Akár az élete is múlhat rajta!

Ha nem olvassa el, – az is az öngyilkosság egyik formája!

Lehet, hogy a fenti sorok „durvának” tűnnek, – de igaz. És erre figyelmeztetik a beteget, – csak nem tud róla.

Gyakran jönnek hozzám olyan panaszokkal, amivel az orvosok nem tudnak mit kezdeni. Ha számomra sem egyértelműek a tünetek, már rutinból kérdezem – „Milyen „gyógyszert” szed?”

Mert nagyon sokszor az orvosok számára megmagyarázhatatlan tünetet egy másik orvos által felírt szer okozza. Ez pedig egyértelműen le is van írva a Betegtájékoztatóban.

Valójában nem várható el egyik orvostól sem, hogy szó szerint tudja, az összes – a szakterületéhez tartozó – gyógyszer pontos hatásmechanizmusát, részletes leírását, azt meg főleg nem, hogy más szakterületek gyógyszereit is pontosan ismerje. Ezért közli a gyártó cég a beteggel is a legfontosabb tudnivalókat. (Az már egy másik dolog, hogy sok esetben két tájékoztató is van: egy a betegnek és egy (titkos) az orvosnak.)

Tehát a szedett gyógyszerei kapcsán felelősség nagy részben a betegé. Akár elolvassa a tájékoztatót, akár nem.

Ennél már csak az a nagyobb felelőtlenség, amikor az orvos mondja a betegnek, hogy ne olvassa el a betegtájékoztatót.

Figyelmeztetés – a betegtájékoztatóban!

Sok orvosság tájékoztatója elején súlyos figyelmeztetések szerepelnek az adott szer szedésével kapcsolatban. (Számomra csak az a szer a gyógyszer, ami valóban meggyógyít egy betegséget. Ami csak a tüneteket enyhíti, de az okot nem szünteti meg az az orvos által javasolt – orvosság.)

Ez például egy rendszeresen felírt, „ártalmatlan” savcsökkentőnél szerepel, így kivastagítva, kiemelve:

„Ha az alábbi mellékhatások bármelyikét észleli, hagyja abba ezen tabletták szedését és azonnal forduljon kezelőorvosához, vagy keresse fel az Önhöz legközelebb eső kórház sürgősségi osztályát”:  (Forrás)

De ilyen is szerepel benne:

„Azonnal tájékoztassa kezelőorvosát, ha az alábbiak bármelyikét észleli:”

Ha el sem olvassa, akkor honnan tudja, hogy kinek és mikor kell szólni?

Lehet, hogy alább már írják hogy a súlyos mellékhatások „1000 ember közül legfeljebb 1-et érinthet”, de ha pont az a beteg az az 1 aki – orvosi javaslatra – nem olvasta el ezt a figyelmeztetést a betegtájékoztatóban, és emiatt meghal, vagy maradandó károsodása lesz, akkor ki lesz a felelős? Ugyanis sok készítménynél konkrétan le van írva az is, hogy akár meg is hallhat a mellékhatások miatt – ha nem figyel.

Ezért pedig a felelős mindig a beteg!

Hiszen a tájékoztató a betegnek szól, őt figyelmezteti a készítményt gyártó gyógyszercég az ismert, igazolt veszélyekre, mellékhatásokra.

Az orvos pedig úgyis lefogja tagadni, hogy azt mondta, hogy ne olvassa el.

A beteg pedig tudomásul veszi, bevállalja az összes felsorolt mellékhatás lehetőségét, tudomásul veszi a gyógyszerszedéssel járó kockázatokat. Akár elolvasta, akár nem.

Ön elolvasta? Tudja, hogy mire kell figyelnie? Vagy csak vakon bízik az orvosában, aki szintén nem olvasta el? (Tisztelet a kivételnek.)

Egy-egy orvos nagyon sok készítménnyel dolgozik és mindig jönnek újabbak. A legtöbben lehet, hogy egyszer „átfutják”, az új szer tájékoztatóját, (vagy nem, és ő is csak vakon hisz a gyógyszerügynök kollégának), több tucat szer esetén biztos, hogy nem ismeri részletesen, szóról-szóra minden orvosság betegtájékoztatóját.

Mondjuk ez nem is csak az ő feladata, hiszen ő csak javasol egy orvosságot.

Pontosan azért van a dobozban a betegeknek szánt Betegtájékoztató, hogy felhívják a figyelmét a tudnivalókra, a lehetséges következményekre, – hiszen az orvos sem tudhat mindent, ő sem isten. Még ha némelyik annak is képzeli magát, és az orvosi ajánlás sokszor szembe megy a gyártó gyógyszercég ajánlásával.

Akkor kinek van igaza, Ki ért hozzá? Ki tudja, hogy az adott szer hogyan és mire hat?

Tipikus eset a „gyors hatású vérnyomáscsökkentő” alkalmazása, aminek a gyors hatásáról a gyártó cég nem tud, és teljesen máshogy írja elő a szedését, mint az orvosok. Erről részletesen itt olvashat.

Mellékhatás – Halál

A betegek gyakran nem olvassák el a kapott orvosság útmutatóját és vakon bíznak az orvosban, – aki tüneti kezeléskor – valójában csak próbálkozik a szerrel, hiszen pontos diagnózist csak egy alapos kivizsgálás, a tünetek okának kiderítése után lehet(ne) felállítani.

Tény, sokszor döbbenetes mennyiségű információt mellékelnek egy-egy tabletta mellé, de ez nem véletlen. Sokszor hallom, hogy „annyi minden van rajta, hogy annak fele sem igaz!”

A valóság ennek pontosan az ellenkezője!

A gyógyszercégek csak azokat a lehetséges tüneteket írják bele a tájékoztatókba, amelyek már kétség kívül bizonyítottak, vagyis biztosan tudják, hogy azt a készítményük okozhatja azt.

Nem járatják le magukat azzal, hogy feleslegesen riogatják a betegeket. Nem vállalnak be olyan esetleges egészségügyi károsodást, amiről biztosan tudják, hogy nem fordulhat elő.

Főleg Amerikában divat az, hogy probléma esetén beperlik a gyógyszercéget, ha valami károsodás alakult ki a termékük miatt. Ha bebizonyosodik, hogy attól a szertől lett károsodás, tudtak róla, de nem szóltak, akkor jönnek a millió dolláros kártérítések.

Így saját magukat is védik a felsorolással, hogy az esetleges probléma esetén ne vádolhassák őket, hogy nem figyelmeztettek. Sőt! Gyakran csak akkor kerül bele a betegtájékoztatóba egy-egy komolyabb mellékhatás – amit addig titkoltak – amikor a rengeteg bejelentés után már bíróság kötelezi a céget ennek is a feltüntetésére, vagy már túl sokat fizettek a kártérítésekre.

Tehát ami a Betegtájékoztatókban „mellék”hatásként fel van sorolva, arról a gyártó már biztosan tudja, hogy a terméke ilyet is okozhat.

Ezért felháborítónak tartom, amikor azt hallom, hogy az orvos mondja a betegnek, hogy ne olvassa el a betegtájékoztatót, nehogy beképzelje magának az ott olvasott tüneteket. Inkább csak szedje folyamatosan, ahogy a „szakember” javasolta.

És mi van, ha tényleg megvannak a tájékoztatóban leírt tünetei, csak nem tud róla, hogy az a „gyógyszer” miatt van?

Az ilyen szóbeli közlést – hiszen ezt egyik orvos sem fogja ezt írásba adni – gyakorlatilag gyilkossági kísérletnek lehetne tekinteni, hiszen mi van akkor, ha a beteg meghal a gyógyszertől? Csak azért mert, hallgatott az orvosára és nem olvasta el a gyógyszergyártó figyelmeztetését, miszerint „Ne szedje, ha…”?

De a beteg nem tud róla, hogy nem lenne szabad több tablettát bevennie, mert az „orvosi javaslat” szerint ezt nem olvasta el, így nem is tud róla, hogy egy számára potenciálisan halálos mérget vesz be.

Ez kinek a felelőssége?

Természetesen kizárólag a betegé, hiszen az orvos ezt csak szóban említette – és úgy is letagadja. A gyógyszer gyártója pedig konkrétan figyelmezteti a beteget erre a következményre is.

Valójában a döntés – és a felelősség mindig a betegé. Akár beveszi a szert, akár nem.

„Várjuk a legközelebbi betegségével!”

Azért vannak eleve meglepő „gyógyszerek”, orvosi javaslatok is. Ha valaki elolvassa a betegtájékoztatókat, akkor nagyon elcsodálkozhat az ilyeneken.

• Például amikor egy sztrókos betegnek olyan vérnyomáscsökkentőt ír fel az orvosa, aminek a mellékhatása akár sztrók (szélütés) is lehet.
• Vagy az infarktus megelőzésére szedett orvosságnál leírják, hogy infarktust, hirtelen szívhalált (szívmegállást) is okozhat. (Forrás)

Az orvos ezt nem tudja? Nem tudja, vagy nem is érdekli?

Amikor az orvos javasol egy orvosságot az „orvosi javaslat” és nem szentírás. Az mindenkinek saját felelőssége, hogy önkontroll nélkül szedi, vagy az esetleges új tünetekkel – a betegtájékoztató ismeretében – konzultál a kezelő orvosával. Azonban sajnos sok orvos nem partner az ilyenben. Vagy „elhajtja” a beteget, hogy „ne okoskodjon”, vagy széttárja a kezét, hogy ő nem tud mást felírni erre a problémára. Esetleg lecseréli a szert egy másikra, – ami hasonló mellékhatásokat okoz.

Így a legtöbben a megjelenő újabb tünetekkel felkeresnek egy újabb szakorvost, aki megpróbálja az éppen aktuális – maga sem tudja mi okozta – tüneteket kezelni. Sokszor újabb mellékhatásokat okozva.

Mivel a probléma valódi okát ez az orvos sem ismeri, mert a problémát okozó szer nem az ő szakterülete, nem ismeri, nem ért hozzá. És különben sem szól bele a kolléga „dolgába”.

Vagy milyen gyakori, hogy például egy bőrgyógyász mondja a kardiológusnak, hogy másik szívgyógyszert írjon fel?

Ilyen konkrétan meg is történt.

Egy esetben az illetőnek súlyos bőrproblémái jelentkeztek, amivel persze bőrgyógyászhoz került. Az ránézésre „megállapította”, hogy „pikkelysömör”, és fel is írta az erre való krémet – ami semmit sem ért.

Néhány hónap sikertelen kezelés után, elküldte a betegek egy részletes kivizsgálásra, ahol kiderült, hogy 69 évesen teljesen egészséges.

Csak hát ugye esik szét a bőre. Hogy mitől azt senki sem tudta megmondani.

Így került hozzánk.

A mi felmérésünk is igazolta, az orvosi vizsgálatokat, – hogy teljesen egészséges, nincs szervi baja – csak éppen meg van mérgezve!

Pontosan a 4 éve szedett vérnyomáscsökkentőjével (a vérnyomása egyébként normális). Ő – amikor kapta – elolvasta a betegtájékoztatót, de a tünetek a gyógyszerszedés 3 éve után kezdődtek. És minden tünete pontosan le is van írva a vérnyomáscsökkentő tájékoztatójában. Amit persze a bőrgyógyász nem ismer, a bőrproblémával pedig a beteg nem a kardiológushoz megy. Mondjuk egy kardiológust meg nem érdekli a beteg bőrproblémája.

Egy orvos nem fog beleszólni a másik orvos dolgába – inkább ő is felír valamit. Esetleg pont egy olyat, ami nem is szedhető a beteg egy másik „gyógyszerével”, de minden orvos csak a saját területével foglalkozik. A másikéhoz végkép nem ért.

Ki ért hozzá?

Gyakran hallom, hogy a patikus figyelmezteti is a beteget (ő legalább tudja, hogy mit ad el), hogy az orvos által vagy több orvos által felírt szerek nem szedhetők együtt és ezt beszélje meg az orvosával (melyikkel is?).

Ám nagyon sok beteg erre így reagál:

• „Biztos jó az úgy, hiszen a professzor írta fel!”

vagy

•  „Az orvos biztos tudja, hogy mit ír fel!”

De tényleg tudja? Akkor miért írja fel?

A patikus viszont közli, hogy a két szer együtt nem szedhető és erre figyelmeztetnek is a betegtájékoztatóban.

A beteg meg meri majd kérdezni a nagy tekintélyű „professzor úrtól”, hogy miért írta ezeket fel? Talán nem ért hozzá? Nem ismeri az ajánlott szereket?

Dehogy meri! Csak beszedi. És szenved a következményektől.

És a felelősség megint csak a betegé.

Hogy miért írom most ezt le?

Járt nálunk egy középkorú nő az orvosok számára megmagyarázhatatlan tüneteivel. Amikor átnéztem az orvosságait, akkor közöltem vele, hogy gyakorlatilag gyógyszermérgezése van, és minden tünete szépen le van írva a tájékoztatókban. Nem olvasta el? – kérdeztem.

– Nem olvasom el, mert az nem a betegeknek szól, hanem az orvosnak! – hangzott el a megdöbbentő válasz.

– Hát akkor miért van benne a dobozban? Másrészt a megnevezése BETEGtájékoztató.

Szeretnék megosztani Önökkel néhány jellemző esetet, de naponta találkozom hasonlókkal és néha már azon gondolkozom, hogy csak én vagyok ilyen hülye, hogy elolvasom a Betegtájékoztatókat, és mindenki más ilyen bátor, „bevállalós”?

Vagy csak felelőtlen és buta?

Vérnyomás 1. – Egy kamion sofőrnél az üzemorvosi vizsgálaton 180-as vérnyomást mértek. Ilyen magas vérnyomással nem vezethetne, ezért azonnal kapott egy vérnyomáscsökkentőt, azzal a kitétellel, hogyha egy hónap múlva a kontroll vizsgálatig nem megy le ez az érték – ugrik a hivatásos jogosítványa. (És a munkája is.)

Háttér (amiről az orvos nem tud?): az illető mindig izgul az orvosnál („fehérköpenyes szindróma”), naponta 10-15-20!!! kávét iszik, és az édesanyja halála miatt éppen stresszes időszakot él át.

Amikor hozzánk jött teljes körű állapotfelmérésre (reggel, éhgyomorral, kávé és orvosság nélkül) 115/70/68-as „tökéletes” vérnyomást mért. Ha erre beveszi a vérnyomáscsökkentőt, nem lehet csodálkozni azon, ha vezetés közben leesik a vérnyomása, elbambul és átmegy a szemközti sávba.

Szédülés, fülzúgás – Mindkét tünet gyakori és a fülészet, neurológia foglalkozik vele. Ha nem találnak fizikai elváltozást, akkor nem tudnak mit csinálni. Pedig lehet, hogy csak olvasni kellene egy kicsit. Például a beteg által szedett vérnyomáscsökkentők betegtájékoztatóját, és máris meg van a probléma oka. Ezek a tünetek szinte mindegyiknél szerepelnek. Vagyis a vérnyomáscsökkentő szédülést és fülzúgást is okozhat. Nem olvasta?

Bőrprobléma 2. – Idősebb nőnél, hastájékon rengeteg apró, piros, tűszúrásszerű, nem viszkető pötty jelent meg, amelyek napról-napra szaporodtak. Ezzel a tünettel bőrgyógyászhoz küldték. A bőrgyógyász már több viszketéscsillapító (nem viszket!) és szteroidos krémet írt fel, amik semmit sem értek.

Többféle orvosságot is szed, de az egyik szívére felírt szerrel meg van elégedve, mert már négy éve szedi és azóta nincs gond a pulzusával. De mással van! Megkerestem az adott szer betegtájékoztatóját, amiben ez szerepe: „apró, tűszúrásszerű bevérzések jelentkezhetnek a bőrön, jellemzően hastájékon.”

Szexuális problémák, merevedési zavar – Amikor egy viszonylag fiatal férfi kér potencianövelő, vagy nők panaszkodnak libidó problémákról, mindig megkérdezem, hogy milyen „gyógyszert” szed.

Például a vérnyomáscsökkentők a nyomást mindenhol csökkentik. Igen ott is. Akkor miért is csodálkozik? Hiszen ez is le van írva a betegtájékoztatóban és ezt (is) bevállalta.

Amellett a nyugtatók és más hasonló receptre kapható kábítószerek az egész szervezet működését blokkolják, tompítják. Akkor hogy is akar egy felfokozottabb állapotba kerülni? Ja! Ezt is közölték Önnel!

Vérnyomás 2. – 30 év körüli nőnek időnként, „indokolatlanul” felszökött a pulzusa. Az egyik ilyen alkalommal a rosszullétre még be is pánikolt, amiket következtében az ügyeleten kötött ki. Ott 180/90/140-es vérnyomást mértek, így azonnal kapott „a szívére egy pulzuscsökkentőt”. Ilyen azonban nem létezik! A szívritmus szabályozó szerek a vérnyomást is csökkentik. https://mandala-egeszsegkucko.hu/szivdobogaserzes-szapora-pulzusra-vernyomascsokkento/

Azóta naponta 4-5 alkalommal ájul el, ilyenkor 64/ alig mérhető vérnyomást mérnek, de nem mindig sikerül megmérni, mert már nem érzékeli azt a mérő.

Amiről az orvosa nem tudott (nem kérdezte?), hogy az illetőnek valójában sohasem volt 110-nél magasabb vérnyomása, egész életében 95-100 körül volt, 60-as pulzussal.

A kapott szer betegtájékoztatójában pedig szerepelt, hogy ájulást okozhat és konzultáljon orvosával, illetve figyelmeztetésként, hogy alacsony vérnyomás esetén szedése tilos. De minek azt a papírt elolvasni! Ugye? (Egyébként a hisztamin intolerancia miatt ment fel a pulzusa.)

Gyomorsav – A beteg gyomorsav problémákkal küzd, de az erre kapott orvosság csak puffadást okozott, a gyomorégést nem szüntette meg, sőt még rosszabb lett. Mivel ezen a tablettán kívül sok mást is szed, de gasztroenterológus nem foglalkozott azzal (nem az ő szakterülete), hogy másik orvos által javasolt, a „biztonság kedvéért” szedett aszpirin savas felmaródást, gyomorfekélyt és gyulladást okozhat.

Egyébként az „ártalmatlan” savcsökkentők is elég komoly mellékhatást okozhatnak, például refluxot, fekélyt, gyomor- és bélvérzést, polipot. Lásd a betegtájékoztatóban! Ja! Hogy pont erre kapta?

Köhögés – Már részletesen leírtam azt az esetet, amikor a beteg több mint egy éve küzdött állandó köhögéssel, fulladással, nehézlégzéssel, amivel „természetesen” a tüdőgondozó foglalkozik. Kórházba is került, ahol – a kezelés következményeként – 20 napig kómában volt. Amikor kijött – semmivel sem lett jobban, csak kapott még néhány fajta „gyógyszert”. Pont olyanokat, amiket az addigi orvosságai mellé nem is szedhetne.

Ő sem olvasta el a vérnyomáscsökkentőjének a figyelmeztetését, miszerint azonnal hagyja abba a szedését, ha köhögést, fulladást, nehéz légzést tapasztal. Részletesen itt: /vernyomascsokkento-mellekhatas-kohoges-tudorak/ 

Kié a felelősség?

Én elhiszem, hogy sok ember, fél hogy mi lesz, ha nem követi az orvosa JAVASLATÁT. Ez az ember valójában nem meri vállalni a felelősséget a saját egészségéért és az életért. Ezért azt inkább másra bízza – de az orvos ettől még nem felel a beteg butaságáért.

Ebben számomra csak az az érdekes, hogy akkor miért nem fél attól, amit a javasolt orvosság okozhat? Pedig ott azért elég komoly dolgokra figyelmeztetik. Ezért inkább el sem olvassa!

Javaslat

MINDIG olvassa el a szedett „gyógyszerei” Betegtájékoztatóját! Az kifejezetten önnek szól, azért van benne a dobozban!

Akár az élete is múlhat rajta!

Ha esetleg valami újabb tünetet észlel magán, először vegye elő orvosságainak tájékoztatóját. Terítse ki őket az asztalra (ha van akkora asztala) és jelölje be a mellékhatások és a figyelmeztetések részen azok a tüneteket, amelyek Önnek vannak. Lehet, hogy egy tabletta még nem okozna tüneteket, de ha régebb óta szedi, akkor felhalmozódhat szervezetében és csak akkor jelentkeznek a tünetek. (Ebből a szempontból azok a szerencsések, akiknél gyorsan megjelennek a mellékhatások.)

Ha több orvosságon is szerepel ugyanaz a mellékhatás akkor ezek felerősíthetik, fokozhatják egymás mellék-hatását. Minél többnél szerepel az adott tünet, annál valószínűbb, hogy előbb-utóbb meg is jelenik az.

Ha átnézi a tájékoztatókat, akkor már lehet, hogy meg is van a legújabb, tünete, az aktuális „betegsége” valódi oka.

Ezután a szedett orvosságok tájékoztatóival keresse fel orvosát – hátha jut vele valamire.

A felelősség mindig a betegé, hiszen az egészségünkért csak mi vagyunk a felelősek!

Senki sem háríthatja át a felelősséget az orvosára!

Az sem isten, – és az orvos mindig csak javasol! A beteg pedig belátása és józan esze szerint dönt. A többi már csak rajta és a szerencsén múlik.