Gyomorégés, reflux, fekély, bélgyulladás? Egy egyszerű étel, amely segíti a gyógyulást.
A címben felsorolt problémákra orvosi, gyógyszeres megoldás nem létezik (legfeljebb tünet elnyomás). Mivel ezeket a tüneteket a helytelen táplálkozás okozza, a megfelelő gyógymód is a táplálkozásban rejlik.
Súlyos, akut esetekben azonban létezik egy bevált diéta, amivel segíthetjük az emésztőrendszer regenerálódását, miközben energiát és tápanyagot is biztosítunk a gyógyuláshoz.
A segítség egy hétköznapi étel, a krumpli.
A krumplit, burgonyát (mint szénhidrátforrást) manapság ellenségnek tekintik, de ez nem a krumpli, hanem az emberi butaság, a mai szénhidrát ellenes hisztéria hibája.
A burgonya Dél-Amerikából származik, ahol több ezer éve alaptáplálék. Milliók fogyasztják naponta, és az itt élő népek mégsem az elhízástól, vagy a cukorbetegségtől szenvednek.
A krumpli azért lehet egy alap élelmiszer, mert amellett, hogy elsőrendű energiaforrás, sok, az életben maradáshoz szükséges tápanyagot is tartalmaz. Több (a szív- és veseműködéshez nélkülözhetetlen) kálium van benne, mint a banánban, és emellett jó C -vitamin-, magnézium-, B6, és B3 -vitamin, foszfor és folsavforrás is.
Valójában nem egy „superfood”, de könnyen emészthető és tökéletesen ellátja a szervezetet energiával, amíg az emésztőrendszer kitisztul és megkezdődik a gyógyulási folyamat.
Gyomorsavproblémák
A gyomor feladata az, hogy szétmarja, pépesítse az ételt, és felaprítsa a fehérjéket. (Nem a gyomor emészt.) Ha túlterheljük az emésztést a fehérjékkel, akkor a gyomorban lelassul, vagy teljesen le is állhat az emésztési folyamat és az étel egy sűrű ragacsként megreked itt.
A gyomor pedig végzi a dolgát: addig termeli a gyomorsavat, amíg egy falat étel is van benne, – akár 24 órán keresztül folyamatosan. A pangó étel miatt a gyomor soha sem ürül ki, így nincs lehetősége regenerálódni, és ennek a következménye lesz (egyéni hajlamtól függően) a gyomorégés, gyomorfekély, reflux, vagy – a félig emésztett étel miatt – a bélgyulladás. A gyomorsavproblémákról és az emésztésről itt olvashat bővebben.
Krumpli-diéta
A diéta lényege, hogy legalább 5 napig, vagy egy hétig kizárólag csak krumplit szabad enni. Reggelire, ebédre, vacsorára is. Bármikor, ha megéhezik. Inkább többször keveset, mint egyszerre sokat.
A krumpli lehet főve – kevés olajjal, vagy más zsiradékkal; tört krumpliként, héjában, egészben sütve, vagy felvágva, kevés olajban megforgatva, sütőben sütve.
Ízesítésként csak sót használunk.
Ha vékony héjú a burgonya, akkor azzal együtt fogyasztjuk. A krumpli héja plusz rostot és ásványi anyagokat is tartalmaz.
A krumpliban levő keményítő biztosítja az energiát a nap folyamán, és megakadályozza, hogy a vércukrunk leessen. A hozzá adott zsiradék pedig teltségérzetet ad, így nem leszünk állandóan éhesek.
Tudom, 5 nap alatt meg lehet unni a krumplit, ezért a változatosság kedvéért néha lehet kombinálni – hasonlóan elkészített – édesburgonyával is, de a sima krumpli legyen a több.
Miért is működik ez a diéta?
A krumpli és a zsiradék megemésztéséhez nem igazán van szükség a gyomorra, gyomorsavra. A szénhidrátot majd a patkóbélben az inzulin és a keményítőbontó enzimek alakítják energiává, a zsiradékot pedig ugyanitt az epe és a lipáz enzim bontja hasznosítható zsírsavakká. Amellett a zsiradék – egy ideig – védőréteget is képez az irritált gyomorfalon.
A gyomor pedig pihen. Neki most csak annyi a feladata, hogy a megrágott krumplit tovább hígítsa és továbbítsa. Ehhez nem nagyon kell gyomorsav, csak elegendő víz, hogy az étel híg maradjon.
A gyomor belső falát egy lúgos, védő nyálkaréteg borítja. Ez védi a gyomor szövetét a tömény sósavtól. Ez a védőréteg kopik le az állandó savterhelés miatt, és védőréteg felmaródásának a következménye a gyomorégés.
Azonban 5 nap alatt ez a védőréteg képes teljesen megújulni, regenerálódni, – ha megszűnik a gyomor terhelése. 5 nap múlva – az új, ép védőréteg mögött – már a gyomor gyulladt, felmart szövete is képes lesz meggyógyulni és elkerülhető lesz a fekély, vagy más súlyos következmény. A gyomorfekély pontos okairól itt olvashat.
Amikor a félig lebontott, sűrű, savas, erjedő ételpépet a következő étkezés tovább tolja a vékonybélbe, ott saverrózió felmaródást, gyulladást okoz a bélfalon. Az itt erjedő étel miatt enyhébb esetben csak „bélmorgás”, súlyosabb esetben hasi görcs, hasmenés jelentkezik. A tartós terhelés következménye lesz a bélgyulladás.
A vékonybél felszínét is borítja egy védőréteg. Mivel a belekben optimálisan semleges, enyhén lúgos közeg van, az erjedő, félig emésztett savas ételpép nagyon gyorsan képes lepusztítani ezt a védőfalat. A következmény: felszívódási zavar.
Mivel a krumpli nagyon könnyen emészthető és jól hasznosítható tápanyagokat tartalmaz, szinte semmi felesleges, erjedésre hajlamos anyag nem jut le a belekbe, így megszűnik a vékonybél saverróziója. Szerencsére a vékonybél védőrétege nagyjából 3 nap alatt képes regenerálódni.
Tehát kb. 5 nap alatt megszűnik az emésztőrendszer túlterhelése, kiürülnek az itt esetlegesen pangó bomlástermékek, és a megújult védő nyálkaréteg mögött megindulhat a gyógyulás.
Mivel a krumpli szénhidráttartalma szinte tökéletesen képes hasznosulni, nem képződik emésztetlen maradék. Ennek következtében viszont lelassulhat a bélmozgás (ami hasmenésnél kifelyezetten előnyös) és székrekedés alakulhat ki.
Ennek megelőzésére – a tünetek enyhülése után – a 3. naptól ajánlott a krumpli mellé valami natur zöld salátát is enni. Ez lehet bármilyen zöld: rukkola, madársaaláta, jégsaláta, stb. Fűszerként már lehet használni bármilyen zöld fűszert (rozmaring, bazsalikom, majorana, oregano, stb.).
A saláta tartalmazza azt az emészthetetlen rostot, ami nem engedi a beleket „ellustulni”. Amellett a zöld növények klorofill tartalma lúgosító, fertőtlenítő, erjedésgátló hatású is.
Ha ezt betartja, egy hét múlva már semmilyen tünete nem lesz. Ezután lehet fokozatosan visszavezetni a többi ételt.
Azonban tudomásul kell venni, hogy az az életmód, az a táplálkozás, amit addig folytatott, az vezetett a probléma kialakulásához. Ha nem változtat a kiváltó körülményeken, ne várjon csodát.
A burgonya egyéb kedvező hatásai
A legtöbb szénhidrát, amit elfogyasztunk egyfajta keményítő. Keményítő van köztudottan a burgonyában, a rizsben, a tésztákban és a gabonákban is. A burgonyakeményítő is a (ma ellenségnek tekintett) szénhidrátok csoportjába tartozik, összetételük azonban bonyolultabb, mint a különböző szacharidoké (cukrok), így a keményítők lebontása és élettani hatása is más.
A keményítő a növények raktározott tápanyaga. A keményítők főbb fajtái a kifejezetten gyors szénhidrátok közé tartoznak, mindazonáltal a legtöbb keményítő tartalmú növénnyel – természetes formában – ennek ellenére nincs semmi gond! A probléma a rostszegény, feldolgozott, koncentrált szénhidrátokkal van.
A keményítőknek azonban van egy másik változatai, amely ugyanúgy megtalálható a növényekben, sőt természetes módon elő is lehet állítani. Ez a rezisztens keményítő.
Ez kémiailag azonos a sima keményítővel, de szerkezetileg mégis más. A fő különbség az egyéb szénhidrátokkal szemben az, hogy a rezisztens keményítőt nem emésztjük meg, nem szívódik fel a vékonybélben, így nem kerül a véráramba, hanem lebontás nélkül jut le a vastagbélbe. Gyakorlatilag egyfajta rostként működik.
Mivel nem emészthető, felszívódó tápanyag, kalóriatartalma gyakorlatilag nulla (mégis, mint szénhidrátot számolják a kalóriatáblázatok.).
Legfontosabb hatása azonban az, hogy ez a keményítő kiváló tápanyagként szolgál a vastagbélben élő jótékony baktériumoknak, vagyis a burgonyában (is) levő rezisztens keményítő segíti a bélflóra megfelelő működését, támogatja a vastagbél egészségét.
A bélben élő baktériumok ezt a keményítőt rövidláncú zsírsavakká bontják le. Ezek közül az egyik legfontosabb a butirát, ami védi a bélsejteket a gyulladástól, illetve csökkenti a már meglevő gyulladásos folyamatokat, – ami a vastagbélrák elsődleges oka.
Mivel a rezisztens keményítő nem emészthető, amikor ételként fogyasztjuk lassítja az egyéb szénhidrátok felszívódását, így csökkenti az inzulinrezisztenciát. A rezisztens keményítőkről bővebben itt olvashat.
…és most vissza a krumplihoz.
Tehát a megfelelően elkészített burgonya nagy mennyiségben tartalmazza ezt a keményítő fajtát, ami jóllakottságot eredményez, de nem hizlal, egyenletes vércukorszintet biztosít a nap folyamán, és támogatja a bél egészségét, a megfelelő bélflórát. A burgonya és az egészséges bél kapcsolatáról itt olvashat.
Rezisztens keményítő akkor keletkezik, ha a megfőtt krumplit (rizst, tésztát) lehűtjük, néhány órára hűtőben tároljuk, majd újra felmelegítjük. Tehát nem kell a diéta során a krumplit mindig frissen készíteni, úgy is nagyon jó, ha tegnapi.
Sőt a krumplival akár még fogyni is lehet!
2016-ban, az akkor 36 éves az ausztrál Andrew Taylor – alapos megfontolás után – úgy döntött, hogy egy évig csak krumplit fog enni. A bevitt napi kalóriamennyiség 99%-a krumpliból származott, ezt egészítette ki egy kis paradicsomszósszal és fűszerekkel. (A fogyókúra miatt zsiradékot nem vitt be, csak ami a paradicsomszószban volt.) Nem számolta a kalóriákat, annyit evett amennyi jólesett. A sima fehér krumplit időnként ő is édesburgonyával variálta.
Már egy hónap múlva sikerült 10 kilót leadnia, pedig csak ezután kezdett el még sportolni is. Orvosai kezdetben tápanyag-, vitaminhiánnyal riogatták, de napi 3 kg burgonya elfogyasztásával egy év alatt sem alakult ki nála semmilyen hiánybetegség, vagy bármilyen más egészségügyi károsodás. Végül a krumplidiétával 50 kilót sikerült leadnia.
Ma már a krumplidiétát kiegészíti egyéb élelmiszerekkel is, de étkezésének alapja még mindig a burgonya és nem hízott vissza. Taylor diétás oldala itt található.
Kérdésem: Akkor tulajdonképpen mi is a baj a szénhidrátokkal, a keményítőkkel?
Zárásként
Tehát, ha a helytelen táplálkozása miatt emésztési problémái adódtak, egy pár napos krumplidiéta segít tehermentesíteni a szervezetét, megnyugtatja az emésztőrendszerét és megindulhat a gyógyulás.
Ha már nagyon komoly a probléma, súlyos gyulladás, daganat van, akkor már komolyabb étrendi változtatásra van szükség. A megfelelő, gyógyító táplálkozást itt találja.
Jó egészséget kívánok!