• avagy a húgysav nemcsak köszvényt okozhat!

A magas húgysavszintet a súlyos, fájdalommal járó ízületi elváltozás, a köszvény kialakulásával hozzák leginkább kapcsolatban, de a szervezetben keletkező savas bomlástermékek, számos egyéb problémát is okozhatnak.

 Húgysav

A húgysav a fehérjék egyik alkotó eleme, a purin bomlástermékeként keletkezik a szervezetben. Egyrészt a saját testi fehérjék (elöregedett, károsodott sejtek), másrészt a táplálékkal bevitt fehérjék bomlásából jut a vérbe.

A vérünk pH-értéke alapvetően lúgos és nagyon szűk tartományban (7,35-7,45) van szabályozva. Ha a különböző savas bomlástermékek felhalmozódnának a vérben az órákon belül halálhoz vezetne. Ezért a szervezetünk számára létkérdés, hogy a vérbe kerülő savakat kiürítse, de legalább megkösse, közömbösítse.

Egy egészséges embernél a vérében keringő húgysav jelentős része – legalább kétharmada -, a veséken keresztül vizelettel választódik ki, a többi pedig a bélrendszeren át, illetve az izzadtsággal ürül ki a szervezetéből. Ha van elég víz.

A vérben levő húgysav laboratóriumi mennyisége egészséges embereknél: férfiaknál: 220-420 µmol/l, nőknél: 140-340 µmol/l közötti értékben van meghatározva.

Ez azonban leginkább csak statisztikai számításokon alapul, valódi értelme nincs, mivel a férfiak és nők szervezete is ugyanúgy működik. A nemek közötti különbség inkább azon alapulhat, hogy a férfiaknak általában nagyobb a testtömege (több fehérjéből állnak) és jellemzően több fehérjét fogyasztanak, ezért a mérések során a tünetmentes férfiaknál többnyire magasabb értékeket mértek, mint a nőknél. (Egy 100 kilós embernél és egy 50 kilósnál is ugyanaz a jó?)

Alapvetően mindig az alacsonyabb értéket kellene normálisnak tekinteni, hiszen a húgysav egy bomlástermék, salakanyag, akkor jó, ha kevés van belőle.

Normál körülmények között a termelés és a kiválasztás egyensúlyban van, így a húgysav nem tud felhalmozódni a szervezetben. Ha mégis sok a húgysav, akkor vagy túl sok keletkezik, vagy nem tud megfelelően kiürülni. (Forrás)

Mitől lehet magas a húgysav?

• Ha sok fehérjét fogyaszt, akkor sok húgysav is keletkezik, ami – ha nem tud megfelelően ürülni – már problémát, mérgezést, lerakódást okozhat.

Legfőképpen a magas purin-tartalmú húsok, belsőségek, különösen a vöröshúsok, kolbászfélék, felvágottak és a halak rendszeres, nagymértékű fogyasztása emeli a húgysavszintet.

• Ha a normálisan is keletkező húgysav kimosásához nincs elegendő víz, – mivel a vérből a húgysavat a vesék választják ki.
• Gyulladás, fertőzés esetén is fokozódik a fehérjebomlás (sejtpusztulás) és emiatt is – ideiglenesen – emelkedhet a húgysav.
• Ugyanez történik fizikai terhelés, pl. sport, fizikai munka után is. Ilyenkor néhány óra múlva a húgysavszint normalizálódik.
• A rendszeresen szedett vízhajtók (gyógynövények is) magas húgysavszintet okozhatnak, mivel fokozott vizeletürítésre kényszerítik a veséket, és ezzel tulajdonképpen vizet vonnak el a szervezettől.
• A vesék súlyos terhelése, károsodása esetén (pl. cukorbetegség és vérnyomáscsökkentők miatt).

Minden esetben a keletkező húgysavnak és a kimosásához szükséges víznek kell megfelelő arányban lennie!

Mit okozhat a magas húgysav? Húgysav lerakódás – a probléma

Ha a szervezet a vérben levő húgysavat nem tudja kiüríteni, a savas bomlástermékek akkor sem maradhatnak a vérben oldott állapotban, mivel az életveszélyes acidózist okozna.

Ezért a vérben levő aktív savak megkötéséhez a szervezet kalciumot és magnéziumot (meszet) használ fel, amit vagy a táplálékunk biztosít, vagy elvesszük onnan, ahol van. Például a csontokból, fogakból, izomzattól, idegrendszertől.

Az így keletkező a húgysav- és mészkristályok még mindig képesek a vizelettel kiürülni – ha van hozzá elég víz – vagy (egyéni hajlamként) lerakódhat az erekben, az ízületekben, a vesékben, az epében, a bőrben, vagy a bőr alatti kötőszövetekben. Egy a lényeg: a vérben ne legyen!

Tehát a magas húgysavszint önmagában nem jelent feltétlenül köszvényt, mert nem minden esetben csapódnak ki a húgysavkristályok az ízületekben. Sokszor a szervezet máshogy oldja meg a problémát.

Köszvény: A tartósan magas húgysavszint miatt a perifériákon (kezekben-lábakban), a kisízületekben a húgysav nátrium-urát kristályok formájában kicsapódhat, lerakódhat és ezzel terheli, koptatja a porcszövetet, ami gyulladást okoz. A tartós gyulladás miatt az adott területen vérbőség keletkezik, ami még több húgysavat szállít oda, ami meszes húgysavkristályként lerakódik és köszvényes csomók képződnek. Az egyre fokozódó lerakódás idővel roncsolja, deformálja az ízületeket.

A köszvényhajlam lehet örökletest, de magát a köszvényt mindig az életmód okozza (tehát nem hibáztathatjuk a szüleinket a köszvényért).

Valójában ezek a meszes bomlástermékek oda áramlanak leginkább, ahol aktívabb a vérkeringés. Tehát aki az ujjait használja, azoknál az ujjak és a csukló lesz a terhelt, aki pedig a sokat megy, vagy áll, annál a lábak a fő területek._

Addig ezzel nincs is gond, amíg az adott területen aktív a keringés, a probléma nyugalmi állapotban kezdődik. Amikor a vérkeringés lelassul, akkor – az eddig a vérben keringő – bomlástermékek lerakódnak az ízületi tokban és/vagy az ízületek felszínén.

Meszesedések: Sokszor nem magában az ízületekben rakódnak le a meszes salakanyagok, (kidolgozza az ízület), hanem a csontok (csigolyák) és ízületek peremén, az ízületek körüli kötőszövetekben keletkeznek meszes felrakódások, csomók. Ez kezdetben még nem okoz komoly tünetet, de növekedve már nyomhatják a lerakódás körüli izmokat és idegeket. Ez okoz sokszor izomfeszülést, ízületi fájdalmat. Ennek tipikus tünete az úgynevezett „pattanó ujj”. Ilyenkor az ujjakat hajlító ínszalagoknál, az ínhüvelyben keletkezik lerakódás.

Vese: A húgysav legnagyobbrészt a veséken keresztül ürülne a szervezetből, elegendő víz híján azonban lerakódhat a vesékben. A vizeletben normálisan csak oldott salakanyagok vannak, azonban a vizelet sűrűsödésével ezek az anyagok kristály-mészsók formájában kicsapódnak és üledéket képeznek. Ezek a szilárd kristályok felmaródást okozhatnak a vesében, aminek a következménye vagy gyulladás, vagy ciszta lesz. Ha pedig a kicsapódott anyagok összeállnak, abból lesz azután a vesehomok, vesekő.

Érelmeszesedés: Az érelmeszesedést elsősorban az érfalak gyulladása, sérülése okozza. Ez pedig a vérben keringő szilárd, kristályos anyagok következménye. A húgysavkristály olyan mint az üvegszilánk, képzeljük el, mi történik, ha ezekkel az érfalak finom belső falát karistoljuk. A gyulladásos területre a vér koleszterint szállít, ami védőréteget képez a sérülés helyén. Ebben a rétegben azonban már megtapadnak a vérben keringő egyéb meszes anyagok is és meszes plakkok keletkeznek. (Az érelmeszesedésről részletesen itt.)

Bőrproblémák: Más esetben  ezek az anyagokat a bőrön keresztül, az izzadsággal próbálj a szervezet eltávolítani a vérből. Ha nincs elég víz akkor viszont ezek a mészkristályok a bőrben, bőr alatti szövetekben csapódnak ki.

Először talán csak bőrirritáció, viszketés jelentkezik, majd az eltömődött pórusok begyulladnak és ennek kiütés, pattanás, ekcéma lesz a következménye.

A húgysav és más meszes salakanyagok lerakódhatnak a bőr alatti kötőszövetekben, a szöveti rostok közé is. Ilyenkor nincs kiütés, csak feszítő érzés, száraz, merev, rugalmatlan bőr. Tartós terhelés esetén a szövetekben egyre csak halmozódnak a (ki nem mosott) lerakódások, és bőr – főleg hidegben – hajlamos berepedni, kivérezni az ízületek hajlításakor.

Máskor csak az ízületekhez közeli bőrszövetben halmozódnak fel ezek a salakanyagok és csomókat képeznek. Ez leggyakrabban az ujjak utolsó ízületei felett jelentkeznek.  Ezek a csomók kezdetben még a bőrrel együtt elmozdulnak, majd ahogy növekszenek az ízületekhez tapadva deformálják azokat. Ez már a köszvény előjele lehet.

Ezek a meszes bomlástermékek lerakodhatnak a talp vastagabb, húsosabb részein is és ott is meszes csomókat képeznek. Járáskor ez olyan fájdalmat okoz, mintha kavics lenne a cipőben. A sarok vastag részén olyan mértékű lerakódás is keletkezhet, amely már hozzá meszesedik a sarokcsonthoz, az ízületekhez és ez lesz a „sarkantyú”. Ezt többféle módon is kezelek, – de ha a kiváltó ok nem szűnik meg, akkor a tünetek biztos, hogy visszatérnek.

Normális a húgysavszintem, mégis vannak ilyen tüneteim. Miért?

Gyakori, hogy a vérben a húgysav mennyisége a normál tartományban van (az alsó értékhez közelít?), de mégis jelentkeznek a húgysav kiváltotta tünetek, meszesedések.

Mivel a szervezetszámára elsődleges, hogy a vérből a húgysavat és minden más savas bomlásterméket eltávolítson, ezért előfordulhat, hogy a vérből „kitakarítjuk” ezeket, de – elegendő víz híján – vesék mégsem tudták kiüríteni.  Ilyenkor ezek (a fentiek szerint) máshol rakódnak le, így a laborban normális lesz a vér húgysavszintje, mert nem a vérben lesz a „szemét”, hanem például a szövetekben.

Azonban nem csak a húgysav okozhat lerakódást, gyulladást, hanem bármilyen más savas bomlástermék közömbösítésekor keletkező mészsók is lerakódhatnak. Ilyenkor a vérben jellemzően emelkedett lesz a Kalcium, Magnézium és Nátrium szint is. Ez nem az esetleges ásványianyag bevitel következménye, hanem azt jelenti hogy a savakat közömbösítette ugyan a szervezet mésszel, de ezek a megkötött salakanyagok nem tudtak vizelettel kiürülni.

Hogyan lehet csökkenteni a magas húgysavszintet?

Orvosi szempontból ilyenkor először a húgysavcsökkentő „gyógyszerek” kerülnek elő. Ezek két féle módon hatnak: egyrészt a saját húgysavképződést próbálják blokkolni (pl. Milurit), másrészt pedig a vízhajtóként a vesék vizelet kiválasztását fokozzák.

A legtöbb esetben egyik sem segít!

Ha saját húgysavtermelés nem magas, hanem a táplálékból keletkezik a húgysav, akkor ezek az orvosságok semmit sem érnek, – így legfeljebb csak a mellékhatásaikra lehet számítani (pl. ízületi fájdalom, veseproblémák, stb.)

A vízhajtó pedig mit „hajt ki”, ha eleve nincs elég víz a szervezetben? (Ha lenne elég, akkor nem lenne magas a húgysav sem.)

Mi a teendő?

Az a megállapítás, hogy a sok hús fogyasztása okozza a köszvényt, abból a megfigyelésből származik, hogy az ókortól kezdve a köszvény mindig is a sok húsfélét fogyasztó gazdagok betegsége volt.

Napjainkban azonban egyre több embert érint ez a probléma, mivel egy átlagos mai magyar család napi étkezése (fehérjefogyasztása) 80-100 évvel ezelőtt még ünnepi, lakodalmi étkezésnek számított volna. … és most ezt eszik minden nap. Többször is. (Hogy hogyan is táplálkozunk még nem is olyan régen, arról itt olvashat: Hagyományos táplálkozás)

Mivel a tartósan magas húgysav elsősorban táplálkozási, életmódbeli terhelések következménye, ezért először az ehhez vezető életmódját, a táplálkozását kell megváltoztatnia.

Vagyis legfontosabb, hogy csökkentse a fehérjebevitelt, főként a purinban gazdag vörös húsok, kolbászfélék, belsőségek, halak, kagylók, stb. fogyasztását.

 Purin-szegény diéta

Normál esetben táplálkozással napi 600-1000 mg purint viszünk be, legfőképpen állati fehérjék fogyasztásával (és nem mindennapi húsfogyasztással). Köszvény, vagy erre való hajlam esetén ezt a mennyiséget drasztikusan csökkenteni kell.

Ha tartósan magas húgysavszint a vérben – de még nincs aktív tünet – az már jelzi a betegségre való fokozott hajlamot. Ilyenkor a purin bevitelt maximum napi 300 mg-ra, vagy ez alá szükséges csökkenteni. Akut köszvény esetén (amikor már roham van), ezt napi maximum 100 mg purinbevitelre kell csökkenteni. Krónikus köszvény esetén (tartós fájdalom esetén) maximum napi 200 mg purin fogyasztása a megengedett.

Egy purin táblázat itt található: http://dieta-abc.hu/purin-tablazat-hugysav/

Sok helyen javasolják a tejtermékek fogyasztását is, mivel abban olyan anyagok találhatóak, amelyek csökkentik a szervezet húgysavszintjét és alacsony purin-tartalmuk.

A tejtermékek  viszont kazein-tartalmuk miatt nagyon nehezen emészthetők és fokozottan hajlamosak az erjedésre az emésztőrendszerben, aminek következtében újabb savas bomlástermékek keletkeznek, így – ha a húgysavat nem is emeli – mégis okozhat meszes lerakódásokat.

A segítség

A táplálkozás megváltoztatása mellett – Fogyasszon több folyadékot!

Egy kísérletben már 50 éve is igazolták, hogy a kilenc héten át a normál fehérjebevitel többszörösét fogyasztó egészséges emberek  vérében nem emelkedett meg a húgysavszint, de megnőtt a vizeltben a kiürülő húgysav mennyisége. (Forrás)

Fontos, hogy itt egészséges (tehát orvosságokat nem szedő) és elegendő folyadékot fogyasztó emberekről van szó. Hogy mennyi vizet kell valójában inni, arról itt olvashat: https://mandala-egeszsegkucko.hu/mennyi-vizet-kell-inni/

Tehát valójában a fehérjebevitel és a fehérjék bomlástermékeként keletkező mérgező anyagok kimosásához szükséges víz aránya a fontos!

Vagyis ha sok (felesleges) fehérjét fogyaszt, akkor sok húgysav is keletkezik és sokkal több víz is kell a kiürítéséhez. De meg tud inni naponta akár 10-20 liter vizet?

Tehát a lényeg: kevesebb hús és több víz!

Táplálkozásában fogyasszon sok magas rost- és víztartalmú gyümölcsöt és zöldséget. A meggy, a cseresznye vagy a szeder még gyulladás csökkentő hatással is rendelkezik.

Olyan ételeket is érdemes előnyben részesíteni, amelyeknek alacsony a purintartalma, ezek elsősorban a magas keményítő tartalmú ételek, például a burgonya, a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételek, rizs. Ezek is tartalmaznak fehérjéket, de purintartalmuk alacsony.

Hogy mennyi fehérjére van szükségünk, arról itt olvashat. https://mandala-egeszsegkucko.hu/mennyi-hust-kell-ennunk-avagy-mibol-epitjuk-a-feherjet/

Purinban gazdag viszont a hüvelyesek, a spárga, a gombafélék, a szójatermékek és a sör is (élesztő).

Ne igyunk sört és tömény italokat, mert ezek emelik a húgysavszintet. A mérsékelt borivás nem befolyásolja a húgysavszintet, de az alkohol fogyasztás vizet von el a szervezettől mivel az alkohol közömbösítéséhez is víz kell.

Kiegészítőként

• Kutatások szerint a C-vitamin rendszeres szedése csökkenti a húgysavszintet. Ehhez napi 1-3000 mg C-vitamin szükséges.
• Az Indiai Tömjénfa (Boswellia) kivonat fokozza a kötőszövetekhez áramló vér mennyiségét, ezáltal csökkenti a húgysav lerakódás esélyét. Emellett gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatású is.
• A koffein és a vízhajtók (az ilyen gyógynövények is) a veséket fokozott vizeletkiválasztásra késztetik, ezáltal fokozódik a húgysav ürítése is. De ehhez még több vizet kell inni!
• A különböző keringést fokozó, vérbőséget okozó illóolaj (pl. kámfor, mentol) tartalmú krémekkel, bedörzsölőkkel az adott területen lehet csökkenteni a fájdalmat, a gyulladást, a feszítő érzést, de ha nincs mivel „kimosni” az így feloldott lerakódásokat, akkor a fokozott vérbőség több húgysavat is képes odajuttatni.

Purinszegény diéta és mégis magas húgysav.

Ez jellemzően két ok miatt következhet be:

1. Az alapvető ok – kevés a víz. Hiába visz be kevés purint, ha a keletkező kevés húgysavat nincs mivel „kimosni’.
2. Valahol gyulladás van a szervezetben és a gyulladás során károsodó fehérjékből is keletkezik húgysav. Hogy mi jelzi a vérképben a gyulladásokat, arról itt olvashat.

Zárásként

A köszvény kezelésében és a kialakulásának megelőzésében az orvostudomány tehetetlen. Nincs rá egyértelműen hatásos kezelés, vagy gyógyszer, leginkább csak a köszvényes rohamok okozta fájdalmat próbálják enyhíteni.

Még a javasolt étrendben sincs egyértelmű állásfoglalás, mert sok kutató azt tapasztalja, hogy – a már kialakult lerakódások esetében – nincs kimutatható javulás, az étrendi tényezők megváltoztatása után sem.

Valójában a megelőzés lenne az egyetlen hatásos módszer, de a táplálkozás és az életmód okozta betegségek gyógyításával a mai orvoslás nem foglalkozik, leginkább csak a már kialakult tüneteket próbálják kezelni.

Az ezzel kapcsolatos kutatásokról és tudományos publikációkról itt talál bővebb információt.