– mit mutat a labor?

A máj a szervezetünkben a központi méregtelenítő, „szemétfeldolgozó” szerv. A májműködés során a teljes vérmennyiség naponta többször is átáramlik a rajta, és a máj kiszűri a vérből a felesleges és ártalmas anyagokat. A májműködés legfontosabb feladata, hogy a vérünk – a körülményekhez képest – optimális összetételű, „tisztaságú” legyen, miközben biztosítja a megfelelő tápanyagellátást is.

A máj feladata

A máj tulajdonképen a szervezet valamennyi anyagcsere folyamatában részt vesz, és központi szerepe van az emésztésben, a tápanyagok lebontásában is. A máj termeli a zsíremésztéshez szükséges epét, előállítja és szabályozza a vérben levő koleszterint és egyéb zsírokat (triglicerid).

A koleszterin az epesav nélkülözhetetlen alkotóeleme is.(Miért kell a koleszterin?) Az epesav a zsírokat kisebb részekké bontja, hogy ezután a patkóbélben az enzimek hasznosítható formává tudják átalakítani.

A máj cukortartalékot (gilkogén) képez a vércukor fenntartásához, részt vesz a szénhidrátok, zsírok, fehérjék lebontásában, több létfontosságú fehérjét és véralvadási faktort termel, A, D, K és B12 vitaminokat raktároz.

A bélrendszerből felszívódott tápanyagok először a májba jutnak, és legtöbbjük valamilyen átalakulás után kerül vissza a központi keringésbe, hogy ellássa a sejteket energiával és tápanyaggal.

A máj bont le és ürít ki (az epén keresztül) minden zsírban oldódó méreganyagot is. Ezeket – mint a bejutott vegyi anyagok, hormonok, stb. – a máj megpróbálja átalakítani kevésbé ártalmas anyagokká, majd az májból kijövő epevezetéken át a patkóbélbe továbbítja. Itt az emésztőenzimek ezeket (amit lehet) tovább bontják, és a zsíroldékony anyagok a bélrendszeren végighaladva a széklettel ürülnek ki.

Ami vízben oldható az innen a véren és a nyirokrendszeren keresztül a vesékbe jut. A vesék még egyszer átszűrik a teljes vérmennyiséget, és amit lehet az vizelettel ürítjük.

A májban immunsejtek is találhatók, amelyek feladata, hogy a bél felől bejutó kórokozók ne tudjanak elszaporodni a teljes szervezetben.

A máj elhelyezkedése

A máj testtömegünk nagyjából 2%-át kitevő, átlagosan 1,2-1,5 kilogramm tömegű, sűrű, mirigyes szerkezetű szerv. Nagyobbik része a jobb bordaív alatt helyezkedik el, míg a kisebbik bal lebenye a bordák alatt gyomor elé nyúlik át. A májban ezenkívül több kisebb lebeny is található. Színe jellegzetes vöröses-sötétbarna,  amit vörösvértestek lebomlása során keletkező, – a májban felhalmozódó – bilirubin ad.

Az epehólyag közvetlenül a máj alsó felszínéhez van hozzánőve. Az epét a máj termeli folyamatosan, az epehólyag csak tartalékot képez, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű zsiradékot is képesek legyünk lebontani. (Forrás)

A máj nem fáj. A májban nincsenek fájdalomérzékelő idegek. A jobb bordaív alatti fájdalmat inkább az epehólyag, a patkóbél, illetve a belek terhelése, gyulladása okozza. Azonban a májproblémáknak, májterhelésnek sok oka és sok jele van.

A közhiedelemmel ellentétben májterhelést nem csak az alkohol okozhat, leggyakrabban inkább a gyógyszerek, a táplálkozásból és a környezetből származó anyagok mérgezik meg a májat.

A máj működéséről, terheléséről legjobban vérből, laborleletben szereplő májfunkciós értékek alapján lehet információt szerezni. A mikor a májban már fizikailag (pl. UH-val) is kimutatható elváltozás van, az már legtöbbször kórosnak tekinthető.

Májfunkciós értékek – Mit mutat a labor?

A vérképben bizonyos májenzimek és a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Ezek a laborértékek jelzik a máj aktivitását, terhelését.

– GOT (AST) – glutamát-oxálacetát-transzamináz,
– GPT (ALT) – glutamát-piruvát-transzamináz,
– Gamma-GT – gamma-glutamil-transzferáz
– Alkalikus foszfatáz (AP, ALP)
– Bilirubin

A GOT, a Gamma-GT és az AP a legtöbb szervünkben jelen van, nem kizárólag a májban. A GPT viszont elsősorban a májban található meg. A májproblémák esetén ezeknek az enzimeknek a szintje, a laborérték – az optimális alsó értékhez képest – megemelkedik.

A laboratóriumi határértékek azonban eltérőek lehetnek, mivel minden labor saját referenciatartományokat határoz meg a vizsgáló készülékek és mérési eljárások függvényében. Az értékeket statisztikai alapon (több ezer mérés alapján) határozzák meg és ennek alapján döntik el, hogy a labor mit tekint „normálisnak”.

Sok helyen eltérés van a női és a férfi értékek között, amiben azonban semmi logika sincs. Minden ember szervezete alapvetően ugyanúgy működik. Az eltérés oka megint csak a statisztika (tehát nem valós különbség), mivel a nőknél jellemzően kisebb értékeket, kisebb májterhelést mérnek.

Alapesetben azonban mindig a labor szerinti alsó érték (legtöbbször nulla) lenne a normális, – vagyis optimális májműködés, nincs semmilyen terhelés, vagyis tökéletesen tiszta a vérünk.

Na, ilyen nincs!

Mivel valamilyen „munkát” mindig adunk a májunknak, ezért nullás értékkel nem is lehet találkozni. Az emelkedés mértéke viszont jól jelzi a máj terhelését, fokozott működését. Minél magasabb az érték, annál több feladata van a májnak, annál több a „szemét” a szervezetünkben.

Melyik érték, mit jelez?

A májenzimek vizsgálatát együttesen végzik, mivel az eredmény csak a többi májértékkel (sőt leginkább a többi laborértékkel) együtt értékelhető. Az alacsony értékek önmagukban nem jeleznek problémát, az emelkedésük viszont a májműködés fokozott aktivitását, májterhelést jelent.

GOT – Normál körülmények között a vérben nagyon alacsony koncentrációban, alig mérhető, azonban a szervekben bekövetkező károsodások hatására, az értéke órákon belül megemelkedhet és körülbelül 4 napig emelkedett maradhat.

Laboratóriumi értéke emelkedett lehet:

• Bármilyen mérgezés, a szervezet túlterhelése, a vérben levő salakanyagok felhalmozódása esetén. Például, alkohol, gyógyszerek, oldószerek és egyéb vegyi anyagok, vagy a táplálkozásból származó bomlástermékek miatt. Minél több a „szemét”, annál magasabb az értéke.

• A máj vírusos megbetegedésekor,

• az epeutak-elzáródása miatt (GGT-vel együtt).

• Egyéb gyulladások, fertőzések következtében kialakuló fokozott sejtpusztulásból származó bomlástermékek miatt,

• krónikus májkárosodás következtében kialakult májcirrózis miatt.

• Májdaganat, máj-áttét esetén (a többi értékkel együtt).

GPT – Elsősorban a májsejtekben termelődő specifikus enzim, így legfőképpen a máj terhelését, károsodását jelzi. Normálisan alig van a vérben.

Emelkedése előfordulhat

• Májgyulladás,

• a májat érő bármilyen jellegű mérgezés, túlterhelés,

• epeproblémák (csak GGT-vel együtt),

• májdaganat,

• a hasnyálmirigy betegségei,

• Izomkárosodás (pl. szívinfarktus, baleseti izomsérülés, izomlebomlás) esetén.

Gamma-GT (GGT) – a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt enzim. Emelkedése legfőképpen ezeknek a szerveknek a terhelését, károsodását jelzi. A vérből kimutatható szint elsősorban a májból származik, és elsősorban az epeproblémákat jelezi. Mindig együtt kell értelmezni a többi májenzim értékével. Szintjének emelkedése arányos a máj- és az epeterhelés mértékével.

• Magas értéke lehet a fentiekben felsorolt minden májterhelés, májkárosodás esetén, illetve pajzsmirigy túlműködés esetén is.

Az epeproblémákról, az epekő okairól itt olvashat részletesebben.

Ezek voltak az elsődleges, májműködést, májterhelést jelző laborértékek. Ezek mellett még figyelembe kell venni a következőket is:

AFP – Az alkalikus foszfatáz enzim a szervezetben levő fehérjék lebontásában vesz részt. A szervezet minden szövetében megtalálható, de nagyobb mennyiségben tartalmazza a máj, az epe, a belek, a csontok, a vese és a méhlepény, ezért ez is használható a májterhelések vizsgálatára.

• A fentieken túl a magas értéke jelezhet még csontbetegségeket, vérképzőszervi rendellenességeket is.

A bilirubin a vér vörös színét adó vérfesték, ami a hemoglobin lebomlása során keletkezik. Mivel ezt a máj bontja le a máj, az epeutak és a vér különféle megbetegedéseiben a vér bilirubinszintje megemelkedik.

Egy bizonyos koncentráció fölött a bilirubin elkezd felhalmozódni a szövetekben. Amikor a bőrben választódik ki, akkor jelennek meg az apró, barna pöttyök a bőrünkön. Súlyos májterhelésesetén egyszerre nagy mennyiség kerül a bőrbe és ennek következménye a sárgaság. (Forrás)

Májterhelés – avagy mivel mérgezzük a májunkat?

Gyakorlatilag mindennel. Mivel a májunk szűri ki a vérből a felesleges és mérgező anyagokat, így ha valamivel túlzásba esünk, akkor a májunkat is túlterheljük.

Ami általában leginkább májterhelést okoz azok a koncentrált, feldolgozott finomított élelmiszerek, a túl sok cukor, a túl sok zsíros/olajos étel, a túlzott fehérjebevitel, a kevés rostfogyasztás, sok alkohol, vegyi anyagok, kozmetikumok, a rengeteg gyógyszer és az elégtelen folyadékfogyasztás.

Nem kell, hogy komoly májkárosodás alakuljon ki a tünetek megjelenéséhez, a máj túlterhelését – az emelkedett májfunkciós értékek mellett – több tünet is jelzi:

• Puffadás – a feleslegesen evett, emésztetlen, erjedő étel következménye.

• Hasi zsír, elhízás – a máj „zsírba csomagolja” a felesleges és terhelő anyagokat. 

• Hormonális problémák, – a kívülről bevitt hormonokat a máj bontja és tárolja.

• Krónikus fáradtság, agyi köd, tompaság – ez a relatív oxigénhiány következménye, amikor a vérben több a „szemét”, mint az oxigén.

• Gyomor és bélpanaszok: reflux, gyomorégés, IBS – az emésztetlen étel következményei.

• Bőrproblémák: viszketés, fokozott izzadás, kiütés, pattanás, ekcéma, stb. – túlterhelés esetén bőrön át is próbál méregteleníteni a szervezet.

• Sárga, sötét színű vizelet, – több a „szemét”, mint a víz.

• Kellemetlen érzés a máj környékén – patkóbél és epeterhelés a helytelen táplálkozás miatt.

Jellemző tünet még a bőrön jelentkező „májfolt”. Ennek valódi okát az orvoslás nem ismeri, de összefüggést mutatták ki a hormonterhelés, a májterhelés és ezeknek a barna pigmentfoltok megjelenése között. Forrás (A bőrtünetekkel a bőrgyógyász foglalkozik, aki – jellemzően – nem nézi, nem foglalkozik a májműködéssel.) A barna színt legvalószínűbben a májsejtek bomlása során felszabaduló bilirubinból származó festékanyag adja. Régebben ez a bőrtünet leginkább az időseb embereken jelent meg, hiszen 50-60 év alatt a májuk-szervezetük már rengeteg terheléssel találkozott. Manapság viszont már a 20-30 éves korosztálynál is egyre gyakrabban jelennek meg ezek a barna foltok.

Egy másik látható jel az arcon megjelenő „májredő”, vagy „májvonal” megjelenése. Ez 1-2-3 függőleges ráncként jelenik meg a két szemöldök közötti terülten. A különböző arcdiagnosztikai képeken a homlok területe jelenti a máj területét. A szemöldök közötti részen megjelenő barázdák a máj bevezető ereit, ezzel pedig a vérösszetételt is jelzik. Minél határozottabb, mélyebb ez a ránc, annál nagyobb terhelésről van szó. Májredőnél a laborértékek is fokozott májterhelést jeleznek (nem az alsó értékez közelít). Azonban a máj regenerálódásával ezek a ráncok is elhalványulnak, – eltűnni azonban már nem fognak.

Zsírmáj

A máj túlterheltségének egyik következménye a zsírmáj.  Ilyenkor a májsejtek akár 50%-ban is zsírcseppek halmozódnak fel. A modern életmód következményeként ma már 10-12 éves gyerekek is egyre gyakrabban kapnak zsírmáj diagnózist.

Ez a zsír abból keletkezik, amit a szervezet nem tudott hasznosítani, lebontani, közömbösíteni, kiüríteni (pl. elegendő víz híján). Amire nincs szükségünk az nem maradhat a vérben, mert vérmérgezést okozna. Ezt a vérkeringés újra és újra a májba juttatja – plusz terhelést okozva – és a máj a vízoldékony anyagokat egy lipidburokkal „zsírba csomagolja” (hogy ne oldódjon vissza a vérbe), és ideiglenesen eltárolja.

A feleslegesen bevitt kalóriát (zsírból, fehérjéből, szénhidrátból) is zsírként tarolja a máj. Az egyszerű zsírmáj egy jóindulatú elváltozás és önmagában általában nem okoz májkárosodást.

Visszaforgatott „szennyvíz”

A májterhelés egyik nagyon gyakori (fel nem ismert) oka az elégtelen vízfogyasztás. Mivel a vérünket a két fő méregtelenítő szerv a máj és a vese közösen tartja tisztán, így a kevés folyadékfogyasztás következményeként a vízoldékony, vizelettel ürítendő méreganyagok nem ürülnek megfelelően.

Sokszor a nyirokrendszer vizet vesz el a különböző szervektől a vérkeringés fenntartására, így a vesékből és a húgyhólyagból is. Emiatt – a már kiengedésre váró – „szennyvíz” visszakerül a véráramba, plusz munkát adva ezzel a májnak.

A máj gyógyulása, májregenerálás

A máj gyakorlatilag öngyógyító, azonban fokozott, állandó túlterheléssel tönkre tudjuk tenni. Ilyenkor gyorsabban károsítjuk a májsejteket, mint ahogy az képes lenne kijavítani a károsodásokat.

A gyógyulási idő elsősorban a terhelés mértékétől függ. Minél több méreganyag, minél régebb óta halmozódott fel a májban, annál több idő kell a „kitakarításához” is. Ahogy az eltérések sem egy-két nap alatt alakulnak ki, úgy a máj regenerálódásához is idő kell.

A májsejtjeink folyamatosan cserélődnek, megújulnak. Az elöregedett, karosodott sejteket lebontjuk, így a benne tárolt anyagok újra a véráramba kerülnek, Ha ez ki tud ürülni és nincs újabb terhelés, akkor a máj sejtről-sejtre megújul. Ha viszont a salakanyag nem ürülnek megfelelően, akkor az újonnan keletkező májsejtek ezeket ismét begyűjtik.

Ezért a máj működésének elősegítésére azonban legelőször a túlterhelést kell megszüntetni. Változtatni a nem megfelelő életmódon, a helytelen táplálkozáson, és megszüntetni, minimalizálni a környezetből bejutó méreganyagok mennyiségét.

A táplálkozás

Először is törekedjen a minél változatosabb, kiegyensúlyozott étrendre. A mai magyaros táplálkozás 100 évvel ezelőtt még ünnepi, lakodalmi étkezésnek számított volna. És ma a legtöbb családban ez van minden nap, akár háromszor is. A hagyományos táplálkozásról egészséges étrendről itt olvashat.

A finomított élelmiszerekből sokkal többet tudunk enni, ezzel feleslegesen terheljük a májunkat is. A sok mesterséges ételadalék, édesítőszerek, tartósítószerek, aromák, stb. méregként viselkednek a szervezetben.

Fogyasszon több természetes rostot, gyümölcsöt, rostot, teljes gabonát, magvakat. A rostok gyorsítják a salakanyagok kiürülését a bélrendszerből, így azokból kevesebb jut vissza a véráramba, így csökken a májterhelés is.

Igyon elegendő vizet. Hogy mennyi vizet kellene inni, arról itt olvashat. Alapelvként azt szoktam mondani: annyi vizet kell inni, ami elegendő a keletkezett salakanyagok kimosásához.

Az alkohol mindenképpen méreg a szervezet számára, kis mennyiségben azonban stimuláns, anyagcsere fokozó hatása van. Ahogy bejut a vérbe, a fokozódik a máj és veseműködés, hogy a lehető leggyorsabban lebontsuk, kiürítsük ezt a mérget. Nagyobb mennyiség hatására azonban minden más méregtelenítő funkció leáll, hogy a lehető leggyorsabban megszabaduljunk az alkohol mérgező hatásától. Túlzott fogyasztása estén azt is a máj gyűjti be, így közvetlenül a májsejteket károsítja. Azt hogy mennyi a kevés, és mennyi a sok, azt viszont nem lehet pontosan meghatározni.

Minimalizálja a környezeti méreganyagokat. A vegyszerek, – tisztítószerekből, kozmetikumokból – belélegezve és bőrön át is bejutnak a vérbe és ezekkel is a májnak van „dolga”.

Vegyi anyagnak tekinthetők a szintetikus gyógyszerek is. A leggyakoribb májkárosítók az orvos által felírt szerek. Szinte mindegyik orvosság betegtájékoztatójában szerepel a máj és/vagy vesekárosító hatás. Ha régebb óta, több fajtát is szed, akkor nem kell csodálkozni a rossz májfunkciós laborértékeken. A zsírmáj egyik gyakori oka szintén a gyógyszermérgezés.

Természetes segítség

Gyógynövény készítmények közül leghatékonyabb a máriatövis mag kivonata a szilimarin. (Erről részletes információt itt találhat.) Ez a máj betegségeinek gyógyítására leginkább alkalmas szer. Még a gyógyszeripar sem tudott ennél hatékonyabb májvédőt, májregeneráló előállítani. A szilimarin a billirubin szintet is képes csökkenteni, és az alkoholizmus által okozott májzsugor esetén is sikerrel alkalmazható.

Hasznos segítség lehet még kiegészítőként az articsóka (Cynara scolymus), a gyermekláncfű gyökér (Taraxacum officinale), a kurkuma, a gyömbér, az ánizs is. Ezek inkább a máj működését serkentik, a máj gyógyulására nincsenek közvetlen hatással.  

Az ananászban levő bromelain enzim viszont kísérletek szerint képes lebontani a májkárosodás miatt kialakult szöveti károsodásokat, hegesedéseket is.

A lecitin pedig elfolyósítja a vérzsírokat, így támogatja a máj zsíranyagcseréjét, ezáltal segíthet vérzsírszint csökkentésében, így megelőzve a máj elzsírosodását.

(Az interneten olvasható „csodálatos” májtisztító módszerekről itt olvashat.)

A máj tisztulását, regenerálódását legegyszerűbben a vérvétellel, a májfunkciós értékek javulásával lehet ellenőrizni, de már a tünetek jelentős csökkenése is azt mutatja, hogy egyre kevesebb plusz dolga van a májnak.