Az áteresztő, vagy szivárgó bél szindróma és a kontamináltbél szindróma, a SIBO (Small Intestinal Bacterial Overgrowth) egyike sem betegség, hanem mindegyik csak egy tünet. A szindróma szó jelentése: tünetcsoport. Tehát nem konkrét betegségről, szervi problémáról van szó, hanem különböző tünetek együtteséről.
Mindkét tünetcsoport a vékonybél károsodásának a következménye, amit elsősorban a helytelen táplálkozás, rossz emésztés okozott.
A normál állapot
A vékonybél optimálisan steril. Normálisan itt nem élnek baktériumok, hiszen a gyomorsav egyik fontos feladata, hogy minden élő anyagot, fehérjét lebontson, kórokozót, baktériumot elpusztítson.
Tehát normálisan a gyomorból a patkóbélbe már csak a lebontandó anyagok, a vékonybél többi – felszívódásért felelős szakaszaiba – pedig már csak a hasznosítható tápanyagok kerülnek. Élő anyag, baktérium már nem. Hogy hogyan emésztünk, arról itt olvashat részletesen.
Hogy kórokozók ne tudjanak megtelepedni a vékonybélben, azt elősegíti az ide ürülő epeváladék lúgossága is, ami semleges-lúgos közeget hoz létre itt, ami nem kedvez az erjedésből táplálkozó, savas közeget kedvelő baktériumoknak, gombáknak.
Emellett a belek folyamatos összehúzódása (perisztaltika) is mindent lefelé, kifelé tol, továbbít a belekből.
A vékonybél végén, a vastagbél kapcsolódásánál helyezkedik el a vakbélbillentyű (ileocoecalis billentyű), ami gyakorlatilag egy egyirányú „csapóajtó”. Ez mindent kienged a vékonybélből, de visszafelé nem nyílik, így (normálisan) a vastagbélből már sem sem juthat ide vissza.
A probléma
A SIBO okai
A kontraminált bél azt jelenti, hogy a vastagbélben élő mikroorganizmusok visszakerülnek a vékonybélbe, amiatt az eddig steril vékonybél szennyeződik (kontraminálódik). (Forrás)
Ehhez viszont az kell, hogy ez a „csapóajtó” ne működjön megfelelően, nyitva maradjon. Ennek többféle oka is lehet.
Kialakulhat ezen a területen hegesedés, a billentyű megvastagodása, gyulladása, amit okozhat:
- bélműtétek szövődményeiként kialakuló hegesedés (akár vakbél eltávolítás),
- tartós bélgyulladás (pl. Crohn-betegség),
- gyógyszerek mellékhatása (antibiotikumok, savcsökkentők, szteroidok),
- a lassú emésztés miatt lelassult bélmozgás,
- leggyakrabban azonban az emésztetlen étel okozta saverrózió a felelős.
Ez felmaródást, gyulladást, hegesedést, megvastagodás is okozhat ezen a billentyűn, aminek következtében az már nem zár megfelelően.
Egy ilyen időszakos terhelés (bélfertőzés miatti gyulladás, pár napig tartó hasmenés, rövid távú gyógyszerterhelés), még nem okoz komoly problémát, mivel a vékonybélben uralkodó semleges-lúgos közeg nem kedvez a vastagbél baktériumainak, gombáinak és az immunrendszer is felveszi a harcot az ide nem való idegenekkel szemben.
Azonban ha tartósan megváltozik a vékonybél pH értéke és savas közeg alakul ki, akkor a kórokozók már akár tartósan is megtelepedhetnek itt. Ezt pedig az állandó terhelés, a vékonybélben folyamatosan erjedő étel (jellemzően fehérje) tudja előidézni. (Forrás)
Hogy miért éppen a felesleges fehérje a „bűnös”? A válasz egyszerűen az emésztőrendszerünk működésében rejlik. A szervezetünk legkönnyebben a szénhidrátokat tudja energiaként hasznosítani, majd a zsírokat és legnehezebben, leglassabban a fehérjéket bontjuk.
A lebontott szénhidrátok legnagyobb része már a vékonybél első szakaszaiban felszívódnak a véráramba, a túl sok zsír legfeljebb hígabb, zsírosabb székletet eredményez, az emésztetlen fehérje azonban a belekben bomlásnak indul és gyulladást okoz. (Hogy mennyi fehérjére van szükségünk, azt itt találja.)
Azonban minden étel okozhat saverróziót, amiből többet evett, mint amit le tudott volna bontani – és nem szabadult meg a terhelő anyagoktól egy egyszeri hasmenéssel -, hanem azok bomlásnak, erjedésnek indultak a vékonybélben.
Tehát az erjedés miatt savassá válik a vékonybél, ami már kedvez az oda bejutó baktériumoknak, a saverrózió pedig felmaródást okozhat a vakbélbillentyűn, így az nyitva marad.
Következmények, tünetek
A vékonybélben megtelepedő baktériumok akár komoly gyulladást is okozhatnak, aminek a következménye a szinte állandó hasmenés.
Enyhébb esetben gyakori hasfájás, hasi görcs jelentkezhet – de ezt okozhatja más is.
A savas közegben az erjesztő baktériumok és gombák (pl. candida) szaporodnak el, az erjedés következményeként állandó puffadás jelentkezik.
Az erjedésből felszabaduló bomlástermékek, innen bejuthatnak a véráramba és mérgezéses tüneteket (émelygés, hányinger, fejfájás, gyengeség) okoznak – de ezt sok más tényező is kiválthatja, akár egyszerűen a vízhiány is.
A diagnózis felállítása
Na, ez egy eléggé esetleges dolog. Valójában csak találgatáson alapul, mivel műszeresen a vékonybelet vizsgálni nem tudják.
Ha már komoly a károsodás, akkor egy vastagbéltükrözésnél (ha eljutnak a odáig), már látható lehet a károsodott vakbélbillentyű. Enyhébb esetben ez sem látszik. Innen nem lehet tovább haladni a vékonybél felé.
A gyomor felől vizsgálva pedig (jó esetben) a patkóbél közepéig jutnak el és az utána következő 5-6 méteres vékonybelet már nem látják, innen mintát sem tudnak venni.
Jobb híján marad az úgynevezett H2 kilégzéses teszt. Ezt a vékonybélben zajló bakteriális erjedés kimutatására fejlesztették ki. A teszt lényege az, hogy a le nem bontott szénhidrátokból (és minden másból is) az erjedés következtében hidrogéngáz szabadul fel. A gáz egy része a belekben puffadást okoz, majd ürül, más része pedig bekerül a vérkeringésbe, majd a tüdőbe, onnan pedig a kilélegzett levegőbe. A mérés során a normálisnak elfogadott mennyiséghez képest megnövekedett hidrogén mennyiségét jelzi ki a készülék a kifújt levegőben.
A vizsgálat során a gyanús anyagból (pl. laktóz, fruktóz, stb.) készült folyadékot itatnak meg a pácienssel, majd többszöri méréssel ellenőrzik, hogy mennyi hidrogén szabadul fel, van-e erjedés.
Ha magas az érték, akkor feltételezik, hogy az a vékonybélben megtelepedett baktériumok következménye. Ez azonban legtöbb esetben téves, hamis-pozitív eredményt ad.
A buktató a tesztben az „éhgyomorral” van. Mert attól még hogy nem reggelizik, egyáltalán nem biztos, hogy üres a gyomra!
Az emésztési problémákkal küzdők többségénél a problémák oka a Lassú emésztés. https://mandala-egeszsegkucko.hu/lassu-emesztes…/ Ha pedig lefekvésig nem ürült ki a gyomra, akkor az már reggel nem is fog – és éjszaka beindul az erjedés. Ha azután erre az erjedő vacsoramaradékra önti rá a tesztben használt cukoroldatot, akkor szinte biztos, hogy a teszt hamis-pozitív eredményt mutat.
Ebben az esetben valójában nem a baktériumokkal van a gond, hanem az erjedés már hosszú órák óta zajlik a belekben. A tesztben használt cukoroldat legfeljebb csak fokozza ezt az erjedést, így egyáltalán nem bizonyított, hogy baktériumok telepedtek meg a vékonybélben, mivel a lassú emésztés következményeként gyakran van erjedés – baktériumfertőzés nélkül is.
Tehát a diagnózis felállítása leginkább csak a tünetek összesítésén (találgatáson) és egy bizonytalan teszten alapul.
Orvosi kezelés
Amikor feltételezik, hogy baktérium lehet a vékonybélben, akkor az orvos antibiotikumot ír fel. Most divatos az orvosok körében Normix, ami 5-7 nap alatt minden baktériumot elpusztítani, kórokozót és hasznosakat is, válogatás nélkül, és nem csak a vékonybélből, hanem mindenhonnan. Vagyis gyakorlatilag kiírtja a bélflórát is, – a belekben szaporodó gombákra azonban egyáltalán nem hat. Hosszabb távú alkalmazása pedig fokozhatja a herpesz fertőzés megjelenését is.
Érdekes még, hogy mellékhatásként pont olyan emésztőrendszeri tüneteket okozhat – amire felírták. (Forrás)
Azonban az antibiotikum kezelés legfeljebb ideiglenesen kiírtja a vékonybélben elszaporodott kórokozókat, de a probléma okát egyáltalán nem szünteti meg, így a baktériumok hamarosan újra visszatérnek.
Áteresztőbél szindróma
Ebben az esetben nincs bakteriális fertőzés a vékonybélben, a tünetek mégis gyakorlatilag ugyanazok.
Most is a vékonybélben zajló, az emésztetlen ételekből keletkező savas erjedés, illetve az e miatti saverrózió a kiváltó ok.
A savas felmaródás károsítja, lepusztítja a vékonybél bolyhainak felszínét. Ezek a bélbolyhok „döntik el”, hogy a lebontott tápanyagokból mi az amit felszívnak és juttatnak a véráramba, és mi az amit továbbítanak a kiürítési szakaszba, a vastagbélbe.
A károsodás miatt azonban olyan anyagok is bejuthatnak a vérbe, amelyeknek nem kellett volna, így ezek túlterhelik a kiválasztó szerveket, és gyakorlatilag mérgezést okoznak.
Másrészről pedig a károsodás miatt a létfontosságú tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok nem tudnak megfelelően felszívódni. Ennek következményeként gyengeség, fáradékonyság, immungyengeség, vitaminhiány alakulhat ki. Azonban ilyenkor hiába szed valaki vitamint, hiszen pont a felszívó képesség, a felszívó felület károsodott.
A bélbolyhok csúcsain választódik ki a hisztaminbontó DAO-enzim is, így a vékonybél felszínének károsodása, csökkenti a szervezet hisztaminbontó képességét is. A hisztamin felhalmozódásának a következménye pedig a Hisztamin intolerancia lesz, amely számos tünetet okozhat, a bőrproblémáktól, az allergiaszerű tüneteken, a vérnyomás és pulzus ingadozáson, az idegrendszeri problémákig. A hisztaminról bővebb információt itt találhat.
Mivel a vékonybelet nem tudják vizsgálni, az első szakasz a patkóbél felmaródásából, gyulladásából és megint csak a tünetekből lehet következtetni, hogy lejjebb is probléma lehet. (A lenyelhető kamera-kapszula végig meg mutatja a vékonybél állapotát, – de azt Tb nem támogatja.)
Ha nem találnak konkrét elváltozást, akkor jobb híján a tünetekre ráfogják, hogy IBS. Ami megint nem jelent semmit, hiszen ez is csak egy tünetcsoport megnevezése. Hivatalosan: Olyan emésztőrendszeri tünetcsoport, aminek kimutatható, fizikai oka nincs. Magyarul: Gőzöm sincs, hogy mi a bajod.
A megoldás
Tehát a gyógyszeres kezelés nem oldja meg a problémát, nem szünteti meg a kiváltó okokat.
Azonban az emésztőrendszeri problémákat mindig a táplálkozás okozza. Ezért a megoldás is a táplálkozásban rejlik.
Gyakori problémaforrás a túlevés, a túl gyakori étkezés. Ez ebben az esetben azt jelenti, hagy akkor is eszik, amikor még az előző étkezéssel sem végzett a gyomra. Ilyenkor az emésztetlen ételt a következő étkezés egyszerűen lebontás nélkül tovább tolja a belekbe, ahol az bomlásnak indul. Tehát várja meg amíg teljesen üres, vagyis már órák óta nem evett és már korog a gyomra. Hogy hányszor is kell naponta enni, azt itt találja.
Csökkentse a fehérje, a húsfogyasztást. Mivel ezt emésztjük a legnehezebben, ez ürül ki leglassabban a belekből., ez terheli meg legjobban az emésztőrendszert. A mai táplálkozásunk száz évvel ezelőtt még ünnepi, lakodalmi étkezésnek számított volna. Az egészséges, hagyományos táplálkozást itt találja.
A lassú emésztés leggyakoribb oka a vízhiány miatti kevés gyomorsav. Hogy mennyit kell inni azt itt találja.
A vékonybél normális (a baktériumok számára nem megfelelő) semleges-lúgos közegegét a zöld növényekkel lehet helyreállítani, normálisan tartani. A zöld leveles zöldségek (salátafélék) nagy mennyiségű klorofillt tartalmaznak, amelyek erjedést gátló, (a belekben) lúgosító hatásúak. A klorofill zöld színét a magnézium adja, ami közömbösíti az erjedésből keletkező savakat is. (A tiszta magnézium önmagában savcsökkentő hatású, a gyomorban gátolhatja az emésztést.)
Mivel a rostokat nem bontjuk le, ezért a levelekben levő klorofill le tud jutni a bélrendszerbe, ahol tiszta oxigénben gazdag környezetet hoz létre. Amellett a zöld növények gátolják a pangást is a belekben, mivel rosttartalmuknál fogva kisöprik az emésztetlen ételmaradékokat.
Kiegészítők
Saláta helyett, kiegészítőként fogyasztható a búzafű, árpafű por, vagy tabletta, illetve minden növény, ami zöld. Azonban a leghatékonyabb béltisztító, bélregeneráló hatással a Chlorella alga rendelkezik.
Zárásként
A bélrendszeri problémák oka mindig a táplálkozásban keresendő. Ne az orvosoktól, a gyógyszerektől várja a megoldást.
Az az életmód, táplálkozás, amit eddig folytatott az vezetett a probléma kialakulásához. Ha nem változtat a kiváltó körülményeken, akkor ne várjon csodát!