avagy hogyan hatnak, – és miért nem

A magasvérnyomás-betegség a felnőtt lakosság 15-25%-át érinti, de a mai orvoslás nem tudja gyógyítani, csak a tüneteket próbálja enyhíteni különböző kémiai szerekkel.

Rengeteg fajta készítmény van forgalomban, de mindegyik a következő hatóanyagcsoportok valamelyikébe tartozik, illetve ezek kombinációját tartalmazza. A csoportosítás az alapján történik, hogy hogyan befolyásolják a vérkeringést. Ezek a különböző mechanizmussal ható értágítók, érösszehúzódást gátlók, a szívműködését befolyásoló szerek, vízhajtók.

Sokszor azonban egyik sem akar igazán használni.

Amit érdemes tudni a vérnyomáscsökkentőkről

Hatóanyagcsoportok

Figyelmeztetés! A szedett orvosságoknál MINDIG olvassák el a Betegtájékoztatót, hogy tudják, mi okozhat tünetet és ne egy másik tablettát szedjenek be a fel nem ismert mellékhatásokra. Az alábbiakban csak a fő mellékhatásokat és csak kivonatosan írom le.

…és hogy Ön melyiket szedi? Nem az elnevezés a fontos, a hatóanyagcsoportot mindig a Betegtájékoztató legelején találja.

Béta-blokkolók: Az erek összehúzódását gátolják, vagyis értágító hatásúak.

A béta-receptorok legfőképpen a szívben, az erek falában és a vesékben fordulnak elő. Szerepük az, hogy szükség esetén, a stressz hormonok hatására (adrenalin, noradrenalin) összehúzzák az ereket, és felgyorsítsák a szívműködést, hogy „harckészültségi állapotban” több friss vér, oxigén jusson az agyba és az izmokhoz. E mellet a vesékben víz – és ezzel cukor – visszatartást idéznek elő, hogy legyen energia a „harchoz”.

A béta-blokkolók ezeket a folyamatokat gátolják azzal, hogy a kémiai vegyületek megakadályozzák, hogy a stressz hormonok a receptorokhoz kapcsolódjanak. Ennek következtében az erek ellazulnak és szív is lassabban ver. Ezek a szerek hatásukat lassan fejtik ki, mert először elegendő hatóanyag szintet kell elérni a vérben, hagy a hatás általános legyen.

Mellékhatásként oxigénhiányos fejfájást, szédülést, légzési problémákat, vesekárosodást, ödémát, bizonyos fajtájuk magas vércukorszintet okozhat. Ezenkívül a szív lelassítása miatt szívritmuszavar, szívelégtelenség alakulhat ki.

Mivel nem közvetlenül a szívmüködést befolyásolják, hanem az ereket tágítják és a vérnyomást csökentik, az időnkénti szívdobogásérzésre, szapora pulzusra nem hatnak. Ebben az esetben fokozottabb a mellékhatások megjelenésének az esélye.

Kalciumcsatorna-blokkolók: értágítók

A szívizom és az érfalak sejtjeiben és a sejtek között is ásványi sók, nátrium-, kálium- és kalcium-ionok találhatók. Gyakorlatilag ez a „sós víz” közvetíti a szív szabályozásához és működéséhez szükséges elektromos impulzusokat. A legfontosabb ingerületközvetítő a kalcium-ion. A szív sejtjeiben váltakozva nő és csökken a kalcium szint, ami a szív ellazulását és összehúzódását eredményezi,- ez a szívdobogás. A kalciumcsatorna-blokkolók hatására a sejtekbe kevesebb kalcium-ion jut, emiatt a szív és az érfalak kevésbé képesek összehúzódni, jobban kitágulnak, ellazulnak, aminek következtében csökken a vérnyomás.

Mellékhatásként az értágító hatás miatt kevesebb oxigén jut az agyba, aminek következtében fejfájás, szédülés, fáradtság jelentkezhet. Ezenkívül tágítja a végtagok ereit is, ami erősítheti a visszeres panaszokat és ödémát okozhat. Mivel közvetlenül a szív sejtjeire is hat, szívkárosodás alakulhat ki.

Direkt hatású értágítók

Az ilyen típusú szerek közvetlenül az érfalak izmaira hatnak, amitől az erek ellazulnak és a vérnyomás csökken. Leginkább csak sürgősségi esetekben használják, amikor gyors vérnyomáscsökkentésre van szükség. Hátrányuk, hogy a vérnyomásesés miatt a szív nagyobb munkára kényszerül, hogy a kitágított „csöveken” keresztül eljuttathassa a vért a szükséges helyekre. Általában a szívműködést lassító béta-blokkolókkal együtt alkalmazzák.

Mellékhatásként fejfájás, ájulásérzés, szívdobogásérzés, szívtáji szorító fájdalom, szívkárosodás alakulhat ki.

ACE-gátlók:

Az angiotenzin-konvertáló enzim egy olyan anyag keletkezéséhez szükséges, amely csökkenti a sejtekben és a vesékben a víz és a nátrium kiválasztását, a visszatartott víz pedig emeli a vérnyomást. Az ACE-gátlók blokkolják ennek az anyagnak a termelését, aminek következtében a vesék több vizet engednek ki a keringési rendszerből és ettől csökken a nyomás.

Viszonylag kevés a mellékhatásuk, de azok súlyosak is lehetnek. Mellékhatásként blokkolja egy másik enzim működését is, ami viszont a tüdő működéséhez, ennek következményeként légzési és komoly tüdő problémák jelentkezhetnek. Mivel a vesék működésére is hatnak gyakori lehet a vesekárosodás. Az ACE-gátlók hatékony vérnyomáscsökkentők lehetnek, de gyakran okoznak más, komoly problémákat is. Erről bővebben itt olvashat.

Angiotenzin-receptor blokkolók (ARB)

Az angiotenzin-II a szervezet által termelt anyag, mely az erekben található receptorokhoz kötődve összehúzódásra készteti az ereket, – hogy például, hogy hirtelen felálláskor „ne szaladjon ki a vér a fejünkből”. Az ARB-k hatásmódja hasonló az ACE-gátlókéhoz, de nincs meg a tüdőre ható mellékhatása, így ritkábban okoz légzési zavarokat és a vesekárosító hatás is kisebb.
Ezek az enzimgátló szerek valójában nem közvetlen a vérkeringési rendszerre hatnak, hanem a szervezet folyadékszabályozására, vízháztartására.

Vizelethajtók (tiazid)

Ezek a legrégebben és legáltalánosabban használt vérnyomáscsökkentők, melyek kifejezetten  a szervezet folyadékháztartására és szabályozására hatnak.

Ezek a szerek meggátolják a vesékben az erek összehúzódásához szükséges nátrium- és klorid-ionok visszaszívódását a keringésbe, mivel megbénítják az ehhez szükséges csatornákat. Emiatt a vizeletben veszélyesen megnő az ásványi anyag koncentráció, amitől a vesék fokozott vizeletürítéssel próbálnak megszabadulni. A folyadékveszteség miatt a szervezetben levő folyadék mennyisége és annak nyomása is csökken(het).
Mellékhatásként gyakran vesekárosodás, a folyadékhiány miatt ödéma, fejfájás, (és a salakanyagok felhalmozódása miatt) májkárosodás alakulhat ki. Legjelentősebb mellékhatásuk az ásványi anyagok elvesztése miatti Káliumhiány és az ennek következtében kialakuló izomgörcsök, a szívizom károsodása miatti szívritmuszavarok, súlyosabb esetben akár agykárosodás is.

Megjegyzés: Az értágítót tartalmazó készítmények nevében gyakran szerepel a „HCT” rövidítés, ez egy kombinált készítményt jelez, amely a hidroklorotiazid nevű vízhajtó hatóanyagot is tartalmazza.

Egyéb blokkoló, gátló hatású szerek (imidazolinreceptor)

Ezek a szerek a legújabb készítmények, amelyek a központi idegrendszerre hatnak, és az idegrendszer befolyásolásán keresztül érik el a vérnyomáscsökkenését. Konkrétan az agy vérnyomás-szabályozó központjára hatnak, lassítva, tompítva annak működését. Mellékhatásként leggyakrabban szívkárosodás, májbetegség, depresszió alakulhat ki.

(Forrás: webbeteg.hu, hazipatika.hu, pharmindex-online.hu, medicalonline.hu)

Összefoglalva

Ha megnézzük a fentieket akkor látható, hogy a legtöbb vérnyomáscsökkentő a szervezet vízszabályozásába avatkozik be, (amelyik pedig nem, a mellé adnak vízhajtót – hogy jobban hasson) vagyis valójában a vérnyomás szabályozás kulcsa a megfelelő folyadékfogyasztás (lenne). A magasvérnyomás valódi okairól és a segítségről itt olvashat részletesen.

A probléma

Azonban a vérnyomáscsökkentők nem gyógyítanak, nem szüntetik meg a magasvérnyomás okát, legfeljebb csak a tüneteket enyhítik. Mivel a kiváltó okkal senki sem foglalkozik, így az alap probléma is megmarad, ezért idővel a vérnyomásprobléma újra jelentkezik.

Amennyiben a kezelés ellenére sem normalizálódik a vérnyomás, az orvos a következőket teheti:

• Emeli a dózist (hátha az segít),
• Lecseréli az orvosságot egy másik fajtára (talán az jó lesz),
• Felír egy másik fajtát is (nem is tudom melyik lesz a jó),
• Valamilyen kombinált szert keres (hátha így sikerül).

Emiatt a beteg egyre több orvosságot szed, de soha nem gyógyul meg, legfeljebb csak fenntartanak egy beteg, de viszonylag tünetmentes állapotot. …és mindenki jól jár. Az egész (a probléma okának felderítése nélkül) gyakorlatilag találgatáson, próbálkozáson alapul.

Rosszabb esetben a beteg pedig egyre több tablettát szed, ideiglenes, vagy csak enyhe eredménnyel. Azonban minél több, minél nagyobb dózisú szert vesz be az esetleges mellékhatások is annál erősebbek, jelentősebbek lesznek. Több féle szer együttes szedésekor a mellékhatos felerősíthetik egymást. A tünetek nem biztos hogy azonnal jelentkeznek, sokszor évek telnek el, amíg a szervezet „besokall” (károsodik a máj, vese) és a tünetekkel jelzi a bajt. Erre legtöbbször egy másik orvos felír egy másik szer, mert nem mer beleszólni a kolléga szakterületébe. Mivel a vérnyomáscsökkentők is a folyadékháztartásra hatnak, ezért gyakorlatilag mindegyik veseterhelő, vesekárosító hatású. A felesleges „gyógyszer”szedés okozta vesekárosodásról itt olvashat.

Egy érdekes eset: Egyszer egy hölgy bejött hozzánk, és azt kérte, hogy hagy mutassa már meg a hasát, mert egyre több, apró, piros, tűszúrásszerű pötty van rajta, és hátha tudok rá valami megoldást, mert az orvosokkal nem jutott előrébb. Megkérdeztem, hogy: „mit mondtak az okosok?”

– Már harmadszorra voltam vele bőrgyógyásznál, de csak krémeket ír fel, de napról-napra több a pötty.

Mutatja a mostani kenőcs receptjét. Rákeresek a krémek betegtájékoztatójára és kérdezem:

– Viszketnek ezek, mert ez a kenőcs viszketésre való, sőt az előző kettő is viszketéscsillapító – mondtam.

– Egyáltalán nem viszket, de ezt én mondtam az orvosnak! – válaszolta.

– Milyen más orvosságokat szed, mert ez lehet, hogy valamelyik mellékhatása – kérdeztem.

Mondja a négy éve szedett vérnyomáscsökkentője nevét és én rákerestem a betegtájékoztatóra, amiben a következő szerepelt: „Ritka mellékhatások: … apró, tűszúrásszerű bevérzések, jellemzően hastájékon.”

… és amikor nem segít a tabletta

Sok esetben azonban egyik felírt tabletta sem hoz tartósabb eredmény, ilyenkor pedig valószínűleg NEM KERIGÉSI PROBLÉMA a magas vérnyomás oka, – de ez a kardiológust nem igazán érdekli.

Ennek legjellemzőbb tünete a jelentős Vérnyomás ingadozás. A vérnyomást leginkább a szív és az erek állapota, működése határozza meg (egy zárt csőrendszer, keringető szivattyúval). Ha ezekkel probléma van, akkor a tünetek is állandók – amit lehet kémiai szerekkel enyhíteni.

Tehát, ha érelmeszesedés, érszűkület emeli meg a vérnyomást, akkor az mindig ott van. Olyan nincs, hogy most van egy meszesedésem és felmegy a vérnyomás (180), majd két óra múlva eltűnt a lerakódás és lement a vérnyomás (130). Az ingadozás NEM KARDIOLÓGIAI PROBLÉMA, de ezt egy kardiológus soha nem ismeri be, addig kezeli a beteget – amíg az bírja. A vérnyomás ingadozás okairól itt olvashat.

Az optimális vérnyomás a kortól függ?

Gyakran hallom, hogy „ez az érték ebben a kórban jónak számít”. Hát ez nem igaz! Ha ez igaz lenne, akkor nem lennének 80 éves emberek 110-120-as vérnyomással, és a 30-40 évesnek (vagy éppen a 16 évesnek) sem lenne 180 a vérnyomása.

Az életkornak nem sok köze van a vérnyomáshoz, leginkább az életmód befolyásolja azt. Az egész elmélet a statisztikákon alapul, (amivel pedig azt bizonyítok, amit csak akarok, csak a megfelelő adatokat kell kiválogatni) miszerint általában az idősek érelmeszesedéssel küzdenek és emiatt nő a vérnyomásuk is. Már aki. Attól függ, hogy addig hogy élt, táplálkozott.

Nem is biztos, hogy magas az a vérnyomás?

Sokaknál semmilyen tünetet nem okoz a megállapított „magasvérnyomás”, mert valójában nem is magas. Általában egyéb okok miatt megy a beteg orvoshoz és csak a szokásos vérnyomásmérés mutat magas értéket. Erre azonnal meg is születik az ítélet: „Önnek magas a vérnyomása és mostantól élete végéig gyógyszert kell szednie.”  A paciens pedig elfogadja az ítéletet, és innentől betegként fogják (félre)kezelni.

Minden mester(szak)ember tudja, hogy egy mérés nem mérés. Amikor különleges helyzetben – orvosnál, betegség, vagy stressz esetén – mér magas vérnyomást, – az önmagában még nem jelent semmit.

A hivatalos orvosi előírások szerint a magas vérnyomást pontosan csak nyugalmi állapotban, nyugodt körülmények közötti több napon át tartó méréssorozattal lehetne megállapítani, és nem csak az alkalmankénti, pillanatnyi állapot alapján. (Forrás: Magyar Nemzeti Szívalapítvány)

Erre való a vérnyomásnapló vezetése. Ha annak alapján is tartósan magas vérnyomás értékeket mér, akkor érdemes csak valamilyen kezeléssel próbálkozni. Ez azonban a legtöbb orvost nem érdekli, ha éppen akkor magas a vérnyomása, – akkor Ön beteg és kész – és már írja is fel a tablettát. (Hiszen Ő, ehhez ért.)

Egyszer időpontra kellett a háziorvosomhoz mennem (jogosítvány miatt). Siettem, majdnem elkéstem, éppen az utolsó pillanatban rohantam be az ajtón. Az orvos azonnal vérnyomásméréssel kezd.

– 136/80, kicsit magas, de ez még éppen jó – állapítja, meg.

Hát hogy a francba ne lenne jó! Az előbb még futottam! – gondoltam magamban. Egyébként mindig 110-120 körül van a vérnyomásom.

Ön tényleg magas vérnyomásos? Méri, vagy csak kapkodja be a tablettákat, – gondolkodás nélkül?

Legtöbben igazából nem is tudják, hogy milyen a vérnyomásuk, mert nem mérik, vagy csak akkor, ha tünetik vannak. (…és nyugalmi állapotban mennyi?)

Mások egyáltalán nem is mérik meg, csak reggel automatikusan nyelik a pirulát, mert hisznek egy évekkel ezelőtti egyszeri mérésnek, állapotnak. …és utána csodálkoznak, hogy fáj a fejük, fáradtak, depressziósak, és veseproblémáik lesznek (lásd a mellékhatásokat.), mert leesett a vérnyomásuk, de Ők az hiszik : „biztos magas, hiszen az orvos egyszer azt mondta”.

Máskor nincs semmi tünete, de akkor is szedi a vérnyomáscsökkentőt, közben nem is tudja, hogy mennyi a vérnyomása, de megnyugtatja a tudat, hogy reggel bevette és akkor „biztos jó”.

Sok olyan esettel találkoztam már, hogy a vérnyomáscsökkentőtől megy fel a vérnyomás. Többen is jelezték már, hogy reggel mér egy vérnyomást és mondjuk 132 (vagyis jó), de beveszi a tablettát („mert mondták”) és egy-két óra múlva újra mér, – és a vérnyomása 150 lett. Tünete nincs, de a kémiai szer értágító hatását túlkompenzálja a szervezete. Vagy beveszi a tablettát, még mindig rosszul van, mér, és ha magas bevesz egy másikat is – és nem meri még egyszer megmérni.

Máskor megméri reggel a vérnyomását és az normális értéket mutat, de akkor is beveszi a tablettát – „Mert hát az szedni kell!”  Kérdéseim: Normális vérnyomásnál miért szed vérnyomáscsökkentőt? Tönkre akarja tenni a szívét és a veséit? Csak azért mert egyszer valaki azt mondta? Akkor miért nem szed minden normál vérnyomásos vérnyomáscsökkentőt? Inkább mérjen!

Vagy – egy friss eset -, felmérésre jött valaki (a 25 éve szedett) háromfajta vérnyomáscsökkentővel, amit a vizsgálat előtt nem vett be. A felmérés nem jelzett semmi komolyabb vérkeringési problémát, de súlyos nyirokterhelés állt fenn. Mértünk egy vérnyomást, ami 142/82/75 lett. (Talán mert nem vette be a bogyókat?) Ivott némi vizet, majd folytattuk a mérést. Egy óra múlva újra mértünk egy vérnyomást, ami most 128/70/67 értéket mutatott. Na? Mitől ment le a vérnyomás a normális értékre, ha még mindig nem vett be semmit, csak vizet ivott?

Nagyon sokan jártak már nálam úgy, hogy a felmérés szerint nincs semmi komoly problémájuk sem a szívükkel, sem az érrendszerükkel, mégis évek óta szedik a tablettákat („mert azt, szedni kell?”). Amikor látjuk, hogy az orvosság semmit sem ér, és kiderítettük a problémák valódi okát, szépen fokozatosan (kontroll mellett) leteszik a felesleges vérnyomáscsökkentőt. Néhány hét múlva pedig jönnek a vérnyomásnaplóval, – miszerint teljesen normális a vérnyomásuk. (Bővebb információ a vérnyomáskezelésről: Magyar Hypertonia Társaság)

Zárásként

Egy ismerősünk 72 éves édesanyja évek óta szedte a vérnyomáscsökkentőket, a mellékhatásként jelentkező ödémára pedig a vízhajtókat. 104 kg testsúlya és két vízhajtó mellett nem ivott meg naponta két pohárnál több vizet és másfél-két liter üdítőt. …és persze a besűrűsödött vére miatt még így is magas volt a vérnyomása és dagadt a bokája. Amikor veseproblémák jelentkeztek, (nagy nehezen) kiderült, hogy veserákja van. Kivették az egyik veséjét.

Ezután tovább folytatta az eddig életmódját és persze szedte a felírt tablettákat. Mikor test szerte nyirokproblémák és állandó ödéma jelentkezett, akkor került hozzám.

A felmérés szerint a kóros folyadékhiány okozta a legtöbb problémáját, – és vérkeringésével nincs semmi komolyabb probléma. Megbeszéltük a teendőket és elkezdte csökkenteni az orvosságokat.

Néhány hét múlva felhívtak, hogy a hölgy szédül, gyenge és erősen ver a szíve. A 128-as vérnyomáshoz 90 volt a pulzusa. Ekkor több mint 30 fokos meleg volt. Mondtam, hogy pihenjen le és igyon még többet ebben a melegben, és erre a vérnyomásra nem kellene bevenni a vérnyomáscsökkentőt, mert túlságosan kitágultak az erei a melegben és a szíve „nem győzi a munkát”.

Akkor közölték, hogy már hetek óta nem szed semmit, a tabletták nélkül 128 a vérnyomása! Végül nagy dózisú Q10 szedését javasoltam a szívműködés támogatására, mert ebben a korban már a szívizom nem úgy működik, mint 20 évesen. (A Q10 szükséges a szívizom megfelelő energiaellátásáért, de a szervezetünk csak 35 éves korig termel belőle elegendő mennyiséget.) Azóta nem voltak ilyen tünetei, a vérnyomása normális.