A szédülés nem betegség, hanem egy tünet, egyéb szervi problémák következménye. Több oka is lehet, de orvosilag a probléma a fül-orr gégészethez tartozik. Azonban legtöbbször a szédülés oka nem is a fülben keresendő.
Mi a szédülés?
Az egyensúly érzékelés a test helyzetének és mozgásának érzékelését jelenti. A szédülés pedig egy olyan egyensúlyprobléma, hibás egyensúly érzékelés, bizonytalansági érzés, amikor forgó-dőlő jellegű mozgás, vagy érzet tapasztalható. Erőssége, típusa és gyakorisága is különböző lehet.
A szédülés kiváltó okai többfélék lehetnek; lehet fizikai-szervi, vagy keringési, vérösszetételi problémák következménye, de akár több tényező is fennállhat egyszerre.
A fizikai elváltozásokat az orvosi diagnosztikai módszerek viszonylag könnyen ki tudják mutatni, megszüntetni, kezelni azonban nem tudják. A konkrét fizikai elváltozások állandó szédülést okoznak, mivel a fizikai probléma is állandóan jelen van. Ez a rendszeres, avagy krónikus szédülés az életminőség jelentős romlásával jár, amivel szemben az orvoslás tehetetlen.
Leggyakrabban, azonban a szédülés hátterében nem tudnak fizikai elváltozást kimutatni, és ilyenkor a szédülés sem állandó, nem tartós, nem visszafordíthatatlan.
Azonban – fizika elváltozás híján – az orvoslás ezzel sem tud mit kezdeni. Jellemzően csak a tünetek miatti stresszt, belső feszültséget próbálják tompítani, elnyomni nyugtatókkal.
Miért szédülünk?
Az egyensúlyt érzékelő szerv a két belső fülben, a három félkörös ívjáratban található. Ezek egymásra merőlegesen, a tér három síkjában, félkör alakban görbülő csövek, belsejüket folyadék tölti ki. Ha a fej elmozdul, fordul, oldalra, előre, vagy hátra billen, akkor az elfordulás síkjába eső ívjáratban a folyadék, tehetetlensége miatt ellenkező irányban áramlik. A folyadék elmozdulása ingerli az itt található érzékelő szőrsejteket. Ezek küldenek információt az agynak a fej, a test helyzetéről. (Forrás)
(Egyszerűen) Az egyensúlyszerv működését úgy lehet a legjobban elképzelni, mintha a fülünkben lenne, két kis vízmérték. Amikor a vízmértékben a buborék pont középen van, az jelzi a vízszintest, vagyis azt, hogy egyenesen állunk.
Amikor oldalra billentjük a fejünket, vagy lejtős helyen állunk akkor ezek a buborékok elmozdulnak középről és ez azt a jelzést küldi az agynak, hogy „Vigyázz, dőlünk”! Mivel tudatában vagyunk a mozdulatnak a testhelyzetnek, az agy vagy nem reagál a vészjelzésre (félre fordított fej), vagy utasítja az izmokat a kitámasztásra, a pozíció stabilizálásra.
A probléma ott kezdődik, amikor valójában nem dőlünk.
Amikor a két fülben valami miatt nyomáskülönbség alakul ki, akkor a két „buborék” nem egyformán jelez és ez azt az információt küldi az agyba, hogy „ferdén állsz”. Azonban a szemünk azt mutatja, hogy egyenesen állunk, fekszünk, haladunk. Vagyis az agy két ellentétes információt kap. Az egyensúlyszerv szerint dőlünk, a szemünk szerint pedig nem.
Az agy mindig a szemből jövő információt fogadja el elsődlegesnek, és figyelmen kívül hagyja a belső fül vészjelzését. Egészen addig, amíg nem mozdulunk meg. Ezért szűnik meg a szédülés, amíg egy pontra meredünk.
Ahogy mozdítjuk a fejünket újra és újra kettős jelzés jut az agyba és az egy pillanat alatt korrigál, kompenzál, – de pont ez a pillant az, amikor megszédültünk.
A szédülés típusai
- Forgó jellegű szédülés, avagy a vertigo. Ez általában hirtelen, rohamok formájában jelentkezik és viszonylag gyorsan el is múlik de ritkán (változó intenzitással) több napig is tarthat. Gyakran okoz hányingert émelygést, izzadást, a látás elhomályosulását.
- Ájulás érzését okozó szédülés (presyncope). Aki ezt tapasztalja, az úgy érzi, hogy hamarosan el fog ájulni. A látása elhomályosul, nem tud egy pontra koncentrálni. Azonban az ájulás mégsem következik be, de az érzés a szédülés ideje alatt fennáll.
-
Egyensúlyvesztés és bizonytalanság érzését okozó szédülés. Ez a típus leginkább mozgás, járás közben jelentkezik. A beteg úgy érzi, mintha járás közben billegne.
- Vesztibuláris neuritis (belsőfül gyulladás) Ez a belső fül idegének gyulladásának a következménye és a gyulladás következményeként nem jut információ az érintett oldali egyensúlyszervből az agyba. A gyulladás csökkenésével a tünetek is megszűnnek, de a gyulladás visszatértével újra jelentkezhet. A betegség állandó, heves, forgó szédüléssel jár, hányinger, járás- és állásbizonytalanság, elesés kíséretében. A fej és a test helyzetének mozgatása fokozza a panaszokat, így a betegek törekednek a mozdulatlan testhelyzetre. Forrás: https://www.fajdalomkozpont.hu/szedules
A szédülés lehetséges okai
A szédülés alapvető oka az, hogy nyomáskülönbség alakul ki a két oldalon a nyaki, fül körüli erekben és emiatt a belső fülben is.
Ennek a nyomáskülönbségnek több kiváltó oka is lehet, így nem mindig lehet meghatározni, hogy pontosan milyen szakorvost kellene felkeresni. A nyomáskülönbség kiváltó oka is lehet fizikai, szervi ok, vagy keringési, vérösszetételi probléma.
Fizikai okok
– Kardiológiai elváltozás – érelmeszesedés, érszűkület a nyaki erekben.
– Ortopédiai probléma – nyaki gerinc ferdülése, nyak-, vállizomfeszülés, nyaki porckorong elváltozás.
– Fül-orr-gégészeti problémák – fülkristály elmozdulás (ez az első amire gondolnak) a vertigo leggyakoribb oka. Általában rövid 60-90 másodperces megszédüléssel jár.
- Fülgyulladás, arcüreggyulladás, (időszakos szédülés jelentkezhet felső légúti fertőzésnél, megfázásnál is).
-
Meszesedés a fülben.
- Meniére-betegség során a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyülemlik fel. Ez bármely életkorban kialakulhat, és jellegzetesen 30 perctől egy óráig tartó forgó jellegű szédülést okoz. Emellett tompa hallás, fülzúgás is jelentkezhet. Az oka ismeretlen.
– Fogászati góc – A gyulladt, gócos fog vérbőséget, fokozott keringést okoz az adott oldalon.
– Szemészeti probléma, rossz szemüveg. A szemmozgató izmok feszülése erőltetése szintén okozhat szédülést.
– Idegrendszeri elváltozás. Itt az agyban, fülben levő idegszálak károsodása, idegingerület vezetési zavar jöhet szóba. Ez szinte állandó, tartós tünetet okoz.
Ezek azok az okok, amelyek orvosilag kimutathatók és (többnyire) kezelhetők is.
Tehát a szédülés okának kiderítéséhez a következők kellhetnek:
Először is egy fül-orr-gégészeti kivizsgálás. Ha az nem talál elváltozást akkor jöhet vérkép az esetleges gyulladások miatt, fogászati góckutatás, nyaki gerinc röntgen vagy MR vizsgálata, a nyaki erek doppler vizsgálata, teljes kardiológiai kivizsgálás, EEG, koponya CT vagy MR. (Forrás: Neurológiai Központ)
Ha ezeken a vizsgálatokon nem találnak semmit (vagy a szakorvos által felírt dolgok nem segítettek), akkor többi esetben az orvoslás tanácstalan, legfeljebb csak találgatnak.
Keringési okok
– Vérnyomás kiugrás, vagy éppen vérnyomás esés, vérnyomás ingadozás. – A hirtelen vérnyomás esés leggyakrabban azoknál fordul elő akik alacsony vérnyomással küzdenek, vagy vérnyomáscsökkentőt szednek – akkor is, amikor a vérnyomásuk a normális tartományban van.
A vérnyomás problémák mindegyikét okozhatja a sűrű vér, a relatív oxigénhiány is, illetve a vércukor esés is.
– Nyirokterhelés, nyaki nyirokcsomók duzzanata. – Ez a szédülés nagyon gyakori, fel nem derített oka, ez okoz legtöbbször időszakos szédülést. (A szervi problémák állandóak, kimutathatók.) A nyirokrendszerrel az orvoslás nemigen foglalkozik. Csak akkor figyelnek fel a problémára, amikor már kóros elváltozás alakult ki, vagy amikor a nyaki nyirokcsomók már láthatóan megnagyobbodtak. Azonban már egy kismértékű nyirokcsomó duzzanat is nyomhatja a nyaki artériákat – és ha az nem egyforma a két oldalon, máris nyomáskülönbség alakult ki a belső fülben. Ez a probléma önmaga is képes nyak- és váll feszülést, vérnyomás ingadozást okozni. Sőt ez a vérnyomás ingadozás elsődleges oka.
Nyirokcsomó duzzanatot szintén okozhat fogászati probléma, a nyak területén kialakuló kisebb gyulladás (például a csendes reflux miatti saverózió), vagy a hisztamin intolerancia miatti hisztamin felhalmozódás a nyirokrendszerben, de akár egyszerűen az elégtelen folyadékfogyasztás miatti sűrű vér is.
Egyéb
– Gyógyszerterhelés – ez a szédülés másik leggyakoribb oka. A vérnyomáscsökkentők, nyugtatók, antidepresszánsok, stb. lassítják a keringést, ezzel pedig az agy vérellátását is. Következményként pedig a nyaki erek beszűkülnek, a nyaki izmok befeszülnek, hogy gyorsítsák a vér áramlást és ettől megnő a nyomás a belső fülben. Szinte mindegyik ilyen szer betegtájékoztatójában szerepe mellékhatásként a szédülés, de más orvosságok is okozhatnak ilyet.
– Stressz – ez önmagában nem okoz szédülést, de ha a fenti okok bármelyike – akár a legkisebb mértékben is – fenn áll, akkor a stressz miatti „befeszülés”, a keringés felgyorsulása már előhozhatja szédülést, mint másodlagos tünetet. Ebben az esetben a szédülés csak stresszes helyzetben jelentkezik.
Tehát a szédülés önmagában nem betegség, csak egy kellemetlen tünet, valami másnak a következménye. Ha az orvosi kivizsgálások nem találnak konkrét elváltozást, vagy a kezelések nem hoznak eredményt, akkor az orvoslásól további segítséget hiába vár. Sőt sokszor a tünetre felírt tabletták még újabb problémákat okozhatnak.
Egy konkrét eset:
40 év körüli nőnél lefekvéskor jelentkezett, erős, forgó jellegű szédülés. Úgy érezte, hogy forog vele a szoba és ettől hányingere is lett. Amikor felállt, a szédülés elmúlt. Azonban másnap már álló helyzetben is megszédült és lefekvéskor azonnal sokkal rosszabb lett. Az erős tünetekkel a sürgősségin kötöttek ki.
Ott (pontos vizsgálatok nélkül) rögtön azt mondták, hogy „biztos fülkristály elmozdulás miatt van”, és erre kapott egy gyógyszert.
Másnap elment a fül-orr-gégészetre, – ahol kizárták a fülkristály problémát. A szakorvosi vizsgálat nem talált elváltozást ezen a területen, így továbbították a neurológiára.
Ott szintén kizárták, hogy a fülkristály elmozdulás lenne a szédülés oka, de idegrendszeri problémát sem találtak.
Közben eltelt 5 nap és elfogyott a gyógyszer, amit a sürgősségin kapott. A tablettától a szédülés csökkent, de nem szűnt meg. A többi orvos nem írt fel semmit, mert nem talált problémát. Így került hozzánk.
A teljes körű állapotfelmérés során kiderült, hogy a lassú emésztés miatt pangás, erjedés van a gyomrában, emiatt pedig savgőz kerül a nyelőcsőbe, ami ott egy enyhe gyulladást okoz (reggel érzi is a torokirritációt). Vagyis csendes reflux-a van.
A saverrózió miatti gyulladás következtében pedig a nyaki nyirokcsomók megduzzadtak. A savas felmaródás ez egyik oldalon erősebb (amelyik oldalán többet alszik), így ott a nyirokcsomók is nagyobbak. Ez okozott nyomáskülönbséget a nyaki erekben, ez okozta a szédülést.
A segítség
Először is nézze meg, hogy milyen „gyógyszereket” szed. Olvassa el a betegtájékoztatókat, és ha ott szerepel a felsorolásban a szédülés, akkor lehet, hogy felesleges bármilyen vizsgálatra mennie, hiszen ott van a probléma oka Ön előtt.
A másik az optimális vízfogyasztás. Az elégtelen folyadékfogyasztás a legtöbb keringési probléma alapvető oka. A vízhiány okozhat nyirokterhelést, sűrű vért – relatív oxigénhiányt, izomfeszülést, vérnyomásproblémákat. Hogy pontosan mennyi vizet kell inni, azt itt találja.
Helyi nyirokterhelésnél pedig a probléma alapvető okát, a gyulladást kell először megszüntetni. Ezután a víz már kimossa a felgyűlt bomlásterméket a nyirokrendszerből és a nyirokcsomók is normalizálódnak.
A nyaki-, agyi keringés javítására a leginkább bevált természetes szer a Ginkgo biloba kivonat – de csak a megfelelő dózisban szedve. (Az adagolást lásd a linken.)
Stressz alapú problémánál pedig gyors hatású szer lehet a CBD-olaj, ami görcsoldó, fájdalomcsillapító, nyugtató hatású.
Kapcsolódó tartalom: