Gyomorégés, reflux, fekély, bélgyulladás? Egy egyszerű étel, amely segíti a gyógyulást.
A címben felsorolt problémákra orvosi, gyógyszeres megoldás nem létezik (legfeljebb tünet elnyomás). Mivel ezeket a tüneteket a helytelen táplálkozás okozza, a megfelelő gyógymód is a táplálkozásban rejlik.
Súlyos, akut esetekben azonban létezik egy bevált diéta, amivel segíthetjük az emésztőrendszer regenerálódását, miközben energiát és tápanyagot is biztosítunk a gyógyuláshoz.
A segítség egy hétköznapi étel, a krumpli.
A krumplit, burgonyát (mint szénhidrátforrást) manapság ellenségnek tekintik, de ez nem a krumpli, hanem az emberi butaság, a mai szénhidrát ellenes hisztéria hibája.
A burgonya Dél-Amerikából származik, ahol több ezer éve alaptáplálék. Milliók fogyasztják naponta, és az itt élő népek mégsem az elhízástól, vagy a cukorbetegségtől szenvednek.
A krumpli azért lehet egy alap élelmiszer, mert amellett, hogy elsőrendű energiaforrás, sok, az életben maradáshoz szükséges tápanyagot is tartalmaz. Több (a szív- és veseműködéshez nélkülözhetetlen) kálium van benne, mint a banánban, és emellett jó C -vitamin-, magnézium-, B6, és B3 -vitamin, foszfor és folsavforrás is.
Valójában nem egy „superfood”, de könnyen emészthető és tökéletesen ellátja a szervezetet energiával, amíg az emésztőrendszer kitisztul és megkezdődik a gyógyulási folyamat.
Gyomorsavproblémák
A gyomor feladata az, hogy szétmarja, pépesítse az ételt, és felaprítsa a fehérjéket. (Nem a gyomor emészt.) Ha túlterheljük az emésztést a fehérjékkel, akkor a gyomorban lelassul, vagy teljesen le is állhat az emésztési folyamat és az étel egy sűrű ragacsként megreked itt.
A gyomor pedig végzi a dolgát: addig termeli a gyomorsavat, amíg egy falat étel is van benne, – akár 24 órán keresztül folyamatosan. A pangó étel miatt a gyomor soha sem ürül ki, így nincs lehetősége regenerálódni, és ennek a következménye lesz (egyéni hajlamtól függően) a gyomorégés, gyomorfekély, reflux, vagy – a félig emésztett étel miatt – a bélgyulladás. A gyomorsavproblémákról és az emésztésről itt olvashat bővebben.
Krumpli-diéta
A diéta lényege, hogy legalább 5 napig, vagy egy hétig kizárólag csak krumplit szabad enni. Reggelire, ebédre, vacsorára is. Bármikor, ha megéhezik. Inkább többször keveset, mint egyszerre sokat.
A krumpli lehet főve – kevés olajjal, vagy más zsiradékkal; tört krumpliként, héjában, egészben sütve, vagy felvágva, kevés olajban megforgatva, sütőben sütve.
Ízesítésként csak sót használunk.
Ha vékony héjú a burgonya, akkor azzal együtt fogyasztjuk. A krumpli héja plusz rostot és ásványi anyagokat is tartalmaz.
A krumpliban levő keményítő biztosítja az energiát a nap folyamán, és megakadályozza, hogy a vércukrunk leessen. A hozzá adott zsiradék pedig teltségérzetet ad, így nem leszünk állandóan éhesek.
Tudom, 5 nap alatt meg lehet unni a krumplit, ezért a változatosság kedvéért néha lehet kombinálni – hasonlóan elkészített – édesburgonyával is, de a sima krumpli legyen a több.
Miért is működik ez a diéta?
A krumpli és a zsiradék megemésztéséhez nem igazán van szükség a gyomorra, gyomorsavra. A szénhidrátot majd a patkóbélben az inzulin és a keményítőbontó enzimek alakítják energiává, a zsiradékot pedig ugyanitt az epe és a lipáz enzim bontja hasznosítható zsírsavakká. Amellett a zsiradék – egy ideig – védőréteget is képez az irritált gyomorfalon.
A gyomor pedig pihen. Neki most csak annyi a feladata, hogy a megrágott krumplit tovább hígítsa és továbbítsa. Ehhez nem nagyon kell gyomorsav, csak elegendő víz, hogy az étel híg maradjon.
A gyomor belső falát egy lúgos, védő nyálkaréteg borítja. Ez védi a gyomor szövetét a tömény sósavtól. Ez a védőréteg kopik le az állandó savterhelés miatt, és védőréteg felmaródásának a következménye a gyomorégés.
Azonban 5 nap alatt ez a védőréteg képes teljesen megújulni, regenerálódni, – ha megszűnik a gyomor terhelése. 5 nap múlva – az új, ép védőréteg mögött – már a gyomor gyulladt, felmart szövete is képes lesz meggyógyulni és elkerülhető lesz a fekély, vagy más súlyos következmény. A gyomorfekély pontos okairól itt olvashat.
Amikor a félig lebontott, sűrű, savas, erjedő ételpépet a következő étkezés tovább tolja a vékonybélbe, ott saverrózió felmaródást, gyulladást okoz a bélfalon. Az itt erjedő étel miatt enyhébb esetben csak „bélmorgás”, súlyosabb esetben hasi görcs, hasmenés jelentkezik. A tartós terhelés következménye lesz a bélgyulladás.
A vékonybél felszínét is borítja egy védőréteg. Mivel a belekben optimálisan semleges, enyhén lúgos közeg van, az erjedő, félig emésztett savas ételpép nagyon gyorsan képes lepusztítani ezt a védőfalat. A következmény: felszívódási zavar.
Mivel a krumpli nagyon könnyen emészthető és jól hasznosítható tápanyagokat tartalmaz, szinte semmi felesleges, erjedésre hajlamos anyag nem jut le a belekbe, így megszűnik a vékonybél saverróziója. Szerencsére a vékonybél védőrétege nagyjából 3 nap alatt képes regenerálódni.
Tehát kb. 5 nap alatt megszűnik az emésztőrendszer túlterhelése, kiürülnek az itt esetlegesen pangó bomlástermékek, és a megújult védő nyálkaréteg mögött megindulhat a gyógyulás.
Ha megszűntek a sav okozta tünetek (3-5 nap) a krumpli mellé lehet enni valami zöldet, plusz rostként a bélmozgás segítésére. Ez lehet jégsaláta, rukkola, madársaláta és hasonlók. Fűszerként már lehet használni bármilyen zöld fűszert (rozmaring, bazsalikom, majorana, oregano, stb.).
Ha ezt betartja, egy hét múlva már semmilyen tünete nem lesz. Ezután lehet fokozatosan visszavezetni a többi ételt.
Azonban tudomásul kell venni, hogy az az életmód, az a táplálkozás, amit addig folytatott, az vezetett a probléma kialakulásához. Ha nem változtat a kiváltó körülményeken, ne várjon csodát.
A burgonya egyéb kedvező hatásai
A legtöbb szénhidrát, amit elfogyasztunk egyfajta keményítő. Keményítő van köztudottan a burgonyában, a rizsben, a tésztákban és a gabonákban is. A burgonyakeményítő is a (ma ellenségnek tekintett) szénhidrátok csoportjába tartozik, összetételük azonban bonyolultabb, mint a különböző szacharidoké (cukrok), így a keményítők lebontása és élettani hatása is más.
A keményítő a növények raktározott tápanyaga. A keményítők főbb fajtái a kifejezetten gyors szénhidrátok közé tartoznak, mindazonáltal a legtöbb keményítő tartalmú növénnyel – természetes formában – ennek ellenére nincs semmi gond! A probléma a rostszegény, feldolgozott, koncentrált szénhidrátokkal van.
A keményítőknek azonban van egy másik változatai, amely ugyanúgy megtalálható a növényekben, sőt természetes módon elő is lehet állítani. Ez a rezisztens keményítő.
Ez kémiailag azonos a sima keményítővel, de szerkezetileg mégis más. A fő különbség az egyéb szénhidrátokkal szemben az, hogy a rezisztens keményítőt nem emésztjük meg, nem szívódik fel a vékonybélben, így nem kerül a véráramba, hanem lebontás nélkül jut le a vastagbélbe. Gyakorlatilag egyfajta rostként működik.
Mivel nem emészthető, felszívódó tápanyag, kalóriatartalma gyakorlatilag nulla (mégis, mint szénhidrátot számolják a kalóriatáblázatok.).
Legfontosabb hatása azonban az, hogy ez a keményítő kiváló tápanyagként szolgál a vastagbélben élő jótékony baktériumoknak, vagyis a burgonyában (is) levő rezisztens keményítő segíti a bélflóra megfelelő működését, támogatja a vastagbél egészségét.
A bélben élő baktériumok ezt a keményítőt rövidláncú zsírsavakká bontják le. Ezek közül az egyik legfontosabb a butirát, ami védi a bélsejteket a gyulladástól, illetve csökkenti a már meglevő gyulladásos folyamatokat, – ami a vastagbélrák elsődleges oka.
Mivel a rezisztens keményítő nem emészthető, amikor ételként fogyasztjuk lassítja az egyéb szénhidrátok felszívódását, így csökkenti az inzulinrezisztenciát. A rezisztens keményítőkről bővebben itt olvashat.
…és most vissza a krumplihoz.
Tehát a megfelelően elkészített burgonya nagy mennyiségben tartalmazza ezt a keményítő fajtát, ami jóllakottságot eredményez, de nem hizlal, egyenletes vércukorszintet biztosít a nap folyamán, és támogatja a bél egészségét, a megfelelő bélflórát. A burgonya és az egészséges bél kapcsolatáról itt olvashat.
Rezisztens keményítő akkor keletkezik, ha a megfőtt krumplit (rizst, tésztát) lehűtjük, néhány órára hűtőben tároljuk, majd újra felmelegítjük. Tehát nem kell a diéta során a krumplit mindig frissen készíteni, úgy is nagyon jó, ha tegnapi.
Sőt a krumplival akár még fogyni is lehet!
2016-ban, az akkor 36 éves az ausztrál Andrew Taylor – alapos megfontolás után – úgy döntött, hogy egy évig csak krumplit fog enni. A bevitt napi kalóriamennyiség 99%-a krumpliból származott, ezt egészítette ki egy kis paradicsomszósszal és fűszerekkel. (A fogyókúra miatt zsiradékot nem vitt be, csak ami a paradicsomszószban volt.) Nem számolta a kalóriákat, annyit evett amennyi jólesett. A sima fehér krumplit időnként ő is édesburgonyával variálta.
Már egy hónap múlva sikerült 10 kilót leadnia, pedig csak ezután kezdett el még sportolni is. Orvosai kezdetben tápanyag-, vitaminhiánnyal riogatták, de napi 3 kg burgonya elfogyasztásával egy év alatt sem alakult ki nála semmilyen hiánybetegség, vagy bármilyen más egészségügyi károsodás. Végül a krumplidiétával 50 kilót sikerült leadnia.
Ma már a krumplidiétát kiegészíti egyéb élelmiszerekkel is, de étkezésének alapja még mindig a burgonya és nem hízott vissza. Taylor diétás oldala itt található.
Kérdésem: Akkor tulajdonképpen mi is a baj a szénhidrátokkal, a keményítőkkel?
Zárásként
Tehát, ha a helytelen táplálkozása miatt emésztési problémái adódtak, egy pár napos krumplidiéta segít tehermentesíteni a szervezetét, megnyugtatja az emésztőrendszerét és megindulhat a gyógyulás.
Ha már nagyon komoly a probléma, súlyos gyulladás, daganat van, akkor már komolyabb étrendi változtatásra van szükség. A megfelelő, gyógyító táplálkozást itt találja.
Jó egészséget kívánok!