés”, vagyis inkább nem húznak fogat, hanem inkább kezelgetik. Sokan hagyatkoztak a fogorvosukra, aki kitartóan kezeli az érzékeny területeket, ellenőrizgeti a fogak állapotát (jó pénzért), miközben az elhalt, érzéketlen gyökérkezelt fogban gyulladást okozó baktériumok szaporodnak.

A fogászati góc által kiváltott tünetek viszonylag gyorsan, legfeljebb néhány hét alatt megszűnnek a sikeres kezelést, vagy a gócos eltávolítását követően.

Ha viszont a tünetek visszatérnek, – akkor kereshet egy másik orvos – és fizethet újra.

A gyökérkezelés hatása az egészségre

Mint említettem nagyon sok fogászati góc kiindulópontja egy gyökérkezelt fog. Mivel az ilyen fogban már nincs érző ideg, a fogban kialakuló gyulladás nem okoz fájdalmat.

Dr. Weston Price (akit sok szempontból a modern fogászat atyjának is tartanak) a 20. század elején több ezer beteg vizsgálata, kórtörténete alapján végzett kutatásai szerint a szájban természetesen is megélő baktériumok a gyökérkezelés során a fogüregébe juthatnak és megtelepednek a fog szövetét behálózó dentincsatornákban. A fertőtlenítőszerek viszont már nem jutnak be ezekbe a kis csövecskékbe, és amikor a gyökértöméssel lezárják a fogat, a kórokozók ottmaradnak.

A betömött fogban nincs oxigén, így az ott rekedt kórokozók vagy elpusztulnak, – vagy mutálódnak és alkalmazkodnak az oxigénszegény környezethez. Az ilyen anaerob mutáns baktériumok, belűről pusztítják a fogbél szövetét, miközben mérgező melléktermékeket állítanak elő. Ezek a toxinok azonban már beszivárognak a csontszövetbe és a vérbe, és terhelik az immunrendszert, mérgezik a testet.

Price kutatásait először széleskörben támogatták, de mivel az ilyen gócos fogak legbiztosabb a kezelése a foghúzás, inkább majd az u.n. „fogmegtartó kezelések” kerültek az ellőtérbe. Később kutatási eredményeit többször is megtámadták, de megcáfolni nem tudták. Elméletét az 1990-es évektől végzett több új kutatás is alátámasztotta.

Zárásként egy konkrét eset.

Fiatal nő évek óta küzd visszatérő húgyúti problémával. 1-2 havonta jár a tünetekkel urológushoz. Néha sikerül baktériumot, üledéket találni a vizeletben, de máskor nincs semmi (vizeletből) kimutatható ok. A vérképe viszont folyamatos, enyhe gyulladást, aktív immunterhelést jelez.

Amikor nálunk jár, akkor sem volt húgyúti problémára utaló jel (a vízhiányon kívül), de a gép terhelést jelzett a fogak területén.

• Biztos csak azért jelez, mert tegnap voltam fogorvosnál, kontrollon – mondta a nő.
• Ez pedig mégis enyhe gyulladást jelez és ha nincs fájdalom, akkor ez egy gyökérkezelt fog lehet – válaszoltam.
• Nincs fájdalom és azt mondta fogorvos, hogy minden rendben van – erősködött a nő.

Egy év múlva újra eljött, és a következőket mesélte:

• Egy másik városban élő rokonunknál voltunk vendégségben – aki fogorvos. Amikor megemlítettem neki a gyakori „felfázást”, az első kérdése az volt: „Fogaid rendben vannak?”
• Mondtam neki, hogy rendszeresen járok ellenőrzésre, úgyhogy azzal nincs gond.
• Az nem jelent semmit – mondta Ő. Gyere el hozzám, majd csinálunk egy alapos góckutatást.

Végül megtalálta a gócos fogat és azonnal ki is húzta.

• Azóta nem volt húgyúti fertőzésem. (A visszatérő húgyúti problémák konkrét okáról itt olvashat.)

Valójában nem a gócos fog okozza a magát a betegséget (annak mindig van helyi oka is), hanem a góc a gyulladás, fertőzés féken tartásával és a méreganyagok közömbösítésével energiát vesz el az immunrendszertől, és plusz terhelést ad a szervezetnek, így az nehezebben oldja meg az egyéb, aktuális feladatokat is. Vagyis egy fogászati góc nemcsak helyileg okozhat problémát, hanem pluszt terhelést jelent az immunrendszernek és a hozzá kapcsolódó szerveknek.

A fogak és a szervek kapcsolata

Az 1950-es években német kutatók mutatták ki, hogy kölcsönös kapcsolat van a fogak és a belső szervek között. Elektromos mérési módszerrel ( Voll-féle elektro-akupunktúrával (EAV)) bebizonyították, hogy a fogak fúrásának és csiszolásának hatására, vagy fogászati problémák esetén – a bőr meghatározott akupunktúrás pontjain – mérhető változások lépnek fel a bőr elektromos ellenállásában. Ez lehetővé tette, hogy az egyes fogak és a szervek kapcsolatát leírják. Ennek alapján:

Metszőfogak
Szervkapcsolatuk: vese-hólyag, férfi-női nemi szervek, végbél, fül,  mandula, mellékvese, tobozmirigy.

Kapcsolódó terület: farokcsont, keresztcsont, L2-3 S4-5 csigolyák, térd-hátul, csípő, comb, alsó lábszár belső és hátsó része, a lábfej külső oldala, talp,

Szemfogak
Szervkapcsolatuk: máj, epevezeték, epehólyag, szemek, agyalapimirigy, hormonrendszer,
Területeik: mellkas oldala, keresztcsont, csípőízület, az alsó végtag külső és belső oldala, combhajlat, lábfej.

Felső kisőrlők, alsó nagyőrlők
Szervkapcsolatuk: tüdő, vastagbél, vakbél. Arcüregek, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, nyirokrendszer, bőr-szőrzet.
Területeik: karok belső-elülső felszíne, felkar külső fele, a csukló hüvelykujji része, a tenyér izmai, hüvelykujj, mutatóujj, könyökhajlat, váll.

Felső nagyőrlők, alsó kis
Szervkapcsolatuk: lép, hasnyálmirigy, gyomor. Száj, gége-garat, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, emlőmirigy, vérkeringés, nyirokrendszer..
Területeik: állkapocs, arc, az alsó végtag elülső és belső felszíne, ágyéki terület.

Bölcsesség fogak
Szervkapcsolatuk: szív, patkóbél, vékonybél.
Területeik: erek-érrendszer, központi idegrendszer, nyelv, váll, könyök, kéz, lábujjak. (Forrás)