Félreértett – félrekezelt tünetek és a segítség

Az előző részben már megismerhettük a nyirokrendszer létfontosságú szerepét a testünk működésében, és hogy miért nem foglalkozik vele ma az orvoslás megfelelően. Most lássuk, milyen tüneteket, betegségeket okozhat a nyirokrendszer nem megfelelő működése:

Nyirokrendszer és a szervek kapcsolata – félreértett tünetek

Mivel a nyirok minden szervhez kapcsolódik, de magával a nyirokrendszerrel senki sem foglalkozik, ezért gyakran kezelik félre a tüneteket, újabb terhelést, mérgezést okozva ezzel a szervezetnek.

Lássuk a leginkább félreértett szervkapcsolatokat, a nyirokrendszer okozta tüneteket – kezdjük fentről:

• Fej, nyak, fül, mandulák, pajzsmirigy, fogak – A nyaki nagy erek mellett is nyirokerek futnak; amikor az ott levő nyirokcsomó megduzzadnak, változatos tüneteket okozhatnak. A nyaki, fül melletti nyirokcsomók duzzanat következménye szédülés, fejfájás Ilyenkor a nyaki erek összenyomódása miatt megnő a vér áramlási sebessége a fej felé, és amikor az erek belépnek a koponyába, hirtelen felszabadulnak a nyomás alól és a vér „bespriccel” a fejbe. Ez okoz tarkótáji lüktető, vagy nyilalló fejfájást. Ha az egyik oldalon nagyobb a nyomás, az szédülést okozhat. A vér megváltozott áramlási sebessége is okozhatja az időnkénti fülzúgást, fülcsengést.

Itt a legtöbb problémát fogászati góc okozhatja. Az arcüregben levő és a nyaknál futó nyirokerek szállítják el pl. egy gócos (gyökérkezelt), vagy gyulladt fogból szivárgó méreganyagokat, ami felhalmozódhatnak a környéki nyirokcsomókban.

A mandula – szűrőként és immunszervként – begyűjti a kórokozókat, méreganyagokat.

A nyak alsó részén levő nyirokcsomók terhelése esetén a gyulladáskeltő anyagok (az ide kapcsolódó) pajzsmirigyben gyulladást, cisztákat, göböket okozhatnak (erről részletesen itt).

• Tüdő, mellhártya – A tüdőt a kettősfalú mellhártya borítja. A két réteg között vékony folyadékréteg akadályozza meg a súrlódást a tüdő kitágulásakor. Ennek a folyadéknak a szabályozását és szűrését a nyirokrendszer végzi. A tüdőből kikerülő gázok, méreganyagok egy része felhalmozódhat a mellhártyában (de ez előfordulhat a nyirokrendszer túltelítődése esetén is) és ez mellhártyaödémát okoz. Ilyenkor – még enyhe esetben – nehézlégzés, légszomj alakulhat ki és kevesebb oxigén jut a véráramba, ami vérnyomás emelkedést okozhat. Ugyancsak a tüdő körüli nyirokcsomók túlterhelését okozhatja a nyelőcsövet érintő gyulladás, irritáció is, amit gyakran (tévesen) asztmatikus tünetnek azonosítanak.
• Mellrák, hónalji nyirokcsomók – A melldaganat legtöbbször a nyirokrendszer túlterhelésének a következménye. Mivel a telített nyirokrendszer nem tudja továbbítani a salakanyagokat, ezért a szervezet azokat „zsírba csomagolja”, – hogy ne oldódjanak vissza a vérbe -, és betárolja azokat a mell zsírszövetébe, ahol emiatt góc („szemétdomb”) alakul ki.
• Vérkeringés, artériák – Nagyon gyakran találkozom azzal a problémával, hogy az orvosok nem tudnak mit kezdeni a vérnyomás ingadozásával. Az erekhez kapcsolódó nyirokcsomók közvetlen is nyomhatják az artériákat, ami – a nyirokrendszer telítettségétől függően – vérnyomás emelkedést, vérnyomás ingadozást. A nagy artériákból a kiszűrt salakanyagok nagy részét a hozzájuk szorosan kapcsolódó nyirokcsomók gyűjtik ideiglenesen magukba, míg nem tudják továbbítani a kiválasztó szervek felé. A mellkasi, szívkörüli nagy erekhez kapcsolódó nyirokcsomók megduzzadása gyakran okoz szívkörnyéki, időszakos fájdalmat, nyomásérzést, amit a kardiológus szívritmus szabályozókkal próbál megszüntetni.

Mivel az orvosok csak a vérereket próbálják kémiai szerekkel stimulálni, hatástalan a kezelés, mert egyszerűen nem vesznek tudomást a nyirokrendszer működéséről. (Nem az ő szakterületük.)

• Allergia – Ugyancsak a nyirokrendszer (mint „szennyvízszállító rendszer”) túlterhelésének a következménye lehet a különböző allergiás tünetek megjelenése is. Mivel a nyirokrendszer az immunrendszer egyik legfontosabb része is, túlterhelése téves immunreakciót is eredményezhet.

Ha a fej területén levő nyirokcsomók telítődnek az irritáló anyagok következményeként – az orrfolyást, tüsszögést, szemviszketést, könnyezést, fejfájást okozhat. A bőr alatti nyirokerek terhelésekor viszketés, kiütés jelentkezhet, amikor pedig a vérben felhalmozódott hisztamint próbálja a nyirokrendszer kiszűrni és betárolni az rendkívül változatos tüneteket (a fejfájástól az ízületi fájdalmon át a vérnyomás emelkedésig) okozhat. Ez a hisztamin intolerancia.

• Belek, hashártya – Az itteni nyirok feladata a vékonybélből és a vastagbélből a vérkeringésbe jutó folyadék szűrése. A belekhez kapcsolódó nyirokcsomók (ha nem tudják továbbítani a rendszerbe) begyűjtik a méreganyagokat, kórokozókat, rákos sejteket. A megduzzadt csomók összenyomják a vastagbelet, ami székrekedést okozhat, de – statisztikák szerint – a nyirokcsomókból indul ki a vastagbélrákos esetek 80%-a is.

A megduzzadt nyirokcsomók nyomhatják hasban levő a szerveket, izmokat, a kapcsolódó idegeket, amit (konkrét, látható elváltozás híján) irritábilis bélszindróma-ként értelmeznek.

• Vesék – Folyadékhiány esetén a vesék több folyadékot engednek vissza a véráramba, hogy a keringés működni tudjon. A vesékhez kapcsolódó nyirokszövet és nyirokcsomók szűrik meg ezt „szennyvizet” a vérkeringés felé. A megduzzadt nyirokcsomók nyomhatják a gerincből kilépő idegeket, aminek a következménye akár hátfájás is lehet.
• 
• Hólyag, ivarszervek – a hólyag melletti, lágyéki nyirokcsomók szűrik meg a hólyagból (vízhiány esetén) „visszaszívott vizeletet”, illetve a különböző gyulladásokból származó méreganyagokat. Amikor ezek megduzzadnak (akár tojásnyira is), alhasi fájdalom jelentkezik, de sok esetben ez az oka a menstruációs fájdalomnak is, mert a nyirokcsomók nyomják a szervekhez kapcsolódó idegeket. Ugyancsak a megnagyobbodott lágyéki nyirokcsomók okozhatnak vizelési problémákat azzal, hogy nyomják a hólyagot. Férfiaknál ezt rutinból prosztatagyulladásként kezelik (mi más baja is lehetne?).

Az eldugult, hólyag melletti nyirokcsomókban megtelepedhetnek a fertőzést okozó kórokozók is. Mivel ezekben nincs aktív vérkeringés, ide nem jut el az antibiotikum, és a fertőzés kiújjulhat. Ez az egyik oka a visszatérő húgyúti fertőzéseknek is.

Amikor a nyirokrendszer nem képes elszállítani a bomlástermékeket, azok az adott területen betokozódnak és ciszták, miómák alakulhatnak ki.

• Ízületek, izmok – Az ízületekhez kapcsolódó, az ízületi folyadékot szabályozó nyirokcsomók duzzanata, nyomhatja a kapcsolódó izmokat, ízületeket, ami „vándorló” ízületi fájdalmat, izomfájdalmat, zsibbadást, bizsergést, „égő érzést” produkálhatnak. A több ízületnél időszakosan „belobbanó” fájdalmat gyakran, tévesen sokízületi gyulladásként diagnosztizálják. Az izmokban, kötőszövetekben felhalmozódó salakanyagok is okozhatják ugyanezeket.
• Bőr – Amikor a salakanyagok a közvetlen a bőr alatti kötőszövetekben halmozódnak fel, feszítő-égő érzés, bizsergés, viszketés, ekcéma, pikkelysömör jelentkezik. Ilyenkor gyakran megduzzadnak a szövetek és ödéma, „narancsbőr” alakul ki. Ez okozza a kipirosodott bőrt, illetve a pangó folyadék kinyomja a vért a hajszálerekből, emiatt lelassul a végtagok keringése és a kialakul a hideg kéz, hideg láb érzés.

Ülő-álló munka esetén a salakanyagok a talp vastag szöveteiben gyűlhetnek össze, majd ott kristályok formájában kicsapódhatnak, aminek következtében komoly bőrkeményedés, a sarok berepedése, vagy „sarkantyú” alakulhat ki.

(A fent felsorolt tünetekről – konkrét esetleírásokkal – az adott linkeken olvashat részletesebben.)

Ha megnézzük a képeket, akkor mindenki megkeresheti, hogy hol szokott fájdalmat érezni, és van-e az adott területen nyirokcsomó.

Gyakran találkozom azzal ez esettel, amikor például a jelentkező váll-, hát-, vagy csípőfájdalom (vagy zsibbadás) esetén a reumatológus nem talál semmilyen, vagy semmi jelentős – a fájdalomra okot adó – elváltozást, és a neurológus (ideggyógyász) is mindent rendben talált, akkor ráfogják, hogy a probléma autoimmun, vagy pszichés eredetű – és felírják a szteroidot, vagy a xanaxot. (Vagyis: „hülye vagy, neked ott nem fájhat semmi!”) A túlterhelt nyirokrendszerrel nem foglalkozott senki, pedig a duzzadt csomók sokszor látszanak az ultrahangon és jelzik is a leleteken.

A nyirokproblémák orvosi „kezelése”

Mint a fentiekből látható valójában nem egy jelentéktelen szervrendszerről van szó, ma az orvoslás mégsem foglalkozik vele megfelelően. Nyiroktünetek esetén egyszerűen leragadtak a vízhajtók felírásánál és – ennyi.

Annyira bonyolult és annyira összetett a működése, hogy igazából nem tudják kihez rendelni, és mivel nincs is a nyirokproblémákra speciálisan megfelelő gyógyszer, inkább nem törődnek vele, csak amikor már egyértelműen látszik, kitapintható, és már más szervi problémákat is okoz. Ekkor következik a sebész.

A sebész kivágja a megnagyobbodott csomót (vagy mintát vesz belőle) és elküldik szövettanra. Ha nem találtak benne semmi rosszindulatú elváltozásra utaló jelet, akkor csak egyszerűen kivettek „egy szűrőt a rendszerből” – de a probléma kiváltó oka megmaradt. Legfeljebb pár év múlva újra műtenek.

Ha találnak benne daganatra utaló jelet, – akkor jön a hematológia és az onkológus. Ez a nyirokmirigyrák, a limfóma.

Nyirokmirigyrák

A nyirokrendszer daganatos betegségeit limfómának (lymphoma) nevezik. Ezek kiindulhatnak a nyirokszövetből, nyirokcsomókból, illetve a nyirokrendszer sejtjeinek (limfociták) előalakjaiból. Nem egyetlen kórképről van szó, hanem a nyirokrendszert érintő daganatok összefoglaló elnevezése. A nyiroksejtek kórosnak tekinthető termelését és ezeknek a nyirokcsomókban való felhalmozódását tekintik ráknak.

Jelenleg (egyszerűsítve) két fő csoportba sorolják ezeket: Hodgkin-kór (Hodgkin-lymphoma), és a non-Hodgkin-lymphomák.

Hodgkin-kór: Thomas Hodgkin 1832-ben írta le a nyirokcsomók rosszindulatú elváltozását, amit róla neveztek el. A tünetei – jellemzően – egyértelműen látható, duzzadt, érzékeny, nem múló, sőt növekvő nyirokcsomók megjelenése. A Hodgkin-limfóma (HL) bármely életkorban előfordulhat, de leginkább a 15 és 39 éves kor között férfiaknál fordul elő; nőknél ritkábban alakul ki, de ennek okát nem ismerik. Magának a Hodgkin-limfónának az okairól is számos elmélet született már az elmúlt közel 200 évben, de a valódi kiváltó okokat még ma is keresi a tudomány.

non-Hodgkin-limfóma: (NHL) Gyakorlatilag az – előzőn kívüli – összes többi nyirokrendszert érintő daganatot ide sorolják,- amiről nem tudják, hogy milyen fajta, mitől van (csak az biztos, hogy nem Hodgkin). Nemhogy a kiváltó okát, de még a pontos tüneteket sem tudják konkrétan meghatározni. (Vagyis az lesz a nyirokmirigyrák, amire rámondják, hogy az.)

A limfóma tünetei a következők lehetnek: indokolatlan hírtelen fogyás, egyéb tünet nélküli láz, megnagyobbodott nyirokcsomók, indokolatlan fáradékonyság, lehangoltság, éjszakai izzadás. Ezek valójában a nyirokrendszer túlterhelésének, a szervezet méregterhelésének is a tünetei – és gyakorlatilag bármi okozhatja ezeket.

A limfóma diagnózisának felállítása nehéz, mert a tünetek legtöbbször enyhék, a beteg sokszor évekig panaszmentes, vagy a tüneteket másnak tulajdonítják és félrekezelik. Sokszor egyáltalán nincsenek is komoly tünetek, legfeljebb enyhe hőemelkedés, kisebb, szinte észrevehetetlen nyirokcsomóduzzanat jelentkezik. A diagnózis felállításának egyedüli alapját, az esetlegesen gyanús nyirokcsomóból vett szövetminta képezi. Ha van benne rákos sejt (mert a nyirokrendszer végzi a dolgát és kiszűri, begyűjti a vérből a terhelő anyagokat), akkor limfómának tekintik – pedig a probléma legtöbbször máshol van, de ez csak későn derül ki.

A nyirokmirigyrák mindkét fajtáját mindig rosszindulatúnak tekintik (mert nem értjük a működését), pedig bizonyos kutatások szerint válójában a szervezet aktív védekezéséről van szó, egy addig felderítettlen elváltozás leküzdésére.

A limfóma lefolyását tekintve lehet gyors, agresszív betegség (vagy csak későn felismert), ami kemoterápiával megállítható (megmérgezik a méregtelenítő rendszert), vagy alig észrevehető, lassú lefolyású – akár hosszú évekig is elhúzódó – elváltozás. A lassú változatot többnyire csak véletlenül fedezik fel és nem igazán reagál a kezelésekre, viszont le lehet élni vele egy teljes életet tökéletesen tünetmentesen. (A limfómáról bővebb információ itt található.)

Fenn áll annak is a lehetősége, hogy a limfóma valójában nem is maga a daganat (sejtburjánzás), hanem csak a nyirokcsomókba begyűjtött, oda bezárt rákos sejtek ellen termelődik extrém mennyiségű nyiroksejt, ami a rák ellen küzd. Ha az immunrendszer (nyirokrendszer) győz, akkor a duzzanat elmúlik és a beteg tünetmentesen gyógyul. Más esetben sincs egyértelmű tünet, csak az elhalt, betokozódott nyirokcsomók mutathatók ki, amelyeket a szervezet elzárt a test többi részértől és azok elhaltak, a bennük levő rákos sejtekkel együtt.

Amennyiben azonban a bezárt rákos sejtek szaporodnak túl – és az immunrendszer veszít – kialakul a daganat, ami lehet bezárt góc, vagy terjedő, rosszindulatú elváltozás. Mivel a nyirokrendszer testünk minden részével kapcsolatban van, a bezárt nyirokcsomóból kijutó (pl. biopszia) daganatos sejtek bárhová eljuthatnak és ott (is) daganat alakul ki. Ez az áttét.

Valójában a nyirokrendszer pontos működése és szerepe a testünk működésében még mindig nagy talány az orvoslás számára.

Nyiroködéma (limfödéma) és a nyirokmasszázs

A limfödéma (nyirokduzzanat) a szövetközti térben felhalmozódó folyadékgyülem, gyakorlatilag a pangó „szennyvíz”.

A limfödéma kezelése csak tüneti, kizárólag a szövetekben maradt nyirok áramlását segíti elő, magát a nyirokrendszert nem tisztítja, működését nem támogatja. Vagyis nem az okot szünteti meg, hanem a szervezet által kiválasztott és (ideiglenesen) a szövetek közé betárolt salakanyagokat (hogy ne okozzanak vérmérgezést) juttatja vissza a keringési rendszerbe, bízva abban, hogy majd a kiválasztó szervek (máj, vesék) majd megszűrik, megtisztítják azt. Azonban pontosan azért kerülnek ezek a bomlásteremékek a szövetekbe, mert a nyirokrendszer és a méregtelenítő szervek aktuálisan nem képesek ezt megfelelően kiválasztani, közömbösíteni.

A nyirokmasszázskor a pangó folyadék a legtöbb esetben rövid időn belül visszakerül ugyan oda, ahonnan (elmasszírozták”, vagy lerakódik más szövetekben is. Egyedüli haszna, hogy fokozza az adott területen a keringést, de erre – mint majd látjuk – van egyszerűbb megoldás is.

A nyirokmasszázsnak csak akkor van értelme, ha a beteg elegendő folyadékot iszik, így a felszabaduló méreganyagokat a nyirokkeringés el tudja szállítani, és „ki tud mosódni”. Ha viszont valaki eleget iszik, és így van elégendő folyadék a rendszerben, akkor a nyirokrendszer képes lesz elszállítani a lerakódásokat, képes megtisztulni – masszírozás nélkül is.

…és a segítség

Mint a fentiekből – és a nyirokrendszer működéséből – logikusan következik, a nyirokrendszer megfelelő működésének alapfeltétele az elegendő mennyiségű VÍZ fogyasztás. Olcsó gyógyszer, nem lehet receptre felírni, nem hoz hasznot a nagy cégeknek és az orvosoknak sem.

Hogyan működhetne megfelelően egy szennyvízszállító rendszer, ha nincs benne elegendő víz? Nem tea, nem leves, nem gyümölcslé – hanem tiszta VÍZ. Testünk 70-80 %-áról beszélünk, tehát a különböző egészségügyi problémákat is legalább 70-80 %-ban a víz, illetve a vízhiány okozza.

Hogy kinek, mennyi vízre van szüksége, azt nem lehet pontosan meghatározni, ez életmód, életkor, testalkat, táplálkozás függvénye, ezért létrehoztak különböző arányszámokat, amivel lehet számolni. Az optimális vízfogyasztásról részletesen itt olvashat.

Nálunk alapelv, hogy elsősorban nem a tünetekkel foglalkozunk, hanem a probléma okát keressük meg, és az esetek nagy részében a gond az, hogy a vízfogyasztás nincs arányban a keletkező salakanyagok mennyiségével. Tehát nem csak az a fontos, hogy megigyam a szükséges vízmennyiséget, hanem az is, hogy ez elegendő legyen a keletkezett méreganyagok kimosásához. (Egy munkásruha kimosásához jóval több víz kell, mint egy alig használt póló kiöblítéséhez.) Salakanyagok keletkezhetnek, gyulladásból, fertőzésből, vagy a nem megfelelő táplálkozás következményeként keletkező, nem megemésztett, erjedő, bomlástermékekből.

A vízhajtók, vízhajtó (vértisztító)gyógyteák NEM SEGÍTENEK! Sőt inkább csak ártanak!

Ha nincs a rendszerben elegendő víz, akkor a vízhajtó mit hajt ki? Ezek arra késztetik a veséket, hogy több vizet engedjenek ki a keringésből vizelet formájában, emiatt a salakanyagok koncentrálódnak (ezt a vizelet színe is mutatja), a vér „besűrűsödik”, és a nyirokrendszerre nagyobb feladat hárul, több szemetet kell magába gyűjtenie a vérből – és a nyirokcsomók megduzzadnak.

A legjobb vízhajtó, vértisztító, maga a víz! (Nem, a veséket nem lehet „túlterhelni”, napi néhány liter plusz folyadékkal! Naponta 180 liter vért szűrnek meg, az a pár liter víz már nem jelent terhelést, inkább segít átmosni veséket, így nem lesz benne lerakódás, ciszta, homok, vesekő.)

Gyógynövények: Tapasztalataink – és a visszajelzések – szerint (eddig) egyetlen gyógytea képes hatékonyan tisztítani és segíteni a nyirokrendszert, anélkül hogy vizet vonna el, ez pedig a Lapacho tea. Nincs kifejezett vízhajtó hatása, nem a veséken keresztül, hanem a nyirokrendszer aktivizálásán keresztül fejti ki hatását, így nem von el vizet a szervezet működésétől, – ezért ezt beleszámítjuk a napi vízfogyasztásba.

Amellett, hogy képes kitakarítani a nyirokereket, nyirokcsomókat, (mellékesen) még immunerősítő és daganat gátló, fájdalomcsillapító hatása is van. Már egy-két hetes fogyasztása után is érezhető (mérhető) hatása van.

Vizsgálatok szerint a feketeretek, – illetve a koncentrált kivonata –, és az articsóka az anyagcsere és a kiválasztó szervek működésének fokozásával serkentheti a nyirokrendszer működését is (ha van elég víz).

A máriatövismag kivonata a Silymarin, a májműködés és a méregtelenítő funkciók támogatásával csökkentheti a nyirokrendszer terhelését.

A másik fontos segítsége a nyirokkeringésnek – a mozgás. A nyirokerek falát nem izomszövetek alkotják, mint az artériákét, így a nyirokfolyadék keringetését a szövetközti nyomás, a gravitáció és az izmok összehúzódása, az „izompumpa” végzi. Ha az izmok működése lelassul a salakanyagok felhalmozódnak a szövetekben, ahova a nyirokrendszer vizet fog szállítani, hogy híg állapotban tartsa (ödéma), vagy a nyirokcsomók tárolják ideiglenesen, amíg a nyirokkeringés nem lesz újra aktív.

Hogyan tudom ellenőrizni, hogy megfelelően működik a nyirokrendszerem?

A legegyszerűbb a bőrpróba. Ahogy azt már a nyirokrendszer működésénél láttuk, a rosszul működő, terhelt nyirokrendszernél a salakanyagok hajlamosak a bőr alatti szövetekben felhalmozódni. Ha már a kötőszövetekben, bőr alatti szövetekben sincs pangás, az azt is jelezheti, hogy a nyirokrendszer képes elszállítani a salakanyagokat, – vagyis újra megfelelően működik.

Amíg a test bármely pontján ödéma alakul ki az a nyirokpangást a méreganyagok felhalmozódását, vízhiányt jelent.

Az aktuális nyirokterhelést például a kézen a már említett módon lehet tesztelni: Amikor egy ponton megnyomjuk a bőrt a felhalmozódott folyadék kinyomja az erekből, szövetekből a folyadékot, és a bőr sárgás-fehéressé válik. Ez optimális esetben szinte azonnal el is múlik, mert a rugalmas szövetek gyorsan visszanyerik eredeti helyzetüket.

Nyirokpangás esetén a – felgyűlt folyadék miatt – szövetek kinyúlhatnak, veszítenek a rugalmasságukból és lassabban áll vissza a véráramlás, ilyenkor a folt tovább látható marad. A bőr kivörösödése azt jelzi, hogy a pangó nyirokfolyadék a bőr felszíne felé nyomja az ereket, és ettől az erekben megnő a nyomás, kitágulnak, és a bőr kivörösödik, feszes lesz és a nyomásfolt erőteljesen, sokáig látszik. Csak akkor nyeri vissza a bőr az eredeti színét, ha a folyadék újra egyenletesen oszlik el, és az erekben megindul a vérkeringés.

Zárásként

A nyirokrendszer alapvető és létfontosságú szervrendszerünk, amelynek nem megfelelő működése számtalan problémát okozhat, mégsem foglalkoznak vele megfelelően. Optimális működéséhez egyetlen fontos dolog kell csak – elegendő víz.