Sokan tapasztalják, hogy hiába ettek eleget és laktak jól, étkezés után 1-2 órával újra „ehetnékük van”, vagy korog a gyomruk. Ennek az „indokolatlan” éhségérzetnek több oka is lehet.

Először is nézzük, hogy működik a gyomrunk:

A gyomor gyakorlatilag egy izmos falú, rugalmas tömlő, aminek legfontosabb feladata az étel felhígítása, összezúzása és a fehérjék felaprítása (ha már a fogazatunk nem alkalmas erre). A gyomor percenként átlagosan háromszor húzódik össze, hogy a megrágott étel keveredjen a gyomorban termelődő sósavval és enzimekkel, és így egy híg, laza pép keletkezzen belőle. A gyomorsav víztiszta, erősen savas kémhatású folyadék, amelynek sósavtartalma 0,3-0,5%, ami megfelel kb. 0,9-1,5 pH-nak.

Optimális esetben étkezés után 2-4 órával a gyomor elvégezte a feladatát, továbbította a felhígított, szétmart ételt és kiürül. Ilyenkor még nem vagyunk éhesek, hiszen az emésztési folyamat még tovább zajlik (lebontás a patkóbélben és felszívódás a vékonybélben) és a szervezetünk folyamatosan jut tápanyagokhoz.

A gyomorba jutó fehérjéket a gyomorban képződő pepszin bontja, melyek működéséhez savas közeg szükséges.  A gyomor a fehérjéket csak aprítja, aminosavakra lebontani (megemészteni) már nem képes, a fehérjeemésztés a patkóbélben fejeződik be, az ott képződő enzimek segítségével. Itt már – optimálisan – semleges, vagy enyhén lúgos közeg van, mert ez szükséges, hogy a fehérjebontó enzimek, az inzulin és az epe el tudják végezni a feladatukat.

Evés közben gyakran nyelünk levegőt is, és ez a levegő keveredik a gyomortartalommal, ilyenkor érzünk egy tompa morgást a gyomrunkban (bal oldalt és középen, a bordák alatt).

Amikor a gyomor kiürült, aktív működése leáll, összehúzódása lelassul, ezzel a szervezet energiát spórol. Üres állapotban nem vagy csak minimális gyomorsavat termel, helyette azonban kiválaszt egy erősen nyálkás, enyhén lúgos kémhatású nedvet (mucin). Ez megköti a felesleges savakat és védi a gyomor falát. Ebben a nyugalmi szakaszban épül újjá, regenerálódik a gyomor belső falát borító, sav ellen védő nyálkaréteg. Ehhez legalább 2-4 óra szükséges.

A gyomor kiürülésekor a gyomor falában levő receptorok érzékelik a tápanyagok hiányát és elkezdenek egy hormont kiválasztani, amiből nagyjából 2-4 óra alatt gyűlik fel akkora mennyiség a vérben, hogy az agy éhségérzettel reagál – és megkordul a gyomrunk. Ez a jelzés nagyjából tíz perc után megszűnik, ha nincs utánpótlás és 1-2 órán keresztül nincs újabb éhségérzet. (A szervezet nem pazarol feleslegesen energiát a jelzéssel.)

Ez az optimális állapot. De mi van akkor, ha már evés után nem sokkal újra korog a gyomrunk, vagy egyszerűen úgy érezzük, hogy még enni kellene valami, valami hiányzik.

Miért vagyunk éhesek?

1. Valóban kiürült a gyomrunk, de ez egy kiadós étkezés után legalább 2-4 óra.
2. Stressz. Van, akinek ilyenkor elmegy az étvágya, mások pedig pótcselekvésként esznek, főként kalória dús, édes, zsíros ételeket.
3. Valami hiányzik, valamilyen tápanyag, – vagy víz. Az agy nem tudja pontosan „megmondani” hogy miből van hiány, csak jelzi, hogy kell még valami, – hiány van.

Egy amerikai kutatásban középiskolásokat kértek meg, hogy ha a délelőtt folyamán úgy érzik, hogy éhesek jelentkezzenek. A jelentkezők kaptak egy üveg vizet (0,33 liter) és 86 %-uk délben elfelejtett ebédelni.

4. „Rejtett éhség” – ilyenkor valami vitaminból, ásványi anyagból lehet hiány. Mivel többnyire mindig ugyanazokat esszük (még ha más formában is), a hiány folyamatosan fennmarad – a felesleg pedig lerakódik – és az agy küldi a jelzést a pótlásra. Ennek a megoldása lehet egy jó fajta multivitamin, vagy a komplex tápanyagforrásként szolgáló Spirulina alga.

5. Nem is ürült ki a gyomrunk, – hanem még emészt, folyamatosan; vagyis nem azért korog a gyomrunk, mert kiürült, hanem éppen ellenkezőleg, még próbálja feldolgozni az ételt! Ez a lassú emésztés. 

Ez utóbbival találkozom a vizsgálatok során a leggyakrabban, ez okozza a legtöbb problémát.

Miért van ez?

Sokan panaszkodnak, hogy hiába ettek, éhesek, korog a gyomrul. A valóság az, hogy valami olyat ettek, amit a szervezetük nem képes hatékonyan feldolgozni és az étel besűrűsödve pang, erjed a gyomrukban.

A gyomor pedig végzi a dolgát és savat termel, folyamatosan, amíg egy falat étel is van benne!

Ilyenkor a gyomorkorgást, „éhségérzetet” két dolog is okozhatja:

A tökéletlen lebontás során beinduló erjedés következtében gázok keletkeznek, ezek a gázok keveredve a gyomortartalommal egy folyamatos morgást, korgást idéznek elő. Ennek következménye lehet végül a (sokszor savas) böfögés. (A gyomorsavproblémákról itt olvashat bővebben.)

Másrészt a gyomor belső falát borító, sósavtól védő nyálkaréteg a pangás miatt lekopik. Amikor a fehérje nem úszik a gyomorsavban – hogy az szét tudja marni – az étel besűrűsödik és egy sűrű pép keletkezik (fehérje+szénhidrát kombinációja). Ennek a sűrű ragacsnak a tetején összegyűlő sav elkezdi elvékonyítani a gyomor védőrétegét, és amikor az egy ponton lekopik – a sav elkezdi marni a gyomor falát és a gyomor összerándul. (Ha ez gyakran megtörténik a gyomortükrözés „pontszerű felmaródások”-at talál.)

Az összerándulással egyrészt zár a védőréteg (így nem lesz fekély), másrészt pedig a besűrűsödött gyomortartalom tud keveredni a tetején összegyűlt savréteggel és beindul újra az emésztés, – de ilyenkor megkordul a gyomrunk és úgy érezzük, hogy már megint éhesek vagyunk.

Az ok az elégtelen folyadékfogyasztás és a helytelen táplálkozás.

Ha nincs elég folyadék a szervezet számára a keringés fenntartásához, akkor az vizet vesz el – mindenhonnan, többek között a gyomortól is. Ennek következtében a gyomorsav szintje csökken, állaga besűrűsödik. (Hogy mennyi vizet is kell inni, azt itt találja.)

Mint fent említettem a gyomor feladata, hogy az ételből egy laza pépet képezzen, amit a savak, a fehérje aprító pepszin és egyéb enzimek átjárnak, fellazítanak, előemésztenek. A gyomornak a zsírokkal és a szénhidrátokkal (a hígításon kívül) nincs dolga. Ha viszont ezekkel együtt nagyobb mennyiségű fehérjét is eszünk a következő történik:

A kenyérrel, tésztával, rizzsel, krumplival besűrítjük a gyomorsavat, majd utána küldjük a húst, fehérjét, hogy – „na most ezzel kezdj valamit!”.

A gyomor próbál megküzdeni a feladattal és savat termel, egyre többet és többet, – amíg egy falat étel is van benne. De ez a sav már nem tud keveredni a gyomorban összeállt ragaccsal, csirizzel, hanem ott marad az egész tetején. Emiatt a fehérje nem esik szét lebontható darabokká és az egész emésztés lelassul, megáll. (Ennek egyik következménye lesz a folyamatos inzulintermelés is, az inzulinrezisztencia.)

Egy jellemző példa:

Felmérésre jöttek hozzám, amit reggel, éhgyomorral kezdünk (optimális esetben az egész emésztőrendszernek ki kellene ürülnie 12 óra alatt).  A készülék azt mutatta, hogy a hasnyálmirigy és a gyomor még mindig dolgozik. Megkérdeztem:

– Mikor evett utoljára?

– Tegnap este 6-kor, – öt darab nápolyit.

– Akkor lehet, hogy itt a szénhidráttal lesz a gond és a cukorbetegséggel kell számolnunk!

A hasnyálmirigy vizsgálata viszont az mutatta, hogy délelőtt 10-kor az még fehérjét bont és nem szénhidrátot.

– Mikor evett utoljára húst, vagy más fehérjét?- kérdeztem.

– Ebédre ettem gyrost – jött a válasz.

Vagyis közel 24 óra alatt sem sikerült a szervezetének teljesen megemésztenie az ételt, annak egy része még mindig a gyomorban és a lebontási szakaszban, a patkóbélben van. A teszt további része azt is megmutatta, hogy bizony csirkéből készült az a gyros, és nem valami nehezebben emészthetőből, például marhából.

Amikor elmagyaráztam, hogy hogyan és miért működik ilyen lassan az emésztése, és hogy működik a gyomra (lásd fennt), jött a meglepő kijelentés:

– Ja, olyan elő szokott fordulni, hogy a vacsorára evett füstölt kolbász másnap délben a levesnél felböfög!

Tehát ez volt a menetrend: vacsora hatkor, valami „pótlás” 8 körül. Reggeli ½ 7-kor, nasi 9-kor, 11 körül kávé, valami éhségűzővel, és fél 1-kor ebéd.

Ebben az esetben is az volt a probléma, hogy az illető úgy érezte, hogy állandóan éhes, és mivel eszik is szinte óránként, két óránként, – természetesen hízik is.

Konkrétan a besűrűsödött ételt a gyomra próbálta savval felhígítani és továbbítani. Az étel tetején felszaporodott sav gyomorkorgást okozott. Erre evett néhány kekszet, amivel a nagy nehezen termelt savat felszívatta. Lett egy plusz réteg. Éjszaka az egész gyomortartalom felkerült a gyomor felső részére, ahol eleve vékonyabb a védőréteg, ezért reggel már úgy ébred, hogy „majd kilukad a gyomra” – és tényleg. Gyorsan jött a reggeli, majd rá a többi réteg. Délben, a levesben levő víznek sikerült csak fellazítania ezt az egészet, és így került a felszínre az esti kolbász erjedéséből keletkezett gáz.

Máskor viszont pont ennek az ellenkezője történik: Mivel nem megfelelően bontja le az ételt, a szervezet nem jut elegendő tápanyaghoz, – és fogyni kezd. Az agy folyamatosan jelez, hogy (tápanyag)hiány van, ezért gyakran éhes, de mégsem hízik, viszont gyakran van hasmenése.

A gyomor működés lelassulásának a további következményei lehetnek még:

• Puffadás a belekben, középen és az alhasban. Ez is félig emésztett étel erjedésének a következménye.
• A belekben történő erjedés következtében a vastagbélben is savas közeg alakul ki (a normális semleges-lúgos helyett), ami kedvez az erjedésből táplálkozó baktériumoknak, gombáknak (pl. Candida).
• Az emésztetlen savas pép a belekben gyulladást okozhat (Colitis, Crohn-betegség).
• Puffadás a gyomorban. Ilyenkor a gyomor térfogata a gázoktól megnő, ami légzési (asztmatikus) és keringési tüneteket is okozhat.
• Fekvő helyzetben a gyomorban keletkező savas gázok felkerülhetnek a nyelőcső alsó szakaszába, ahol torokirritációt Ennek következményeként reggel, ébredéskor torok kaparás, köhögés, fulladás, tüsszögés jelentkezhet, ami egy-két pohár víz után elmúlik.
• Súlyosabb esetben reflux alakulhat ki.
• A patkóbélbe kerülő savas pép gátolja az inzulin működését, ami vércukor problémákat,
• inzulinrezisztenciát okozhat.

Mi az, ami gátolja, lassítja az emésztést?

• Az elégtelen folyadékfogyasztás miatti kevés, sűrű gyomorsav. Kutatások szerint a refluxosok 83 %-ának valójában nem sok, hanem inkább kevés a gyomorsava, csak olyat eszik, amihez sok sav kellene.
• tartósítószerek – azért tesznek tartósítószert az ételbe, hogy gátolják az étel lebomlását, de ezzel a lebontását is gátolják;
• szója – az ételadalékként is használt szójafehérje emésztést gátló enzimet (tripszin inhibitor) tartalmaz,
• túl sok zsír, olaj – a sok zsiradék bevonja a gyomor falát, ezzel gátolhatja a gyomorsav kiválasztását;
• gyomorsavcsökkentők – a gyomor nem véletlen termeli a savat, oka van rá (fel kell aprítania a fehérjét). A savcsökkentők képesek 100 %-ban blokkolni a savtermelést, ezzel teljesen leállítják az emésztést. Az okot kellene megszüntetni nem az emésztést, savtermelést blokkolni!
• egyéb „gyógyszerek” – a legtöbb orvosságnak van májterhelő (epetermelés) „mellék”hatása. A betegtájékoztatókban is sokszor szerepel, hogy emésztési problémákat okozhat.

Mi a megoldás?

• Az alap a megfelelő mennyiségű víz. (Hogy mennyi az elég, arról itt olvashat.)
• Együnk könnyen emészthető ételeket. Lehetőleg ne kombináljuk a szénhidrátokat nagyobb mennyiségű fehérjével. A fehérjét inkább salátával együk (ahogy a világ legnagyobb részén) – a zöld-zöldségek laza rosttömege nem engedi besűrűsödni a gyomortartalmat, gyorsítja a gyomor kiürülését, klorofil tartalma pedig gátolja az erjedést.
• Kerüljük a finomított szénhidrátokat, amelyek csirizzé sűrítik a gyomorsavat. Fogyasszunk teljes értékű gabonákat, magas rosttartalmú zöldségeket, gyümölcsöket.
• Nagyobb mennyiségű fehérjét inkább délben együnk, hogy lefekvésig legyen ideje a gyomornak kiürülni.
• Rágjuk meg alaposan az étel, ne kapkodva együnk. Az alapos rágástól hígabb lesz az étel, így kevesebb munkát ad a gyomornak, így az hamarabb tudja elvégezni a feladatát.
• Szükség esetén vegyünk be valamilyen emésztő enzimet, bár ez csak a tünetet enyhíti, az okot nem szűnteti meg.
• Teltségérzet esetén igyunk egy kis pohár szénsavas vizet, savanyú gyümölcslevet; ez hígítja és lazítja is a besűrűsödött ételt, segíti a továbbítását. Ha már korog is a gyomrunk, akkor már csak tiszta vizet szabad inni, langyosan, 1-2 decit, kis kortyokban.

Hogy mit, milyen gyorsan emésztünk, azt itt találja.

Ne feledjük: a szervezetünk semmit sem csinál feleslegesen! A gyomor is csak addig termel savat, amíg feladatot adunk neki.