Nincs „gyenge” gyomorsav, legfeljebb sok, vagy kevés. A „soknak” viszont egyértelmű oka van, mert a szervezetünk semmit sem csinál feleslegesen. A gyomor csak addig termel savat, amíg egy falat étel is van benne. Tehát azért termel sok savat – mert étel van a gyomorban, mert még mindig emészt!

De mi van akkor, ha valakinek kevés a gyomorsava? Ez valójában sokkal gyakrabban fordul elő, mint a „sok”.

Rengetegen küzdenek a kevés gyomorsav miatt lassú emésztéssel és annak következményeivel (erről részletesen itt), és ilyenkor felmerül a kérdés: „Hogyan csináljunk több gyomorsavat?”

A válasz egyszerű: sehogy.

Illetve egy módon mégis lehet plusz savat bevinni – de azt inkább ne akarja.

A probléma

A probléma ott van, hogy a gyomorsav nagyon erős sav. Nem sok dolog létezik a természetben, ami savasabb a gyomorsavnál. Még a tiszta citromsav és a tömény ecet is kevésbé savas.

Emésztéskor ennek a savnak a pH-értéke 1,2 és 2 között van. Emiatt bármilyen más folyadékot is beviszünk a gyomorba, az ezt a savat csak hígítani, „gyengíteni” tudja.

Lehet, hogy mennyiségileg több lesz, de hígabb, kevésbé savas, kevésbé maró hatású. Így a felhígított gyomorsav az ételt, a fehérjéket sem képes megfelelően szétmarni, lebontani. Emiatt pedig az emésztetlen étel vagy a gyomorban reked, pang, vagy emésztetlenül, savas pépként halad tovább a belekbe. A következmény pedig gyomorégés, reflux, puffadás, bélgyulladás, fekély és a hasmenés lehet.

Hogy hogyan emésztünk, arról itt olvashat részletesebben.

Ami nem igazán működik

Az interneten persze rengeteg „megoldást”, tanácsot lehet találni, de azok nem igazán működnek, és sok esetben még ronthatnak is a helyzeten.

Az emésztés folyamatában a gyomornak kettős feladata van:

– pépesíteni, felhígítani a bele került ételt,

– szétmarni, felaprítani a húsokat, fehérjéket.

Ez utóbbival szokott a legtöbb probléma lenni. Ahhoz, hogy a gyomor képes legyen a húst szétmarni, ahhoz annak úsznia kellene a savban.

Ha kevés, sűrű, vagy nem elég maró a sav, akkor a fehérjék emésztése leáll és az étel megreked a gyomorban. Ez lesz azután a sokféle emésztési probléma kiinduló pontja.

Innentől már kérdéses is a a netes praktikák működése. Sokaknak meg van a logikája, de sajnos mégsem működnek úgy, ahogyan a leírásokban szerepelnek. Nézzünk pár „biztos” módszert a gyomorsav „erősítésére” – vagy nem.

– „Nyaljál sót!” Ez régebben egy átokként terjedt el, ma pedig ez az alap ajánlás, a plusz sóbevitel.

A logikája az lenne, hogy a só lúgos(ít), a gyomor pedig ugye savas. Ha lúgos (keserű) anyag kerül a gyomorba, az megpróbálja azt fokozott savtermeléssel közömbösíteni, így több lesz a gyomorsav. Elméletileg.

A gyakorlatban azonban teljesen más a helyzet.

– Eleve kevés sav esetén a lúgosító hatás közömbösíti a savat és a mennyisége sem lesz több némi sótól.

– Az alap probléma nem szűnik meg. Legtöbb esetben a kevés sav oka a kevés folyadék, víz fogyasztás. A plusz sóbevitel pedig vizet köt meg a szervezetben, vagyis még kevesebb lesz a gyomorsav termelésre használható folyadék.

– Csak akkor tud esetleg működni, ha teljesen üres gyomorral eszik sót. Ha van étel a gyomrában, akkor a só csak sűríti a gyomorsavat, több nem lesz tőle. De ha üres a gyomra, akkor megemésztette az előző ételt és nincs is szükség plusz savra. Azt majd a gyomra fogja termelni, az ételnek megfelelően – ha odafigyel a megfelelő étkezésre.

– „Igyál citromos/ecetes vizet, például almaecetes vizet.”

A savat savval lehetne pótolni, de – mint említettem – semmi sem olyan savas, mint a gyomorsav. Főleg ha azt még vízzel fel is hígítjuk. A citromos/ecetes „limonádé” (pH kb. 4-6) pedig biztos, hogy nem lesz képes szétmarni, lebontani a rántott húst.

A tömény, 20%-os ecet pH-ja is csak 2,4, vagyis feleannyira savas, mint emésztéskor a gyomor. Ha pedig ezt még fel is vizezzük, akkor igaz hogy több, de sokkal hígabb gyomorsavat fogunk kapni, ami már nem fogja megfelelően szétmarni az ételt.

A megterhelt gyomor azonban mégis megkönnyebbülhet ettől a trükktől, de nem, ennek nem a savhoz (ecethez, citromhoz) van köze, hanem egyszerűen a plusz vízhez.

2-3 deci folyadék már fellazíthatja és a továbbíthatja a pangó ételt a gyomorból, így a kellemetlen feszítő érzés megszűnik. Viszont hamarosan majd haspuffadás, „bélmorgás” jelentkezik a belekbe került emésztetlen, erjedő ételtől.

Ha pedig már kisebb savas felmaródás is van a gyomorban, akkor a megemelkedett savas folyadékszint elértheti a sebet és jön a gyomorgörcs.

Üres gyomornál pedig ez a savas víz egyszerűen tovább folyik a gyomorból és már nem lesz hatással a következő étkezésre.

– „Rágcsálj gyömbért!” (vagy valami keserű gyökeret). Na, ennek van a legtöbb értelme, lejjebb elmondom miért.

Igazából ennél sokkal több mindent nem is találni a neten, legfeljebb ezek variációit.

Miért nem igazán működnek ezek?

A gyomrunkban mindig van egy kevés gyomorsav, felkészülve az emésztésre, hiszen őseink nem tudhatták, hogy mikor találnak valami ehetőt.

A gyomorsav termelése leginkább az egyéni savtermelő képességtől és az elfogyasztott étel összetételétől függ. Már a rágás során elemzi az agyunk, hogy mi jut majd a gyomorba és ehhez mérten indítja be a gyomorban levő savtermelő mirigyek működését. Ezért is mondják, hogy „az alapos rágás, fél emésztés”.

Emellett az éhséghormon hatására indul be a savtermelés, de ehhez nemcsak teljesen üres gyomor kell (csak az üres gyomor termeli ezt a hormont), hanem az is, hogy az előzőleg evett ételből származó tápanyagokat már teljesen lebontsuk és azokat hasznosítsuk is. Ameddig ugyanis emésztünk, addig nem lehet tápanyaghiányunk, vagyis nincs szükség újabb étkezésre.

Amikor a gyomor már üres, akkor az éhséghormon hatására újra beinduló savtermelés jelzi, hogy a gyomor felkészült az emésztésre, hogy a szervezetnek tápanyagra, energiára van szüksége.

Alapvetően ha nem korog a gyomra, akkor még nem üres, de a gyomorkorgás sem biztos, hogy az éhséget jelzi. Erről részletesen itt olvashat: Éhség, vagy csak gyomorkorgás?

A fenti házi praktikák pedig csak teljesen üres gyomor esetén működhetnek.

Ilyenkor gyakorlatilag bármilyen irritáló, izgató anyag – keserű, vagy savanyú – kerül a gyomorba, az megpróbálja azt közömbösíteni, megszabadulni attól és beállítani a normális, erősen savas pH-t. Ehhez viszont a gyomornak savat kell termelni – de csak amennyit képes.

Azonban ha van még bármennyi étel is a gyomorban az előző étkezésből, akkor ezekkel a módszerekkel nem sokra megyünk. Hiszen a gyomor eddig is próbálta végezni a feladatát, így az emésztés közben pluszban bevitt anyagok csak újabb feladatot adnak neki.

Ha van még bármi is a gyomorban, akkor folyadékok csak hígítják, „gyengítik” a savat, a keserű (lúgos) dolgok pedig közömbösítik azt, vagyis mindkettő csökkenti a gyomor savasságát, ezzel pedig lassítják a gyomor kiürülését.

Valóban üres gyomor esetén viszont teljesen felesleges pluszban bármivel is izgatni, stimulálni a gyomor működését! Ahogy elkezdünk enni úgyis megindul a savtermelés, és pont annyi fog termelődni, amennyire szükség van, vagy amennyit a gyomor képes kiválasztani.

Mi a valódi megoldás?

Mivel a gyomorsav legnagyobb része víz, először is ezzel kell megfelelően ellátni a szervezetet. Az ételnek ugyanis úsznia kell a savban, hogy az szét tudja marni. A kevés gyomorsav leggyakoribb oka egyszerűen a vízhiány. (Forrás)

A szervezetünk számára elsődleges feladat a vérkeringés fenntartása, ezért – szükség esetén – képes bármelyik szerv működésétől is folyadékot elvonni. A gyomorból is. Így viszont csökken a gyomorsav szintje, mennyisége és az étel besűrűsödve a gyomorban ragad. A következményeket pedig lásd a Lassú emésztés-nél.

Savat „csinálni” nem lehet, de a gyomor működést, lehet stimulálni, hogy több savat termeljen, – az egyéni savtermelő képességnek és a rendelkezésre álló folyadékmennyiségnek megfelelően.

Erre már évezredek óta bevált módszer van – mégpedig a fűszerezés.

Ettől sem lesz több, plusz sava, csak a gyomra próbál majd többet kiválasztani, de csak annyit, amennyit képes.

Gyakorlatilag minden, amit fűszerezésre használunk (pl. hagyma, bors, kömény, zöld fűszernövények, gyömbér, csípős fűszerek), izgatják, irritálják a gyomrot. A gyomor pedig megpróbál megszabadulni az irritáló anyagtól, megpróbálja azt „kimosni”. Ezt csak egy módon „tudja” megcsinálni: megpróbál több savat kiválasztani.

Másrészt ezek a fűszerek jellemzően lúgosak (keserűek), lúgos kémhatású anyagokat tartalmaznak és lúgosabb irányba módosítják a gyomor pH-ját. A gyomornak pedig ugye savasnak kell lenni, ezért is fokozódni fog a savtermelés, hogy a gyomor pH-ja az emésztéshez megfelelő erősen savas szinten maradjon.

Talán nem véletlen, hogy ezeket a fűszereket jellemzően a húsos, magas fehérje tartalmú, nehezen emészthető ételekhez használjuk, és nem a könnyen emészthető süteményekbe tesszük például a hagymát, vagy az erős paprikát.

Amikor valaki a fűszerek hatásra „gyomorégést”, fájdalmat tapasztal, az nem a fűszer „hibája”. Ez már azt jelzi, hogy a gyomorban pangó, erjedő ételek hatására már elvékonyodott a gyomor védő rétege és felmaródások keletkeztek, és most ezt marja a fűszerek hatására beinduló savtermelés. Ilyenkor persze óvatosan kell bánni a fűszerekkel és nem szabad még fokozni a savtermelést.

A gyomor belső védő rétege – a megfelelő diétával – 5 nap alatt magától is regenerálódik, újjáépül és ezután beindul a felmart szövetek gyógyulása is.

Amikor pedig a gyomor a savtermelő mirigyek végzetes károsodása miatt (hegesedés és savcsökkentők, szteroidok következményeként) már nem is képes elegendő savat kiválasztani, akkor jöhetnek – jobb híján – a savpótló készítmények.

Ezeket csak patikában lehet kapni, mivel ezek gyakorlatilag magát a mesterségesen előállított gyomorsavat, vagyis sósavat és a benne levő emésztő enzimeket tartalmazzák. Ilyen például a sósavas-pepszin koncentrátum, vagy Betacid granulátum.

Ezeket 1 deci vízben feloldva gyakorlatilag 1 deci gyomorsavat kapunk. (Ennél nagyobb mennyiségű folyadékot a gyomor már automatikusan továbbít és az nem marad a gyomorban.) Csak végszükség esetén, körültekintően alkalmazhatók, mivel károsítják a fogzománcot, felmarhatják a nyelőcsövet és fekélyt okozhatnak a gyomorban.

De ez már a végső megoldás és csak a gyomor károsodása esetén alkalmazandók. Más esetben önmaguk is komoly problémákat okozhatnak.

Valójában a tökéletes megoldás az, ha változtatunk azon az életmódon, a helytelen táplálkozáson, ami a gyomorproblémákat okozta. Ugyanis az emésztési problémákat mindig a táplálkozás okozza.

Igazítsa a táplálkozását az egyéni szükségleteihez, az emésztőrendszere kapacitásához. Ha lassan emészt, akkor várja meg, amíg az előzővel már végzett.

– Ne időre egyen! Csak akkor egyen, amikor valóban éhes, amikor tápanyagra van szüksége. (Hányszor kell naponta enni?)

– Egyen változatosan, hogy ne terhelje állandóan ugyanazzal az emésztését, így több lehetősége van pihenni regenerálódni a gyomornak is.

– Csökkentse a fehérjebevitelt, mivel a gyomornak a fehérjékkel van a legtöbb dolga, azt emésztjük a legnehezebben, legtöbb ideig, ahhoz kell a legtöbb gyomorsav. Hogy mit, mennyi ideig emésztünk, arról itt olvashat.

– Fogyasszon több természetes rostot, gabonát, magvakat, zöldséget, gyümölcsöt. A zöldségekben, gyümölcsökben sok megkötött folyadék van és az emészthetetlen rostok gyorsítják az emésztést, mivel gyakorlatilag tolják maguk előtt az ételt, így kisebb esély van a pangásra, erjedésre. (A mesterségesen, pluszban hozzáadott rostbevitelt kerülje. Ezek pont fordítva működnek. Képesek teljesen felszívni a gyomorsavat és leállítani az emésztést – ha nem iszik mellé rengeteg vizet, ami viszont hígítja a savat és gátolja a fehérjék lebontását.)

Zárásként egy trükk.

Ettől sem lesz az emésztéshez több saját gyomorsava, de ez az, ami a legkevésbé hígítja a fel a gyomorsavat, de fel tudja lazítani a gyomorban rekedt „ragacsot” és ezzel csökkenti a gyomor terhelését – ha már olyat evett, amit nem kellett volna.

Ez a „csodaszer” pedig a kóla.

Igen, a mindenki által tiltott és elátkozott szénsavas kóla segíthet az emésztésben – ha már túlterhelte a gyomrát.

A kólában szénsav, citromsav, foszforsav és akár egyéb savak is találhatók. pH értéke általában 2,4 körül van, tehát ez áll legközelebb a gyomor savasságához. (Forrás)

Túlterhelt gyomor esetén 1-2 deci kóla elkortyolása után a szén-dioxid tartalma miatt büfögni fog, ami a gyomor összerándulást eredményezi, így az ital folyadéktartalma keveredni fog a besűrűsödött étellel és fellazítja azt. És a kóla annyira savas, hogy akár még a húst is képes szétmarni (Forrás), miközben alig csökkenti a gyomor savasságát, de növeli a sav (folyadék) szintet.

De ne feledje!

A gyomorsavproblémákért leginkább a táplálkozása a felelős.