Sok téves információ kering az epeműködésről, epeproblémákról a köztudatban. A legtöbb értelmetlen zagyvaság: „ne egyél káposztát, hagymát, uborkát, mert bántja az epét; ne egyél zsírt csak olajat,” stb., de a neten terjednek életveszélyes tanácsok is. Tegyük rendbe a dolgokat, lássuk, hogyan működik az epénk és milyen problémái lehetnek.

Először is: az epe zsírt bont – és kész.

Az epe feladata

Az epe a vékonybél egyik legfontosabb emésztőnedve. A benne levő epesók az ételben levő zsiradékot apró cseppekké bontják szét, amelyet majd zsírbontó lipáz enzimek zsírsavakká és energiává alakítanak át. Ezenkívül az epeváladékkal ürülnek a májból a vízben nem oldódó salakanyagok, mérgek is a bélrendszer felé.

Tehát az epe elsődleges szerepe az, hogy zsírt bont, az emésztésben más feladata nincs.

Az epe működése

Az epeváladék egy zsírbontó enzim, ami folyamatosan termelődik a máj speciális epetermelő sejtjeiben és hajszálvékony csövek (epekapillárisok) hálózatán keresztül gyűlik össze a máj epevezetékeiben. Maga az epeváladék egy aranysárga, enyhén lúgos (pH 8) híg folyadék, amely 80-82% vizet, azonkívül pedig oldott anyagokat tartalmaz. Az epében oldott anyagok legnagyobb részét az epesók teszik ki, ez utóbbiak pedig a koleszterinből képződnek, tehát az alacsony koleszterinszint (és a koleszterincsökkentők) epeproblémákat, okozhatnak. Az epe színét az epefestékek, a sárga bilirubin és a vörösvértestek bomlásából származó zöld biliverdin adják.

Az epevezetékek a májból az epe egy részét közvetlenül a lebontási szakaszba, a patkóbélbe vezetik, másik része pedig egy elágazásnál az epehólyagba kerül. Az epevezetékek belső átmérője mindössze 1 milliméter, amin keresztül a híg epe könnyen áramlik, ürül.

Az étkezések közti időszakokban a patkóbélben levő szelep (Vater-papilla) az epevezetéket lezárja és ilyenkor a májban termelődő epe az epehólyagba jut, ahol – a nyirokrendszer folyadékot szív vissza belőle – és nagyjából tízszeresére besűrűsödve raktározódik el.

Az epehólyag a máj nagyobbik lebenye alatt, jobb oldalt az alsó bordaív vonalában helyezkedik el. Egy hosszúkás, körte alakú, zöldes színű, átlagosan 3×7 cm nagyságú, üreges szerv, amely egyszerre nagyjából 30-50 ml epeváladékot képes tárolni.

Az epehólyag feladata az, hogy az epeváladékból tartalékot képezzen arra az esetre, hogyha valami zsírosabb, olajosabb ételt eszünk. Amikor szükség van rá, akkor a májban folyamatosan termelődő epe mellett – egy hormon hatására – ezt a tartalékot az epehólyag összehúzódása továbbítja a patkóbélbe (nyombél), – így akár egy adag szalonna, vagy egy olajban sült étel zsírtartalmát is képesek vagyunk lebontani.

Emésztési szempontból a zsír és az olaj ugyanaz! Emésztésében, lebontásában nincs különbség, mivel gyakorlatilag ugyan arról az anyagról (zsiradék) van szó, csak az olvadáspontjuk különböző. Egyszerűen: a zsír egy szilárd olaj, az olaj pedig egy folyékony zsír. A kettő határán van a kókuszolaj/zsír, amelynek az olvadáspontja 24 fok, így e fölött olaj, alatta pedig zsír.

A májból és az epehólyagból ürülő epesók egy része a vékonybél utolsó szakaszában visszaszívódik a véráramba, majd a máj újra kiválasztja azokat. A szervezet összes epesói naponta átlagosan 10-12 alkalommal teszik meg ezt a ciklust, tehát az epe termelése, áramlása folyamatos. A zsíremésztés során felhasznált epe bomlástermékei a széklettel ürülnek ki. (Részletesen az epeműködésről itt.)

Epeproblémák – az epekő oka

Az epe leggyakoribb betegsége az epekő, ami besűrűsödött, pangó epéből kicsapódó zsírokból és ásványi anyagokból keletkezik. Ezek leginkább az epehólyagban fordulnak elő, de kialakulhatnak az epevezetékekben és a máj epecsatornáiban is. Az epevezetéket és a máj epecsatornáit elzáró kisebb kövek (az epepangás következményeként) súlyos májgyulladást, sárgaságot okoznak, míg az epehólyagban levő kövek gyakran tünetmentesek maradnak.

• Az epekő kialakulásának elsődleges oka az elégtelen folyadékfogyasztás. Elegendő víz híján a szervezet mindenhonnan vizet vesz el a keringés fenntartására – az epehólyagból is. A normális, híg epe könnyen kifolyik a szűk vezetéken, a túlságosan besűrűsödött epe azonban pang, megreked. A lassú ürülés miatt fokozódik a folyadék-visszaszívás a nyirokrendszer által, így az epesók, a belőlük kiváló oldott ásványok, epesók és a koleszterin kicsapódik és kővé állhat össze.
• Ezenkívül hosszantartó, súlyos gyulladás miatt bekövetkezett fokozott vörösvértestpusztuláskor, a felhalmozódó epefesték is sűrítheti az epét.
• Fokozza az epekő kialakulásának esélyét a májterhelés (pl. gyógyszer), májgyulladás, mérgezés okozta májkárosodás is.
• Gátolja az epe ürülését a kivezető epevezetékek szűkülete is, ami sokszor műtéti hegesedés, vagy megnagyobbodott nyirokcsomó következménye. Sokszor maga az epehólyag alakja sem szabályos, hanem hajlott, „megtört”, és ekkor is nehezebben ürülhet az epe. Mindegyik esetben a legfontosabb az epeváladék folyékonyan tartása.

Az epekő sokszor panaszmentes (csak az ultrahang mutatja), de a besűrűsödött epe első figyelmeztető jele a zsíros, fűszeres ételek fogyasztásakor jelentkező tompa fájdalom a bordák alatt (nagyjából középen, kicsit jobbra), súlyosabb esetben pedig az epegörcs.

Görcs esetén egy epekő indult meg a hólyagból kiinduló epevezeték felé és elzárja azt, amitől megnő a nyomás az epehólyagban. Ez a görcsös fájdalom kisugározhat végig a bordák mentén a hátba is. Ha a görcs a beszorult követ, vissza a hólyagba, vagy tovább a patkóbélbe tudja nyomni, akkor a fájdalom elmúlik – amíg a következő kő meg nem indul. Kisebb kövek akár maguktól is ürülhetnek, de mivel az epevezeték csak 1 mm átmérőjű, a 3-5 mm-nél nagyobb kövek már beszorulhatnak a kivezető vezetékbe – ahonnan már csak a sebész szedi ki. Az ennél nagyobb epekő már nem tud kiürülni, vagy beszorulni, de amikor az epe ürülésekor időszakosan elzárja az epevezeték nyílását rendszeresen görcs jelentkezik.

Máskor azonban az epekő nem okoz semmilyen problémát, mert nem mozdul, be van ágyazódva, hozzá van tapadva az epehólyag belső falához. Ez a fajta kő általában epehólyaggyulladás, vagy epeciszta következményeként jön létre.

Epehólyaggyulladás akkor alakul ki, ha a májból (májgyulladás), vagy a patkóbélből (nyombél) kórokozók jutnak be az epehólyagba. A besűrűsödött, pangó epéből ezek nem ürülnek ki, hanem megtelepednek és gyulladást okoznak. A megoldás (a gyulladáscsökkentés mellett) itt is az epe folyékonyan tartása, a folyamatos ürülés elősegítése.

Az epeciszta, vagy polip szintén gyulladás következményeként jön létre, de ekkor nem egy terjedő, hanem egy körbezárt, gócos gyulladásról és ennek következményéről van szó. (A cisztákról, polipokról itt olvashat bővebben.) A követ és a polipot egy ultrahangvizsgálatnál sokszor nem is tudják megkülönböztetni, pedig nagyon nem mindegy, hogy melyikről van szó.

Egy nagyobb, mozgó követ, ajánlott műtéti úton eltávolítani, hogy megakadályozzák az esetleges beékelődését az epevezetékbe, míg a hólyag falához tapadt követ, vagy az ártalmatlan polipot, nem biztos, hogy azonnal műteni kellene.  Főleg, ha nem is biztos, hogy melyikről van szó.

Láttam már olyat, hogy ugyanarról az ultrahangképről négy orvos, négy különböző dolgot állapított meg: az egyik szerint egyértelmű epekő és azonnal műteni kell; a másik szerint polip, ami csak megfigyelést igényel; a harmadik szerint normális az epe, csak egy hasi nyirokcsomó vet árnyékot rá; a negyedik pedig semmilyen elváltozást nem látott. Ismétlem: ugyanarról a képről volt szó.

Egy másik esetben az ultrahang „szabályos, homogén” epehólyagot mutatott és a betegre ráfogták, hogy csak hisztizik, mert nem lehet epegörcse – végül azonban kiderült, hogy az egész hólyag egy darab tömör kő volt.

Az epehólyagot elég nehéz vizsgálni, mivel legnagyobb részét a máj sűrű szövete takarja, gyakorlatilag csak az alsó része látszik tisztán, – már amennyire egy homályos ultrahangkép elmosódott foltjai tisztának tekinthetők.

Az epepolip és a ciszta legtöbbször nem igényel semmilyen beavatkozást, csak rendszeres ellenőrzést. Ha nem nő és nem okoz panaszokat, akkor ártalmatlan. Ha viszont növekszik, akkor műtéttel kell eltávolítani, hogy ne alakuljon ki kóros sejtburjánzás – daganat.

Az epehólyag daganat ritkán alakul ki, és mindig epehólyag gyulladás következményeként keletkezik. (A daganat okairól itt olvashat.) Ez lehet még a nyirokrendszer túlterhelésének a következménye is, mivel annak feladata lenne a salakanyagok elszállítása és a gyulladás elleni ölősejtek termelése.

A sokaknál jelentkező epés reflux, epehányás, viszont többnyire nem epeprobléma, hanem leginkább a gyomorsav okozta saverrózió és a lassú emésztés következménye. Savas felmaródás hatására a gyomor alsó részén levő gyomorkapu nem zár jól, így (a patkóbél telítettsége esetén) az epe visszafolyik a gyomorba és nem a belek irányába ürül. A gyomor savas, az epe pedig lúgos. A gyomor megpróbál megszabadulni a számára terhelő epétől és a savval keveredett epe feljön a torokba. Ilyenkor lehet keserű (epés) ízt érezni a szájban. (A gyomorsavproblémákról itt olvashat.)

Ugyancsak epe visszaáramlást okozhat az is, ha a patkóbélben van gyulladás (nyombélfekély), vagy lassú emésztés, enzimhiány miatt megreked az emésztés a patkóbél alsó részében és az itt besűrűsödött étel miatt nem lefelé, hanem csak vissza a gyomor irányába tud folyni az epeváladék.

Az epeműködéssel kapcsolatos problémákat a vérképben a GGT (Gamma-glutamil transzferáz) érték jelzi, ami már önmagában is jó jelző az epeműködésről.

Epehólyag eltávolítása és következményei

Nálunk, ma az epeproblémák elsődleges (és szinte kizárólagos) „kezelése” az epeműtét, az epehólyag eltávolítása. Úgy gondolják, ha nincs epehólyag, akkor probléma sincs – pedig a probléma megmaradt, sőt még rosszabb is lehet.

Először is: az epehólyag feladata, hogy zsírbontó epét tároljon a zsírosabb/olajosabb ételek lebontásához. Mivel a műtét után nincs epetartalék, ezután a zsírt már sokkal nehezebben tudja a szervezet bontani, illetve a máj kényszerülhet egy fokozottabb epetermelésre. Következményként máj- és bélproblémák alakulhatnak ki.

Másodszor: újra lehet epeköve, mert nem veszik ki a teljes epét! Erről egy eset:

Egy férfi jött be, hogy tudok-e adni valamit epekőre. Megkérdeztem, hogy mi a probléma?

– Már kivették az „epémet”, de újra van kövem – harmadszorra.

– Mert nem vették ki az egészet, illetve lett helyette egy új, kisebb, amiben újra lehet kő – mondtam neki.

– Most már én is tudom, a második műtétnél mondta el az orvos – válaszolta.

Elmesélte, hogy mindig is szerette a zsíros, nehéz ételeket, de nem volt vele problémája, egészen addig az estéig, amikor megtanulta, megtapasztalta, hogy mi az az epegörcs. Mentő vitte a kórházba, ahol sürgősségi műtéttel távolították el az epehólyag kivezetőjébe beszorult követ és vele az epehólyagot is.

Mondták neki, hogy most egy darabig zsírszegény diétát folytasson, de utána is vigyázzon a zsíros-olajos ételekkel.

Ő úgy gondolta, hogy most már ehet nyugodtan szalonnát, hiszen nincs már hólyagja, nem lehet benne újra kő. Két év múlva egy este újra jelentkezett a görcs – és most már tudta, hogy mitől van – hívták a mentőt.

A kórházban közölte az orvos, hogy vigyázni kellett volna, mert az új epehólyagban újra lehet (lett) kő. Azt is mondták neki, hogy most már szigorú zsírszegény diétát kell folytatnia, mert most közvetlen az epevezeték elágazásánál vágtak, és most már nem maradt semmi az epehólyagból, nem lehet még egyszer műteni.

Ő ezt úgy tudatosította magában, hogy „most már ehetek szalonnát, zsíroskenyérrel is” hiszen nem lehet újra köve, mert már egyáltalán nincs epehólyagja.

Fél évet kellet várni a következő görcsre. A májból levezető epevezetékben keletkezett egy kő, így most újra műteni akarják, de most már kiiktatják a teljes epevezetéket és a patkóbelét felkötik a májához. (Az epét lehet kezelni, de a hülyeség gyógyíthatatlan.)

Valójában az történik epehólyag műtétkor, hogy az epehólyagból kivezető epevezetéket csonkolják, meghagyva az elágazásnál egy kis darabot a vezetékből. Mivel a vezeték nagyon vékony nem lehet varrni, ezért marad egy csonk. (Ha közvetlen az elágazásnál vágnának, meg lenne az esély, hogy az epevezeték összeforr és elzáródik.) Ebbe a maradék csonkba azonban a máj továbbra is, folyamatosan nyomja az epeváladékot, amitől ez a vezetékdarab (nagyjából két hónap alatt) kiöblösödik és kialakul belőle egy nagyjából  hüvelykujjnyi, kis epehólyag – amiben újra tud követ csinálni.

Az epehólyag műtét után pedig már soha nem étkezhet úgy, mint eddig (mondjuk az eddigi életmódja okozta a problémát is), hiszen hólyag híján már nincs, illetve kevesebb a zsírbontáshoz szükséges tartalék epe, így a zsírokat rosszabbul, nehezebben emészti, mint eddig. Vagyis kerülnie kell a zsíros, olajos, ételeket, az emésztést serkentő erős fűszereket, a kávét, alkoholt. Inkább többször keveset kell enni, hogy ne terhelje meg hirtelen az emésztést. …és persze igyon elegendő vizet, hegy elkerülje az újabb súlyos besűrűsödést, epepangást.

A viszont a teljesen zsiradékmentes étrend sem jó! Kell a szervezetnek némi zsír/olaj, hogy időnként az epehólyag összehúzódjon és kiürülhessen. Találkoztam már olyannal is aki – az öröklött hajlama miatt – szigorúan zsír és olajmentesen étkezett és pont emiatt lett epepangása és epeköve, mert semmi sem serkentette az epehólyag kiürülését.

Segítség epeproblémák esetén

A legjobb általános segítő máj- és epeproblémák esetén a máriatövis kivonata a Silymaran. Az a májműködés támogatásával, a máj méregtelenítésével, normalizálja az epeműködést is. Nem mindegy azonban hogy mennyit és milyen formában szedi be. Részletesen itt olvashat a máj gyógyszeréről.

Régi, bevált, hagyományos szer a feketeretek, annak is a koncentrált kivonata. Rendszeres használata elfolyósítja a pangó epét, sőt képes akár a kisebb kövek fokozatos oldására is (nem hajtja, oldja). Többen kerültek már el vele epeműtétet. (A feketeretek cseppről itt.)

Gátolja az epepangást és segítik az epehólyag kiürítését a borsmenta tea vagy csepp és a kurkuma kivonat (kurkumin) rendszeres fogyasztása is.

Epeműtét után zsírosabb ételek fogyasztásakor segíthetjük a zsírbontás különböző zsírbontó enzimekkel (lipáz), vagy epepótló készítményekkel (pl.Gallmet).Ezek azonban semmilyen módon nem segítik az epeműködést, csak besegíthetnek, ha olyat evett, amit nem kellett volna (de azt meg minek eszi?).

Epeműtét után legjobb zsiradék a kókuszolaj. Bármilyen zsírt olajat helyettesíthet, legnagyobb előnye, hogy lebontásához nem kell epe, így egyáltalán nem terheli az epeműködést, még zsírosabb ételeknél sem.

Téveszmék – butaságok

Sokszor mondják, hogy az uborka, hagyma, káposzta, és a hüvelyesek „piszkálják” az epét. Nos, ezek egyiknek sincs köze az epéhez.

Nem ezekkel van a gond, hanem azzal amihez, amivel eszi ezeket; nem az uborkával van a baj, hanem a mellé evett kolbászos vajas kenyérrel, vagy zsíros pörkölttel. Mert mihez eszi az uborkasalátát – magában? Az uborka 90%-a víz, ez az első, ami szétesik a gyomorban és ennek az íze böfög fel, amikor a zsíros húsok leállítják az emésztést és az egész pang a gyomorban, miközben a sűrű epe próbálja lebontani a zsírt.

A hagymafélék valójában serkentik az emésztést, fokozzák a gyomorsavtermelést, – de mihez is eszi a hagymát? Biztos nem a sütiben van, hanem a pörköltszaftban. Egy felmart gyomornak biztos nem tesz jót, de inkább csak fokozza az epeműködést, mintsem „bántaná” azt.

A puffasztó ételek sokak számára eleve nehezen emészthetők, de ha főzeléket egy jó zsíros rántással sűríti, vagy sülthúst, fasírtot eszik hozzá, akkor már érdemes elgondolkozni, hogy melyik is terheli az epét?

A túl fűszeres, csípős ételek is emésztést serkentő hatásúak (ezért is esszük ezeket), serkentik a gyomor savtermelését, a hasnyálmirigy és az epe kiválasztását. Pontosan azért, hogy a nehezen emészthető, zsírosabb ételekkel is könnyebben boldogulhassunk. Ha viszont valakinek emésztési problémái vannak (pl. a gyakori lassú emésztés), vagy már be van sűrűsödve az epéje, akkor a túl sok fűszer, vagy a nehezebben emészthető, puffasztó hatású étel túlterhelést és ezzel tüneteket (savas felmaródás, görcs) is okozhat.

Vagyis nem ezekkel az ételekkel van a gond, hanem már eleve túl van terhelve az emésztőrendszer a helytelen táplálkozás miatt.

Terjed egy életveszélyes hülyeség is a neten a májtisztítással kapcsolatban. Az egész forrása egy könyv, Andreas Moritz: Csodálatos máj- és epehólyagtisztítás című könyve.

Az a gond ezzel a könyvvel, hogy egyrészt maga a könyv ellentmond saját magának több ponton is, de a szerzője gyakorlatilag minden problémát az epére vezet vissza. Ha görcsöl a lábad: epe, ha viszket a bőröd: epe, ha hullik a hajad: epe, zsibbad a kisújad: epe, stb. Az epe zsírt bont, nem dagad be miatta a bokád!

A könyvben persze benne van a „megoldás” is, a „csodálatos májtisztítás”, amit valójában a szerző is inkább „epe átöblítésnek” nevez és nem májméregtelenítésnek.

A könyv elején egyébként szerepel egy megjegyzés, miszerint sem a szerző, sem a kiadó nem vállal felelősséget a könyvben szereplő pontatlanságokért, hibákért, mulasztásokért, ellentmondásokért (mivel ezekkel van tele). Vagyis már az elején közlik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy igaz, ami a könyvben szerepel és az esetleges következményekért kizárólag az olvasó a felelős. Tehát ha bajod lesz attól, ami a könyvben van, akkor az a te bajod. Már pedig lehet belőle baj, nem is kicsi!

Főleg, ha nem is a könyvet olvassa el valaki, hanem csak a netről összeszedett, a könyvből kivett rövid részleteket követi valaki, – mert az akár életveszélyes is lehet!

Először is: a könyvben leírt módszer egyáltalán nem segíti a májműködést, nem „tisztítja” azt, és nem oldja az epekövet sem.

Nézzük, hogy mit ír a szerző, a „máj- és epetisztításról”:

Először is 6 napos szigorú böjttel, diétával kellene kezdeni (ezt a netes szemelvények el szokták felejteni), majd kell hozzá almalé, keserűsó hashajtásra, olívaolaj és grapefruitlé az „epeátöblítéshez”.

Nem írom le az egész hülyeséget, lássuk inkább hogy miért értelmetlen és veszélyes ez az egész.

1. Először is, a szerző szerint az rengeteg almalé felpuhítja az epekövet, – de ez komplett hülyeség. Mint láttuk az epét a máj termeli, ami a májból jön le az epehólyagba és a patkóbélbe. Kérdésem: hogy kerül az almalé a májba és az epehólyagba? A válasz egyszerű: sehogy. Hogy „puhítja fel” a savas almalé a lúgos epét, mikor az epe és a sav találkozásakor epehányás jelentkezik? Sehogy.
2. A keserűsó „fő hatása az epeutak tágítása” – ez is hülyeség. Hogy kerülne a májba és az epehólyagba a keserűsó, ha vízzel nyelem le? Nem kerül. Ha odakerülne, akkor meghalna. A keserűsó egy erőteljes, maró hatású hashajtó, de ma leginkább műtrágyaként használják. Semmilyen hatással nincs az epére, viszont komolyan károsíthatja a bélfalakat, és ha valakinek bélgyulladása, vagy vastagbél kiöblösödése (divertikultisz) van, akár a bél kiszakadását is okozhatja. Nem véletlen, hogy legalább 30 éve nem használják már az orvoslásban, pont a kockázatok miatt.
3. A grapefruit vagy citromlé hatása ugyanaz, mint az almalének: gyomorsavat generál. Az epére, májra nincs hatással.
4. Az olívaolaj viszont tényleg hat az epére – főleg az egy hetes diéta után. Az egyszerre megivott nagy mennyiségű olaj, hirtelen összehúzódásra készteti az eddig pihenő epehólyagot, mert az próbálja lebontani azt a rengeteg olajat. Hatása ugyanaz, mint egy zsíros pörköltnek, vagy rántotthúsnak.

Sokan, akik végig csinálták, állítják, hogy rengeteg „kő jött ki”. Na, most azok, amiket a székletben látott biztos, hogy nem epekövek. Jellemzően puhább, nyálkás darabok ürülnek, ami egyrészt beszáradt bélsár, félig emésztett ételmaradék, illetve a belekről lemart védő nyálkaréteg.

Akinek már volt epeköve, az tudja, hogy milyen érzés, amikor egy kisebb kő is megindul, egy nagyobb ő már nem is tud kijönni az epevezetékből. Ha pedig egy ilyen hülyeség után valóban megindul az epehólyagban levő esetleges kő, azt már valószínűleg a sebész fogja eltávolítani a sürgősségin.

Egyébként a könyv eredetijében meg is jegyzi a szerző, hogy az utolsó fázisnál legyen mellettünk egy segítő, és nem árt, ha bekészítjük a legközelebbi kórház, mentő vagy egy közeli orvos telefonszámát. (Ja, ez a  rész a netes írásokban el szokott maradni.)

Úgyhogy mielőtt ilyen házi módszerekkel próbálkozna – értelmetlenül -, nézesse meg hogy mutat-e valami epeproblémát az ultrahang, vagy a vérvétel.