A sztrók (régi, népies megnevezése a „szélütés”, vagy „gutaütés”.),vagy agyinfarktus bármely életkorban előfordulhat, azonban 45 éves kor feletti korosztálynál a gyakoribb. Előfordulása leginkább a fejlett, nyugati életmódot folytató országokban, közösségekben gyakori, így kialakulásában leginkább életmódbeli és táplálkozási tényezők játszanak szerepet.
Tulajdonképpen agyi vérellátási zavarról, az agy pillanatnyi oxigén (vér) hiányáról van szó, ami hirtelen, sokszor szinte előzmények nélkül alakul ki, de súlyos, maradandó következményekkel is járhat.
Az agyvérzés gyakorlatilag a vérzéses stroke. Összefoglaló néven mindegyiket „akut agyi érkatasztrófának” nevezik. (Forrás)
Alapvetően mindkettőt érrendszeri, fizikai elváltozás okozza, de sokszor még sincs kimutatható érrendszeri probléma, ilyenkor az okok (az orvoslás számára) ismeretlenek. Fiatalabb korban egyébként is kisebb a valószínűsége, hogy komoly érrendszeri elváltozás alakulhasson ki.
Mi a stroke (sztrók), agyvérzés?
Az agyműködéshez a két legfontosabb dolog az oxigén és a szőlőcukor (glucose). Ezeket a vér szállítja az agyba, ahol a cukorból az agyműködéshez szükséges energiát állítjuk elő.
Agyi érkatasztrófa esetén az agy egyes területei nem jutnak vérhez, oxigénhez (iszkémia), energiához és emiatt az adott terület működése leáll, károsodik.
Ennek leggyakoribb oka az, hogy az agyi ereket valami elzárja, vagy az adott területről valami kiszorítja a vért. A zárlatot leggyakrabban egy vérrög okozza, de a vérellátást akadályozhatja súlyos agyi érelmeszesedés, érgörcs, vagy a megnövekedett koponyaűri nyomás is. (Forrás) Az oxigénhiány miatti agyi működési zavart nevezik sztróknak, „agyinfarktusnak”, ami az agyi érkatasztrófák nagyjából 80%-át jelenti.
Ha az érelzáródást valamilyen a vérben sodródó vérrög, vagy levált meszes plakk okozza, az az embóliás stroke. Az érelmeszesedés okairól itt olvashat részletesen.
Amikor az elzáródás miatti nyomásfokozódás következtében a merev, beszűkült, meszes érfalak megrepednek, akkor a vér elönti a környéki agyterületeket. Ezt nevezik agyvérzésnek, vagy vérzéses sztróknak. A kiömlő vér egyrészt maga is nyomja az agy elöntött területeit, másrészt pedig az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre sem jut elég vér. Ennek elsődleges oka valamilyen, az agyi ereket érintő fizikai elváltozás, például súlyosabb agyi érelmeszesedés, érszűkület, agyi aneurizma (értágulat).
A vérzés esélyét növelheti a tartósan magas vérnyomás, bizonyos gyógyszerek (elsősorban vérnyomáscsökkentők), vagy a tartóson magas vércukor és az alkoholizmus is. Az agyi, fizikai elváltozásokat a megfelelő vizsgálatokkal (koponya CT, MR) ki lehet mutatni, akár még előzetesen is, a kockázatok kiszűrésére.
A végeredmény azonban mindkét esetnél ugyanaz. Megfelelő vérellátás híján agyi oxigénhiány alakul ki, ami miatt az agyműködés károsodik, a károsodott területek működése pedig leáll.
A következmények
Ahogy az agy nem jut oxigénhez az agysejtek pusztulása azonnal megindul. Ezért létfontosságú, hogy az agy vérellátását a lehető leggyorsabban helyre kell állítani. A gyors felismeréssel és kezeléssel csökkenteni lehet az agykárosodás mértékét és a későbbi következményeket, maradandó működési zavarokat.
A kezdeti tünetek megjelenésekor a betegnek azonnali orvosi beavatkozásra van szüksége, ezért már a sztrók gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni. Ilyenkor szó szerint minden perc számít és az orvosi beavatkozásnak 2-3 órán belül meg kell történnie. Minél több ideig nem kap az agy vért/oxigént annál nagyobb lesz a károsodás, ami komolyabb, végzetes bénulást, de akár halált is okozhat.
Tünetek – a vészjelzés
A tünetek (és következmények) attól függnek, hogy az agy melyik részét érintette a károsodás. Mivel az agy különböző területei eltérő funkciókat szabályoznak, működtetnek, így ezek károsodása az irányított terület funkcióvesztésével jár.
Azonban a legtöbb betegnél az agyi érkatasztrófa (stroke) figyelmeztető tünetek nélkül alakul ki. Az egyik lehetséges előjele a stroke-nak az átmeneti keringési zavar (tranziens iszkémiás attak – TIA). Ez egy agyterület viszonylag rövid keringészavarát jelenti, amely még nem okozta az agysejtek pusztulását. (Nem mutatható ki károsodás a képalkotó vizsgálatok során.)
A tünetek ilyenkor még csak néhány perctől pár óráig tartanak és maguktól megszűnnek. Ha azonban egyre gyakrabban jelentkeznek, azt már figyelmeztető jelnek kell tekinteni, mert ez már agyi keringészavarra utalhat.
A sztrók legfontosabb tünetei
A tünetek hirtelen jelentkeznek és jellegük, a megjelenésük helye jelzi is, hogy az agy melyik része nem jut vérhez-oxigénhez.
- Hirtelen jelentkező beszédzavar (értelmetlenné váló szavak, mondatok, nem találja, nem tudja kimondani a szükséges szót – aphasia).
- Féloldali látásvesztés, kettős látás vagy látásélesség gyors csökkenése.
- Az arc, a kar vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, zsibbadása (határozott vonal húzható a zsibbadó és a nem zsibbadó testfél között).
- A végtagok féloldali elgyengülése, ügyetlenné válása, a fogás elerőtlenedése.
- Az arc félrehúzódása, merevvé válása, a kinyújtott nyelv ferdesége,
- a szemhéj csüngése, remegése,
- hirtelen jelentkező forgó jellegű szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, zavartság.
- Súlyos esetben eszméletvesztés, kóma vagy halál is bekövetkezhet.
A felsorolt tüneteket azonban nemcsak stroke okozhatja, hanem az agy egyéb betegségei és nagyon sok gyógyszer is okoz hasonlókat, ezért tünetek esetén javasolt egy teljes körű kivizsgálás, neurológiai konzultáció. (Forrás)
Mi okozhatja?
Mivel egyértelműen agyi vérellátási zavarról van szó, ez leggyakrabban keringési, érrendszeri probléma, vagy a vér oxigénhiányos állapotának a következménye. Vagyis komolyabb elsősorban agyi érelmeszesedés, érszűkület, vagy vérképzési zavar, fokozott trombózis hajlam. Egy korábbi stroke szintén növeli egy újabb stroke bekövetkezésének valószínűségét.
A tartósan magas vércukor, a dohányzás, a különböző drogok használata hosszabb távon mind az érfalak károsodását okozhatja. Az elvékonyodott, összeszűkült erekben pedig csökken a véráramlás és megnő az esélye az erek károsodásának is.
A fizikai elváltozásokat azonban (például fokozott, vagy örökletes hajlam esetén) akár előzetes vizsgálatokkal is lehet ellenőriztetni. Az agyi erek állapotát CT-vel, MRI-vel, érfestéssel lehet vizsgálni. A keringési zavarokat pedig artériás CT-vel, ultrahangvizsgálattal (szív UH, Doppler), EKG-vel lehet ellenőrizni. A véralvadási zavarokat pedig laboratóriumi vérvizsgálattal (INR, d-dimer, stb.) lehet kimutatni.
Ha pedig ezek a fizikai okok nem állnak fenn, akkor az agyi érkatasztrófák oka a neurológus, kardiológus számára ismeretlen.
Amikor nincs érrendszeri probléma
Sokszor azonban tipikus sztrókos tüneteket produkál a beteg, mégsem találnak a neurológiai és kardiológiai vizsgálatok agyi, vagy érrendszeri elváltozást. Nincs semmi fizikai akadálya a keringésnek, nincs meszesedés, szűkület, nincsenek vérrögre utaló jelek, sőt gyakran még a sztrók okozta károsodások sem mutathatók ki, egyedül a tünetek és a magas vérnyomás utal az agyi érkatasztrófára – érkatasztrófa nélkül. (Ilyenkor is sztrók lesz az orvosi „diagnózis”, még ha ezt nem is igazolja semmi.)
Gyakran okoz agyi oxigénhiányt egyszerűen a sűrű vér is. Ilyenkor csökken a vér oxigénszállító kapacitása, vagyis relatív oxigénhiány alakul ki. Ennek okáról és kezdeti tüneteiről itt olvashat. Ezt leggyakrabban a vízhiány okozza, mint ahogy sokszor a magas vérnyomást is.
Ilyenkor nincs kimutatható érrendszeri elváltozás, de ahhoz, hogy az agy elegendő oxigénhez juthasson, felgyorsul a keringés, – összeszűkülnek az erek és emelkedik a pulzus -, vagyis felmegy a vérnyomás. Amikor pedig az agy egyes területein, az agyburok falaiban emiatt nyomásfokozódás alakul ki (egyszerűen a sűrű vér miatt), akkor a koponyaűri nyomás egyszerűen kiszorítja a vért az agy egyes területeiről. (Ez a fent említett TIA gyakori oka.)
Gyógyszerek
Nagyon sok esetben a sztrók elsődleges oka az orvos által felírt és rendszeresen, az előírt adagban szedett „gyógyszerek”.
Rengeteg ilyen készítmény betegtájékoztatójában konkrétan le van írva, hogy sztrókot okozhat, illetve leírják a szív-, ér- és agykárosító hatásukat, vagy a sztrókra jellemző tüneteket – „mellékhatásként”. Ezek leginkább a vérnyomáscsökkentők, pulzuscsökkentők, de más szerek is „tudnak” ilyet csinálni.
A vérnyomás- és pulzuscsökkentők akkor okoznak leginkább problémát – akkor van nagyobb esély a sztrókra -, amikor a beteg normális vérnyomásnál is beveszik a gyógyszert. Ilyenkor (szervi elváltozás híján) nagyobb esély van arra, hogy a „gyógyszer” okoz sztrókot, minthogy magától, így kiugró vérnyomástól alakulna ki. Például egy rendszeresen felírt szernél ezt írják várható mellékhatásként: „- agyérgörcs, szélütés” – vagyis sztrók. Egy másik gyakran felírt kombinált szernél pedig ezt írják: „…amelyek szélütés tünetei lehetnek”.
Mivel ezek a szerek tágítják az ereket (gátolják az erek rugalmas összehúzódását, tágulását, szabad mozgását) és lassítják a keringést, a szívműködést, ezáltal lelassítják az agyba jutó vér áramlását is. Ennek következtében pedig agyi oxigénhiány alakulhat ki (ennek első tünete a szédülés, ájulás érzés), amelynek kompenzálásra a keringés megpróbál még jobban felgyorsulni és a koponyán belül megnő a nyomás.
Ilyenkor hiába vette be a vérnyomáscsökkentőt, hiszen az az artériákra hat és nem az agyra. Ha egyéb okok (pl. más gyógyszerek, fizikai elváltozások) is fennállnak, akkor fokozottan megnő az esély az agyi érkatasztrófák létrejöttének. (Lásd a betegtájékoztatókban.)
Ha pedig egyszerűen túl alacsony a vérnyomás (gyógyszer miatti vérnyomás esés), akkor is agyi oxigénhiány alakul ki, minden szervi elváltozás nélkül.
Egy konkrét eset: 60 év körüli nő már évek óta szed „pulzus”- vérnyomáscsökkentőt (a pulzuscsökkentő a vérnyomást is csökkenti). A kardiológia vizsgálatok évekkel ezelőtt sem találtak semmi komolyabb szív- és érrendszeri problémát, ennek ellenére az orvosa mégis felírta a szív- és érrendszeri problémákra kifejlesztett gyógyszert, egy béta-blokkolót (mert valamit mondania kell).
Vérnyomása egyébként gyógyszer nélkül is általában a normális tartományban van, és időközben ő is rájött, hogy a pulzusa/vérnyomása stressz esetén emelkedik csak meg. (A vérnyomás és a stressz kapcsolatáról itt olvashat.) A stressz alapú magas vérnyomásra pedig nem hatnak a kardiológiai szerek, így nem is szedte a vérnyomáscsökkentőt rendszeresen. Csak akkor vett be egyet-egyet, amikor „bedobogósodott a szíve” – a stressz miatt. Így viszont egyáltalán nem hatnak a vérnyomáscsökkentők, de amikor bevette a tablettát, megnyugodott és jobban lett. Ez a placebó hatás, a hit.
Azonban a covid miatt kórházba került. Ott egész nap ágyban feküdt, kapta a covid-protokoll szerinti „gyógyszereket” és a rendszerben szereplő „pulzuscsökkentőt” is. A harmadik nap elkezdett érthetetlenül beszélni, de ezt betudták a covidnak. Újabb három nap múlva, már nem tudott beszélni, nyaktól lefelé fél oldalára lebénult és rángatózott. A vérnyomását és a pulzusát nem is tudták megmérni, annyira alacsony volt. Lehívtak egy neurológus, aki megállapította, hogy 2-3 napja kapott egy sztrókot.
Megkezdték a stroke-protokoll szerinti kezelést, de ez már Neki túl késő volt, maradandó agykárosodást szenvedett. Azonban az időközben elvégzett agyi –, érrendszeri vizsgálatok nem tudták kimutatni a sztrók okát. Nem volt érszűkület, agyi érelmeszesedés, vérrögre utaló jel. Ezt is ráfogták a covid-ra. A kórosan alacsony vérnyomással, vérnyomáscsökkentőkkel pedig egy neurológus nem foglalkozik, nem rá tartozik.
Fél év rehabilitáció, gyógytorna, beszéd tanár következett, aminek hatására a bénulás teljesen megszűnt, mozgásproblémája már nincs, azonban súlyosan sérült a beszédközpontja, így a szóképzéssel problémái maradtak. Évek óta ismerem az illetőt, de amikor az eset után először beszéltem vele, az olyan volt, mintha egy külföldivel beszélnék, aki csak most kezd magyarul tanulni. Alig lehet érteni. De nála ez már nem fog javulni semmit, így ma már inkább nem is megy emberek közé. Vérnyomása egyébként ma is normális, nem szed rá semmit.
Itt az történt, hogy senki sem foglalkozott a beteg vérnyomásával, csak adták (ész nélkül) a pulzuscsökkentőt, hiszen az rá volt írva a kartonjára, mint rendszeresen szedett gyógyszer. Eleve el volt döntve, hogy „szívbeteg”. Mivel most nem mozgott, hanem egész nap csak feküdt, a keringése lelassult, nem volt mozgás, izomműködés, „izompumpa” sem, ami segítette volna a véráramlást. Ilyenkor szinte csak a szívre hárul, hogy az agy oxigénhez jusson. A szívét és a keringését viszont kórosan lelassította a pulzus- és vérnyomáscsökkentő – így az agyba sem jutott elegendő vér.
Vérhígítók károsíthatják az érfalakat és növelik a belső vérzések kockázatát. Ezeknél is feltüntetik, hogy vérzést, konkrétan agyi vérzést okozhatnak. (Eliquis) A vérhígítók működéséről és hatásairól itt olvashat.
Koleszterincsökkentők szintén érkárosító hatásúak. Az érfalak sérüléseinek kijavításához a szervezetünk koleszterint is felhasznál. Túl alacsony koleszterinszint esetén ezek a sérülések kitágulhatnak, hegesedhetnek, ami az érfalak csökkent rugalmasságát okozza. (Mellékesen az agyunk nagy része is koleszterinből áll. Akkor mit is akarnak csökkenteni?) A koleszterincsökkentők veszélyei
Fogamzásgátlók szedése fokozza a vérrögképződés kockázatát. Ha emellett fennáll trombózis hajlam is és még vérnyomáscsökkentőt is szed az illető, akkor a kockázat fokozódik.
Szintetikus pajzsmirigy hormonok (jellemzően egy hatóanyag van, többféle márkanéven). Ezek betegtájékoztatójában is szerepel, hogy befolyással vannak a keringésre, a szívműködésre és az erek állapotára. Valamint befolyással vannak számos egyéb gyógyszer hatására is. (Forrás) A hormonoknak szabályozó szerepük van a szervezetünk működésében. A szintetikus hormon viszont blokkolhatja a saját hormontermelést.
Erről is egy tanulságos eset:
36 éves férfi elkezdett érthetetlenül beszélni. Ő ezt nem vette észre, csak a felesége csodálkozott. A probléma másnapra megszűnt, más tünet nem volt. Azonban néhány nappal később ez újra jelentkezett és a felesége észrevette, hogy „furcsán áll a szája” is. Felhívták az ügyeletet, aki azonnal mentőt küldött. A mentőorvos megállapította a sztrókot és a férfit helikopter vitte egy fővárosi kórházban, ahol azonnal megkezdték az ellátását.
Amikor a felesége közölte az orvosokkal, hogy ez a beszédzavar, már egy hete is jelentkezett, sőt – visszagondolva – az elmúlt 1-2 évben többször is előfordul, nem hittek neki. Azt mondták, hogy egy hét alatt nem kaphat kétszer sztrókot. De.
Az agyi képalkotó vizsgálatok két területen is kimutatták a sztrók nyomait (egy régebbit is). Viszont nem találták meg a sztrók okát. Egyáltalán nem volt meszesedése, érszűkülete, semmi jele vérrögnek. A leletein egyetlen (számomra feltűnő) megjegyzés volt: „az agyburok falában egy nagyjából 4 cm-es területen nyomásfokozódás”. Ennyi. Szervi, fizikai elváltozás nincs.
Amikor átnéztem a leleteit feltűnt, hogy pajzsmirigyhormont szed. Megkérdeztem, hogy miért?
Elmondásuk szerint 4 évvel ezelőtt egy rutin kivizsgáláson a labor magas TSH-t mutatott és erre írták fel a szert. (Pedig a magas TSH nem jelent pajzsmirigy alulműködést!) Panasza, tünete soha nem volt, de azért szedi a hormont – „mert mondták”.
A pajzsmirigy”gyógyszer” betegtájékoztatójában pedig a következőt találtam – mellékhatásként: „agydaganat tüneteit mutató, nem daganatos kórkép (megnövekedett nyomás a fejben)”. Amikor pedig rákerestem, hogy a megnövekedett nyomás a koponyában mit okozhat, akkor ott pontosan le voltak írva – a sztrók tünetei.
Vagyis azért nem találtak a neurológusok elváltozást az agyban, mert az agyi oxigénhiányt az okozta az okozta, hogy a szintetikus pajzsmirigyhormon miatti fokozott koponyaűri nyomás egyszerűen kiszorított a vért az agy adott területeiről.
Nyugtatók, antidepresszánsok, altatók és más receptre kapható kábítószerek. Attól, hogy orvos írja fel, attól ezek még kőkemény drogok. A teljes szervezet működését tompítják, lassítják, blokkolják, így a vérkeringésre, az agy vérellátására is befolyással vannak.
Vagyis: Ha Önnél fennállhat a sztrók, az agyvérzés kockázata, akkor érdemes az ilyen típusú gyógyszerek szedését megfontolni (az orvos mindig csak javasol!).
Mindig olvassa el a betegtájékoztatókat, hogy lássa, mire számíthat! Amelyiknél a mellékhatások között nem szerepel a konkrétan a sztrók (szélütés), de az ájulás, a szédülés, fejfájás, a szemnyomás fokozódás szerepel az már agyi vérellátási problémát jelent.
Szervi elváltozás nélkül lehet, hogy nagyobb eséllyel okoz agyi vérellátási zavart a „gyógyszer”, minthogy az magától is kialakulna.
Egyéb problémák
Vércukoresés. Az agynak az oxigén mellett glukózra, szőlőcukorra is szüksége van. A hirtelen vércukoresés (túl sok beadott inzulin, vércukorcsökkentő) következtében az agy sem jut elegendő energiához-cukorhoz és a működése károsodhat – kimutatható szervi okok nélkül is.
Sűrű vér. Sokszor egy szerűen a vízhiány miatt fizikailag besűrűsödött vér az agyi vérellátási zavar oka. Gyakran hallom, hogy a betegtől alig tudtak vér venni, mert alig folyt, olyan sűrű volt. (A „vérhígítók” nem hígítják a vért!) A sűrű vér viszont nagyobb nyomást fejt ki az érfalakra és az agyra is, valamint kevesebb oxigént képes szállítani.
A stroke gyógyulási esélyei
A gyógyulási kilátások több tényezőn múlnak. Leginkább, azon hogy az agy milyen területét, mekkora mértékben érte károsodás és az oxigénhiányos állapot mennyi ideig állt fenn. A gyógyulási esélyt ronthatják még az esetleges társult betegségek és a szedett egyéb „gyógyszerek” is.
Amennyiben időben megkezdik a megfelelő kezelést, az esetek egy jelentős részében a stroke kedvező lefolyású lesz és nem marad fenn maradandó károsodás. Ez elsősorban attól függ, hogy milyen gyorsan jut az adott agyterület újra tiszta vérhez.
Amikor már bénulás, vagy több napon át is fennálló tünet jelentkezett, az azt jelenti, hogy bizonyos agyterületek már végzetesen károsodtak, elhaltak. Ilyenkor a környező területek megpróbálják (megtanulják) átvenni, a kiesett rész funkcióit. Ez hosszú ideig tartó rehabilitációt jelent. A károsodott területek függvényében a betegnek például újra kell tanulni, járni, mozogni, beszélni.
Súlyos agyi károsodás esetén azonban ezek a funkciók már valószínűleg nem fognak úgy működni, mint eddig és maradandó károsodás, súlyos fogyatékosság alakul ki. (Forrás)
Az orvosi „megoldás”
A stroke kialakulását, a kiváltó szervi okokat orvosi módszerekkel megelőzni nem tudják. Arra sincs semmilyen orvosi módszer, amivel például az érelmeszesedést el tudnák tüntetni, vagy meg tudnák akadályozni a lerakódást. Az orvosi tevékenység ezért inkább csak az ide vezető tünetek (pl. vérnyomás) csökkentésére és a keletkezett károsodások helyrehozására korlátozódik.
A jelenleg érvényes kezelési protokoll szerint ilyenkor mindig felírnak, javasolnak különböző „gyógyszereket”, de valójában ezek nem alkalmasak a sztrók kiváltó okainak megelőzésére, megszüntetésére, sőt – mint láttuk – akár maguk is képesek agyi vérellátási zavar okozni.
A protokoll szerint felírnak egy – jellemzően – kombinált vérnyomáscsökkentő/vízhajtó szert, aminek a betegtájékoztatójában egyértelműen le van írva, hogy sztrókot-szélütést okozhat; felírnak egy koleszterincsökkentőt, pedig az agyunk nagy része koleszterinből áll és a károsodott agy-, idegsejtek kijavításhoz nélkülözhetetlen a koleszterin. Ezenkívül a beteg rutinból kap egy „vérhígítót” is, pedig legtöbbször meg sem nézik, van-e bármilyen hajlama trombózisra.
De ma ezen egy orvosnak gondolkoznia sem kell, mivel neki pontosan le van írva, hogy mit kell tennie, őt köti a protokoll és ő mindig csak javasol.
Ha pedig a kiváltó okok nem szűnnek meg, az orvosi javaslat pedig önmaga is sztrókot okozhat, akkor jó esély van egy újabb agyi érkatasztrófa kialakulásának.
Természetes segítség a megelőzésben
A vérkeringés normális működéséhez az elsődleges és legfontosabb összetevő, – a víz. Igen, a gyógyszer folyik a csapból! A vérünk 92% víz. A tiszta vérben nem keletkeznek lerakódások, nem sűrűsödik be, és képes elegendő oxigént szállítani – bárhova. Hogy mennyi vizet kell inni, azt itt találja.
Az érfalak rugalmasságát, erősségét javítják (így nem lesz „elakadás”) a különböző flavonoidok, mint például a szőlőmag kivonat és a C-vitamin.
Az agyi keringést javítja, az érfalak rugalmasságát fokozza és még a vérrögképződés esélyét is csökkenti a Ginkgó kivonat. Erről itt talál bővebb információt.
Kapcsolódó tartalom: