Miért nem tudják „beállítani” a vérnyomást az orvosok?

Ez a kardiológusok számára egy nehéz feladat, mert nem tudják, mit írjanak fel (a tablettákon kívül pedig másban pedig nem is tudnak gondolkodni – legfeljebb műtétben), a vérnyomás ingadozás okait pedig nem ismerik fel.

Azt szoktam mondani az ingadozó vérnyomásra, hogy lehet, hogy kellemetlen, de valójában jó, – mert ez azt jelenti, hogy nincs komolyabb szív vagy érrendszeri problémája, szervi elváltozása! Vagyis nem kardiológiai problémáról van szó!

Mert olyan nincs, hogy például az emelkedést okozó érszűkület, meszesedés egyszer van, máskor pedig eltűnt és a vérnyomás hirtelen leesett, vagy hogy a szívbillentyű egyszer hibásan zár, de máskorra megjavul? Akkor mitől lesz normális, vagy alacsony a máskor felszökő vérnyomás?

A magas vérnyomásnak – mint ahogy itt olvasható, – sokféle oka lehet, és már azt is tudjuk, hogy a koleszterin nem okoz érelmeszesedést, így ingadozó vérnyomásnál a fizikai okok – a megfelelő vizsgálatokkal – könnyen kizárhatók. Vagyis, ha a vérnyomás emelkedést valamilyen fizikai elváltozás, szív- vagy érrendszeri probléma okozza, akkor az a kiváltó ok folyamatosan fenn áll, és mindig tüneteket okoz, vagyis a vérnyomás tartósan magas. Kizárólag ebben az esetben tudnak hatékonyak lenni a vérnyomáscsökkentők, más esetben értelmetlen a szedésük, hiszen azok akkor is csökkentik a vérnyomást, amikor az normális lenni. A normális vérnyomásnál szedett vérnyomáscsökkentők hosszabb távon viszont szív- és veseelégtelenséget okozhatnak. (Ezt azonban a beteg „bevállalta”, így a felelősség már az övé.)

Ha azonban nincs kardiológiailag kimutatható fizikai ok (komolyabb érelmeszesedés, érszűkület, szívrendellenesség, vesekárosodás), akkor az időnként „kiugró” magas vérnyomás nem kardiológiai probléma, és a probléma okát máshol kellene keresni.

Azt azonban egy kardiológus nem fogja bevallani, hogy nem tudja, hogy időnként miért megy fel a beteg vérnyomása, vagy miért lesz hirtelen szapora a pulzusa. Egy kardiológus (is) csak a saját területéhez ért. (Az orvos lehet, hogy szakértő a saját területen, de – sajnos – egyik sem ért – az emberhez.)

Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy miért ingadozik a vérnyomása. Ha erre nem tud válaszolni, akkor valójában nem is tudja, hogy mire írja fel a tablettákat.

Valójában nem is írhatna fel semmit, amíg meg nem állapítja a betegséget, mivel az alkalmanként kiugró vérnyomás még hivatalosan sem tekinthető vérnyomásbetegségnek. A  Magyar Hypertonia Társaság hivatalos állásfoglalása szerint a gyógyszeresen kezelendő magasvérnyomás betegséget legalább 6 napon keresztül, nyugalmi állapotban mér vérnyomás átlaga alapján lehetne csak megállapítani. Egy egyszeri mérés nem mutat meg semmit!

Tehát, a csak néha magas vérnyomás nem betegség, hanem csak a pillanatnyi állapot. …és az sem mindegy, hogy mikor és hogyan méri a vérnyomását. (A helyes vérnyomásmérésről itt olvashat.) Ha pedig nem beszélhetünk betegségről, akkor mire is szedi a „gyógyszert”?

A vérnyomáscsökkentők a vérnyomást képesek lejjebb vinni (ha képesek), semmilyen megelőző hatásuk nincs. Tehát normális vérnyomásnál beszedve kedvező hatások nem várhatók, viszont károsítják a májat, a vesét, és a szívet.

Mi okozhat vérnyomás ingadozást?

A vérnyomásunk sohasem állandó, a napközbeni vérnyomásingadozás egy teljesen természetes dolog. A szervezetünk az aktuális szükségletnek megfelelően próbál tiszta, oxigéndús vért juttatni a megfelelő szervekhez.

Gondoljuk csak el: ha futunk egy busz után, vagy éppen vizsgára készülünk, teljesen egyértelmű hogy felgyorsul a vérkeringés és jobban dolgozik a szív is, hiszen most gyorsan kell sok vért szállítani az izmokba és az agyba. Vagyis felmegy a vérnyomásunk és szapora lesz a pulzusunk.

Ilyenkor ha kipihenjük magunkat, lenyugszunk, a vérnyomásunk is lejjebb megy. Persze, ha idegeskedünk emiatt akkor nem tud normalizálódni.

Ez a keringésünk normális működés következménye és nem szervi elváltozás, nem gyógyszerrel kezelendő betegség.

A probléma akkor van, ha (látszólag) nincs oka a vérnyomásemelkedésnek, de mégis „indokolatlanul” felmegy a vérnyomás és tartós tünetet is okoz. Azonban az okok mindig ott vannak, hiszen na szervezetünk semmit sem csinál feleslegesen!

Az okok

A leggyakoribb ok (mint a magas vérnyomásnál is) a vízhiány. Testünk nagyjából 70 %-a víz; ha az elvesztett vizet (vizelet, széklett, kilélegzett levegő, bőrfelület) nem pótolja vissza, akkor vér egyszerűen besűrűsödik, illetve összetétele megváltozik és arányaiban kevesebb oxigént tud szállítani.

Mivel az agyba és a sejtekhez oxigéndús vért kellene szállítani, a szervezet felgyorsítja a meglevő mennyiség áramlását, ehhez pedig az erek (a csövek) beszűkülnek és a szivattyú (a szív) erőlködik és a rendszerben megnő a nyomás.

Ha csökken az oxigén igény (pl. lefekszik, pihen), vagy újra jut elegendő víz a rendszerbe és a vért a vesék meg tudják tisztítani, akkor a vérnyomás csökken, normalizálódik.

Igen, csak a víztől, tabletta nélkül is. (Ez túl olcsó gyógyszer, nincs rajta haszna senkinek. Legfeljebb a betegnek – de az nem számít.)

Vérnyomás ingadozást tudnak okozni a nyirokrendszer terhelése miatt megduzzadt nyirokcsomók is, – ehhez a kardiológus pedig nem ért. (Mondjuk más se nagyon, „nyirokorvos” ugyanis nincs.)

A nyirokerek és a nyirokcsomók behálózzák az egész testünket és közvetlenül kapcsolódnak a vért szállító artériákhoz. Az egyik legfontosabb feladatuk az, hogy a vérben keringő „szemetet” kiszűrjék, és – ha kell – ideiglenesen tárolják. Ettől pedig a nyirokcsomók megduzzadnak (mint a mandulánk megfázáskor) és nyomják az artériákat, aminek következtében az erekben megnő a nyomás. Ezek a nyirokcsomók nagyjából babszemnyiek, de akár tojásnyi méretűre is képesek megduzzadni.

Amikor a salakanyagokat a nyirokrendszer továbbítani tudja a vesék felé, akkor a nyirokcsomók mérete újra csökken, és már nem nyomják össze az artériákat, és a vérnyomás magától is lejjebb megy.  (A nyirokrendszer működéséről itt, a nyirokrendszer okozta egyéb tünetekről itt olvashat.)

Járt nálam olyan is, akinek szívritmus-szabályozót ültettek be, mert a kardiológusa sehogy sem tudta tablettákkal beállítani az 50-140 között ingadozó pulzusát és a 90-180 közötti vérnyomását. Mint az állapotfelméréskor kiderült a hölgynek hisztamin intoleranciája volt és a nyirokcsomók nyomták az ereket, mert – ebben az esetben – ezek tárolták be a vérben keringő felesleges hisztamint.

Más esetben is a hirtelen, „indokolatlanul”, 182-re felugró vérnyomást a negyedik vérnyomáscsökkentő is csak 180-ra tudta levinni, ezért mentőt hívtak. Mire kiért a mentő a gyógynövényes hisztamin-csökkentő hatására lement 140-re, és a kórházban már csak 125-öt mértek. Ebben az esetben egyszerűen a vérösszetétel változott meg a hisztamin miatt, amíg az ki nem ürült, itt nem volt nyirokprobléma.

A hisztaminszint emelkedése egyébként az egyik leggyakoribb oka a vérnyomás ingadozásának.

Tehát az ingadozás legtöbbször nem szervi probléma, hanem inkább működési rendellenesség. Mivel a szervezetünk működik, működése is folyamatosan változik.

„Indokolatlan” vérnyomás emelkedést tudnak okozni a hormonális változások is. Ez leggyakrabban a 40-50-es éveikben járó nőknél fordul elő, de a ciklus változása miatt más életkorban is okozhat tüneteket. Leginkább olyanoknál okoz panaszt, akiknek általában normális, vagy inkább alacsony a vérnyomása; ők hamarabb észreveszik az emelkedést. Ez a tünet többnyire a ciklus középidőszakában jelentkezik, majd egy-két hét múlva magától normalizálódik (ha nem kavartak be közben vérnyomáscsökkentőkkel).

Az oka a hormonális egyensúly felborulása. Ez lehet a változókor előjele is, de okozhatják orvosságok, vagy hormonális hatású élelmiszerek is. Ilyenkor – a megszokotthoz képest – csökken bizonyos hormonok mennyisége a vérben és a meglevő mennyiséget próbálja a szervezet a felgyorsított keringéssel eljuttatni a szükséges helyekre. Mivel a hormonok mennyisége a ciklus szerint változik, így a vérnyomás is ingadozhat.

Vérnyomás esést, vagy emelkedést okozhatnak bizonyos „gyógyszerek” is (most nem a csak a vérnyomáscsökkentőkre kell gondolni). A kémiai szereket a szervezetünk legtöbbször méregként azonosítja, és azonnal megkezdi azok közömbösítését, kiürítését. Amíg a szer mennyisége nem csökken az elfogadható szintre, addig a vér összetétele eltér az optimálistól és ez okozhat – egyéni hajlamtól függően – emelkedést, vagy csökkenést.

Másrészt sokan azt hiszik, hogy a szívükre, „pulzuscsökkentő”, szívritmus szabályozó (béta-blokkoló) szert kaptak, holott a szívproblémákra felírt orvosságok nagy része egyszerre vérnyomáscsökkentő is. Mindig olvassa el a szedett orvosságok betegtájékoztatóját, mielőtt újabbakat kapna – feleslegesen.

Vérnyomás emelkedést okozhat a táplálkozás is Túlevés, vagy elégtelen emésztés esetén az oxigén és a vér nagy része az emésztőrendszerbe áramlik, mert most itt lenne rá a legnagyobb szükség. Emiatt – ha nem ül le pihegni – és evés után fizikai aktivitást végez, (szintén relatív), időszakos oxigénhiány alakulhat ki.

A táplálékból felszabaduló felesleges anyagok és bomlástermékek ideiglenesen, – amíg a máj és a vese ki nem szűri a vérből – szintén megváltoztathatják a vér optimális összetételét.

A vérnyomás ingadozás sokszor idegrendszeri okok miatt következik be (ehhez pedig megint nem ért a kardiológus).  Stressz, feszültség, vagy akár kimerültség következményeként a szervezetünk „harckészültségi állapotba” kerül. Ilyenkor az izmok, érfalak megfeszülnek, beszűkülnek, hogy a vérben rendelkezésre álló oxigén és szőlőcukor gyorsabban jusson el az agyba és az izmokba.

Ennek legjobb tesztelése az, ha vérnyomás emelkedéskor megiszik egy nyugtató teát. A citromfű tea például görcsoldó, emésztésjavító hatású is. Mire elkészül a tea, ihatóvá hűl, és lassan elkortyolja, eltelik legalább fél óra a méréstől számítva. Ha ekkor újra megméri a vérnyomást és az lejjebb ment (a teától), akkor idegi okokból emelkedett meg a vérnyomás, mert a citromfűnek és más nyugtató teáknak, nincs értágító, vérnyomáscsökkentő hatása.

Sokan tapasztalják, hogy ha felmegy a vérnyomásuk és bevesznek egy vérnyomáscsökkentőt – az nem igazán hat. De ha bevesznek mellé egy nyugtatót is, akkor már lejjebb megy a vérnyomás. Akkor miért is szedi a szívét terhelő vérnyomáscsökkentőt?

Figyelem: Fordított eset is gyakran előfordul, amikor is a keringési zavart idegi problémaként kezelik fére. Vagyis nem is gondol a beteg magasvérnyomásra, nincsenek tipikus magasvérnyomásos tünetei (pl. felfájás), de a vérösszetétel változása, a vér „besűrűsödése” miatt az érfalak összehúzódnak, megfeszülnek – és ez egy belső feszültséget eredményez. Ezt a „megmagyarázhatatlan” belső feszültséget sokszor pánikbetegségnek diagnosztizálják az orvosok és innentől pszichiátriai betegnek tekintik. Mivel máskor a beteg vérnyomása normális, vagy alacsony, nem is kerül kardiológushoz és minden keringési problémáját az idegredszeri problémáknak tulajdonítják, holott valószínűleg az „idegfeszültséget” a vérnyomás ingadozása, hirtelen megemelkedése okozza. A magasvérnyomás és a stressz kapcsolatáról itt olvashat

Vagyis: A vérnyomás ingadozást mindig a vér összetételének zavara, a vér pillanatnyi (relatív) oxigén hiánya okozza, ezt pedig leginkább a táplálkozással, a mozgással és az optimális mennyiségű vízzel tudjuk szabályozni.

Amíg nincs elegendő tiszta folyadék a keringési rendszerben, addig nem várható a vérkeringés kiegyensúlyozott, szabályos működése. A megoldás mindig az ismételt mérés és nem a vérnyomáscsökkentők (soron kívüli) bekapkodása. Ha feleslegesen tágítja ki az ereket az orvosság, azzal csak a szívét terheli túl, mert a kitágított csöveken át a szív csak nagyobb munkával tudja eljuttatni a vért a szükséges helyekre. Ennek pedig a hosszú távú következménye a szívritmuszavar és szív elégtelenség lesz (de majd erre is kap valami tablettát).

A vérnyomás ingadozását nem lehet tablettákkal kezelni, mert azok hatása folyamatos (egész napra kihat) és nem a pillanatnyi állapotnak, szükségletnek megfelelően „szabályoz”. A „gyógyszer” akkor is lejjebb viszi a vérnyomást, ha az normális!

Ha alkalmanként „kiugrik” a vérnyomása, attól nem kell megijedni, az semmilyen komolyabb következménnyel (az ijedségen és fejfájáson kívül) nem jár, amíg nincs semmilyen szervi, szív-és érrendszeri elváltozása.

Gondolja át még egyszer: ha fut, vagy akárcsak a lépcsőn cipekedik felfelé, akkor is felmegy a vérnyomása és magas lesz a pulzusa is. Ez azonban nem betegség, nem kell rá „gyógyszert” szedni, hiszen amikor lepihen (megnyugszik) a vérnyomása újra lemegy. Vagyis a szervezete képes, magától is szabályozni a vérnyomást (a szükségletnek megfelelően), ezért nem beszélhetünk betegségről.

Ha hirtelen felszalad a vérnyomása segítse a szervezetét a szabályozásban. Üljön, vagy feküdjön le (enyhén feltámasztott, megemelt lábakkal, nyugodjon le, mossa meg az arcát, nyakát hideg vízzel, igyon meg egy pohár vizet, vagy nyugtató gyógyteát és egy fél óra múlva (nyugalmi állapotban) mérjen újra. Ha csökken a vérnyomása (bármennyit is), folytassa ezt addig, amíg jobban nem lesz – mert a probléma nem a keringésével van.

Zárásként egy konkrét eset arról, hogy miért veszélyes az ingadozás félrekezelése.

Bejött hozzánk egy férfi, hogy adjak valamit alacsony vérnyomásra.

• Mi a probléma? – kérdeztem.
• A feleségem naponta 4-5-ször elájul – válaszolta.
• Hú, az már tényleg probléma! Mennyi a vérnyomása?
• Hát mértünk már 55-öt is, de van, amikor nem méri meg a vérnyomásmérő – jött a válasz.
• Hát igen 55 alatt az már nem is mér – mondtam.

Ilyen esetekre ginsenget szoktam javasolni, de azért megkérdeztem:

• Nem próbáltak esetleg kávét, teát, vagy koffein tablettát?
• Nem szedhet koffeint, – mert gyógyszert szed!- közölte.
• Na, álljunk csak meg! Mit szed? – kérdeztem.

… és mondta az egyik kardiológiai szer nevét.

• Na, várjunk csak! Az vérnyomáscsökkentő! – mondtam.
• Az biztos nem, mert a feleségemnek sohasem volt 110-nél magasabb vérnyomása, azt a szívére kapta.

Megkerestem a szer betegtájékoztatóját és kiderült, hogy nekem van igazam, mert egy értágító, béta-blokkoló szerről van szó. A tájékoztatóban pedig a javallat és a figyelmeztetés:” Magas vérnyomással összefüggő szívritmuszavarok kezelésére. Alacsony vérnyomás esetén szedése tilos.”

Mint kiderült, a feleségének időnként felszaladt a pulzusa, de ha ilyenkor leült, a szívritmus rövidesen helyre állt. Egy vasárnapi ebéd után (mosogatás közben) megfájdult a feje és érezte, hogy „kalapál” a szíve. Leült, de most a pulzusa nem akart normalizálódni. Megijedt. Mértek egy vérnyomást és az első érték 140, a pulzusa pedig 100. Még sohasem mértek ilyen magas vérnyomást. Gyakorlatilag pánikrohamot kapott és a következő mérés már 180/110 és 120-as pulzust mutatott.

Azonnal kocsiba ültek és irány az ügyelet. Ott ugyan ezeket az értékeket mérték, úgyhogy kapott egy nyelv alatti spray-t és azt a bizonyos vérnyomáscsökkentőt. Egy órás megfigyelés után 125-ös vérnyomással hazaküldték. És Ő azóta is rendszeresen szedi a „gyógyszert” – mert hát az orvos azt mondta – csak, ha gyorsan kell fel  a székről – elájul. A betegtájékoztatót „természetesen” nem olvasták el, mert az orvos biztos(?) tudja, hogy mi kell.

A beszélgetésünk során (az egyéb tünetek alapján) megkérdeztem:

– Azon a vasárnapon, nem véletlenül csirkepörkölt volt nokedlivel és savanyú uborkával?

– De igen, csak kovászos uborkával – jött a válasz.

Tulajdonképpen a hölgynek hisztamin intoleranciája volt (ezt nálunk nem igazán ismerik az orvosok) és a magas hisztamin-tartalmú ebéd okozott pulzusemelkedést, és az emiatti pánik pedig vérnyomás emelkedést. A pillanatnyi tünetek alapján felírt és felelőtlenül szedett vérnyomáscsökkentő pedig majdnem a halálát okozta, mert ha ilyen – a tabletta miatt leeső – vérnyomással egyedül, otthon elájul és beveri a fejét (egyszer majdnem ez történt) – ott hal meg.

Végül nem adtam a férfinek semmilyen gyógynövényt az alacsony vérnyomásra, csak az javasoltam, hogy dobja ki a vérnyomáscsökkentőt – és mérjen.

Tanulság

Egy mérés – nem mérés! Mérjen egy hétig minden nap, azonos időpontban – inkább este – és számolja ki az átlagos vérnyomását.

Az orvos mindig a pillanatnyi állapot alapján javasol valamit (nem szentírás – orvosi javaslat!).

Kérdezze meg a betegségének az okát, mert ha nem tudják az okot, akkor azt sem tudják, hogy mit kezelnek.

Mindig olvassa el a beteg tájékoztatót, mert az élete is múlhat rajta. (Erről bővebben itt olvashat.)

A stressz NEM kardiológiai probléma! Inkább szedjen valami nyugtatóhatású készítményt (például CBD-t), mint vérnyomáscsökkentőt, mert az csak a szívét készíti ki.