• avagy azért sok a gyomorsav, – mert kevés!

Tudom, furcsának tűnik a fenti mondat, de az esetek legnagyobb részében ez a valóság – és a szervezetünk  teljesen logikusan működik,  viszont ha a kiváltó okot nem ismerik fel, annak súlyos következményei lehetnek.

A gyomorsav problémák ma már szinte népbetegségnek számítanak és az emésztőrendszer túlterheléséből fakadó lassú emésztés a leggyakoribb kiváltó ok. Az orvosok azonban legtöbbször félreértelmezik a tüneteket és gyomorsavtúltengésről kezelik a betegeket, pedig az esetek legnagyobb részében a gyomorsav inkább kevés, mintsem hogy sok lenne. Illetve a megemésztendő ételhez képest is lehet valakinek kevés sava. A legtöbb gyomorproblémával küzdő ember is azt feltételezi, hogy túl sok a gyomorsava, de sokszor ennek épp az ellenkezője igaz.

A felmérések során gyakran tapasztalom, hogy még az akár 24 órával azelőtt megevett étel is a gyomorban pang, folyamatos működésre késztetve azt, emiatt nincs ideje a gyomornak pihenni, regenerálódni, aminek súlyos következményei lehetnek.

A sok és a kevés gyomorsav is hasonló problémákat okozhat (pl. gyomorégés, reflux), de bármi is legyen a probléma oka, az orvos mindig emésztésblokkoló hatású savcsökkentőt ír fel, még akkor is, ha a fő tünet a lassú emésztés és annak következményei, – amelyek kiváltó oka pedig éppen a savhiány. (De hát ma ugye nem az okokat kezelik, hanem csak a tüneteket nyomják el.)

Pedig a problémák oka ott van a szemünk előtt, de túl egyértelmű ahhoz, hogy foglalkozzanak vele.

Míg a gyomorsav túltermelés oka mindig a helytelen táplálkozás, a savhiány egyéb okok következménye is lehet, ezért a kezelési módnak is teljesen másmilyennek kellene lennie. (De kit érdekel! Szedje be!)

Az emésztőrendszer működéséről, az emésztés folyamatáról és az emésztési problémákról itt olvashat részletesen.

A gyomorsavprobléma

A gyomorban az ételnek úsznia kellene ahhoz, hogy a sósav és a fehérje aprító enzimek egy híg péppé tudják az szétmarni. Ez a híg folyékony, savas pép folyik majd ezután tovább a patkóbélbe, ahol keveredik az emésztő enzimekkel, amelyek a szétmart ételt hasznosítható tápanyagokká alakítják át. Ezenkívül a gyomorsav pusztítja el az étellel bekerülő kórokozókat is.

Ha nincs elegendő gyomorsav a gyomorban, akkor az étel nem mállik szét megfelelően, hanem besűrűsödik és az emésztés lelassul, leáll. Ez nem csak a gyomorban okozhat problémát, hanem kihat a bélműködésre is.

Cékla-teszt Egy tipp, hogy hogyan tudja tesztelni az emésztése sebességét: Vegyen egy kisebb céklát (kis almányi méretű) reszelje le, magában, vagy mézzel elkeverve egye meg az utolsó esti étkezés után 6-7 óra körül. Ez legyen az utolsó, ami a gyomrába került. Ha reggel a széklete piros a céklától, akkor optimális az emésztése, a bélmozgása. Ha éjszaka kell menni a WC-re és akkor piros, akkor túl gyors a bélmozgás, esetleg felmaródás, gyulladás van a beleiben. Ha csak két-három nap múlva, vagy egyáltalán nem lesz piros a széklet, akkor túl lassú az emésztése. (Amíg a cékla rostja nem ürül ki, addig az előtte elfogyasztott étel is valahol az emésztőrendszerben pang.)

Lassú emésztést okozhat még az emésztőenzimek hiánya is, de ez viszonylag ritkán fordul elő. Néha, egy régebbi, a hasnyálmirigyet érintő gyulladás károsította az enzimtermelő (zsír-, fehérje-, szénhidrátbontó) sejteket és ez okoz enzimhiányt. Gyakoribb azonban, hogy egyszerűen valamiből többet eszik, mint amire szüksége van, mint amit képes a szervezete hatékonyan lebontani. A végeredmény ugyanaz: leáll az emésztés a patkóbélben és feltorlódik az étel a gyomorban.

Lassú emésztést okozhat még az emésztőenzimek hiánya is, de ez viszonylag ritkán fordul elő. Néha, egy régebbi, a hasnyálmirigyet érintő gyulladás károsította az enzimtermelő (zsír-, fehérje-, szénhidrátbontó) sejteket és ez okoz enzimhiányt. Gyakoribb azonban, hogy egyszerűen valamiből többet eszik, mint amire szüksége van, mint amit képes a szervezete hatékonyan lebontani. A végeredmény ugyanaz: leáll az emésztés a patkóbélben és feltorlódik az étel a gyomorban.

Egy másik oka a lassú emésztésnek – a mozgásszegény életmód. Gyakorlatilag az, hogy éppen nincs szüksége a szervezetnek plusz energiára tápanyagra, de mégis eszik. Ma már legtöbbször nem azért eszünk mert éhesek vagyunk, hogy csökkenne az energiaszintünk (akinek túlsúlya van, annak biztos, hogy nincs energiahiánya, annál inkább felesleg van), hanem legtöbbször csak ezért eszünk, – mert szoktunk. A rejtett éhségről itt olvashat.

Ha pedig nincs szükségünk tápanyagra, akkor az emésztésünk is lassabban dolgozik, hiszen nem kell most azonnal pótolni semmit sem. A bevitt étellel viszont valamit kezdeni kell, de nem azonnal, hanem csak lassan, kényelmesen, hiszen valójában semmi szükségünk sincs rá, így a tápanyagok lebontása, az egész emésztési folyamat is lassabban zajlik le.

A lassú emésztés következményei

Amikor a gyomorban reked meg az emésztés a gyomor folyamatosan savat fog termelni, amíg egy falat étel is van benne, mert neki ez a dolga. Tehát az alapvetően a kevés és sűrű gyomorsav miatt áll le az emésztés, a gyomor pedig egyre több savat termelni, megszabaduljon a benne pangó ragacstól.

A pangó gyomortartalom által kiváltott savterhelés jellemző tünetei:

• Amikor a gyomorban áll le az emésztés, akkor bal oldalt, a bordák alatt alakulhat ki puffadás, feszítő érzés. Következménye a hányinger, böfögés, hányás, étvágytalanság, illetve a saverrózió hatására gyomorégés, gyomorgörcs jelentkezik, amiból hosszabb távon gyomor- és nyombélfekély, gyomorrák alakulhat ki.
• A gyomorban erjedő étel hatására keletkezett gázok a savat felnyomják a gyomor felső részébe (fekvéskor magától is feljuthat ide a sav), aminek hatására a felső gyomorszáj begyullad, kifekélyesedik és már nem zár megfelelően. Ennek következménye lesz a reflux.
• Amikor a sav, – illetve ez erjedésből keletkezett savas gáz – feljut a nyelőcsőbe, ott először csak torokirritációt okoz, ami krákogással, köhögéssel jár. A savas ízt csak akkor lehet érezni, ha gyomorsav feljut a nyelvig (hiszen íz érzékelés csak itt van), de ekkor már esély van a nyelőcsőfekélyre is.

Amíg a gyomorban étel van, a gyomor folyamatosan savat termel, ez azonban nem tud keveredni a benne levő sűrű ragaccsal, hanem ekkor az étel tetején keletkezik egy savréteg. Ez viszont megmarja a gyomor falát, ami ettől összerándul. Ezzel két dolgot ér el a szervezet: az összehúzódással zár a gyomor falát borító védőréteg – és nem lesz fekélye, illetve a sav keveredni tud a besűrűsödött étellel. Ezt viszont úgy érezheti, hogy korog a gyomra, pedig valójában nem üres, hanem még emészt – akár a tegnapi ételt is. Ez is lehet az állandó éhségérzet oka. Erről itt olvashat bővebben. Következmény az elhízás.

Ugyancsak állandó éhségérzettel jelez a szervezet, ha a nem megfelelően lebontott ételből nem jut tápanyagokhoz, vagy a félig emésztett, erjedő gyomortartalom lepusztítja a bélbolyhok felszínét, csökkentve ezzel a tápanyagok felszívódását, – az agy pedig folyamatosan jelez, hogy tápanyaghiány van.

A beleink folyamatos összehúzódással (perisztaltika) továbbítják az ételt, ez a folyamat lassú, de felgyorsul, amikor a gyomor felöl jön az étel – ha jön. Mivel gyakran órákig áll az emésztés a gyomorban, a belek összehúzódása, a bélmozgás is lelassul, hiszen nincs semmi, amit továbbítaniuk kellene.

Ennek következtében a vastagbélben a salakanyagok túl sok ideig maradnak, túlságosan is sok folyadék szívódik vissza belőlük, nagyon besűrűsödnek és ennek következménye lesz a székrekedés.

Amíg a belekben pang a rosszul lebontott ételmaradék, az erjedésnek is indulhat, ami haspuffadást okoz a has közepe táján.

Máskor nincs puffadás, hanem inkább hasmenéssel próbál a szervezet megszabadulni a félig emésztett erjedő maradékoktól. Gyomorsavhiányt jelezhet az is, ha emésztetlen ételdarabok jelennek meg a székletben. Amikor le nem bontott étel besűrűsödik a vastagbélben (pl.vízhiány esetén) a savak is koncentrálódnak, töményebbé válnak, amik kimarják a bélfalat és bélgyulladás, Colitis, Crohn-betegség alakul ki.

Ha kevés a gyomorsav, akkor az étellel bekerülő baktériumokat a sav nem pusztítja el, így könnyen lejutnak a vékonybélbe. A vékonybél alapvetően steril, ezért az ide kerülő kórokozók könnyen vékonybélgyulladást okozhatnak (SIBO), aminek következménye szintén a hasmenés, illetve tápanyagfelszívódási zavar, – vitaminhiány, fogyás.

A lassú lebontás (emésztés) következményeként a rosszul lebontott ételmaradék erjedésnek indul a belekben. Ilyenkor egy állandó hasi diszkomfort érzés alakulhat ki. A belekben történő állandó erjedés sokszor gyakori, hígabb székletürítéssel jár, így a beteg nem is gondolja, hogy lassú lenne az emésztése, pedig az ingert nem a normális bélmozgás, hanem csak az erjedés váltja ki.

Az erjedés másik következménye, hogy nagy mennyiségű méreganyag szívódik fel a véráramba, ami megterheli a fő kiválasztó szerveket (máj, vese) és ilyenkor a szervezet bőrön keresztül próbál méregteleníteni – és megjelenik a viszketés, az ekcéma.

A vékonybélben zajló erjedés felelős a különböző ételallergiák kialakulásáért is. A feleslegesen bevitt, nem megfelelően lebontott fehérjék (elsősorban a nehezebben emészthető állati fehérjék) erjedésnek indulnak a vékonybélben, az erjedés következményeként pedig kialakulhat a hisztamin intolerancia, ami változatos tüneteket képes okozni.

A lassú emésztésnek és a gyomorban pangó ételnek a következménye lehet a reggeli magas vércukornak is. Amikor a fehérjével keveredik a vacsorára evett szénhidrát, akkor már nem bontjuk le a azt 2 óra alatt, mint normálisan, hanem akkorra végzünk a szénhidráttal, amikor a fehérjével. Ha az utolsó falatok csak reggelre ürülnek ki a gyomorból, akkor a szénhidrátbontás is csak ezután fejeződik be, tehát reggel magas lesz a vércukor.

Ugyanez az oka terheléses vércukorvizsgálatnál tévesen megállapított inzulinrezisztenciának is. A lassú emésztés miatt valójában nem is üres gyoorral történik a mérés, hanem a vacsora maradékára öntik rá a cukoroldatot. Így persze, hogy magas lesz az érték.

Mi okozhat gyomorsav hiányt?

• Sokszor valaki alkatilag, születése óta kevesebb gyomorsavat képes előállítani. Többször találkoztam olyanokkal, akiknek gyerekkorában gyomorsav pótlót, pepszint írt fel az orvos, most pedig felnőttként savcsökkentőt szedetnek vele, pedig a problémája ugyan az.

Az ilyen emberek legtöbbször ösztönösen kívánják a savanyú, csípős ételeket, mivel ezek izgatják a gyomor falát, fokozott savtermelésre késztetve azt, emiatt több lesz a sava és könnyebben emészt.

• Bizonyos „gyógyszerek” is képesek akár végzetesen is károsítani a savtermelő sejteket és a gyomorfalát, gátolva ezzel a gyomorsav kiválasztást. Ezek leginkább a savcsökkentők, gyulladás- és fájdalomcsillapítók, aszpirinszármazékok, szteroidok.
• Ritkán a cink-hiány is állhat az elégtelen termelés hátterében (a savtermelő sejtek működéséhez cink is szükséges).
• Leggyakrabban pedig a vízhiány a kiváltó ok. Egyszerűen elégtelen folyadékfogyasztás esetén a szervezet mindenhonnan vizet vesz el a keringés fenntartásához, akár a gyomorból is, amitől a gyomorsav besűrűsödik, szintje lecsökken. A kevés és sűrű savban azonban az étel nem mállik szét megfelelően és az emésztés lelassul.

Vízhiány az oka legtöbbször a székrekedésnek is. Lehet, hogy a gyomorral nincs semmi probléma és az emésztés is rendben működne, de az általános folyadékhiány miatt a székletből túl sok folyadék szívódik vissza és emiatt az túlságosan besűrűsödik és megreked a belekben.

Lassú emésztést okazhat még sokféle „gyógyszer” is.

• Vérnyomáscsökkentők. Ezek a vérkeringés lelassításával csökkentik az emésztést végző szervek vérellátását is, amitől azok működése is lelassul.
• Nyugtatók, antidepresszánsok, altatók, „hangulatjavítók”. Ez valójában mind ugyanaz – kábítószer. Az idegrendszert tompító, lassító hatásuk kihat az emésztőrendszer működésére is, azt is lelassítja.
• Vízhajtók. Mivel ezek a veséket fokozott folyadék kiválasztásra kényszerítik, csökken a szervezet működéséhez szükséges víz mennyisége. Mivel a keringést minden áron működésben kell tartani, plusz folyadékot veszünk el a gyomorból és a belekből is.
• Savcsökkentők. legyen az orvos által felírt, vagy vény nélkül kapható reklámozott termék. Hatásuknál fogva vagy közömbösítik a gyomorsavat, vagy teljesen leállítják a savtermelést – de akkor hogy fog emészteni? Sehogy! Létjogosultságok csak fekély esetén lenne – szigorú diéta mellett, rövid ideig. A savcsökkentőkről itt olvashat részletesen. Ezért is nem mindegy, hogy kiderüljön, hogy mi a probléma valódi oka.

Minden említett „gyógyszer” betegtájékoztatójában szerepel, hogy változatos emésztési problémákat tudnak okozni – mellékesen.

Ezenkívül lelassítja az emésztést a szójafehérje is. Még ha nem is eszik szóját, rengeteg feldolgozott ételben benne van adalékként. A szója természetes módon tartalmaz egy emésztést gátló anyagot, ami képes blokkolni a hasnyálmirigy enzimtermelését és ezzel az emésztést is. A szójáról itt olvashat bővebben.

Ugyancsak lassítják az emésztést a különböző tartósítószerek is. Egy tartósítót azért tesznek az ételbe, hogy lassítsák annak a bomlását – de ezzel a lebontását, az emésztését is lassítják. Legnagyobb problémát a húsárukban levő tartósítószerek okozzák, – hiszen a húst a gyomorban kellene szétmarni -, de más élelmiszer lebontását is lassíthatják.

Sokan a szója, a tartósítók és egyéb adalékok emésztést lassító hatása miatt gondolják azt, hogy például lisztérzékenyek, pedig nem is a glutén a hibás.

Máskor egyszerűen az egyszerre megevett túl sok étel miatt áll le az emésztés. A nagy mennyiségű, gyorsan megevett étel felszívja a gyomorsavat és megreked az egész. Hogy mennyi a túl sok, azt egy egyszerű módszerrel lehet ellenőrizni: ha egymás mellé tesszük a két behajlított tenyerünket (mintha vizet merítenénk), nagyjából annyi a gyomrunk térfogata, vagyis egy „dupla maréknyi”. Ha ezt elképzeljük púpozva megrakva étellel, – na azzal vagyunk dugig. Ez a mennyiség már biztos, hogy megáll a gyomorban.

Ha a két markunkat laposan, szintben képzeljük tele étellel, – azzal a mennyiséggel is tele vagyunk és ha nehezen is, de (elegendő gyomorsav esetén) még képes lehet hatékonyan megemészteni.

Az egy púpozott maréknyi étel – bő, félig lesz vele tele a gyomor -, az az adag, amit biztosan, és hatékonyan képes a gyomor feldolgozni. Ennél többet például már nem ajánlott enni lefekvés előtt 2-3 órával, de ez attól is függ, hogy mit eszik. Egy ekkora adag étel után lehet, hogy pár óra múlva újra megéhezik, – de ekkor már jó eséllyel üres a gyomra – és jöhet a második adag is.

Ha este eszik sokat, akkor nem kell csodálkozni, hogy alvásproblémái lesznek, mert ami lefekvésig nem ürül ki a gyomorból, az már reggelig nem is fog. Éjszaka már nem tud emészteni, mert alszik, és nem tud majd jól aludni, – mert még emészt.

Sokszor azonban egyszerűen a nem megfelelő ételtársítás a felelős az emésztési problémákért, vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy mit, mivel eszünk.

Ha nagyobb mennyiségű szénhidrátot, nagy mennyiségű fehérjével eszik (ahogy a mai magyaros táplálkozásnál szokás), akkor a keményítő egyszerűen besűríti a gyomorsavat, amibe beragad a hús és az egész egy ragaccsá áll össze. Ezt próbálja majd a gyomra szétbontani, folyamatos savtermeléssel, – órákon át, akár egész nap is.

Mai táplálkozásunk a hagyományos paraszti életmódból származik, vagyis régen gabona (szénhidrát) alapú étkezést folytattunk, elsősorban zsírral. Fehérje csak kiegészítőként (tojás, tejtermék) került az ételbe, kis mennyiségben. Vagyis sok köret, nagyon kevés fehérje, – hús inkább csak ünnepnap. Ha nagyobb mennyiségű húsféle került az asztalra (pl. disznóvágáskor, lakodalmakkor), akkor inkább húst ettek hússal és senki sem a körettel akart jól lakni.

Ma megmaradtunk a szénhidrát (gabona) alapú étkezésnél, de most nagyobb mennyiségben, minden nap és szinte minden étkezésnél kerül valami húsféle is a tányérra. Például a tésztát az olaszoktól vettük át, de míg náluk a tészta az maga az étel (amit zsíros, zöldséges szószokkal esznek), addig nálunk csak köret a hús mellé.

Egy eset: Egy idősebb nő jött hozzám felmérésre és amikor elmondtam neki a fentieket, azt mondta:

• Én paraszt családban, tanyán nőttem fel, és mi ettünk húst.
• Minden nap? – kérdeztem.
• Ja, nem! Inkább csak ünnepnap, de hétvégén biztos volt csirkepörkölt – válaszolta.
• Minden hétvégén? – kérdeztem újra.
• Hát, arra már nem esküdnék meg, de arra emlékszem, hogy nekem a hétvégi csirkepörköltből mindig a kis szárnyacombja jutott – mondta.

Vagyis sok köret, minimális hús, az is leginkább csak hétvégén, vagy ünnepnap. Milyen ünnep is volt tegnap? 🙂 Az eredeti, hagyományos táplálkozásról itt olvashat részletesen.

A segítség

Az emésztés mindig a gyomorban lassul le és a bélproblémák is legtöbbször a rossz gyomor működés, elégtelen lebontás következményei (vagy a vízhiányé).

A gyomor túlterhelését jellemzően a túlzott fehérjebevitel (hús, tojás, tejtermék) okozza, hiszen a gyomor legfőbb feladata a fehérjék felaprítása. Mivel a magas fehérjetartalmú ételek csak lassan telítenk el, hajlamosak lehetünk ezekből egyszere túl sokat enni, – és már is túlterheltük a gyomrunkat. Hogy mennyi hús kell ennünk arról itt olvashat részletesen.

Ha valaki alkatilag kevés savat képes termelni (kívánja a savanyút?), akkor legjobb az étkezést a meglevő, saját savtermeléshez beállítani, vagyis könnyen emészthető ételeket ajánlott fogyasztani. Hogy mit, mennyi ideig emésztünk, azt itt találja.

 Savhiány, lassú emésztés esetén

Léteznek savpótló készítmények (Betacid, sósavas pepszin), amelyek növelik a gyomorsav mennyiségét, de helytelen táplálkozás esetén ezek nem fogják Ön helyett megemészteni az ételt. Ezért inkább:

• Egyen többször keveset, hogy ne terhelje egyszerre túl a gyomrát.
• „Az alapos rágás fél emésztés”, ezért mindig alaposan rágja meg az ételt. Ne kapkodjon! A jól megrágott étellel a gyomornak is kevesebb dolga van.
• Étkezés előttegyen valamilyen gyümölcsöt, egy kis pohár gyümölcslevet, vagy igyon meg 1 deci vizet fél citrom levével (ne sok folyadékot, mert az hígítja a savat és a felesleges vizet a gyomor kiengedi – a savval együtt). Az étkezés előtt elfogyasztott gyümölcs savtartalma izgatja a gyomor nyálkahártyáját, ami beindítja a savtermelést, rosttartalma pedig segíti továbbítani az előző étkezésből visszamaradt, esetlegesen pangó maradékokat.
• A nehezen emészthető húsok mellé egyen savanyúságot, gyümölcsöt.
• Fűszerezze az ételeit emésztést serkentő (és gyulladást csökkentő) zöld fűszerekkel, mint a rozmaring, bazsalikom, oregáno, kakukkfű, zsálya, majoránna, stb.
• A hagymafélék ugyancsak serkentik a savtermelést és az emésztést, de a gyomor felmaródásakor már inkább kerülje ezeket.
• A gyömbéremésztést serkentő, gyulladáscsökkentő, görcsoldó, puffadást csökkentő, fájdalomcsillapító hatású. (Már kialakult fekély, felmaródás esetén ezt is óvatosan használja.)
• Vacsorára (vagy akár főétkezésre is) egyen valamilyen tartalmasabb levest, zöldséglevest. A leves folyadéktartalmánál fogva telít, és mivel híg, minimális az esély rá, hogy megreked, pang a gyomorban. A levesek zsíradéktrtalma a gyomor kiürülése után még sokáig ad teltségérzetet.
• Citromfű teaemésztésjavító, görcsoldó, nyugtató hatású. Stressz okozta problémák esetén különösen hatásos. A kamilla és a körömvirág sebgyógyító hatású, segít regenerálni a sérült nyálkahártyát. Ezt a három gyógynövény egyszerre, keverékként is használhatjuk. (A teákat inkább evés után igyuk, hogy ne hígítsuk fel előre a gyomorsavat, lassítva ezzel az emésztést.)
• Az emésztést segíthetjük emésztő enzimek szedésével is, de ez nem oldja meg a problémát, legfeljebb a tüneteket csökkentik. Az enzimek akkor a leghatékonyabbak, ha bal oldalt a bordáknál (a gyomorban) érzi a puffadást, feszülést.

Fogyasszon több rostot. Az emészthetetlen rostok (korpák, útifűmaghéj, gyümölcsökben, zöldségekben levő rostok) folyadék hatására megduzzadnak a belekben – ha van elég víz – és gyakorlatilag tolják maguk előtt a gyomorban és a belekben pangó ételt.

A gyomornak pedig legjobb a saláta. Ha a fehérjét (hús tojás, tejtermék) szénhidráttal eszi, akkor a keményítőből (kenyér, tészta, rizs, krumpli, gyökérzöldségek) egy csiriz lesz, amiben megreked a hús, a fehérje. A zöld leveles zöldségek, viszont egy laza tömeget képeznek a gyomorban, ami könnyedén tud keveredni a megrágott fehérjével. Ezt a laza tömeget könnyen átjárja a gyomorsav és az enzimek, így hatékonyabb a lebontás. A maradékot a saláta rostartalma végig tolja a beleken, így ott sem lesz pangás. Emellett a zöld növények klorofilltartalma gátolja az erjedést is.

Szokjon rá a levesekre. Egyen akár vacsorára is levest. Bármilyet. Laktat, eltelíti a gyomrot, de folyadéktartalma miatt kisebb eséllyel „ragad be”. Az lenne a fontos, hogy lefekvéskor a gyomra már üres legyen. Vacsora után 2 órával pedig igyon meg – lassan kortyolva – egy kis pohár szénsavas vizet. Az a cél, hogy böfögjön. Az a kérdés ilyenkor, – hogy jön-e fel valamilyen íz. Ha nem, akkor valószínűleg üres a gyomra, ha igen, akkor még pang a gyomorban az étel – és az – jó eséllyel – ott is marad már reggelig.

Figyeljen az ételek megfelelő arányára. Ha egyszerre eszi a három energiaforrást (zsír, fehérje, szénhidrát), akkor az alábbi arányokat érdemes betartani:

Vagyis például: negyed rész sültcsirke, negyed rész sültkrumpli, a többi pedig zöldség-gyümölcs, saláta. Így minimális az esély arra, hogy még holnapután is a mai ebédet emészti. (Pedig rengetegen így járnak és csodálkoznak, hogy betegek.)

…és hogy miért nem ismerik fel ezt a problémát az orvosok?

Azt szoktam mondani: „Lehet, hogy az orvos szakértő a maga területén, de egyik sem ért – az emberhez.”

A mai orvoslásban nem a beteget kezelik, hanem csak a tüneteket próbálják elnyomni, ezért a probléma valódi oka legtöbbször ismeretlen marad. Mivel a lassú emésztés sokféle tünetet okozhat, minden orvos csak a saját területén egy-egy tünettel foglalkozik, de egyik sem látja át az egészet.

Felírják a savcsökkentőt, adnak valamit a hasmenésre, puffadásra vagy a székrekedésre, kezelik a bőrproblémákat, műtik az erjedés miatt károsodott beleket, elnyomják az allergiaszerű tüneteket, vagy blokkolják a szervezet vészjelzéseit szteroidokkal. De hogy a probléma legfőbb oka a minden napos táplálkozás, az senkinek sem jut eszébe. (Az étkezés nem orvosi téma.)

Erről egy konkrét eset: Egy távolabbi városból jöttek hozzánk – több mint egy éve tartó hasmenés miatt.  A hölgyet már többször műtötték (legutoljára másfél hónapja), kivettek már belőle közel egy méter vékony- és vastagbelet, de senki sem tudta megmondani, hogy mi lehet a baja, mert folyamatosan hasmenése van – akár naponta 10-szer is.

Először ráfogták, hogy endometriózis okozhatja a problémát, emiatt teljes nőgyógyászi eltávolító műtéten esett át, és kivették a gyulladt bélszakaszokat is. A legutóbbi műtétnél már nem találtak nőgyógyászati problémára utaló jelet és a kórházban is csak a hasmenés kontrolálásával próbálkoztak – sikertelenül. Végül saját kérésére kiengedték a kórházból, mert közölte az orvosaival, hogy „a széntablettákat otthon is be tudom venni, felesleges itt feküdnöm.”

Ennyi volt az orvosi terápia, – a valódi ok pedig a gyomorsavhiány miatti lassú emésztés és a helytelen táplálkozás.

Zárásként

Legfontosabb tehát az egészséges táplálkozás, mert az emésztőrendszerünk csak végzi a feladatát (amíg bírja), és mi döntjük el, hogy mennyi és milyen munkát adunk neki.

Kapcsolódó tartalmak:

Mit, mennyi ideig emésztünk?

Emésztési problémák, avagy hogyan emésztünk

Hisztaminos étrend

Hagyományos, egészséges táplálkozás