Mandala egészségkuckó

Mandala egészségkuckó

Gondolatok az egészségről, táplálkozásról – segítség a gyógyuláshoz

Mandala egészségkuckó
  • Kezdőlap
  • Szolgáltatások
  • Egészség
  • Táplálkozás
  • Gyógyhatású
  • Átverős
  • Leírások
  • Kapcsolat
  • Hírlevél

Parazita fertőzés – a rejtőzködő ellenség

  • Egészség

Mostanában több olyan eset került elém, amikor a változatos tünetek és a véreredmény is parazitafertőzésre utaltak, de ez senkinek sem tűnt fel. Sokan úgy gondolják, hogy „mi vigyázunk a tisztaságra biztos, hogy nem lehet ilyen bajunk”, – de ez nem így van.

Nem csak a nem megfelelő higiéniás körülmények okozhatnak féreg, parazitafertőzést.

Több mint 100, az emberi testben élősködő parazitafajt azonosítottak be, ezek egy része külső élősködő és a bőrünkön él (ezeket könnyebb észrevenni), mások a test belsejében bújnak meg. Leggyakoribbak ezek közül a különböző bélférgek – most ezekről lesz szó. Ezek elsősorban a szánkon át, a bőrünkről és fertőzött étellel, vízzel kerülnek a szervezetükbe és a bélrendszerben, a meg nem emésztett táplálékmaradékon élnek, vagy ott szaporodnak.

A jelzés

Sokszor a fertőzésnek – kezdetben – semmilyen látható, érezhető tünete nincs, de az immunrendszer már felvette a harcot a betolakodókkal. Nagyon gyakran a kezelő orvosok nem ismerik fel a betegség valódi okát, csak (szokás szerint) a tüneteket próbálják elnyomni – eredménytelenül. Pedig az alapvizsgálatként levett teljes vérkép is utal már a fertőzésre, csak oda kellene figyelni ezekre a jelekre és a célzott vizsgálattal lehet igazolni, vagy cáfolni az eredményeket.

A Vérkép titkai című írásomban részletesen olvasható, hogy melyek azok az értékek, amelyekre figyelni kell(ene).

A parazitafertőzést egyértelműen két érték jelzi: a fehérvérsejtek egyik típusa az Eozonofil (EO) a paraziták elleni reakció legfontosabb jelzője. (Ez az érték magas lehet még allergia és vírusfertőzés esetén is, de ilyenkor nagyon gyorsan, nagyon magasra emelkedik, majd a tünetek elmúltával újra a nullához közelít.) Az optimális érték a nulla, vagyis nincs semmiféle immunreakció. A felső határ a 4-es és már a tartósan ehhez közelítő, vagy kicsit emelkedett érték is fertőzést jelezhet.

Emellett kívül más jelek is utalhatnak parazitára: például a vérszegénység (vashiány, alacsony hemoglobin érték, stb.), az alacsony vércukorszint, emelkedett trombocita szám és a magasabb koleszterinszint is. Ilyenkor (rejtett fertőzés esetén) a vérsüllyedés (WGR) is magasabb az alsó, optimális értéknél, még ha nem is lépi túl a felső határt.

Testi tünetek

Ezek a vérből kimutatható jelek, de az is a fertőzöttség egyik jele lehet, ha valakinek megnő az étvágya, sokkal többet eszik, mint korábban, mégis inkább fogy, vagy bármennyit is eszik, nem hízik. Ilyenkor ugyanis a bélrendszerben lévő férgek, giliszták egyszerűen “eleszik” a beteg elől a táplálékot. A relatív tápanyaghiány okozhat fáradékonyságot, állandó, indokolatlan kimerültséget, de akár depressziót is.

A belek fertőzöttségének tünete lehet a gyakori hasmenés, vagy az elegendő rost és folyadékfogyasztás mellett is kialakuló székrekedés, puffadás. Ha ezek a tünetek fennállnak, ajánlott a vérképet ellenőriztetni.

Gyakori tünet a végbéltájéki viszketés. Ha kizártuk a Candidát, akkor érdemes parazita ügyben is vizsgálódni.

Sokszor a paraziták által termelt méreganyagok allergiaszerű tüneteket, viszketést, hajhullást okoznak, vagy hatásukra gyulladásos gócok jönnek létre a szervezetben.

Nagyon sokszor azonban a fertőzés teljesen tünetmentes, csak a vérkép utal rá, hogy valami még sincs rendben.

Honnan kaphatjuk el a fertőzést?

A szervezetünkben megtelepedő paraziták leggyakrabban a természetes, de szennyezett vízzel (ezért is klórozzák a csapvizet), vagy az elfogyasztott étellel kerülnek a bélrendszerünkbe.

Elkapható a nem megfelelően gondozott házi kedvencektől, vagy a haszonállatoktól is. A háziállatoktól elkapott fertőzés leginkább a kisgyerekekre jellemező, akik nem tartják be az alapvető tisztasági szabályokat. A felelős pedig az a felnőtt, aki nem gondoskodik a rendszeres féregtelenítésről. Nemcsak a kutyáknál, de a környékbe kijáró, vadászó macskáknál is, valamint az újonnan a családba kerülő kis rágcsálóknál, madaraknál is fontos a parazitairtás. (Nem mellesleg a háziállatokkal felnövő gyerekek immunrendszere erősebb, ellenállóbb a fertőzésekkel szemben.)

Hordozók lehetnek a haszonállatok (baromfi, sertés, stb.) és a halak is.

És itt a másik fertőzési forrás – ezeknek az állatoknak húsa. A nem megfelelően hő kezelt ételek (leginkább a sertéshús) is tartalmazhatnak parazitákat, vagy ezek lárváit, petéit.

A magyaros táplálkozásra jellemző füstölt kolbász, szalámi, szalonna, sonka, stb. gyakorlatilag nyers ételnek tekinthetők. Ha az állat fertőzött volt (a sertések és baromfik nagy része hordozó) a peték a húsukban is jelen lehet. A sütés, főzés elpusztítja ezeket, de a füstölés és a sózás legfeljebb az élő férgeket öli meg, petékre nem hat. Az étel elfogyasztásakor ezek bekerülhetnek az emberi bélrendszerbe és ott kifejlődnek.

Terjed nálunk is a japán szusi (sushi) fogyasztása, ahol nyers, csak esetleg pácolt hal lehet a fertőzés forrása.

A nyers zöldségek, gyümölcsök is hordozhatnak féregpetéket. Ezek a trágyázott talajról, illetve a kertben járó, oda berepülő állatok ürülékéből kerülhetnek rájuk.

A mostanában hozzám került esetek jó részében a betegek nem tartottak háziállatot, a tisztasággal sem volt probléma, hanem valószínűleg a hústól, élelmiszertől fertőződtek meg

Mivel is állunk szemben? Nézzük a „kukacokat”!

A hazánkban a leggyakoribb paraziták a következők:

Az ember leggyakoribb féregfertőzése a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis) fertőzés, amely az egész világon elterjedt. Leggyakrabban gyerekeknél fordul elő, de kisgyermekes családokban a felnőttek is megfertőződhetnek.
A fertőzés emberről-emberre terjed. A peték a környezetből bőrön, ruházaton kerülhet a lakás porába, majd ezt belélegezve, lenyelve kerülnek a szervezetbe. A szájon át bejutott petékből a lárva a gyomor- patkóbél területén kel ki, majd lejut a vastagbélbe, ahol kifejlődik. A nőstény éjszaka a végbélnyílás környékére vándorol, ahol petéket rak.
Csak a fertőzöttek kis részében jelentkezik tünet, de a betegek hordozzák a fertőzést.  A férgek a gáton keresztül a külső nemi szervekre, továbbá a hüvelybe is átvándorolhatnak. A fertőzés a viszketést okoz, és a vakarózás hatására hámsérülés és másodlagos fertőzésként hüvelyi bakteriális, vagy gombás fertőzés alakulhat ki.

A második leggyakoribb, az Trichuris trichuria okozta fertőzés, de gyakori a tünetmentes állapot, ezért valós előfordulás nem állapítható meg pontosan. A tünetek erőssége a paraziták számától függ. Ez is bélparazita és a talajból kerülhet az emberbe és a vastagbélben telepszik meg.

Az orsóféreg (Ascariasis) is gyakori parazita. Széklettel ürül és a féregpetékkel szennyezett talajjal, tisztítatlan szennyvízzel öntözött, nyersen fogyasztott, mosatlan gyümölcs és zöldségfélék fogyasztásával kerülhet a szervezetbe. Ez a tüdőben és a bélrendszerben is okozhat problémákat.

A trichinellosis (fonalóckór) a disznóhússal terjed. Ez a füstölt húsból leggyakrabban az emberbe kerülő kórokozó. A lárvákat tartalmazó, nem eléggé hőkezelt húsok elfogyasztása után a parazita a vékonybélben alakul kifejlett féreggé. A nőstényekből kiszabaduló lárvák, a bélfalon áthatolva az izomszövetekbe és más szervekbe (pl. a központi idegrendszerbe, szívbe) vándorolnak.
A fertőzés okozhat hasmenést, székrekedést, gyengeséget, fáradékonyságot, bőrkiütést, a szem bevérzését, súlyos esetekben pedig akár szívproblémákat is.

A galandféreg a sertés és a szarvasmarha közvetítésével kerül leginkább az emberbe. Az állatokban kikelt lárvák az izomzatban (húsban) betokolódnak, és ún. borsókát képeznek. Az ember a nem megfelelően hőkezelt hústól (füstölt) fertőződik meg.

A fertőzés leggyakrabban tünetmentes csak a széklettel ürülő féregdarabkák jelezhetnek problémát. Súlyosabb esetben krónikus székrekedés, puffadás, mérgezéses és idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek. (Forrás és bővebb információk itt.)

A megoldás

Ha valakinél kiderül a fertőzöttség ajánlott az egész családot kezelni (vagy legalább vérvétellel ellenőrizni) és a fertőzés megszűntéig szigorú higiéniás szabályokat ajánlott bevezetni – vagyis az alap a szigorú kézmosás WC használat után és étkezés előtt.

Érdemes a nyersen fogyasztható ételeket (még) alaposabban megmosni, az állati eredetű élelmiszereket pedig megfőzni, alaposan átsütni.

 A hozzám került esetekben az alacsony testsúly, és a nyálkahártya viszketése jelentett tünetet, máskor pedig „tünetmentes” (mégsem tünetmentes, hiszen valami problémával ment orvoshoz, vérvételre) csak a vérkép utal a fertőzésre. A legutóbbi esetben az elvégzett teljes körű vizsgálat elsődleges okként a vastagbél gócos gyulladását, és gócos nyirokcsomókat mutatott.

A valós parazitát csak széklet-tenyésztéssel, laboratóriumban lehet kimutatni, a fertőzést egyértelműen igazolni,  de a nálam, – a problémás területre tesztelt készítmények közül (gyulladáscsökkentő, vírus, gomba, baktériumölő és daganatellenes szerek) helyett – a parazitaölő készítményre reagált tökéletesen az illető szervezete, és a fertőzést a vérkép is több ponton jelezte.

 Parazitairtás

Léteznek hatékony, erős és gyorsan ható gyógyszerek a paraziták elpusztítására, „kihajtására”, de ha ezeket nem elég ideig használják a fertőzés a kikelő petékből visszatérhet. Ugyanis ezek a szerek leginkább a már kifejlett kórokozókra hatnak, a petékre nem. A féregirtókat csak akkor írhatja fel az orvos, ha tenyészéssel is sikerül igazolni a fertőzést.

Mivel ezeknek a parazitáknak az életciklusa eltérő (a petétől a kifejlett féregig), a leghosszabb ideig életben maradó, leghosszabb szaporodási ciklusú galandférget tanácsos alapul venni. Ez nagyjából 42 nap alatt fejlődik ki és rak újra petét, ezért a biztos parazitairtás ideje legalább 60 nap legyen.

Gyógyszeres kezelés után is két hónap múlva újabb vérvétellel ellenőriztesse a kezelés hatékonyságát!

Természetes megoldások

Az emésztőrendszerbe jutott paraziták megtelepedésének megakadályozására a legjobb megoldás a megfelelő rostfogyasztás. Alap esetben a táplálékkal rendszeresen elfogyasztott rostok (zöldségek, gyümölcsök) csökkentik a paraziták esélyeit a beágyazódásra, de szükség esetén a béltisztító hatású növényi rostok (útifűmaghéj, zabkorba, búzakorpa) fokozzák a bélmozgást, kevés időt hagynak a paraziták megtelepedésére, és mivel ezek megduzzadva kitöltik a belek teljes keresztmetszetét, gyakorlatilag kisöprik a teljes bélrendszert.

A kifejezetten hashajtóhatású készítmények hosszabb távon csak terhelik a szervezetet, károsítják a bélflórát és bélgyulladást is okozhatnak.

Az aromás, magas illóolaj tartalmú fűszernövények rendszeres fogyasztása – gyulladáscsökkentő hatásuk mellett – nem kedvez a kórokozóknak sem. Ha ezek az illóanyagok nagy mennyiségben jelen vannak a vérben, a paraziták gyorsan elhagyják a számukra kellemetlen helyet.

Legjobb parazita ellenes növények a következők: oreganó, kakukkfű, zsálya, bazsalikom, borsmenta, kurkuma, gyömbér, fokhagyma. Az összehúzó hatású, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő olajfalevél-kivonat, a teafaolaj, a szegfűszegolaj, a fahéjolaj szintén erőteljes parazitairtó/űző hatással rendelkezik. Ezekből léteznek koncentrált hatóanyagot tartalmazó kapszulák is.

Gyakorlatilag minden illóolaj és aromás növény kedvezőtlen körülményt tud teremteni a testünkben megbúvó paraziták és más kórokozók számára.

Féregfertőzés gyanúja esetén legjobb a rostokat és a gyógynövénykivonatokat egyszerre alkalmazni. Ilyenkor a bélfalon, a szövetekben és a vérben felhalmozódó növényi hatóanyagok a bél elengedésére, és a „rossz ízű” vér szívásának abbahagyására késztetik a kórokozókat, a rostok pedig kitakarítják őket. Előny még, hogy az ezek a növények, illóolajok fertőtlenítő, gyulladást csökkentő, gomba- és baktériumellenes hatással is rendelkeznek.

A két hónapos kúra után ellenőriztesse a vérképét.

Tapasztalataim alapján a Legfontosabb!

Ha a vérvizsgálat során az Eozonofil értéke magasabb az optimálisnál, ne hagyja annyiban a dolgot, hanem alaposan vizsgáltassa ki magát parazita ügyben is és kérjen kontroll vizsgálatot.

allergia Candida ekcéma Hajhullás koleszterin Olajfalevél Puffadás vérkép

Post navigation

Vérnyomáscsökkentő – mellékhatás: köhögés és tüdőrák – az ACE-gátlók → ← Asztma – vagy nem is biztos?

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Kiemelt tartalom

Pajzsmirigy – problémák

Daganatkezelések

Hormonproblémák és a tej

Hisztamin intolerancia

Daganatellenes étrend

Mindent a Gluténról

Mennyi vizet kell inni?

Hagyományos táplálkozás

Gyomorsav-problémák

Laborlelet értelmezés

További érdekességek, információk Facebook oldalunkon

Kulcsszavak

allergia alvászavar asztma bélflóra bélgyulladás C-vitamin Candida Chlorella csontritkulás Daganat daganatellenes étrend ekcéma Fehérje fejfájás Glutén Gyomorfekély gyomorrák Gyomorsav hagyományos táplálkozás hisztamin Hormonrendszer húgyúti fertőzés inzulinrezisztencia izületi fájdalom Kalcium Kemoterápia koleszterin Lúgosítás Mediterrán étrend Mellrák nyirokrendszer Olajfalevél Pajzsmirigy prosztata Puffadás reflux Sugárkezelés Szója tej vesekő Vércukor vérkép vérnyomás Vízhiány ödéma

Jogi nyilatkozat

Az oldalon található írások a szerző tulajdonát képezik. Bármilyen célú további felhasználásuk, másolásuk (részben, vagy egészben) csak az erre az oldalra mutató hivatkozással, linkkel történhet.

Az cikkekben leírtak a szerző több éves tapasztalatait, személyes véleményet mutatják és nem tekinthetők orvosi, vagy terápiás javaslatnak.

Google

Mandala egészségkuckó     Cím: 6000 Kecskemét, Dobó krt. 3.    Tel: 76/323-755;    e-mail: mandalakucko@freemail.hu

Mandala egészségkuckó Kecskemét, Dobó krt. 3. Tel: 76/323-755; email: mandalakucko@freemail.hu                  Adatkezelési tájékoztató

Powered by WordPress | theme SG Grid