Az idegeskedés,a stressz miatt is lehet magas a vérnyomás!

A magasvérnyomás betegség szív- és érrendszeri probléma és ezt valamilyen – fizikailag is kimutatható – elváltozás okozza. Ilyen lehet például a súlyos érelmeszesedés, érszűkület, veseelégtelenség, vagy a szívben valamilyen elváltozás. Ilyenkor a szervezet nem képes önmagától szabályozni a vérkeringést, külső támogatásra van szüksége. Az ilyen problémák kezelésére vannak kitalálva a vérnyomáscsökkentők, csak erre hatnak.

Ha viszont nincs kimutatható komolyabb szervi elváltozás, akkor valószínűbb, hogy az emelkedett vérnyomás nem keringési probléma, hanem például a stressz következménye.

Na, erre már hiába szedi az értágító tablettákat!

Fiatal nőnél néhány éve jelentkeztek – az alapvetően normális vérnyomása mellett – alkalmanként kiugró magas vérnyomásos tünetek. Az ingadozó vérnyomás nem kardiológiai probléma, de persze a kardiológus orvos felírta a vérnyomáscsökkentőt. Amióta viszont szedi a tablettát a vérnyomása nem megy 140 alá.

Erre persze kapott még két tablettát, így most a vérnyomása 170 és 210 között ingadozik. 3 vérnyomáscsökkentővel. Az persze egyáltalán nem érdekli a kardiológust, hogy éppen egy párkapcsolati válságban van, és állandóan feszült, ideges.

Ebben az esetben a vérnyomáscsökkentő pontosan a szervezet ellen dolgozik, ezt kompenzálja az a még gyorsabb vérkeringéssel. Ugyanis stressz esetén fokozottabb a szervezet oxigénigénye és ezért gyorsul fel a keringés. Ezt akadályozzák meg a „gyógyszerek”, amit a szervezete a még gyorsabb keringéssel, összeszűkülő erekkel próbál kompenzálni, – hiszen „veszély van!”.

De sokszor nem is kell állandó stresszben élni, hogy felmenjen valakinek a vérnyomása. Jellegzetes a következő eset is:

Középkorú nő járt nálunk állapotfelmérésen. Valójában semmi komoly panasza nem volt, csak néha ment fel a vérnyomása. Erre persze kapott tablettát.

A keringésével semmi probléma sem volt (a részletes kardiológiai kivizsgálás sem talált), így közöltem vele:

• Azt tudja, hogy a vérnyomása csak a stressz miatt megy fel és erre nem hat a vérnyomáscsökkentő.
• Igen, tudom – válaszolta – volt rajtam már 24 órás vérnyomásmérő is, akkor 122 volt az átlagom.
• Na, akkor most mérünk egy vérnyomást – mondtam, és elővettem a vérnyomásmérőt.

A nő kicsit összerezzent, feltettük a mérőt, az elkezdett pumpálni – és nem akart leállni. Amikor végre befejezte a mérést, levettem, ránéztem és megkérdeztem:

• Nem érez semmit? Fejfájás, lüktetés, szívdobogásérzés?
• Nem, semmit. Miért, mennyi – kérdezte.

Megmutattam: a vérnyomása 232/140/110 volt. …és nem volt semmi tünete!

Mivel az erei tiszták, rugalmasok voltak, egyszerűen kitágultak a gyorsan száguldó vér nyomásának a hatására. Ez ugyanaz, mint amikor futásnál gyorsul fel a vérkeringés, majd amikor megállunk, pihenünk a vérnyomás is normalizálódik.

• Azt ugye tudja, hogy most csak a mérés miatt ment fel? – kérdeztem.
• Igen, tudom. Vérnyomásméréskor mindig felmegy. Múltkor az üzemorvosnál már az ajtó előtt is toporogtam, és bent 190-et mértek, de csak 160-at írtak be, merthogy „gyógyszert” szedek – mesélte.
• A vérnyomásmérésnél sohasem a pillanatnyi értéket kell nézni, hanem több napi mérés átlaga az iránymutató – mondtam neki.
• No, akkor mérjünk még egyszer – mondtam hirtelen, és újra feltettük a mérőt.

Most rövidebb ideig pumpált, és mire végzett, –  az érték 172/80/78 volt.

• Azt ugye tudja, hogy nincs olyan csodaszer, ami a vérnyomást nem egész 5 perc alatt képes lenne 230-ról 170-re, 60-nal levinni? – mondtam neki. Egyszerűen most nem volt elég ideje befeszülni, ezért lett alacsonyabb az érték. Valószínűleg a mérés után pár perc alatt lement normálisra vérnyomása, ahogy elterelődött róla a figyelme, és az újabb méréskor már csak 172-ig sikerült „feltornáznia”.

Ez nem magasvérnyomás, ez a belső feszültség, maga vérnyomásmérés miatti stressz következménye.

Nem véletlen van az, hogy a hivatalos ajánlások szerint: „Magasvérnyomás betegséget legalább 6 napi, nyugalmi állapotban mért vérnyomás átlaga alapján lehet meghatározni.” (Forrás)

Ezt mondja a kardiológiai protokoll, de ez a kardiológusokat egyáltalán nem érdekli, hiszen a hasznot nem a gyógyítás, hanem a gyógyszereladás hozza. Az orvos csak felírja, javasolja (Javallat) a szer szedését, a beteg pedig szedi – ész nélkül. …és csodálkozik, hogy egyre rosszabbul van.

Stressz és a vérnyomás

Stressz esetén a szervezet „harckészültségi” állapotban van. A stresszhormonok hatására az érfalak összehúzódnak, a keringés felgyorsul és a szív is szaporábban ver, hogy minél gyorsabban, elegendő oxigéndús vért tudjon eljuttatni az agyba és az izmokba.

Ilyenkor minden más élettani funkció háttérbe szorul, lelassul, az agyműködés viszont felfokozódik, hogy gyorsan reagálhasson a veszély legkisebb jelére. Az izmok is megfeszülnek, ugrásra kész állapotban vannak, készen a küzdelemre, vagy a menekülésre. Ehhez kell a gyorsan áramló, nagy nyomású vér, ezért megy fel ilyenkor a vérnyomás.

A stresszhelyzet megszűntével pedig az erek, izmok ismét ellazulnak és a vérnyomás normalizálódik.

Stressz esetén jellemzően a vérnyomás első értéke emelkedik magasra, míg a második érték viszonylag alacsony marad, és pillanatnyi stressz esetén a pulzus sem emelkedik meg. (pl. 150/80/70)

Hosszabb stresszterhelés esetén az első érték mellett a pulzus is magas lesz, hiszen az érfalak összehúzódása nem tartható fenn sokáig, ilyenkor a „szivattyúnak” is rá kell segítenie, hogy elegendő (többlet) vér jusson a szükséges helyekre és a pulzus is szaporább lesz, vagy a szív erősebben húzódik össze. A vérnyomás például 160/90/100 értékhez hasonlóan alakul.

Ilyenkor egyetlen megoldás van: veszünk néhány nagy levegőt (oxigénnel dúsítjuk a vérünket) egyenletesen lélegzünk és ellazulunk. Oldódik a görcs, megszűnik az feszülés, és máris lejjebb megy a vérnyomás.

Ha nyugalmi állapotban a vérnyomás normális (140 alatti), akkor nem beszélhetünk magas vérnyomásról, mint betegségről. Ha pedig nincs betegség, akkor mire is kell a „gyógyszer”?

A vérnyomáscsökkentőknek nincs megelőző hatásuk, csak a vérnyomást csökkentik. A normálist is.

Az alkalmankénti magas vérnyomásba még senki sem halt bele, a gyógyszerterhelések miatt azonban naponta több ezren.

Sokan tapasztalják, hogy amikor a magas vérnyomásra bevesznek még egy (orvos által előírt) tablettát, a vérnyomások még magasabb lesz. Mivel a tünetei nem javultak, újra mér – és még magasabb, mint először volt. Erre bevesz még egyet – és meg feljebb megy. Vagyis a tabletták nem tudják levinni a vérnyomást, mert most az idegrendszer irányít (mint az első fenti esetben) és a szervezet túlkompenzálja a szerek hatását, hogy oxigén juthasson a stressz miatti fokozott működésben levő szervekhez.

Belső feszültség

Sokan nem is veszik észre, hogy szinte állandóan „bevannak feszülve”, mivel a stressz szinte már az életük része. Viszont a belső feszültség miatt az izmok is megfeszülnek és emiatt a vérerek nem tudnak rugalmasan kitágulni – és megnő bennük a nyomás.

…és észre sem veszi már a feszülést, csak a feje lüktet, a szíve kalapál – amitől még meg is ijed – és magas lesz a vérnyomása.

Erre van egy egyszerű teszt:

• Álljon a tükör elé.
• Engedje le a vállát.
• Még lejjebb !!!

Ha elsőre lejjebb ereszkedett a válla és másodikra még lejjebb tudta engedni, akkor eddig felhúzva, feszülten tartotta! … és fel sem tűnt!

Ilyenkor jellemzően a vérnyomás első értéke a kiugróan magas, de ez minden stressz helyzetben jellemző.

Nem magasvérnyomás!

A magasvérnyomás betegséget nem az jelenti, hogy néha felmegy a vérnyomás, vagy a pulzus, hanem akkor beszélhetünk csak vérnyomás betegségről, ha szervezet nem képes szabályozni a vérkeringést. Olyan viszont nincs, hogy egyszer tudja, máskor pedig nem képes rá. Ha alkalmanként magas a vérnyomás, annak oka van, és ha nincs szervi elváltozás, akkor a megoldást nem a tablettákban kell keresni, mert azok nem fognak segíteni. Az ingadozó vérnyomásról itt olvashat.

Csináljunk beteget!

Mint említettem a hivatalos álláspont szerint egy egyszeri vérnyomáskiugrásnál még nem lenne szabad tablettát felírni, de ez sok orvost egyáltalán nem érdekel.

A betegek bíznak az orvosban és szedik a felírt szereket, akkor is ha egyébként normális a vérnyomásuk, – vagy nem is tudják, hogy valójában mennyi!

Volt már olyan esetem, amikor valaki 10 éve szedte a felírt vérnyomáscsökkentőt, de nem volt otthon saját mérője. Amikor havonta ment a tablettáért, az orvos megmérte, – és azt mondta „rendben”, majd felírta a következő havi szert. Ő pedig szedte.

Amikor vett saját vérnyomásmérőt és elkezdte rendszeresen mérni, kiderült, hogy az átlag vérnyomása csak 118, a legmagasabb mért értéke is csak 132 volt, de mért már 96-ot is.

Amikor közöltem vele, hogy ez normális, sőt inkább alacsony, és erre nem szabad vérnyomáscsökkentőt szedni, azt mondta:

• Ez gyógyszer nélkül ennyi! Mert mióta van mérőm, mindig megmérem reggel, mielőtt bevenném, és mivel soha nem ment 140 fölé, nem is vettem be a gyógyszert, már 3. hete. …és erre szedte 10 éve a szert.

Tehát az alkalmanként kiugró, ingadozó vérnyomás nem kardiológiai probléma, de mégis kardiológushoz kerül vele az ember, aki pedig vérnyomáscsökkentőt ír fel, – hiszen ő csak ehhez ért.

Mellesleg a vérnyomáscsökkentők jó része mellékhatásként (többek között) depressziót is okozhat. Vagyis a „gyógyszertől” jön majd a belső feszültség, a rossz közérzet, az emiatti idegesség – és máris megint fent lesz a vérnyomása. (De legalább a pszichológus is felírhatot valami drogot.) Így aztán most találja ki, hogy mitől van rosszul!

Abba lehet hagyni a vérnyomáscsökkentőt?

Hát persze! Főleg, ha semmilyen szervi, fizikai elváltozást nem talált az orvos.

Ezt azonban nem fogja hallani egy kardiológustól (nem érdeke), pedig valójában – szervi ok híján – igazából azt sem tudja, hogy mire írta fel a tablettát (egy egyszeri mérés után?). …és mégis mindig ezt mondják: „ezt most már élete végéig szednie kell!” Miért is?

A döntés azonban mindig a betegé. Az is, ha abba hagyja, és az is, ha kardiológiai okok nélkül szed egy kardiológiai problémákra kifejlesztett, engedélyezett, de számára értelmetlen szert. A szedésével viszont bevállalja a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatások lehetőségét is.

Sokan azonban nem merik maguktól elhagyni az értelmetlen, sőt sokszor káros szert , mert „mi lesz, ha felmegy!”.

Ha nincs kimutatható szív- és érrendszeri elváltozása, akkor nem lesz semmi, hiszen nincs szervi baja, oka a vérnyomásemelkedésnek. Mint már említettem a vérnyomáscsökkentőknek nincs semmilyen megelőző hatása, nem tudják megelőzni a stressz miatti vérnyomásemelkedést, csak folyamatosan csökkentik a vérnyomást. Akkor is, ha az normális, sőt még az eleve alacsonyt is.

A feleslegesen levitt vérnyomás, kitágított erek miatt azonban a szív fog jobban erőlködni, – de majd arra is kap valamilyen tablettát.

Gyógyszerfüggőség

Ha nem veszi be reggel – normális vérnyomás mellett – a szert, legfeljebb csak a félelemtől, az idegeskedéstől megy majd fel a vérnyomása. Ez azonban megint nem keringési probléma, hanem már a pszichés gyógyszerfüggőség következménye.

• Gyakran hallom, (főleg olyanoktól, akik nem is szedik folyamatosan, csak néha, amikor felmegy a vérnyomásuk) hogy ha beveszi a „gyógyszert”, gyorsan enyhülnek a panaszai és pár perc alatt lemegy a vérnyomása. Na, ez biztos, hogy nem a gyógyszertől van! Ezek többségének nincs azonnali hatása, folyamatosan lenni kell egy szintnek belőle a vérben, hogy valamit is hasson. Amellett néhány perc alatt még fel sem szívódott, még a vérébe sem jutott el. Csak a tudat, hogy bevette, attól ment le a vérnyomása! Vagyis tulajdonképpen egyszerűen csak megnyugodott.

Sokan esnek abba a hibába is, hogy valójában nem is tudják, hogy tényleg hatott-e a vérnyomáscsökkentő, – mert csak elhiszik, hogy „azt szedni kell”, mert „mondta az orvos.”

• Például reggel felkel és azonnal mér egy vérnyomást – és magas lesz. Na, ezt nem szabad! Ilyenkor attól lesz magasabb a vérnyomása, mert csak most indul be a szervezet működése, és még idő kell, hogy ébredés után mindenhova elegendő friss vér jusson és a keringés normalizálódjon. A helyes vérnyomásmérésről itt olvashat. De mivel a mérés után azonnal bevette a „drogot, a szert”, megnyugszik és a legközelebbi mérésnél már normális a vérnyomása. Ami lehet, hogy a nap folyamán amúgy is normális lenne.
• Másoknál fordított az eset: mér egy magas vérnyomást, beveszi a tablettát és nem mér még egyszer, később. Mi van, ha le sem ment? Viszont napközben nincs tünete, mert megnyugodott attól, hogy bevette, amit előírtak, de közben igazából még mindig magas lehet a vérnyomása.
• Sokan tapasztalják, hogy a vérnyomáscsökkentőtől nem, vagy alig megy le a vérnyomás, de ha beveszi a nyugtatót is, akkor már jobb. Akkor most mitől is ment le? Miért is volt magas, ha nyugtató leviszi? A stressz, az idegesség, a belső feszültség miatt és nem kardiológiai okokból!

Az idegrendszeri problémákkal nem foglalkozik egy kardiológus, nem is ért hozzá, – de jól megél a stressz miatt felírt vérnyomáscsökkentőkből.

A segítség

A legutolsó példa jól mutatja, hogy mivel lehet kideríteni, ha az idegrendszer miatt magasabb valakinek a vérnyomása. Nyugtatóval (és itt nem a receptre kapható kábítószerekre gondolok).

Ha felmegy a vérnyomása főzzön például valamilyen nyugtató teát, vagy akár egy egyszerű citromfű teát. Miután elkészül a tea, ihatóvá hűl, üljön le és lassan kortyolja el.

Ezzel eltelik legalább fél óra a méréstől számítva. Ha ekkor újra megméri a vérnyomást és az bármennyit is lejjebb ment (a teától), akkor idegi okokból magas a vérnyomása, mert a citromfűnek és más nyugtató teáknak, nincs értágító, vérnyomáscsökkentő hatásuk, de oldják a görcsöt és a belső feszültséget.

Gyorsabb hatást lehet elérni, ha nyugtató gyógynövényes tinktúrát, vagy CBD olajat vesz be. Az alkoholos koncentrátumok, vagy a CBD már a száj nyálkahártyáján képesek felszívódni, gyorsabban jutnak a vérbe és fejtik ki nyugtató, lazító hatásukat. Már negyed óra múlva is lejjebb mehet a vérnyomás, a gyógynövények feszültségoldó hatása miatt, – és ha lenyugszik – akár még normális is lehet.

Többen mondták már, hogy mióta ilyeneket szednek, azóta nem kell vérnyomáscsökkentő, mert teljesen rendben tudják tartani a vérnyomásukat. Mikor közlöm, hogy akkor a vérnyomás valószínűleg inkább lelki eredetű lehet, akkor ezt hallom: „Hát, az nagyon valószínű!”

Ezekkel gyógynövényes készítményekkel a stresszhelyzetet nem tudja elkerülni, a lelki problémáit nem tudja megoldani, de azt elkerülheti, hogy a feleslegesen, értelmetlenül szedett vérnyomáscsökkentők komolyabb károsodást okozzanak a szervezetének és hogy a mellékhatásokra újabb tablettákat írjanak fel.