Sokan gondolják azt, hogy a tüneteiket valamilyen étel okozza, és feleslegesen költenek költenek értelmetlen allergia, intolerancia tesztekre. A kapott eredmények pedig rendesen megkavarják az életüket.

Az ilyen „ételallergia-panelek”, IgE, IgG vértesztek (önmagukban) nem alkalmasak sem allergia, sem intolerancia kimutatására, semmilyen diéta felállítására. Erre sok labor figyelmezteti is a pácienseket – de ezzel nem szoktak foglalkozni. A tesztek valójában, csak az aktuális, pillanatnyi terhelést jelzik – vagy még azt sem.

Hogy pontosan mire valók, mit mutatnak meg ezek a tesztek, arról részletesen itt olvashat: https://mandala-egeszsegkucko.hu/allergia-intolerancia-teszt-mit-mutat/

Hozzánk is sokan jönnek, hogy csinálunk-e ételallergia tesztet. Igen csinálunk, – de nem szívesen. Ugyanis az, hogy van-e bármilyen allergia, az nagyjából két másodperc alatt kiderül – és az esetek nagy többségében nincs allergia. Ilyenkor azért „végig megyünk” az ételsoron és ebből kiderül, hogy mi az ami most éppen terheli a szervezetet, vagy nem, de azt már tesztből nem tudjuk meg, hogy MIÉRT.

Vagyis kapunk egy pillanatnyi listát, – ami minden étkezésnél változik – de a tünetek, a probléma okát és a megoldást egy allergia teszt nem mutatja meg.

Ugyanis az ételallergiáknál sohasem az étel a „hibás”, hiszen ugyanazt a ételt milliók eszik probléma nélkül.

Először is tisztázzuk, hogy mi az allergia és mi az intolerancia.

Az allergia az immunrendszer reakciója egy bizonyos típusú fehérjére, ami ellen folyamatosan ellenanyagot, antitestet termel. Emiatt a legkisebb mennyiségű allergénre is azonnali immunreakció (tünet) a válasz. A hangsúly a legkisebb mennyiségen és az azonnali reakción van (ételek esetében ez általában 10-20 perc, amikor kezd felszívódni a véráramba az allergén).

Az intolerancia pedig az emésztőrendszer túlterhelésének a következménye. Nincs allergén, hanem csak akkor jelentkeznek a tünetek, amikor a szervezet besokall valamiből, vagyis túlterhelődik. Kisebb mennyiséggel nincs probléma, de a túl sokat már nem tolerálja.

Vagyis az intolerancia nem betegség, nincs szükség semmilyen kizáró étrendre, szigorú diétára, egyszerűen csökkenteni kell a terhelést, hogy a szervezet meg tudjon szabadulni a túlterheléstől, – és ezután normális mennyiségben már egyik étel sem okoz problémát. Erről részletesen itt olvashat: Allergia, vagy intolerancia? Nem mindegy!

A tények

Valójában sokkal többen hiszik azt, hogy ételallergiájuk van, mint ahányan tényleg allergiások. Kutatások szerint az önbevalláson alapuló felmérések alapján – „úgy gondolom allergiás vagyok” -, az európai lakosság 20%-ánál jegyeztek fel étellel kapcsolatos problémát. Ezzel szemben a vértesztek csak 16,6%-nál mutattak pozitivitást (terhelést), amikor pedig konkrét allergén elleni antitesteket vizsgáltak, már csak 0,8%-nál igazolódott az ételallergia. (Forrás)

Tehát minden ötödik ember hiszi azt, hogy allergiás valamilyen ételre, de valójában ez alig 1%.

A hivatalosan elfogadott leggyakoribb allergének pedig a tejtermékek, a szója, az olajos magvak, a tojás, a búza, a halak és kagyló-, rákfélék.

Mivel tejszármazékok és szója ma már rengeteg feldolgozott élelmiszerben (húsban, tojásban, péksüteményekben is) megtalálható, így nagyon nehéz kiszűrni a valóban problémás anyagot. Ezért hiszik sokan tévesen azt, hogy a problémájukat például a glutén, vagy a tej okozhatja.

Nagyon gyakran az ételallergiának tulajdonított tüneteket a hisztamin felhalmozódása okozza. A hivatalos adatok szerint az európai lakosság akár 20-25%-ánál is okozhat allergia-szerű tüneteket az időszakos hisztamin túlterhelés, a Hisztamin intolerancia.

Ételteszt – házilag

Azonban a laborok rengeteg allergia és intolerancia tesztet kínálnak, de a kapott eredményhez már a páciens nem kap semmilyen magyarázatot, „kezdjen vele, amit akar”. A korrektebb cégek azonban az apró betűs részben megjegyzik, hogy a teszt önmagában nem alkalmas – semmire. De megcsinálni jó üzlet, hiszen van teszt, van rá igény – és fizetnek érte.

Van azonban egy otthoni módszer, amivel elég pontosan ki lehet szűrni az esetleges allergén ételt. Ingyenes, kicsit lassabb, de biztosabb, mint a drága és semmit sem jelentő vérteszt. Ez az eliminációs diéta.

Az eliminációs teszt lényeg, hogy szigorúan, 100%-osan (egy morzsát sem) elhagyjuk a gyanúsnak gondolt ételt – legalább egy hétre. Ezt érdemes egyszerre csak egy étellel megcsinálni, de lehet egyszerre többet is elhagyni, bár az ilyen étrendet sokkal nehezebb (szinte lehetetlen) betartani.

A kizárt ételeken kívül pedig minden mást lehet enni, ugyanolyan mértékben, mint addig. Pont az lenne a lényeg, hogy más ne nagyon változzon az étkezésben, csak az adott étel elhagyása. Ugyanis teljes étrendváltáskor a szervezet általános terhelése is csökkenni fog, ami a tünetek enyhülését eredményezheti, de így nem derül ki, hogy mi volt a problémás anyag.

Hogyan zajlik a házi teszt?

Ha elhagyjuk az adott ételt, akkor a belőle – az esetleges allergénből – származó, a vérben levő idegen fehérjék kiürülnek, és az ellenük termelt antitestek mennyisége is napok alatt csökkenni kezd. Nagyjából 3 nap után a tünetek enyhülését, egy hét diéta után teljes tünetmentességet kell tapasztalni.

Ennyi idő alatt ugyanis az adott ételből származó minden fehérje kiürült már a szervezetből. És ha nincs allergén, akkor a szervezet sem termel „gőzerővel” antitestet, – tehát nincs allergiás reakció sem.

Nemcsak „kicsit jobb”, hanem semmilyen tünet sincs! Olyan ugyanis nem létezik hogy „kicsit vagyok allergiás”.

Már ezen a pontos is kiderül, hogy tényleg az allergénnek gondolt étel-e a „hibás”. Ugyanis ha egy hét után nem szűntek meg a tünetek teljesen (és nem csak jobb valamivel), akkor máris biztos, hogy nem az elhagyott étel okozza a problémát, hanem az, amit még mindig eszik.

Ha az elhagyó, kizáró diétával sikerül teljes tünetmentességet elérni, akkor valószínű, hogy rátalált a terhelő anyagra. Ha biztosra akar menni, akkor érdemes visszaterhelni a problémás anyagot.

Ha újra eszik az allergénből – mivel az ellene létrehozott specifikus antitestek állandóan jelen vannak -, akkor az ahogy a szervezetbe, a vérbe jut, az antitestek termelése fokozódik és a szervezet nagyon gyorsan reagál. Legkésőbb fél órán belül – ahogy az első falatok felszívódnak a vékonybélből – a tünetek újra jelentkeznek.

(Sokan a puffadást is az ételallergiának tulajdonítják, de a puffadás nem allergiás reakció, hanem a belekben zajló erjedés következménye.)

Nézzünk néhány konkrét példát.

Tejmentes étrend

Minden tejféle és tejtermék ki van zárva, beleértve a sajtot, joghurtot, tejfölt, tejszínt, vajat, ghít, és tejsavófehérjét is.

Ha egy hét után még van tünet, akkor más irányban kell tovább keresni; nem a laktóz, a kazein a problémás anyag.

Teljes tünetmentesség esetén a tejzsírt vezetjük először vissza: Az allergén mindig fehérje, de a tejzsírnál sincs kizárva, hogy van benne valami maradék fehérje. Tehát 2-3 napig lehet enni ghít, vagy jóféle vajat. Ha továbbra sincs tünet akkor következik a tejcukor, a laktóz teszt.

Ehhez valamilyen laktózmentes tejterméket kell fogyasztani, szintén 2-3 napig. Ezzel gyakorlatilag a tejfehérjét, a kazeint vezetjük vissza és a laktózt zárjuk ki.

Egyébként a „laktózérzékenység” a természetes, normális állapot. Felnőtt korban már nem kellene tejet fogyasztanunk, így a tejcukor (laktóz) bontó képességünk természetes módon csökken, majd (akár) teljesen meg is szűnik. Az, hogy ki mennyi idős koráig képes lebontani, az teljesen egyéni. A Föld lakosainak csak 20%-a képes élete végéig is lebontani a laktózt, (ők a „mutánsok”), a többi 80%-a nem emészti meg a tejcukrot, – de nem is fogyaszt tejterméket.

Ha a kazein visszavezetésekor tünetek jelentkeznek (pl. puffadás, gyomor, vagy bélproblémák), akkor meg is van a „bűnös”. Azonban kazein elleni antitestet még nem találtak, – tehát hivatalosan nem lehetne allergén -, de a kazein az egyik legnehezebben emészthető fehérje. Olyan nehezen bomlik le, hogy 60 éve még ipari ragasztóként is használták. Az emésztetlen tejfehérje pedig bomlásnak indul a belekben és sokféle problémát képes okozni. Erről bővebben itt: https://mandala-egeszsegkucko.hu/kazein-avagy-tejfeherje-allergia/

Ha a kazein visszavezetése nem okoz tünetet, akkor egyszerűen tejet kell inni néhány napig. Ezzel bevisszük a tejcukrot is, az eddigi zsír és fehérje mellé. Ha pl. puffadás jelentkezik, akkor a laktóz a problémás anyag, ami most felbontatlanul erjedésnek indult a belekben – de mint láthattuk, valójában ez lenne a normális állapot.

Gluténmentes diéta

Ezúttal minden gabonaféle (mindenféle búza, árpa, rozs, zab) és az ezekkel készült étel is kizárjuk. A valódi lisztérzékenységben – a cöliákiában – szenvedőknél ez elengedhetetlen. Tények a lisztérzékenységről – itt olvasható.

Ha nem kerül glutén a szervezetbe, akkor a tünetek napok alatt enyhülnek és 5-7 nap alatt teljesen megszűnnek. Lisztérzékenység esetén az emésztetlen, belekben erjedő glutén károsítja a bélbolyhok felszínét, aminek következtében felszívódási zavar és bélgyulladás alakul ki. A glutént kizáró étrenddel a vékonybél falán 3 nap alatt egy új védőréteg (mucin) keletkezik és alatta beindul a regenerálódási folyamat.

Ha mégis marad bármilyen tünet is egy hét után, akkor az már biztos, hogy azt nem a glutén, a gabona okozza .A visszavezetésnél a legegyszerűbb ha például főz egy adag durumtésztát (lehet szárazon is enni). Ebben csak búzafehérje – glutenin és gliadin -, valamint keményítő van. Teljesen üres gyomorral (már legalább 6 órája nem evett és korog is a gyomra) egyen meg egy kis marék natúr tésztát. A tészta 20 perc alatt már ki is ürült a gyomorból és elkezdett felszívódni a vékonybélben. Ha ekkor nem jelentkeznek a gluténnak tulajdonított tünetek, akkor ez azt jelenti, hogy lebontotta a glutént, nem reagál rá az immunrendszere -– tehát nem lisztérzékeny!

Szójamentes étrend

Na, ez a legnehezebb. Szinte minden feldolgozott étel tartalmaz valamilyen formában szóját. Sőt abban is lehet, amire nem is gondolánk. (Hogy miben lehet szója, azt itt találja)

A szójafehérje tartalmaz egy tripszin-inhibitor nevű anyagot, ami gátolja az emésztést, blokkolja a hasnyálmirigy enzimtermelését. Tulajdonképpen amiben szójafehérje van (a szójaolaj nem okoz problémát – nincs benne fehérje) azt sokkal nehezebben emésztjük meg, mintha nem lenne benne szója.

Nemcsak abban van szója, amire rá van írva adalékként, hanem a szójával etetett állatok húsa, teje, tojása is tartalmazhatja. És ma gyakorlatilag minden nagyüzemileg tartott állat kap szóját. Tehát a kizáró étrendnél az ilyen állati termékeket is ki kell hagyni, nemcsak a direkt szóját, vagy szóját tartalmazó ételeket.

Egy hét szigorú diétával a szója is kiürül a szervezetből és megszűnnek a tünetek. Azonban itt is felmerülhet, hogy nem is allergiáról van szó (mint a kazein esetén), hanem csak a szója lelassította az emésztést, amink következtében beindult az erjedés és az okozza a tüneteket.

A tünetmentesség elérésekor az a legbiztosabb, ha újra eszik 2-3 napig konkrétan szóját, pl. tofut. Ha tüneteket produkál akkor a továbbiakban a szójamentes étrendet érdemes követnie.

Ezt a kizáró eliminációs diétát bármelyik allergénnek gondolt étellel meg lehet csinálni, de valójában sokkal kevesebb allergizáló étel van, mint ahányra ezt ok nélkül ráfogják.

Zárásként

Olyan pedig nem létezik, hogy valaki több egymástól teljesen eltérő ételre is allergénként reagálna. Az immunrendszer nem képes folyamatosan, egyszerre több fehérje ellen is antitestet termelni, legfeljebb az egymáshoz nagyon hasonló fehérjeszerkezetű anyagokra reagál hasonlóan („keresztallergia”). Kereszt allergia esetén azonban mindig van egy egyértelműen kimutatható elsődleges allergén, amihez a másik anyag fehérjeszerkezete hasonlít.

Vagyis nem tud „mindenre allergiás lenni”.

Az ételallergiának (intoleranciának) tulajdonított tüneteket legtöbbször nem egy konkrét étel, vagy összetevő okozza. A probléma oka legtöbbször a helytelen táplálkozás és/vagy rossz emésztés. Egyszerűen valamiből sokkal többet evett, mint amire szüksége lenne, amit a szervezete képes hatékonyan lebontani, hasznosítani, vagy kiüríteni. A felesleges, emésztetlen étel pedig bomlásnak, erjedésnek indul az emésztőrendszerben. Innentől pedig az ételből már nem tápanyag lesz, hanem csak „felesleges meló és szemét”.

Na, ez a felesleges terhelés az, ami majd tüneteket fog okozni. Vagyis nem az étel a „hibás”.

Az emésztőrendszeri problémákat mindig a táplálkozás okozza.