Időről-időre megjelenik a médiában egy-egy hír, ami újra a kókuszolaj/zsír egészségtelen(?)hírét kelti. Igen, újra, mert már a nyolcvanas években is – a nagy koleszterin hisztéria csúcsán – jelentek meg olyan (amerikai) tanulmányok, ami a több százmillió ember által, évezredek óta fogyasztott kókuszt próbálták egészségtelennek beállítani.
Kókuszolaj és a kardiológus
Később ezek a külsőleg finanszírozott vizsgálatok feledésbe merültek, de ma is napvilágra kerülnek újabb (és régebbi) hazugságok. Akik pedig ezeket a téveszméket leginkább terjesztik, azok a koleszterin-mítosznak bedőlt kardiológusok. Ők csupa rosszat tanultak – egy elavult elmélet alapján – a koleszterinről és a telített zsírsavakról, ebből írták a doktorijukat, ebben hisznek.
Egyébként a régebbi vizsgálatoknál utólag kiderült, hogy az akkori „kutatásokat” az amerikai szójatermesztők és szójaolaj gyártók szövetsége fizette. Azt nem tudni, hogy az újabb publikációknak ki áll a hátterében.
De mit ért egy kardiológus a kókuszolajhoz?
Valójában semmit!
A „tudásuk” és a véleményük nagyjából annyit ér, mintha vezetés közben valami zörgést hallanánk a kocsi motorjából és ezzel felkeresünk – egy szakácsot.
Egy kardiológus nem foglakozik a táplálkozással (sokszor a sajátjával sem), nem ért az emésztőrendszer működéséhez és nem ért a növényekhez, a kókuszhoz sem.
Az igaz, hogy magas a kókuszolaj telített zsírsav tartalma, de ez semmit sem jelent. Hiszen Délkelet-Ázsiában és Óceániában több százmillió ember fogyasztja már évezredek óta rendszeresen, és mégsem kaptak tőle infarktust. Sőt, nekik jellemzően alacsonyabb a koleszterinszintjük és ritkábbak náluk a szív- és érrendszeri betegségek, mint az állati zsírokat és finomított növényi olajakat használó nyugati társadalomban. Akkor mivel is van a baj?
Mellesleg az anyatej zsírtartalmának közel 50%-a telített zsírsav és 1 dl nagyjából 14 gramm koleszterint is tartalmaz. Akkor az anyatej is „mérgező”?
Nézzünk néhány információt a telített zsírsavakról és a kókuszolajról
(egyszerűsítve): A zsírsavak a zsiradékok fő alkotórészei, amelyek glicerinnel triglicerideket-zsírmolekulákat alkotva képezik a természetes zsírokat és olajokat. A zsírsavaknak sokféle formája létezik a természetben.
A telített kifejezés ebben az esetben azt jelenti, hogy stabil kötésű, zárt szénláncú zsírsavmolekulákat tartalmaz, így nehezebben tud hozzájuk kapcsolódni más molekula, oxidáló anyag, emiatt az ilyen zsírok, olajok stabilabb szerkezetűek, nehezebben avasodnak, oxidálódnak, hosszabban eltarthatók és sütés-főzés közben magasabb hőmérsékletre melegíthetők – károsodás nélkül.
Mivel az ilyen zsírok a szervezetben is nehezebben bomlanak le (több energiát képes tárolni), a koleszterin elmélet megalkotói ezeket tették felelőssé a nyugati életmódot folytatók körében jellemző szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért.
Igen csak koleszterin elmélet! Soha nem sikerült bizonyítani, hogy a koleszterin okozza ezeket a betegségeket. Emiatt az amerikai élelmiszer felügyeleti hatóság (FDA) 2012-ben rendeletileg tiltotta meg, hogy az élelmiszergyártók és forgalmazók a termékeiken bármilyen összefüggést is állítsanak, vagy csak sugalljanak a az ételben levő koleszterin és a vérkoleszterin, között, mert erre nincs hiteles bizonyíték. Ezért tűnt el mára az ételekről a koleszterines figyelmeztetés. Hogy miért kell a koleszterin, arról itt olvashat.
A telített zsírok fontosabb élettani hatásai: ezek a zsírok a szervezet első számú energiatartalékai, szükségesek a kiegyensúlyozott energiaszint fenntartásához, (a túl sok elhízást okozhat, mint a túl sok szénhidrát és fehérje is).
A telített zsírsavak nélkülözhetetlenek a hormonok előállításához, a hormonrendszer működéséhez.
Az agy és az idegrendszer is sok ilyen típusú zsírsavat használ fel (nem csak omega3-at).
Szükséges a koleszterin előállításához, ami minden sejtünk alkotórésze. Koleszterin nélkül nincs sejtműködés. (A koleszterin önmagában nem okoz érszűkületet; a koleszterin a sérült érfalak kijavítására gyűlhet fel a károsodott erekben, amíg erre szükség van. Az érelmeszesedés valódi okáról itt olvashat.)
A táplálékkal bevitt koleszterin NEM – a bizonyítékok alapján – emeli a vérkoleszterin szintet. (Lásd a fenti linken.)
A kókuszolaj
Először is tisztázzuk a nevét: olaj vagy zsír? Valójában a kettő ugyanaz, a helyes megnevezés inkább az olaj, mivel termőhelyén, a trópusokon folyékony állagú és csak a mi éghajlatunkon (25 fok alatt) szilárdul meg. Amelyik melegben is szilárd marad, az már a túlfinomított, hidrogenizált változat.
A kókuszolaj fajtái
– Szűz kókuszolaj ( virgin, extra virgin, VCO) : 
Híg állapotban teljesen színtelen, szilárd állapotban hófehér, kellemes kókusz illatú és enyhén kókusz ízű, magas – 43-50% laurinsav tartalmú termék. Kiváló főzéshez, pároláshoz. Szűz kókuszzsírt 35-55ºC nyerik ki a friss kókuszhúsból préseléssel, ahol az alacsony hőmérséklet a döntő szempont.
– Szűrt kókuszolaj (inodore):
Szagtalan, íztelen, folyékony állapotban világos, halvány sárgás, szilárdan fehér színű, magas – 35-40% laurinsav tartalmú termék. A kókuszolajat gőzöléssel 110ºC távolítják el a friss, vagy szárított kókuszhúsból (koprából), majd forráspont közeli hőmérsékletre melegítik, ahol az íz- és aromaanyagok lebomlanak; ezután szűréssel tisztítják. Vegyileg nem kezelt, emiatt jótékony tulajdonságai nagy részét megőrzi.
– Finomított kókuszolaj:
Sárgás színű, szagtalan, íztelen termék. Magas hőfokon (150-180 fok), vegyi anyagok hozzáadásával az olaj szinte teljes mennyiségét kinyerik a kókuszból, majd ezeket a vegyszereket más anyagok hozzáadásával közömbösítik. Előállítása hasonló, mint más finomított növényi olajoknál (napraforgó, repce, szója, stb.). Az eljárás végére kedvező élettani hatása nem sok marad.
A laurinsav a zsírsavak egyik fajtája. Legfontosabb egészségügyi hatása az, hogy bizonyítottan baktérium, vírus és gombaölő hatása van. A kókuszolaj azért nem avasodik meg, mivel a laurinsav elpusztítja a bomlást előidéző kórokozókat.
Legfontosabb természetes forrásai a kókuszolaj és a babassuolaj (40-50 %), valamint néhány pálmaféle magjának az olaja (nem a pálmaolaj).
Ezek után a legtöbb laurinsavat az emberi anyatej tartalmazza (a zsírtartalom 6-8%-a), majd a kecsketej következik 3-4 %-kal.
A kókuszolaj fontosabb élettani hatásai
- A kókuszolaj közepes szénláncú zsírsav molekulákat tartalmaz, ezt a szervezet könnyebben bontja le, mint a többi zsírt, vagy olajat, és azonnal energiává tudja alakítani. Sportolásnál, fizikai munkánál is azonnali energiát biztosít, javítja a teljesítményt, megszünteti a fáradságot, kimerültséget.
- Mivel gyorsan tudjuk lebontani és hasznosítani, a kókuszolajat a szervezet nem tárolja el zsírként, hanem azonnal elégeti, energiát állít elő belőle. Gyorsítja más zsírok elégetését is. (Egy kísérletben a kókusz- és a szójaolaj hatását vizsgálták a zsíranyagcserében. Két hónap után a kókuszolajat fogyasztók körében – átlagosan – 18 %-kal csökkent a haskörfogat.)
- A kókuszzsír emésztéséhez nem kell epesav, így nem terheli az epét, ezért különféle emésztőrendszeri betegségekben (máj, epe, gyomor, bélrendszer) szenvedőknek kimondottan ajánlott.
- A kókuszolaj segíthet pajzsmirigy alulműködés esetén is. Az anyagcsere gyorsításával megemelheti a testhőmérsékletet, így segíti azokat, akik az alulműködő pajzsmirigy olyan tüneteitől szenvednek, mint a fáradtság, a hideg végtagok, a székrekedés..
- A kókuszolaj forrás (füstölési) pontja közel 200 fok. Ilyen hőfokra semmilyen étel elkészítésénél sincs szükség, ezért a kókuszolaj normál használat közben nem ég meg, így több alkalommal is felhasználhatjuk és emiatt gazdaságos is. (A napraforgóolaj maradékát elméletileg minden sütés után ki kellene önteni).
- Laurinsav tartalma miatt nem avasodik, ezért felbontás után sem szükséges hűtőben tárolni. A kókuszzsír ellentétben a növényi olajokkal stabil szerkezetű, tehát sütésnél nem oxidálódik, nem keletkeznek benne méreganyagok.
- Gomba, baktérium és vírusölő hatású (elsősorban a szűz) – külsőleg és belsőleg is -, de a bélflóra hasznos baktériumait nem károsítja.
- Antibakteriális hatásának köszönhetően támogatja az immunrendszer működését.
- Laurinsav és caprilsav tartalmának köszönhetően gátolja a Candida gomba szaporodását és segíti az elpusztítását.
Egy fizetett vizsgálatról
A neten található egy videó, ahol a videót közzétevő professzornő tulajdonképpen a telített zsírsav tartalomra teszi a hangsúlyt (a koleszterin mese szellemében), ami viszont szükséges a szervezetünk megfelelő működéséhez.
Az emberiség számára évmilliókig a magas telített zsírsav tartalmú állati zsírok és olajos magvak voltak a hosszú távú energiaforrások. Akkor ma hogyan, mitől okoznának problémát?
A kókuszolajat „méregnek” beállító kutatókhoz hasonló, más „szemellenzős” orvosok állítják, hogy a dédszüleink által is problémák nélkül használt vaj, libazsír és sertészsír okozza a keringési problémák nagy részét. Érdekes, hogy mióta (80-as évek) – orvosi javaslatra – a magas telített zsírsav tartalmú ételeinket finomított növényi olajokra cseréltük a szív- és érrendszeri megbetegedések száma növekedett.
Akkor milyen összefüggés van? Hát – amilyet ki akarnak hozni!
A kókuszolaj elleni hírek legfőbb forrása az ma Amerikai Szívtársaság (AHA), akinek első számú támogatói a gyógyszercégek és a nagy élelmiszeripari multik. Konkrét bizonyítékuk nincs a kókuszolaj ellen (a kutatások nem igazolják esetleges kedvezőtlen hatását) ezért végső érvük szerint „a kókuszolaj a tradicionális életmódot élőknél nem ártalmas, a nyugati étrendben viszont igen”. Mi van? Egy anyag vagy ártalmas, vagy nem. Olyan nincs, hogy nekem egészséges, de a szomszédnak nem. A nyugati étrendben a nyugati étrend árt, nem a kókuszzsír! 
Nem tudjuk, hogy pontosan hogyan és milyen vizsgálatok után jutott a megállapításaira, de a táplálkozási kutatásokat lehetetlen objektív tényként elfogadni, hiszen a kísérletben résztvevők egyéni életmódja, egészségi állapota, és számtalan meghatározhatatlan egyéb tényező is befolyásolhatja a végeredményt.
Az ilyen vizsgálatok végkövetkeztetését statisztikai alapon hozzák meg. A statisztika pedig az a tudomány, amivel bármit be lehet bizonyítani – és annak az ellenkezőjét is.
A kókuszolaj rossz hírét keltő kutatásokat többnyire a finomított növényi olajokat gyártó multinacionális cégek támogatják, míg ahol hagyományosan régóta használják a kókuszt, az ottani tudományos vizsgálatok mindig kedvező élettani hatásokat tudnak kimutatni.
Például a kókuszolaj antioxidáns és a kemoterápia mellékhatásait csökkentő vizsgálatról itt olvashat.
Az olívaolaj nem jobb?
Az olíva is számtalan kedvező élettani hatással rendelkezik, de ez kizárólag a hidegen sajtolt, extra szűz olíva olajra vonatkozik. Az olíva olajat hagyományosan, kizárólag nyersen használják az ételekhez és sohasem sütnek vele/benne. Kedvező hatásai a hőkezeléssel eltűnnek és így már nem ér többet, mint bármelyik más finomított olaj, azoknál viszont jóval drágább. Forráspontja egyébként is alacsonyabb, mint a kókuszolajé, ezért magas hőfokra hevítve rákkeltő anyagok keletkezhetnek benne.
Vagyis: Sütésre és főzésre mindenféleképpen a kókuszolaj a legjobb zsiradék, ezt már évezredek tapasztalata és sok százmilliónyi felhasználó is megerősítheti.
Zárásként
Lehet szidni a kókuszolajat (ha jól megfizetik), de az mindenesetre tény, hogy a kókuszolajat használó kelet-ázsiai népeknél nagyon alacsony a szív -és érrendszeri betegségek előfordulása, és jóval kevesebb a rákos beteg, mint a finomított olajokat és állati zsírokat használó nyugati társadalmakban, ahol ezek a betegségek a vezető halál okok.