Alvásproblémák 1. – Miért nem tudok elaludni?

„Az alvás hiányába még senki nem halt bele, – de a nem alvás miatti idegeskedésbe már sokan.”

Rengetegen küzdenek azzal, hogy úgy érzik, nem alusszák, nem pihenik ki magukat éjszaka, mert vagy nem tudnak időben elaludni, vagy gyakran felébrednek éjszaka és nem tudnak visszaaludni.

Sokszor már az altatók sem segítenek, sőt valójában azok sohasem segítettek, mert azoktól nincs pihentető alvás, csak „kiüti vele magát”, – mint minden más kábítószerrel – és reggel kábán ébred.

Először is: ha valaki igazán fáradt álmos, akkor nem tud olyat csinálni, hogy nem alszik. A szervezet megköveteli magának a pihenést – és biztos, hogy aludni fog.

Erről egy saját példa: A katonaságnál határőr voltam és egyszer egy határzárlatnál elfelejtettek minket lecserélni és három napig kint maradtunk a határsáv mellett szolgálatban. A feladat szerint egy adott szakaszon kellett fel-alá sétálni. A harmadik este már menet közben aludtam.

Az már más dolog, hogyha valaki azt hiszi, hogy nem alszik, és emiatt felidegesíti magát, már nem lesz pihentető az alvása, ezért is érvényes a fent említett idézet.

Először is nézzük az alvás folyamatát!

Alvásciklusok

Egy 7-8 órás alvás során átlagosan 4-5 alvási ciklusos megyünk át. Ezek a ciklusok váltják egymást, és általában másfél-két órát tartanak. Az elalvás után egy rövidebb éberebb alvásos szakasz kezdődik, amit egy hosszabb, mélyalvásos szakasz követ, ami után újra egy rövidebb éberebb szakasz következik.

Az éberebb szakaszokban álmodunk, és ekkor ébredhetünk fel a legkisebb zajra, környezeti változásra is. A mélyalvásos szakaszokban az élettani funkciók lassabban működnek, kevesebb energiát használnak fel,- vagyis pihenünk.

Alvásszakaszok

1. stádium – elalvás, szendergés. Ilyenkor a keringés és a légzés lelassul, az izmok ellazulnak, a testhőmérséklet csökken, az agyunk „lekapcsol”. Ebben a szakaszban azonban még a legkisebb zajra is felriadunk, és talán úgy tűnik, hogy még nem is aludtunk. Ez a szakasz a teljes alvásidő nagyjából 10 %-át teszi ki és közben néha akár pillanatokra fel is ébredhetünk, összerándulhatunk. Ha zavartalanul alszunk, akkor ez a szakasz csak egyszer történik meg egy éjszaka, de ha hosszabb időre felébredünk, akkor akár többször is megismétlődhet.
2. stádium – felszínes alvás. Ilyenkor az alvás mélyebbé válik, a külvilági ingerekre nehezebben reagálunk, még jobban ellazulunk. Ez a fázis az éjszaka során többször is megismétlődik, öntudatlan, mikro-ébredésekkel megszakítva és a teljes alvás kb. felét teszi ki.
3. stádium – A pihentető mélyalvás első szakasza. Ezt az elalvás után 20-30 perccel érjük el. Ilyenkor a test már teljesen ellazul, az agyműködés lelassul, a környezetből már szinte semmit sem érzékelünk. Csak erősebb inger hatására ébredünk fel.
4. stádium – mélyalvás. Elalvás után 40-45 perccel érünk ide. (Ha nagyon fáradtak vagyunk, akkor lefekvés után szinte azonnal, ha stresszelünk, akkor csak később.) Ez az a szakasz, amikor „akár ágyút is sütögethetnek a fülünk mellett”, nem vagy csak nagyon nehezen ébredünk fel. A lefekvés utáni első ilyen szakasz a leghosszabb és a legfontosabb is.

A 3. és 4. szakasz az alvás legpihentetőbb része. Szinte mozdulatlanul fekszünk, nincs szemmozgás sem. Ez a két szakasz a teljes alvásidő nagyjából 20%-át teszi ki, de ahogy idősödünk, ez az időtartam csökken.

A mélyalvásos szakaszokban történik a valódi alvás, az igazi pihenés. Gyakorlatilag erre van leginkább szükség ahhoz, hogy reggel pihenten ébredjünk. Ebben a szakaszban minden „le van kapcsolva”, csak a létfenntartó funkciók működnek. Reggel felé közeledve a mély szakaszok rövidülnek, az éberebbek pedig hosszabbodnak. Ha valakit az alvás legmélyebb, (4. NREM) szakaszában ébresztenek fel, az agy az ébredés előtti néhány pillanatban gyorsan végig járja az ébredést megelőző fázisokat, vagyis „félkómásan” ébred.

REM-fázis – az álmok ideje

Elalvás után nagyjából másfél órával a mélyalvás hirtelen megszakad, leginkább azért, mert „elfekszük” valamelyik testrészünket és öntudatlanul is mozdulni kell, hogy a vérkeringés újra működjön az adott területen. A mélyalvásból ilyenkor újra a 2. stádiumú alvásba kerülünk, az izmaink ellazulnak, csak a szem végez gyors mozgásokat a lehunyt szemhéjak mögött. Innen ered a fázis elnevezése: a REM az angol „Rapid Eye Movement”, azaz „gyors szemmozgás” rövidítése. (A 2. 3. 4. szakaszokban nincs szemmozgás ez a NoREM.)

A REM fázisban álmodunk. Az agyunk éberebb lesz, és rendezi a nap során átélt eseményeket, amelyek keverednék a régmúlt eseményeivel, ebből alakulnak ki az álmok. Felnőttek esetében az éjszaka mintegy 20 százalékát teszik ki az ismétlődő REM-fázisok, míg csecsemők és kisgyermekek esetében ennél jóval többet. Az álomszakaszban a mozgatóizmaink átmenetileg teljesen elernyednek, lebénulnak. Erre azért van szükség, hogy az álom során átélt élmények hatására öntudatlanul, ne tudjunk károsodást okozni.

A reggel felé közeledve az álomszakaszok hosszabbodnak, agyunk kezd felébredni, és felkészülni a következő napra. Leggyakrabban csak a közvetlen ébredés előtti álomra emlékezünk. Ha valaki gyorsan ébred és azonnal friss állapotba kerül, az álmokra nem emlékszik, mert a környezeti ingerek felülírják a pillanatokkal azelőtt átélt álmot.

Mint a fentiekből is látszik a pihentető alvás szempontjából az éjszakai alvás első fele a legfontosabb. Egy 8 órás alvásciklus során az első 4 órában történik a mélyalvásos idő háromnegyed része. Ekkor pihenünk és reggel felé többet álmodunk. Ezért is van az, hogy sokszor már 4-5 óra alvással is ki tudjuk pihenni magunkat, – ha nem stresszelünk azon, hogy „nem volt meg a 8 óra”.

Mennyit is kellene aludni?

„Ha nem fekszem le időben nincs meg a 8 óra alvás, de ha lefekszem, nem tudok elaludni.”

– Miért is kellene 8 órát aludni?

A fenti alvásciklus időtartamai egy átlagos, optimalizált időtartamot mutatnak. Egy rövidebb ideig tartó alvás során is átmegyünk minden cikluson, csak azok rövidebb ideig tartanak.

Valójában az alvásigény egyéni jellemző, és leginkább a fizikai vagy szellemi kifáradástól függ. Ha nem vagyunk fáradtak, nincs mit kipihenni. Sehol sincs az előírva, hogy 8 óra folyamatos alvás kell, ezt egyszer kitalálta valaki és mások pedig ész nélkül átvették.

Valójában az emberi fejlődés során sohasem aludtunk így, és a természeti népek ma sem kötik az alvás idejüket az órához, vagy bármilyen időhöz. A 8 órás alvás az ipari forradalom következménye, amikor is a gyári munkabeosztáshoz lett kötve az életünk, és elfelejtettük a természet rendjét.

Régen az emberek akkor aludtak, amikor úgy érezték, hogy szükségük van rá, bármikor a nap folyamán. Amikor viszont gyárakba kényszerültek, akkor alkalmazkodni kellett a munkarendhez. Akkoriban az emberek napi 12-16 órát is dolgoztak és csak az 1800-as évek végén a gyári szakszervezetek harcolták ki, hogy legyen legalább 8 órányi idő az alvásra. Innen indult el a mítosz, hogy „8 órát kell aludni”.

Nem kell! Van, akinek kevesebb (5-7 óra) is elég – főleg idősebb korban -, míg mások 10-12 órát is képesek aludni. Tehát ne aggódjon, azon, hogy nem aludt 8 órát, az a lényeg, hogy kipihente-e magát reggelig (van, aki még 10 óra alvás után sem).

Az sincs sehol „kőbe vésve”, hogy 8 órát kellene egyfolytában mozdulatlanul feküdni az ágyban. A 19. században még az orvosok is két esti alvást tartottak normálisnak (kétfázisú alvás) emellett sokan lefeküdtek „delelni” is.

Régen sötétedéskor mindenki hazament, és gyertya/lámpafénynél fejezték be a napi teendőket, majd este 8-9 körül lefeküdtek – és aludtak éjfélig. Ezután 1-2 órát ébren voltak és vagy előkészítették a másnapi teendőket (mosás, főzés), vagy takarítottak, esetleg csendben imádkoztak, vagy házaséletet éltek. A rövid éren lét után tovább aludtak napkeltéig.

Amikor megjelent az utcai közvilágítás és elterjedt az otthoni villanyvilágítás, akkortól kezdtek megszaporodni a különböző alvásproblémák is.

A természeti népek még ma is megmaradtak az eredeti ősi rendnél. Sötétedéskor mindenki visszatér a táborba és a tűz mellett esznek, beszélgetnek, táncolnak, játszanak. Ha valaki elálmosodik, fejére húzza a takarót, vagy behúzódik valamelyik kunyhóba és alszik egyet. Ha pár óra múlva felébred, visszamegy a tűzhöz, hallgatja a mesélőt, beszáll a táncba, eszik egy pár falatot, és ha újra elálmosodik, megint alszik egyet. … és ez megcsinálják világosodásig akár 3-4-szer is.

Ha őseink este mind lefeküdtek volna, akkor vadonban reggelre a ragadozók széthordják az egész törzset és az emberiség kihalt volna. Ha őröket állítunk éjszaka a szavannán, akkor reggelre az őrök tűnnek el. Ezért mindig egyszerre több ember volt inkább fent és szakaszosan, felváltva aludtak.

Miért is kellene akkor egyfolytában 8 órát aludni? Hiszen még egy hosszabb alvás sem folyamatos, hanem ciklikus, mélyalvásos, és éberebb szakaszok, rövid ébredések váltakozása.

Alvásproblémák

Az alvással kapcsolatos problémákat két csoportra oszthatjuk: elalvási és átalvási zavarokra.

Elalvási problémák

• „Lefekszem, de nem tudok elaludni.”

Ennek több oka is lehet:

• Nem fáradt, nincs most szüksége alvásra. Ilyenkor vagy ne is feküdjön le, inkább várja meg, míg elálmosodik, vagy ha fáradt, akkor elég, ha csak lefekszik és pihen. Ne az órát nézze, hanem a szervezete jelzésit figyelje. Majd ha szervezete úgy kívánja, el fog aludni – csak ne idegeskedjen emiatt!

Ne fárassza le direkt magát, a lefekvés előtti edzés nem biztos, hogy jó megoldás. Ilyenkor lehet, hogy fáradtan esik az ágyba, és gyorsan elalszik, de a keringése, anyagcseréje még fel van pörögve, ezért nehezen tud ellazulni és kimaradhat az alvás legfontosabb, első mélyalvásos szakasza.

• Nem jókor fekszik le.

Ez a leggyakoribb probléma. Az alvásciklusunk nem csak éjszaka aktív, hanem a nap 24 órájában folyamatos. Úgy lehet legjobban elképzelni (egyszerűsítve), mint egy hullámgörbét.

A ciklus reggel kezdődik egy felszálló ággal, majd elér egy éberségi csúcsot, ezután egy leszálló ág következik. Ez a ciklus – egyénenként változóan – 1,5-2,5 órás szakaszokból áll és egész nap folyamatos. A leszálló ágban tudunk elaludni, a felszállóban pedig éberebbek vagyunk, és ekkor tudunk magunktól felébredni. Ez vonatkozik a nap bármely szakaszára, nem csak az estére.

Nappal azért nem alszunk el a leszállóágban, mert a környezeti ingerek és a fény elnyomják ezt, de ha viszonylag csönd van, és nem csinálunk semmit a nap bármelyik szakaszában (a leszálló ágban) el tudnánk aludni. Képzeljük csak el, hogy reggel frissen ébredünk, de mondjuk 9-kor be kell ülni egy unalmas előadásra, vagy egy monoton feladatot kellene elvégezni – és pár perc múlva már ásítozunk is.

Este – ha csak az óra alapján akarunk lefeküdni – lehet, hogy éppen egy felszálló, éberebb szakaszban vagyunk és nem fogunk, tudni elaludni, amíg újra egy leszálló ágba nem kerül a ciklusunk.

Nézzünk egy példát:

Este fél 9 körül már kezdünk elálmosodni (leszálló), de még nem fekszünk le, mert – „még korán van, és akkor reggel hamar felébredek”, – pedig igazából most tudnánk elaludni. Még valahogy kihúzunk egy órát és fél tíz körül elmegyünk fürdeni, hogy 10-kor lefekhessünk. A fürdéstől felfrissülünk és eddigre éppen túllendültünk az alsó, mélyponton és egy felszálló (éber) szakaszba kerülünk, ekkor fekszünk le és el akarunk aludni. Nem fog sikerülni!

Majd fél 11-11 felé újra egy leszállóágba kerül az alvásritmusunk és elalszunk, de addigra sikeresen felidegesítettük magunkat. A vérben keringő stresszhormonok miatt azonban már nem lesz pihentető az alvás, gyakran fel fog ébredni és reggel fáradtan kel.

A megoldás: figyelje meg, hogy mikor kezd elálmosodni, és vagy akkor, vagy nagyjából 2 óra múlva érdemes lefeküdni. Mire újra eljön a leszálló ág ideje, addigra már legyen készen mindennel, lazítson, pihenjen. Ha jókor fekszik, fél órán belül ellazul és el tud aludni. Az elalvás utáni első szakasz a legfontosabb a pihenés szempontjából.

• A napközbeni stressz is gátolhatja az elalvást.

Ilyenkor fizikailag már fáradt, de az „agya még pörög”, feszült, nem tud ellazulni. Ilyenkor az a legjobb, ha lefekvés előtt valamivel megpróbálja elterelni a figyelmét (TV, olvasás, stb.), vagy tornázik, sportol, hogy még jobban kifáradjon, esetleg bevesz valami nyugtató, lazító hatású szert (pl. Nyugi tea, CBD olaj).

• A második leggyakoribb elalvást nehezítő körülmény – a fény.

Az alváshormon – a melatonin – a fejünk tetején levő tobozmirigyben és kisebb mennyiségben a bőrünkben is termelődik, – és  fényérzékeny. Ez a hormon sötétedés hatására kezd termelődni, fény hatására pedig leáll a termelése. Ezért van az, hogy télen, egy borús napon, már délután 4-kor is elkezdünk ásítozni, míg nyáron már napkeltekor ébredezünk.

A lefekvés előtti időszakban a szobában világító, erős fényű lámpa, a sötét szobába, az utcáról beszűrődő fény, de akár a kijelzők hideg kékes fénye is képes blokkolni a melatonin termelését. Amellett a vérben keringő melatonin is elkezd a fény hatására lebomlani. Ezért nehezíti az elalvást a telihold erős fénye is.

Megoldás: A hálószobában semmi fény se legyen! Amennyire csak lehet, sötétítsen be. Lefekvés előtt se legyen a lakásban éles fény, inkább csak egy sárgás fényű lámpa világítson a lefekvés előtti fél-egy órában. Ha közvetlen lefekvés előtt a világos szobában néz tévét, számítógépezik, az szintén csökkentheti a vérben levő alváshormon mennyiségét. A sárgás-vöröses világítás a háttérben csökkentheti az éles kékes fény hatását.

• Műszakváltás – a bioritmus felborulása

Szervezetünk alkalmazkodik egy napi ritmushoz, és a lefekvéshez közeledve beindul a melatonin termelés. Ha azonban eltérünk a megszokott rendtől – éjszakai műszak – felborul ez a rend. Amikor reggel megy haza, a világosban amúgy csökken az alváshormon termelése és azt a szervezete este akar újra termelni. Ahhoz, hogy a szervezete megszokja az új rendszert, általában 3-4 nap kell – majd pár nap múlva jön az újabb műszakváltás.

Megoldás: nincs. Hosszútávon a szervezet megsínyli a bioritmus felborulását, ami különböző betegségek és depresszió kialakulásához vezethet. A teljes besötétítés itt is alapfeltétel. Melatonin tartalmú étrend-kiegészítővel (3-5 milligramm) segítheti az átállást, és hogy a kezdeti időszakban is tudjon valamit pihenni. A melatonin nem altató, tehát nem az elalvást segíti, hanem a pihentető, mélyalvás szakaszt képes megnyújtani.

• Gyakran okoz alvászavart a késői evés.

Itt a lefekvéshez közeli időpont a gond. A gyomor (optimális esetben) 2-4 óra alatt végez az étel szétmarásával, hígításával és továbbításával, majd a patkóbélben az enzimek lebontják az utolsó falatokat és a lebontási szakasz is nyugalmi állapotba kerül. Ezután a gyomor pihen és reggelig regenerálódik.

Ha későn, vagy (számunkra) túl nehezet eszünk, akkor lefekvésig a gyomor nem végez a feladtával, nem ürül ki. Alváskor az emésztőrendszer működése lelassul, és ami lefekvésig nem ürült ki a gyomorból, az már reggelig nem fog, hanem erjedésnek indul és savat generál.

Mivel alszunk, nem tudunk rendesen emészteni, de mivel még emészteni kell, nem fogunk rendesen aludni sem. Amikor a gyomorban pangó, erjedő étel megmarja a gyomorfal egy pontját, az összerándul – és ettől felébredt, az éjszaka folyamán akár többször is, így reggelig nem tudja magát kipihenni. Hosszabb távú következményként pedig kialakulhat a fekély és a reflux. A gyomorsav problémákról itt olvashat részletesen.

Megoldás: lefekvés előtt 4 órával már semmilyen nehezen emészthető ételt ne egyen. A leglassabban a fehérjéket bontjuk, tehát lefekvés előtt kerülendők a vörös húsok, a tejtermékek, tartósítószerrel készült ételek. Egyen inkább magas rosttartalmú, zsíros/olajos ételeket, amelyek teltségérzetet okoznak, de nem dolgoztatják egész éjszaka a gyomrát. Hogy mit, milyen gyorsan emésztünk, arról itt olvashat.

Nyugtatók, altatók nem segítenek!

Ezek gyakorlatilag pszichoaktív szerek, valójában receptre kapható kábítószerek. Nem altatnak el, csak letompítják (elkábítják) az idegrendszert. Hatásuk addig tart, amíg a szer ki nem ürül a szervezetből. Megakadályozzák a normális alvásciklust, gyakorlatilag az álmodás és a mélyalvás közötti szakaszban tartják az embert, ezért a szer hatása alatt nem jut el a pihentető, mélyalvás fázisába. Emiatt hiába aludta-feküdte végig az éjszakát, reggelre mégis fáradtan ébred. Az éjszaka csak felszínes alvással, akár álom nélküli „zombi-móddal” telik el és másnap jön a rossz közérzet. Az egész napos tompaság, belső feszültség, idegesség következtében este pedig megint nem tud elaludni – és jöhet a következő adag receptre kapott drog.

Ezeknek az orvosságoknak valójában hasonló a hatásuk az alkoholéhoz. A lefekvés előtti alkoholfogyasztás is elbágyaszt, elálmosít, de reggel nem fog utána jól ébredni, mert az alkohol is megrövidíti a mélyalvást. A lefekvés előtt megivott alkoholt a szervezetünk pár órán belül lebontja, és a méreganyagoktól megpróbál megszabadulni – és felébredünk. Ha ilyenkor könnyen vissza tud aludni, akkor nincs probléma és egy kis pohár itallal kevesebb kárt okoz, mint a patikai drogokkal.

Érdekes egyébként, hogy ezeknek a szereknek a betegtájékoztatójában mindnél ott szerepel: „alvászavarokat okozhat”. Akkor most miért is nem alszik jól?

Legtöbbször egyébként nem is a szer miatt alszanak el, hanem a tudat miatt, hogy bevették, és ettől lenyugszanak. Ez a pszichés függőség.

Egy konkrét eset: 30-40 év körüli nő évek óta küzd elalvási problémával. Orvosi javaslatra napi 5 Rivotrilt szedett. 3×1-et napközben és plusz 2-t lefekvéskor, hogy tudjon aludni. Nem tudott.

Gyógynövények és egyéb módszerek segítségével 2 hónap alatt sikerült teljesen letennie a szert, és magától is el tudott aludni. Mikor éjszaka felébredt, könnyen visszaaludt. Néhány hónap múlva azonban (mikor a legkisebb gyerek iskolába került) újra jelentkeztek az alvászavarok.

Este még magától elaludt, de mikor éjszaka felébredt, (elment a mosdóba, majd körbejárta a három gyerek szobáját, betakarta, őket – vagyis teljesen felébresztette magát), már nem tudott visszaaludni.

Elmondta, hogy hiába vett be gyógynövényeket, nem segítettek, úgyhogy lement a konyhába és még a leszokásból megmaradt a fiókban pár darab negyed Rivotril és abból is bevett egyet. Ezután már el tudott aludni.

– A Rivotril után mennyivel aludt el? – kérdeztem.

– Nem tudom, de szerintem miután bevettem, visszamentem a szobába, lefeküdtem és azonnal elaludtam – hangzott a válasz.

– Hát akkor biztos nem a szertől aludt el! – mondtam. Az ennyi idő alatt épphogy a gyomrába ért le, még nem szívódott fel, nem került a véráramba, ezért nem is tudott hatni. Amellett ez a negyed olyan kevés, hogy biztos nem volt hatása, ha régebben a napi öt sem segített.

Tulajdonképpen nem a nyugtatótól aludt el, hanem csak a tudattól hogy bevett valamit ami „biztos segít”, pedig az eddig sem segített. Ez a pszichés függőség, ami minden drogfüggőség velejárója.

… és a segítség

Ha fáradtak vagyunk, és megteremtettük az optimális körülményeket az alváshoz, de feszültek vagyunk, a következők segíthetnek elaludni. Ezek nem kábítanak, nem altatnak el, de ellazíthatnak, hogy könnyebb legyen az elalvás.

Gyógynövények: kamilla, valeriana (macskagyökér), citromfű, komló, orbáncfű, golgotavirág. Hatásosabb, ha több növény kombinációját használja, mert felerősítik egymás hatását. Enyhe esetben a tea is segíthet (ne legyen több 2 decinél, ha nem akar este wc-re járni), de hatásosabb, ha koncentrált kivonatokat, cseppeket, kapszulákat keres inkább. A kapszulázott kivonatokban több csésze tea hatóanyaga is benne van. Ezeket lefekvés előtt legalább fél órával ajánlott bevenni, hogy ki tudják fejteni lazító, nyugtató hatásukat.

Egyéb étrend-kiegészítők: B1-B2-B6 vitamin kombinációja. Ezek támogatják az idegrendszer megfelelő működését. B-komplex formájában jobban hasznosulnak, de sokszor kombinálják ezeket a gyógynövényekkel is. Legalább 50 mg B1 vitamin tartalmút keressen.

5-htp – triptofán nevű aminosavat tartalmaz, ami a szerotonin, a „boldogsághormon” alapanyaga. Segíti az ellazulást, a mélyebb alvást.

Melatonin – maga az alváshormon. Legalább 3-5 mg tartalmút keressen (külföldön 10-20 mg-os is kapható). Az alvás pihentető, mélyalvás részét képes megnyújtani.

CBD-olaj, cannabis kivonat – kisebb dózisban nyugtató lazító, nagy dózisban, „túladagolva” altató hatású. Mellékhatása nincs. Nem tompít, nem kábít, nem okoz függőséget. Hatásos mennyisége az egyéni érzékenységtől függ, mindenki saját maga tudja beállítani. Részletes leírását itt olvashatja.

Ami a legfontosabb: soha ne akarjon elaludni!

Az éjszaka arra van, hogy pihenjünk és nem arra, hogy idegeskedjen. Ha egyik este esetleg nem alussza ki magát, egy-két nap múlva már olyan fáradt lesz, hogy biztos elalszik és aludni is fog.

Az alváshiányt nem lehet „bepótolni”, de ha végre kialussza magát, akkor már nem számít, hogy pár napig nem aludt rendesen. Ha pihenten ébred, a szervezete képes lesz regenerálódni – ha a stresszre nem pazarol energiát feleslegesen, és már délután azon idegeskedik, hogy „este biztos nem fogok megint elaludni”. Ha erre készül napközben, akkor így is lesz.

Forrás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_A_belgyogyaszat_alapjai_2/ch07s10.html

A folytatásban:

Alvásproblémák 2. – Miért ébredek fel éjszaka és miért nem tudok visszaaludni?