• avagy azért sok a gyomorsav, – mert kevés!

Tudom, furcsának tűnik a fenti mondat, de az esetek legnagyobb részében ez a valóság – és a szervezetünk  teljesen logikusan működik,  viszont ha a kiváltó okot nem ismerik fel, annak súlyos következményei lehetnek.

A gyomorsav problémák ma már szinte népbetegségnek számítanak és az emésztőrendszer túlterheléséből fakadó lassú emésztés a leggyakoribb kiváltó ok. Az orvosok azonban legtöbbször félreértelmezik a tüneteket és gyomorsavtúltengésről kezelik a betegeket, pedig az esetek legnagyobb részében a gyomorsav inkább kevés, mintsem hogy sok lenne. Illetve a megemésztendő ételhez képest is lehet valakinek kevés sava. A legtöbb gyomorproblémával küzdő ember is azt feltételezi, hogy túl sok a gyomorsava, de sokszor ennek épp az ellenkezője igaz.

A felmérések során gyakran tapasztalom, hogy még az akár 24 órával azelőtt megevett étel is a gyomorban pang, folyamatos működésre késztetve azt, emiatt nincs ideje a gyomornak pihenni, regenerálódni, aminek súlyos következményei lehetnek.

A sok és a kevés gyomorsav is hasonló problémákat okozhat (pl. gyomorégés, reflux), de bármi is legyen a probléma oka, az orvos mindig emésztésblokkoló hatású savcsökkentőt ír fel, még akkor is, ha a fő tünet a lassú emésztés és annak következményei, – amelyek kiváltó oka pedig éppen a savhiány. (De hát ma ugye nem az okokat kezelik, hanem csak a tüneteket nyomják el.)

Pedig a problémák oka ott van a szemünk előtt, de túl egyértelmű ahhoz, hogy foglalkozzanak vele.

Míg a gyomorsav túltermelés oka mindig a helytelen táplálkozás, a savhiány egyéb okok következménye is lehet, ezért a kezelési módnak is teljesen másmilyennek kellene lennie. (De kit érdekel! Szedje be!)

Az emésztőrendszer működéséről, az emésztés folyamatáról és az emésztési problémákról itt olvashat részletesen.

A probléma

A gyomorban az ételnek úsznia kellene, hogy a sav és a fehérje aprító enzimek egy híg péppé hígítsák azt, hogy majd a patkóbélben az enzimek hasznosítható tápanyagokká tudják lebontani. Ezenkívül a gyomorsav pusztítja el az étellel bekerülő kórokozókat is.

Ha nincs elegendő gyomorsav a gyomorban, akkor az étel nem mállik szét megfelelően, hanem besűrűsödik és az emésztés lelassul, leáll. Ez nem csak a gyomorban okozhat problémát, hanem kihat a bélműködésre is.

Cékla-teszt Egy tipp, hogy hogyan tudja tesztelni az emésztése sebességét: Vegyen egy kisebb céklát (kis almányi méretű) reszelje le, magában, vagy mézzel elkeverve egye meg az utolsó esti étkezés után 6-7 óra körül. Ez legyen az utolsó, ami a gyomrába került. Ha reggel a széklete piros a céklától, akkor optimális a bélmozgása. Ha éjszaka kell menni a WC-re és akkor piros, akkor túl gyors a bélmozgás, esetleg felmaródás, gyulladás van a beleiben. Ha csak két-három nap múlva, vagy egyáltalán nem lesz piros a széklet, akkor túl lassú az emésztése.

Lassú emésztést okozhat még az emésztőenzimek hiánya is, de ez viszonylag ritkán fordul elő. Néha, egy régebbi, a hasnyálmirigyet érintő gyulladás károsította az enzimtermelő (zsír-, fehérje-, szénhidrátbontó) sejteket és ez okoz enzimhiányt. Gyakoribb azonban, hogy egyszerűen valamiből többet eszik, mint amire szüksége van, mint amit képes a szervezete hatékonyan lebontani. A végeredmény ugyanaz: leáll az emésztés a patkóbélben és feltorlódik az étel a gyomorban.

A lassú emésztés következményei

Amikor a gyomorban reked meg az emésztés a gyomor folyamatosan savat fog termelni, amíg egy falat étel is van benne, mert neki ez a dolga. Tehát az alapvetően a kevés és sűrű gyomorsav miatt áll le az emésztés, a gyomor pedig egyre több savat termelni, megszabaduljon a benne pangó ragacstól.

A pangó gyomortartalom által kiváltott savterhelés jellemző tünetei:

• Amikor a gyomorban áll le az emésztés, akkor bal oldalt, a bordák alatt alakulhat ki puffadás, feszítő érzés. Következménye a hányinger, böfögés, hányás, étvágytalanság, illetve a saverrózió hatására gyomorégés, gyomorgörcs jelentkezik, amiból hosszabb távon gyomor- és nyombélfekély, gyomorrák alakulhat ki.
• A gyomorban erjedő étel hatására keletkezett gázok a savat felnyomják a gyomor felső részébe (fekvéskor magától is feljuthat ide a sav), aminek hatására a felső gyomorszáj begyullad, kifekélyesedik és már nem zár megfelelően. Ennek következménye lesz a reflux.
• Amikor a sav, – illetve ez erjedésből keletkezett savas gáz – feljut a nyelőcsőbe, ott először csak torokirritációt okoz, ami krákogással, köhögéssel jár. A savas ízt csak akkor lehet érezni, ha gyomorsav feljut a nyelvig (hiszen íz érzékelés csak itt van), de ekkor már esély van a nyelőcsőfekélyre is.

Amíg a gyomorban étel van, a gyomor folyamatosan savat termel, ez azonban nem tud keveredni a benne levő sűrű ragaccsal, hanem ekkor az étel tetején keletkezik egy savréteg. Ez viszont megmarja a gyomor falát, ami ettől összerándul. Ezzel két dolgot ér el a szervezet: az összehúzódással zár a gyomor falát borító védőréteg – és nem lesz fekélye, illetve a sav keveredni tud a besűrűsödött étellel. Ezt viszont úgy érezheti, hogy korog a gyomra, pedig valójában nem üres, hanem még emészt – akár a tegnapi ételt is. Ez is lehet az állandó éhségérzet oka. Erről itt olvashat bővebben. Következmény az elhízás.

Ugyancsak állandó éhségérzettel jelez a szervezet, ha a nem megfelelően lebontott ételből nem jut tápanyagokhoz, vagy a félig emésztett, erjedő gyomortartalom lepusztítja a bélbolyhok felszínét, csökkentve ezzel a tápanyagok felszívódását, – az agy pedig folyamatosan jelez, hogy tápanyaghiány van.

A beleink folyamatos összehúzódással (perisztaltika) továbbítják az ételt, ez a folyamat lassú, de felgyorsul, amikor a gyomor felöl jön az étel – ha jön. Mivel gyakran órákig áll az emésztés a gyomorban, a belek összehúzódása, a bélmozgás is lelassul, hiszen nincs semmi, amit továbbítaniuk kellene.

Ennek következtében a vastagbélben a salakanyagok túl sok ideig maradnak, túlságosan is sok folyadék szívódik vissza belőlük, nagyon besűrűsödnek és ennek következménye lesz a székrekedés.

Amíg a belekben pang a rosszul lebontott ételmaradék, az erjedésnek is indulhat, ami haspuffadást okoz a has közepe táján.

Máskor nincs puffadás, hanem inkább hasmenéssel próbál a szervezet megszabadulni a félig emésztett erjedő maradékoktól. Gyomorsavhiányt jelezhet az is, ha emésztetlen ételdarabok jelennek meg a székletben. Amikor le nem bontott étel besűrűsödik a vastagbélben (pl.vízhiány esetén) a savak is koncentrálódnak, töményebbé válnak, amik kimarják a bélfalat és bélgyulladás, Colitis, Crohn-betegség alakul ki.

Ha kevés a gyomorsav, akkor az étellel bekerülő baktériumokat a sav nem pusztítja el, így könnyen lejutnak a vékonybélbe. A vékonybél alapvetően steril, ezért az ide kerülő kórokozók könnyen vékonybélgyulladást okozhatnak (SIBO), aminek következménye szintén a hasmenés, illetve tápanyagfelszívódási zavar, – vitaminhiány, fogyás.

A lassú lebontás (emésztés) következményeként a rosszul lebontott ételmaradék erjedésnek indul a belekben. Ilyenkor egy állandó hasi diszkomfort érzés alakulhat ki. A belekben történő állandó erjedés sokszor gyakori, hígabb székletürítéssel jár, így a beteg nem is gondolja, hogy lassú lenne az emésztése, pedig az ingert nem a normális bélmozgás, hanem csak az erjedés váltja ki.

Az erjedés másik következménye, hogy nagy mennyiségű méreganyag szívódik fel a véráramba, ami megterheli a fő kiválasztó szerveket (máj, vese) és ilyenkor a szervezet bőrön keresztül próbál méregteleníteni – és megjelenik a viszketés, az ekcéma.

A vékonybélben zajló erjedés felelős a különböző ételallergiák kialakulásáért is. A feleslegesen bevitt, nem megfelelően lebontott fehérjék (elsősorban a nehezebben emészthető állati fehérjék) erjedésnek indulnak a vékonybélben, az erjedés következményeként pedig kialakulhat a hisztamin intolerancia, ami változatos tüneteket képes okozni.

A lassú emésztésnek és a gyomorban pangó ételnek a következménye lehet a reggeli magas vércukornak is. Amikor a fehérjével keveredik a vacsorára evett szénhidrát, akkor már nem bontjuk le a azt 2 óra alatt, mint normálisan, hanem akkorra végzünk a szénhidráttal, amikor a fehérjével. Ha az utolsó falatok csak reggelre ürülnek ki a gyomorból, akkor a szénhidrátbontás is csak ezután fejeződik be, tehát reggel magas lesz a vércukor.

Ugyanez az oka terheléses vércukorvizsgálatnál tévesen megállapított inzulinrezisztenciának is. A lassú emésztés miatt valójában nem is üres gyoorral történik a mérés, hanem a vacsora maradékára öntik rá a cukoroldatot. Így persze, hogy magas lesz az érték.

Mi okozhat gyomorsav hiányt?

• Sokszor valaki alkatilag, születése óta kevesebb gyomorsavat képes előállítani. Többször találkoztam olyanokkal, akiknek gyerekkorában gyomorsav pótlót, pepszint írt fel az orvos, most pedig felnőttként savcsökkentőt szedetnek vele, pedig a problémája ugyan az.

Az ilyen emberek legtöbbször ösztönösen kívánják a savanyú, csípős ételeket, mivel ezek izgatják a gyomor falát, fokozott savtermelésre késztetve azt, emiatt több lesz a sava és könnyebben emészt.

• Bizonyos „gyógyszerek” is képesek akár végzetesen is károsítani a savtermelő sejteket és a gyomorfalát, gátolva ezzel a gyomorsav kiválasztást. Ezek leginkább a savcsökkentők, gyulladás- és fájdalomcsillapítók, aszpirinszármazékok, szteroidok.
• Ritkán a cink-hiány is állhat az elégtelen termelés hátterében (a savtermelő sejtek működéséhez cink is szükséges).
• Leggyakrabban pedig a vízhiány a kiváltó ok. Egyszerűen elégtelen folyadékfogyasztás esetén a szervezet mindenhonnan vizet vesz el a keringés fenntartásához, akár a gyomorból is, amitől a gyomorsav besűrűsödik, szintje lecsökken. A kevés és sűrű savban azonban az étel nem mállik szét megfelelően és az emésztés lelassul.

Vízhiány az oka legtöbbször a székrekedésnek is. Lehet, hogy a gyomorral nincs semmi probléma és az emésztés is rendben működne, de az általános folyadékhiány miatt a székletből túl sok folyadék szívódik vissza és emiatt az túlságosan besűrűsödik és megreked a belekben.

Lassú emésztést okazhat még sokféle „gyógyszer” is.

• Vérnyomáscsökkentők. Ezek a vérkeringés lelassításával csökkentik az emésztést végző szervek vérellátását is, amitől azok működése is lelassul.
• Nyugtatók, antidepresszánsok, altatók, „hangulatjavítók”. Ez valójában mind ugyanaz – kábítószer. Az idegrendszert tompító, lassító hatásuk kihat az emésztőrendszer működésére is, azt is lelassítja.
• Vízhajtók. Mivel ezek a veséket fokozott folyadék kiválasztásra kényszerítik, csökken a szervezet működéséhez szükséges víz mennyisége. Mivel a keringést minden áron működésben kell tartani, plusz folyadékot veszünk el a gyomorból és a belekből is.
• Savcsökkentők. legyen az orvos által felírt, vagy vény nélkül kapható reklámozott termék. Hatásuknál fogva vagy közömbösítik a gyomorsavat, vagy teljesen leállítják a savtermelést – de akkor hogy fog emészteni? Sehogy! Létjogosultságok csak fekély esetén lenne – szigorú diéta mellett, rövid ideig. A savcsökkentőkről itt olvashat részletesen. Ezért is nem mindegy, hogy kiderüljön, hogy mi a probléma valódi oka.

Minden említett „gyógyszer” betegtájékoztatójában szerepel, hogy változatos emésztési problémákat tudnak okozni – mellékesen.

Ezenkívül lelassítja az emésztést a szójafehérje is. Még ha nem is eszik szóját, rengeteg feldolgozott ételben benne van adalékként. A szója természetes módon tartalmaz egy emésztést gátló anyagot, ami képes blokkolni a hasnyálmirigy enzimtermelését és ezzel az emésztést is. A szójáról itt olvashat bővebben.

Ugyancsak lassítják az emésztést a különböző tartósítószerek is. Egy tartósítót azért tesznek az ételbe, hogy lassítsák annak a bomlását – de ezzel a lebontását, az emésztését is lassítják. Legnagyobb problémát a húsárukban levő tartósítószerek okozzák, – hiszen a húst a gyomorban kellene szétmarni -, de más élelmiszer lebontását is lassíthatják.

Sokan a szója, a tartósítók és egyéb adalékok emésztést lassító hatása miatt gondolják azt, hogy például lisztérzékenyek, pedig nem is a glutén a hibás.

Máskor egyszerűen az egyszerre megevett túl sok étel miatt áll le az emésztés. A nagy mennyiségű, gyorsan megevett étel felszívja a gyomorsavat és megreked az egész. Hogy mennyi a túl sok, azt egy egyszerű módszerrel lehet ellenőrizni: ha egymás mellé tesszük a két behajlított tenyerünket (mintha vizet merítenénk), nagyjából annyi a gyomrunk térfogata, vagyis egy „dupla maréknyi”. Ha ezt elképzeljük púpozva megrakva étellel, – na azzal vagyunk dugig. Ez a mennyiség már biztos, hogy megáll a gyomorban.

Ha a két markunkat laposan, szintben képzeljük tele étellel, – azzal a mennyiséggel is tele vagyunk és ha nehezen is, de (elegendő gyomorsav esetén) még képes lehet hatékonyan megemészteni.

Az egy púpozott maréknyi étel – bő, félig lesz vele tele a gyomor -, az az adag, amit biztosan, és hatékonyan képes a gyomor feldolgozni. Ennél többet például már nem ajánlott enni lefekvés előtt 2-3 órával, de ez attól is függ, hogy mit eszik. Egy ekkora adag étel után lehet, hogy pár óra múlva újra megéhezik, – de ekkor már jó eséllyel üres a gyomra – és jöhet a második adag is.

Ha este eszik sokat, akkor nem kell csodálkozni, hogy alvásproblémái lesznek, mert ami lefekvésig nem ürül ki a gyomorból, az már reggelig nem is fog. Éjszaka már nem tud emészteni, mert alszik, és nem tud majd jól aludni, – mert még emészt.

Sokszor azonban egyszerűen a nem megfelelő ételtársítás a felelős az emésztési problémákért, vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy mit, mivel eszünk.

Ha nagyobb mennyiségű szénhidrátot, nagy mennyiségű fehérjével eszik (ahogy a mai magyaros táplálkozásnál szokás), akkor a keményítő egyszerűen besűríti a gyomorsavat, amibe beragad a hús és az egész egy ragaccsá áll össze. Ezt próbálja majd a gyomra szétbontani, folyamatos savtermeléssel, – órákon át, akár egész nap is.

Mai táplálkozásunk a hagyományos paraszti életmódból származik, vagyis régen gabona (szénhidrát) alapú étkezést folytattunk, elsősorban zsírral. Fehérje csak kiegészítőként (tojás, tejtermék) került az ételbe, kis mennyiségben. Vagyis sok köret, nagyon kevés fehérje, – hús inkább csak ünnepnap. Ha nagyobb mennyiségű húsféle került az asztalra (pl. disznóvágáskor, lakodalmakkor), akkor inkább húst ettek hússal és senki sem a körettel akart jól lakni.

Ma megmaradtunk a szénhidrát (gabona) alapú étkezésnél, de most nagyobb mennyiségben, minden nap és szinte minden étkezésnél kerül valami húsféle is a tányérra. Például a tésztát az olaszoktól vettük át, de míg náluk a tészta az maga az étel (amit zsíros, zöldséges szószokkal esznek), addig nálunk csak köret a hús mellé.

Egy eset: Egy idősebb nő jött hozzám felmérésre és amikor elmondtam neki a fentieket, azt mondta:

• Én paraszt családban, tanyán nőttem fel, és mi ettünk húst.
• Minden nap? – kérdeztem.
• Ja, nem! Inkább csak ünnepnap, de hétvégén biztos volt csirkepörkölt – válaszolta.
• Minden hétvégén? – kérdeztem újra.
• Hát, arra már nem esküdnék meg, de arra emlékszem, hogy nekem a hétvégi csirkepörköltből mindig a kis szárnyacombja jutott – mondta.

Vagyis sok köret, minimális hús, az is leginkább csak hétvégén, vagy ünnepnap. Milyen ünnep is volt tegnap? 🙂 Az eredeti, hagyományos táplálkozásról itt olvashat részletesen.

A segítség

Az emésztés mindig a gyomorban lassul le és a bélproblémák is legtöbbször a rossz gyomor működés, elégtelen lebontás következményei (vagy a vízhiányé).

A gyomor túlterhelését jellemzően a túlzott fehérjebevitel (hús, tojás, tejtermék) okozza, hiszen a gyomor legfőbb feladata a fehérjék felaprítása. Mivel a magas fehérjetartalmú ételek csak lassan telítenk el, hajlamosak lehetünk ezekből egyszere túl sokat enni, – és már is túlterheltük a gyomrunkat. Hogy mennyi hús kell ennünk arról itt olvashat részletesen.

Ha valaki alkatilag kevés savat képes termelni (kívánja a savanyút?), akkor legjobb az étkezést a meglevő, saját savtermeléshez beállítani, vagyis könnyen emészthető ételeket ajánlott fogyasztani. Hogy mit, mennyi ideig emésztünk, azt itt találja.

 Savhiány, lassú emésztés esetén

Léteznek savpótló készítmények (Betacid, sósavas pepszin), amelyek növelik a gyomorsav mennyiségét, de helytelen táplálkozás esetén ezek nem fogják Ön helyett megemészteni az ételt. Ezért inkább:

• Egyen többször keveset, hogy ne terhelje egyszerre túl a gyomrát.
• „Az alapos rágás fél emésztés”, ezért mindig alaposan rágja meg az ételt. Ne kapkodjon! A jól megrágott étellel a gyomornak is kevesebb dolga van.
• Étkezés előttegyen valamilyen gyümölcsöt, egy kis pohár gyümölcslevet, vagy igyon meg 1 deci vizet fél citrom levével (ne sok folyadékot, mert az hígítja a savat és a felesleges vizet a gyomor kiengedi – a savval együtt). Az étkezés előtt elfogyasztott gyümölcs savtartalma izgatja a gyomor nyálkahártyáját, ami beindítja a savtermelést, rosttartalma pedig segíti továbbítani az előző étkezésből visszamaradt, esetlegesen pangó maradékokat.
• A nehezen emészthető húsok mellé egyen savanyúságot, gyümölcsöt.
• Fűszerezze az ételeit emésztést serkentő (és gyulladást csökkentő) zöld fűszerekkel, mint a rozmaring, bazsalikom, oregáno, kakukkfű, zsálya, majoránna, stb.
• A hagymafélék ugyancsak serkentik a savtermelést és az emésztést, de a gyomor felmaródásakor már inkább kerülje ezeket.
• A gyömbéremésztést serkentő, gyulladáscsökkentő, görcsoldó, puffadást csökkentő, fájdalomcsillapító hatású. (Már kialakult fekély, felmaródás esetén ezt is óvatosan használja.)
• Vacsorára (vagy akár főétkezésre is) egyen valamilyen tartalmasabb levest, zöldséglevest. A leves folyadéktartalmánál fogva telít, és mivel híg, minimális az esély rá, hogy megreked, pang a gyomorban. A levesek zsíradéktrtalma a gyomor kiürülése után még sokáig ad teltségérzetet.
• Citromfű teaemésztésjavító, görcsoldó, nyugtató hatású. Stressz okozta problémák esetén különösen hatásos. A kamilla és a körömvirág sebgyógyító hatású, segít regenerálni a sérült nyálkahártyát. Ezt a három gyógynövény egyszerre, keverékként is használhatjuk. (A teákat inkább evés után igyuk, hogy ne hígítsuk fel előre a gyomorsavat, lassítva ezzel az emésztést.)
• Az emésztést segíthetjük emésztő enzimek szedésével is, de ez nem oldja meg a problémát, legfeljebb a tüneteket csökkentik. Az enzimek akkor a leghatékonyabbak, ha bal oldalt a bordáknál (a gyomorban) érzi a puffadást, feszülést.

Fogyasszon több rostot. Az emészthetetlen rostok (korpák, útifűmaghéj, gyümölcsökben, zöldségekben levő rostok) folyadék hatására megduzzadnak a belekben – ha van elég víz – és gyakorlatilag tolják maguk előtt a gyomorban és a belekben pangó ételt.

A gyomornak pedig legjobb a saláta. Ha a fehérjét (hús tojás, tejtermék) szénhidráttal eszi, akkor a keményítőből (kenyér, tészta, rizs, krumpli, gyökérzöldségek) egy csiriz lesz, amiben megreked a hús, a fehérje. A zöld leveles zöldségek, viszont egy laza tömeget képeznek a gyomorban, ami könnyedén tud keveredni a megrágott fehérjével. Ezt a laza tömeget könnyen átjárja a gyomorsav és az enzimek, így hatékonyabb a lebontás. A maradékot a saláta rostartalma végig tolja a beleken, így ott sem lesz pangás. Emellett a zöld növények klorofilltartalma gátolja az erjedést is.

Szokjon rá a levesekre. Egyen akár vacsorára is levest. Bármilyet. Laktat, eltelíti a gyomrot, de folyadéktartalma miatt kisebb eséllyel „ragad be”. Az lenne a fontos, hogy lefekvéskor a gyomra már üres legyen. Vacsora után 2 órával pedig igyon meg – lassan kortyolva – egy kis pohár szénsavas vizet. Az a cél, hogy böfögjön. Az a kérdés ilyenkor, – hogy jön-e fel valamilyen íz. Ha nem, akkor valószínűleg üres a gyomra, ha igen, akkor még pang a gyomorban az étel – és az – jó eséllyel – ott is marad már reggelig.

Figyeljen az ételek megfelelő arányára. Ha egyszerre eszi a három energiaforrást (zsír, fehérje, szénhidrát), akkor az alábbi arányokat érdemes betartani:

Vagyis például: negyed rész sültcsirke, negyed rész sültkrumpli, a többi pedig zöldség-gyümölcs, saláta. Így minimális az esély arra, hogy még holnapután is a mai ebédet emészti. (Pedig rengetegen így járnak és csodálkoznak, hogy betegek.)

…és hogy miért nem ismerik fel ezt a problémát az orvosok?

Azt szoktam mondani: „Lehet, hogy az orvos szakértő a maga területén, de egyik sem ért – az emberhez.”

A mai orvoslásban nem a beteget kezelik, hanem csak a tüneteket próbálják elnyomni, ezért a probléma valódi oka legtöbbször ismeretlen marad. Mivel a lassú emésztés sokféle tünetet okozhat, minden orvos csak a saját területén egy-egy tünettel foglalkozik, de egyik sem látja át az egészet.

Felírják a savcsökkentőt, adnak valamit a hasmenésre, puffadásra vagy a székrekedésre, kezelik a bőrproblémákat, műtik az erjedés miatt károsodott beleket, elnyomják az allergiaszerű tüneteket, vagy blokkolják a szervezet vészjelzéseit szteroidokkal. De hogy a probléma legfőbb oka a minden napos táplálkozás, az senkinek sem jut eszébe. (Az étkezés nem orvosi téma.)

Erről egy konkrét eset: Egy távolabbi városból jöttek hozzánk – több mint egy éve tartó hasmenés miatt.  A hölgyet már többször műtötték (legutoljára másfél hónapja), kivettek már belőle közel egy méter vékony- és vastagbelet, de senki sem tudta megmondani, hogy mi lehet a baja, mert folyamatosan hasmenése van – akár naponta 10-szer is.

Először ráfogták, hogy endometriózis okozhatja a problémát, emiatt teljes nőgyógyászi eltávolító műtéten esett át, és kivették a gyulladt bélszakaszokat is. A legutóbbi műtétnél már nem találtak nőgyógyászati problémára utaló jelet és a kórházban is csak a hasmenés kontrolálásával próbálkoztak – sikertelenül. Végül saját kérésére kiengedték a kórházból, mert közölte az orvosaival, hogy „a széntablettákat otthon is be tudom venni, felesleges itt feküdnöm.”

Ennyi volt az orvosi terápia, – a valódi ok pedig a gyomorsavhiány miatti lassú emésztés és a helytelen táplálkozás.

Zárásként

Legfontosabb tehát az egészséges táplálkozás, mert az emésztőrendszerünk csak végzi a feladatát (amíg bírja), és mi döntjük el, hogy mennyi és milyen munkát adunk neki.

Kapcsolódó tartalmak:

Mit, mennyi ideig emésztünk?

Emésztési problémák, avagy hogyan emésztünk

Hisztaminos étrend

Hagyományos, egészséges táplálkozás