Az orvos szerint a beteg élete végéig (hiszen ő ebből él) – de a tények mást mutatnak!
Ha valakire egyszer „rásütik a bélyeget”, hogy magas vérnyomásos, és ráveszik az orvosságok szedésére, arról orvos már soha nem állítja le.
Nem érdeke, – és nem is meri megtenni!
Pedig az időnkénti magas vérnyomás nem betegség, nem igényelne folyamatos gyógyszeres kezelést sem. Így hogy tényleg kell-e szedni vérnyomáscsökkentőt, az erősen kérdéses.
De nem az orvosnak. Neki ez nem is kérdés, nem is kell gondolkoznia róla (pl. kideríteni, hogy mitől magas), van egy előírás, egy protokoll: ha magas, akkor adj rá „gyógyszert”. Még akkor is, ha ezt semmi konkrét elváltozás sem indokolja.
Hogy meddig kell szedni a vérnyomáscsökkentőt, az a cikk végén kiderül.
Vérnyomás emelkedés
Az, hogy valakinek néha felmegy a vérnyomása az nem élethosszig tartó gyógyszeres kezelést igénylő betegség, – hanem a normális működési állapot.
A vérnyomásunk ugyanis sohasem stabil, nem állandó! (Ezt egy orvos miért nem tudja, miért nem veszi figyelembe?) A vérnyomásnak pontosan az a „dolga”, hogy „felmenjen”, hogy alkalmanként felgyorsuljon a vérkeringés, a pillanatnyi helyzetnek megfelelően, – ha éppen arra van szükség.
Tehát az időszakos, a pillanatnyi vérnyomás emelkedés teljesen normális!
Ugyanúgy, mint amikor autóvezetéskor gázt adunk, hogy megelőzzük az előttünk lassan haladó biciklist. Ilyenkor az egész rendszer (és az autó) működése felgyorsul, majd az előzés befejeztével minden visszaáll a normális (egyenletes) működésre. Ebbe a működésbe nem kell, nem is szabad kívülről beleavatkozni, mert az csak problémát okozhat. Képzeljük el, mi történne, ha előzés közben valami blokkolná az üzemanyag áramlását.
Ugyanez a helyzet a keringési rendszerünk működésével is. Szükség esetén, például fizikai aktivitáskor, stressz helyzetben, vagy betegség, gyulladás, fertőzés esetén létfontosságú, hogy a megfelelő szervekhez, sejtekhez nagyon gyorsan, elegendő vér, vagyis oxigén és energia jusson.
Amellett a szerveink a működésük során hol több, hol kevesebb oxigént, energiát, tápanyagot igényelnek. Például fizikai terhelésnél (bármilyen mozgás az ücsörgéshez képest) az izmokhoz kell több vért juttatni. Amikor pedig eszünk, akkor az emésztőrendszerben alakul ki vérbőség.
Ezért a keringési rendszerünkben a szükségletnek megfelelően az erek összehúzódnak, a szívműködés pedig felgyorsul, hogy gyorsítsák a véráramlást – és a vérnyomás „felmegy”.
Majd ha megszűnik a nagyobb vér-oxigén igény a keringés újra normalizálódik. Ez azt is jelzi, hogy a szervezet képes szabályozni a vérnyomást.
Akkor miért kellene ebbe vegyi anyagokkal beleavatkozni? 
Csak azért, mert néha (szükség szerint) felmegy a vérnyomás? Csak mert „ az orvos azt mondta”? Az az orvos, aki azt sem tudja, hogy mi a beteg baja? Aki nem tudja, hogy miért is magas most éppen a vérnyomása?
Számtalan olyan esettel találkoztam már, amikor a beteg évek alatt rengeteg kardiológiai kivizsgáláson esett át, és soha sem találtak semmilyen komolyabb (vagy egyáltalán semmi) kardiológiai problémát. Semmi olyat, ami – orvosi szempontból – indokolná a magas vérnyomást.
Ezt legtöbbször konkrétan le is írják az ambuláns lapon, hogy „kardiológiai elváltozás nincs”.
– Akkor miért ír fel az orvos kardiológiai problémákra kifejlesztett gyógyszert, ha nem talál kardiológiai problémát?
– Mert valamit mondania kell! Hiszen ő (lenne) a szakember.
Egyszer egy orvos asszisztensével beszélgettem is erről:
Amikor a beteg a panaszaival elmegy az orvoshoz, annak az lenne a dolga, hogy megállapítsa a tünetek okát, vagyis, hogy mi okozza a problémát, így „felállítson egy diagnózist”. Minden diagnózisnak van egy „betegségkódja” (BNO), amit az orvosnak fel kell írnia a vizsgáló lapra. Olyan kód azonban nincs, hogy „nem tudom, hogy mi a bajod”.
Tehát – a tünetek alapján – egyszerűen kitalálnak egy valószínűsíthető betegséget, (pl. Hypertonia) még akkor is, ha ennek semmilyen konkrét, fizikai oka sincs, igazolni vizsgálatokkal sem tudták. (Ilyenkor írják még oda: k.m.n. – vagyis nem meghatározott, vagyis nem felel meg a hivatalos diagnózis kritériumainak – tulajdonképpen: „gőzöm sincs, hogy miért magas”.)
Ha viszont már van (kitalált) „betegség”, akkor az orvosnak már kötelessége JAVASOLNI, valamilyen terápiát, gyógyszert.
– Mire az?
– Hiszen most állapította meg, hogy nincs kardiológiai probléma. Mégis kardiológiai gyógyszert javasol? („Javaslat” és nem kötelező, nem szentírás.)
A többi viszont már kizárólag a beteg felelőssége. Akár beveszi, akár nem.
Normális vérnyomásnál egyszerűen nem lehet a vérnyomáscsökkentőnek kedvező hatása – hiszen nincs mire. Az orvosság csökkenteni fogja a vérnyomást – a normálisat is. (A normálisat miért akarja csökkenteni?) Ráadásul még a nem kevés mellékhatásra is számítani lehet.
Egy konkrét esetben egy 76 éves férfi már legalább 40 éve szed vérnyomáscsökkentőket. 30 pár évesen még nem is találtak semmi komoly problémát, de felírták neki, ő pedig szedte. Két fajtát is. A vérnyomása jellemzően többnyire mindig 140 alatt, vagyis a normális tartományban volt, csak néha volt kiugró érték, pár napig tartó magas vérnyomás. Ez pedig soha sem kardiológiai probléma következménye!
Az évek alatt átesett szinte minden kardiológiai kivizsgáláson: EKG, terheléses EKG, szív ultrahang, nyaki Doppler-érvizsgálat és még szívkatéterezésen is. Semmilyen kardiológiai elváltozást sem találtak! Még csak egy kis érelmeszesedést sem!
Akkor mire is szedi a kardiológiai orvosságot? Az alapvetően normális vérnyomásra?
Ő bízott az orvoslásban és úgy gondolta „ biztos a gyógyszer miatt normális”.
Azonban az évek alatt egyre több probléma, tünet, jelentkezett. Az orvosi vizsgálatok soha nem találták meg a tünetek okát, de mindig felírtak neki újabb és újabb tablettákat, cserélgették a vérnyomáscsökkentőket.
Az senkit sem érdekelt, hogy az évek óta szedett vérnyomáscsökkentője betegtájékoztatójában gyakorlatilag az összes – évek alatt megjelenő – tünete fel volt sorolva.
A vérnyomása viszont továbbra is 120 körül volt, néha pedig lement 90-re is. Ettől már rosszul is volt, úgyhogy saját döntése alapján az egyik vérnyomáscsökkentőt már legalább egy éve nem is szedte. De még így sem volt jó, nem változott semmi.
Az időnkénti vérnyomásesése miatt az orvosa a másik, megmaradt gyógyszert is csökkenteni kezdte, így a napi kettő helyett már csak napi egyet javasolt a orvos, majd napi felet – a normális (alacsony)100-120-as vérnyomására.
Normális vérnyomásnál miért kell egyáltalán bármit is szedni? Miért nem mondja az orvos, hogy inkább ne szedje?
– Azért mert nem teheti, nem meri!
Azzal, hogy a 76 éves betegnek azt mondaná (azt állapítaná meg), hogy nem kell gyógyszeres kezelés, mert normális a vérnyomása, azzal gyakorlatilag azt jelentené ki, hogy 40 éven át minden orvos félrekezelte és feleslegesen mérgezte „gyógyszerekkel”.
Hiszen tényleg normális a vérkeringése és nincs – soha nem is volt – semmilyen komoly, kardiológia, szív- és érrendszeri elváltozása.
Azt egyik orvos sem fogja semmilyen hivatalos leletre leírni, hogy egy 40 éve orvosságokkal teletömött embernek nincs semmi baja sem és eddig is feleslegesen szedte a vérnyomáscsökkentőket, mert – szerintük – a magas vérnyomás nem gyógyítható és a szert „élete végéig szednie kell”.
Egy bő hónap múlva kaptam visszajelzést a férfiról: Már nem szed semmit, jól érzi magát a vérnyomása pedig átlagosan 120-125 körül van.
Ebben az esetben a nálunk végzett állapotfelmérés is igazolta az orvosi leleteket, vagyis nincs a férfinek semmilyen kardiológiai problémája, még 76 évesen sem. Az időnkénti kiugró magas vérnyomás pedig a nyirokterhelés és a stressz következménye.
De hogy „mit vesz be”, az mindig a beteg felelőssége.
Egy másik esetnél pont a fordítottja történt:
67 éves férfi vérnyomása – két fajta vérnyomáscsökkentő mellett – évek óta 150-160 között van. Néha ez felmegy 180-190, de akár 200-ra is.
Ezek szerint a szedett gyógyszerek semmit sem érnek!
A vérnyomását nem képesek normalizálni, (még 140 alá vinni sem) és a kiugrásokat sem képesek megakadályozni.
Akkor miért is szedi? Hiszen semmilyen kedvező hatása sincs, de a mellékhatások közül már több is megjelent.
Ő is átesett minden kardiológiai kivizsgáláson: EKG, terheléses EKG, szív ultrahang, nyaki Doppler-érvizsgálat és még szívkatéterezésen is. Semmilyen kardiológiai elváltozást sem találtak! Még csak egy kis érelmeszesedést sem!
Ha nincs kardiológiai probléma (ez szó szerint le van írva a leletein), akkor miért is javasol az orvos kardiológiai problémákra kifejlesztett gyógyszert?
Miért szedi?
Mert az orvosnak valamit mondania kell! Tehát felír (javasol) valamit – az azt sem tudja mire – és innentől a felelősség már a betegé, hogy bevállalja-e.
Az utóbbi esetben is kiderült, hogy a magas vérnyomás oka életmódbeli és stressz eredetű, nem pedig kardiológiai probléma. Erre pedig hiába szed értágítókat! Stressz alapú vérnyomás emelkedésnél ezek csak ártani tudnak. Sokszor pont az ellenkezőjét éri el vele. https://mandala-egeszsegkucko.hu/magasvernyomas-es-a-stressz/
Ezt többen is megtapasztalják, amikor – orvosi javaslatra – egy plusz adagot is bevesznek, és a vérnyomásuk még magasabb lesz. Stresszhelyzetben az agyat kell legfőképpen gyorsan, oxigénnel ellátni és ezt akadályozza a keringést lassító vérnyomáscsökkentő, amit a szervezet egy még gyorsabb áramlással (nagyobb nyomással) próbál kompenzálni.
Sokan azért szedik, hogy „nehogy felmenjen”. Csakhogy ez tisztán butaság. A vérnyomáscsökkentőknek nincs megelőző hatása. Ezek csak kémiai szerek amelyek csökkentik a nyomást az erekben, – a normálisat is.
Másoknál viszont azért értelmetlen a vérnyomáscsökkentő szedése, mert – az alapvetően normális vérnyomás mellett – még a folyamatos „gyógyszerszedés” mellett is vannak „kiugrásai”, rosszullétei. Pedig ezek megakadályozására kapta szert, ezzel fordult eredetileg is az orvoshoz.
– Akkor miért is szedi?
Hiszen a tabletta nem szüntette meg a problémáját, az ingadozó vérnyomást, a hirtelen vérnyomás kiugrást. (Az ingadozó vérnyomás okairól itt olvashat). Vagyis kedvező hatása nincs, csak „mellék”hatása.
Mellékhatás – gyógyszermérgezés
A fenti esetekben is a beteg teljesen más problémával fordult hozzánk. A nálunk végzett teljes körű állapotfelmérésnél derült ki, hogy azért nem talált a rengeteg orvos, akiknél az elmúlt években jártak semmilyen konkrét betegséget – mert nincs is! (Ezt egyébként a leletek is igazolják.)
Az elvégzett vizsgálatok nem is tudják megállapítani a tünetek okát, mert az egyszerűen a vérnyomáscsökkentő okozta gyógyszermérgezés következménye, mellékhatása.
Ha valaki feleslegesen szedi a kardiológiai elváltozásokra kifejlesztett vérnyomás csökkentőket, akkor azoknak kedvező hatása nem lehet – hiszen nincs mire. Ugye megállapították, hogy nincs kardiológiai probléma.
A mellékhatásokra viszont előbb-utóbb biztosan lehet számítani. Ebből a szempontból azok a szerencsésebbek, akiknél a mellékhatások viszonylag hamar jelentkeznek és voltak olyan körültekintőek és felelősségtudatosak, hogy el is olvasták a betegtájékoztatót. Így felismerik, hogy az új tüneteket a gyógyszermellékhatás okozza és abbahagyják, vagy lecseréltetik a problémás szert..
Sokaknál azonban a mellékhatások csak évek múlva jönnek elő és ilyenkor már sokszor komolyabb szervi károsodások is kialakultak a gyógyszermérgezés következményeként.
(A nyugati társadalmakban a gyógyszermérgezés az egyik vezető halál ok. Nem a túladagolás, hanem az orvosok által előírt mennyiségben szedett szerek okozta szövődmények miatti elhalálozás.)
A mellékhatások azonban legtöbbször ki sem derülnek, mivel a mérgezés következményeként jelentkező tünetekkel a beteg egy másik szakorvoshoz kerül, – aki viszont nem ért a vérnyomáscsökkentőkhöz, mert az nem az ő szakterülete. Emiatt nem is mer beleszólni a kardiológus által felírt szerek szedésébe – csak felírja a saját tablettáit.
Így amikor a vérnyomáscsökkentők vesekárosodást, légúti problémákat, emésztési zavarokat, magas vércukrot, vagy bőrtüneteket okoznak, – abból jól megél a többi orvos is.
A betegtájékoztatókban ezekre mind figyelmeztet is a gyógyszercég – de kit érdekel.
Pedig a „Figyelmeztetések” bekezdésnél erről tájékoztatnak is: „Azonnal hagyja abba a gyógyszer szedését, ha az alábbiakat tapasztalja…”
- Ön elolvasta ezt?
- Szerepelnek ott a tünetei?
- Akkor miért szedi mégis?
- Ja! Tudom. Azért „mert az orvos mondta”. De Ön felhívta erre az orvosa figyelmét? Hiszen a felelősség a saját egészségéért mindig a betegé. (Ne higgye, hogy az orvos minden gyógyszer betegtájékoztatóját kívülről tudja!)
Mikor kell állandóan szedni a vérnyomáscsökkentőket?
A kardiológiai gyógyszerek szedésének csak akkor van (lenne) létjogosultsága, ha a széles körű orvosi kivizsgálások megállapították a magas vérnyomás okát, találtak valami konkrét kardiológiai elváltozást. Például komoly érszűkület, nagyobb szakaszokat érintő érelmeszesedés, szívműködési probléma (szívbillentyű, szívizom, vagy ingerületvezetési zavar, stb.), ami miatt a szervezet nem képes önállóan szabályozni a vérnyomást. (Olyan viszont nincs, hogy egyszer képes szabályozni, máskor pedig nem.) Ilyenkor kell gyógyszeresen támogatni a keringési rendszer működését.
Tehát addig kell szedni a vérnyomáscsökkentőt, amíg a kimutatott kardiológia, szervi elváltozás fenn áll. De ha nem találtak kardiológiai elváltozást, akkor elkezdeni is értelmetlen, hiszen a magas vérnyomás nem is kardiológiai probléma következménye. Akkor mire kell a kardiológiai szer?
Hogyan lehet letenni a vérnyomáscsökkentőt?
A betegtájékoztatókban a lényeg le van írva. Mindegyikben szerepel egy ilyen bekezdés: „Ha elfelejtette bevenni”, például:
„Ha mégis elfelejtett bevenni egy adagot, akkor hagyja ki, és vegye be a következő adagot a megszokott időben. Ne vegyen be kétszeres adagot az elfelejtett adag pótlására.”
Vagyis jobban jár, ha nem veszi be, mintha túl sokat, feleslegesen vesz be. De normális vérnyomásnál a minimális mennyiség is csak felesleges, „túl sok” lehet. Tehát egyszerűen ha az orvosság bevétele előtt normális (140 alatti) a vérnyomása, akkor nem veszi be. 
Érdemes párnapi mérni, vérnyomásnaplót vezetni. Sohasem a pillanatnyi érték számít, hanem az egyheti átlag. A helyes vérnyomásmérésről itt olvashat.
Mit kockáztat ha nem veszi be a vérnyomáscsökkentőt?
Először is a mellékhatások csökkenését, – hiszen kardiológiai problémát nem állapítottak meg.
De ez is szerepel a betegtájékoztatóban: gyakran azt írják, hogy a „gyógyszer” szedésének elhagyása az eredeti (kardiológiai) probléma visszatértét okozhatja.
– De, ha nincs is kardiológiai probléma, akkor mi tér vissza?
– Ha ki sem derült az eredeti probléma valódi oka?
– Ha meg sem szűnt a probléma a tablettától?
Ezekben az esetekben valójában a tabletta elhagyásával nem kockáztat semmit.
Zárásként
A kockázat és a felelősség azonban mindig a betegé, akár szedi az orvosságot, akár nem. Hiszen az orvos csak javaslat-ot tett (ez szerepel a leleteken is) a szer szedésére, a beteg pedig eldönti, hogy elfogadja-e. A gyógyszercég pedig részletesen közli a betegtájékoztatóban, hogy mire számíthat, ha szedi a terméküket.
Bevállalj a kockázatokat?
Kapcsolódó tartalmak